Pest Megyi Hírlap, 1974. április (18. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-18 / 89. szám

Megkezdődött a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének ülése A lengyel minisztertanács épületének dísztermében szer­dán délután megkezdődött a Varsói Szerződés Politikai Ta­nácskozó Testületének ülése. A tagállamok nemzeti zászlói­val díszített teremben, a téglalap alakúan elhelyezett asztalok mellett pontban 15 órakor foglalták el helyüket a küldött­ségek és mögöttük szakértőik. Az asztalfőn a vendég­látó Lengyel Népköztársaság küldöttsége, jobb oldalán az NDK, Magyarország és Bulgária, bal oldalán Románia, a Szovjet­unió és Csehszlovákia delegációja, szemközt pedig a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancs­noka és törzsének főnöke foglalt helyet. A tanácskozást Ed­ward Gierek, a LEMP KB első titkára nyitotta meg. Az ülésen Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, Szovjetunió küldöttségének, vezetője elnökölt. A tanácskozá­­­son megvitatják „az európai biztonságért és a nemzetközi fe­szültség enyhüléséért folytatott harc jelenlegi szakasza” kér­dését. A tanácskozás munkájában részt vesz Ivan Jakubovsz­­kij, a Szovjetunió marsall­ja, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka és Nyikolaj Fir­­jubin, a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó tes­tületének főtitkára. A tanácskozás április 18-án folytatja munkáját. A küldöttségek szerdán ér­keztek meg Varsóba. Kádár János, az MSZMP KB első titkára vezetésével szerdán délelőtt érkezett meg Varsóba a Magyar Népköztár­saság küldöttsége a Varsói Szerződés Politikai Tanácsko­zó Testülete ülésére. A kül­döttség tagjai: Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnöke és Puja Frigyes, az MSZMP KB tagja, külügymi­niszter. A küldöttséget a repülőté­ren Edward Gierek, a LEMP KB első titkára, Henryk Jab­­lonski, az államtanács elnöke, Piotr Jaroszewicz miniszter­­elnök, Stefan Olszowski kül­ügyminiszter és más magas rangú személyiségek fogadták. Jelen volt Németi József, ha­zánk varsói nagykövete. Szerdán délelőtt a lengyel fővárosba érkeztek a Varsói Szerződés Politikai Tanácsko­zó Testületének ülésszakán résztvevő további küldöttségek is. A rövid időközökben egy­mást követően érkezett kül­döttségek fogadására a repü­lőtéren megjelent: Edward Gierek, a LEMP KB első tit­kára, Henryk Jablonski, az ál­lamtanács elnöke, Piotr Jaro­szewicz miniszterelnök, Ed­ward Babivch, Mieczyslaw Jagielski, Wojciech Jaruzelski, Wladislaw Kruczek, Stefan Olszowski, Jan Szydlak, Jozef Tejchma, a LEMP PB tagjai. A Bolgár Népköztársaság küldöttségét Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, az ál­lamtanács elnöke vezeti. Tag­jai: Sztanko Todorov, a mi­nisztertanács elnöke, Konsz­tantin Telfasov, a BKP KB titkára és Petr Mladenov kül­ügyminiszter. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság küldöttségének élén Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára áll. Tagjai: Lu­­bomir Straugal miniszterelnök, Vasil Bilak, a CSKP KB tit­kára, Bohuslav Chnoupek kül­ügyminiszter. A N­émet Demokratikus Köztársaság küldöttségének élén Erich Honecker, az NSZEP KB első titkára áll. Tagjai: Willi Stoph, az állam­tanács elnöke, Horst Sinder­­mann, a minisztertanács elnö­ke, Hermann Axen, az NSZEP KB titkára és Oskar Fischer ügyvezető külügyminiszter. A Román Szocialista Köz­társaság küldöttségét Nicolae Ceausescu, az RKP KB főtit­kára, államelnök vezeti. Tag­jai: Manea Manescu minisz­terelnök, Stefan Andrej, az RKP KB titkára és George Macovescu külügyminiszter. Andrej Gromiko, a Szovjet­unió külügyminisztere szerdán szintén Varsóba érkezett. Gro­miko tagja a Varsói Szerző­dés Tagállamai Politikai Ta­nácskozó Testületének érte­kezletén résztvevő szovjet kül­döttségnek, amely — mint tegnapi lapunkban jelentettük — Leonyid Brezsnyev vezeté­sével kedden érkezett meg Varsóba. L­I. Brezsnyev és Kádár János baráti találkozója A lengyel fővárosban szer­dán Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára találko­zott és eszmecserét folytatott Kádár Jánossal, az MSZMP KB első titkárával. A szívélyes, baráti légkör­ben lefolyt találkozón átte­kintették a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság, va­lamint az SZKP és az MSZMP sokoldalú testvéri együttmű­ködése további fejlesztésének kérdései­t. Kétmilliós jutalom és oklevél •átvették a a város- és községfejlesztés győztesei Tovább tart Pest megyében a verseny A Pest megyei városok és községek hagyományos fej­lesztési és szépítési versenyé­nek díjait az idén — mint már hírül adtuk — nyolc telepü­lés társadalmi munkában élenjáró lakosai nyerték. A városok közti versenyben az első díjat, 450 ezer forintot, Százhalombatta kapta. A má­sodik helyre — a jutalom 350 ezer forint — Nagykőrös ke­rült. A nagyközségek közül Solymár lett az első, 350 ezer forintos jutalommal. Máso­dik Veresegyház, a harmadik Monor, 250 ezer, illetve 150 ezer forintos díjjal. A közsé­gek versenyében Szigetszent­­mártonnak ítélték az első, Kart­alnak a második és Tó­almásnak a harmadik díjat. Jutalmuk összege — a helye­zés sorrendjében — 200 ezer, 150 ezer és 100 ezer forint. A helyezéssel járó elis­merő okleveleket délelőtt a Hazafias tegnap Nép­front Pest megyei Bizott­ságának budapesti szék­házában ünnepélyesen vették át a győztes városok, és közsé­gek képviselői. A meg­jelen­tek­et Krováks Antalné, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának titkára köszöntötte, majd Arany István, a Pest megyei Tanács vb-titkára a város- és községfejlesztési, -szépítési verseny idei eredményei kap­csán melegen méltatva a la­kosság áldozatkész, társadalmi munkáját. önkéntes Hang­súlyozta azt is, hogy évvel ezelőtt még csak három­ezer forinttal jutalmazták 900 a győzteseket, az idén viszont a legjob­baknak már 2 millió fo­rint jutott. Ezek a számok önmagukban is bizonyítják, hogy a társa­dalmi munka elismerése foko­zódik. A Pest megyei Tanács vb­­tikára ezután átadta a győz­tes városok, nagyközségek és községek képviselőinek a jól megérdemelt okleveleiket, majd Nagy J. Tiborné, az MSZMP Pest megyei Bizott­ságának munkatársa a me­gyei pártbizottság elismerését tolmácsolta a nyertes váro­soknak, községeiknek. Az ünnepélyes átadáson több felszólalás hangzott el. A győztes város, Százhalom­batta képviselői a társadalmi munka fellendüléséről szá­moltak be. Komáromi János, a városi pártbizottság első titkára egyebek között­­ arról beszélt, hogy a társadalmi munkának maradandó érté­keket kell létrehoznia. Szeke­res József, a városi tanács elnöke a lakosság önkéntes munkájának legújabb ak­cióit ismertette, kiemelve az új, iskolai fedett uszoda épí­tését. Felszólalt még Szőke Sán­dor, a nagykőrösi pártbizott­ság osztályvezetője, Kovács Béláné, solymári tanácselnök, Szappanos István veresegy­házi tanácstag, Tomanó Jó­zsef, a Hazafias Népfront szi­­getszentmártoni bizottságá­nak elnöke, Kátai József, Szi­­getszentmárton községi párt­titkára és Sőregi János, kar­­tali tanácselnök. A város- és községfejleszté­­si, -szépítési verseny az idén is tovább folytatódik. Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja szerdán Komárom megyébe látogatott. Esztergomban fel­kereste az Elektronikus Mé­rőkészülékek Gyárát, majd a Technika Házában nagy aktí­van adott tájékoztatót az idő­szerű politikai kérdésekről. Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására ha­zánkba érkezett Pedro Saad, az Ecuadori Kommunista Párt főtitkára. Dr. Tímár Mátyás, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese a magyar—bolgár gazdasá­gi és műszaki-tudományos együttműködési bizottság ma­gyar tagozatának elnöke szer­dán a bizottság XII. kára Szófiába utazott.üléssza­Keserű Jánosné vezetésével szerdán miniszter könnyű­ipari delegáció utazott Cseh­szlovákiába, Oldrich Svacína cseh iparügyi miniszter meg­hívására. VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! PEST MEGYEI AZ MSZMP PEST MEGYEI B­IZOTTSAIbÄ­­L:A­ M­EGYEI TANÁCS LAPJA , XVIII. ÉVFOLYAM, 89. SZÁM ÍR A 80 FILL­ÉR 1974. ÁPRILIS 18., CSÜTÖRTÖK Ülésezik a KISZ Központi Bizottsága Főcze Lajosnak, a KISZ KB titkárának elnökletével szer­dán összeült a Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága.­nácskozáson részt vett A ta­Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kor­mány elnökhelyettese és Pal­­lai Árpád, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára. Meghívót kapott az ülésre a Minisztertanács több tagja, a fővárosi, a megyei, a vá­rosi pártbizottságok számos első titkára, illetve titkára, a társadalmi és tömegszerveze­­tek ifjúsági kérdésekkel fog­lalkozó, vezető beosztású mun­katársa, eljöttek az MSZMP KB ifjúságpolitikai bizottságá­nak tagjai, s ott volt , több nagyüzem és felsőoktatási in­tézmény pártbizottságának tit­kára is. A központi bizottság ülé­sének első napirendi témája­ként az ifjúsági szövetség munkájának néhány időszerű kérdéséről szóló határozatter­vezetét vitatta meg — a témá­ról dr. Maróthy László, a KISZ Központi Bizottságának első titkára tartott előadást. A tájékoztatót követő vitá­ban felszólalt Pallai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára is. A KB-ülésen a felszólalá­sokban elhangzottakra dr. Ma­róthy László válaszolt, majd a központi bizottság határoza­tot fogadott el a KISZ néhány időszerű feladatáról. Csütörtökön folytatja mun­káját a testület, a napirendi javaslat szerint megvitatja az idei forradalmi ifjúsági napok­ tapasztalatait és dönt a köz­ponti bizottság rétegtanácsai­nak összetételéről is. (Dr. Maróthy László előadá­sát és Pallai Árpád felszóla­lását a 3. oldalon ismertetjük). Exportra — Gödöllőről Gödöllőn, a Ganz Műszer Művek Árammérő Gyárában egy és három fázisú fogyasztásmérőket, kapcsolóórákat és az energiagazdálkodáshoz szükséges műszereket gyártanak. Az idén 320 ezer egy és 115 ezer három fázisú fogyasztásmérő készül. Termelésük 50 százalékát exportálják. A képen­ sze­relik a fogyasztásmérőket. AZ ENERGIAELLÁTÁS KIEGYENSÚLYOZOTT 1976: hat új blokk Százhalombattán Dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter sajtótájékoztatója — A magyar népgazdaság energiaellátása több éve meg­felelő, kiegyensúlyozott. A szénbányászat, a kőolaj-, gáz- és villamosenergia-ipar a IV. ötéves tervben meghatározott termelési feladatait teljesíti — modta a Parlamentben tegna­pi sajtótájékoztatóján dr. Sze­kér Gyula nehézipari minisz­ter, az energiagazdálkodás és az energiatakarékosság fel­adatait elemezve. A sajtótájé­koztatón dr. Csikós Nagy Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke az energiaellátás és az ener­giagazdálkodás költségeivel összefüggő árarányokról tá­jékoztatta az újságírókat. Az idei terv szerint Ma­gyarországon mintegy 27 millió tonna szenet, 2 millió tonna ola­jat és 5,2 milliárd köbmé­ter gázt fogunk termelni. Az energiaszükséglet kielégí­tésére a hazai termelésen túl jelentős mennyiségű energia­­hordozót importálunk. Az együttműködés a Szovjetunió­val és a szocialista országok­kal a legerősebb, ezt bizonyít­ja a következő adat: energia­­ellátásunk 94—95 százalékát hazai forrásból és szocialista import­forrásokból biztosít­juk. Az elmúlt hónapokban a vi­lágpolitika központi kérdése az energiaválság volt. A tőkés világpiacon a kőolaj olajtermékek ára néhány és ké­­hó­­nap alatt ötszörösére növeke­dett, s napjainkig kb. három­szorosára mérséklődött. A tő­kés világgazdaságban lezajló olajválság a magyar ener­giaellátás biztonságát nem zavarta — emelte ki a mi­niszter. Az energiahordozókat ugyanis a KGST integrá­ciós program keretében a tervek szerint előirány­zott mennyiségben, válto­zatlan árakon kapjuk. A mostani időszakban egyér­telműen bizonyosodnak be a­­­GST-országok együttműködésének energetikai előnyei. A Barátság kölcsönös I. és II. kőolajvezeték, az együttmű­ködő villamosenergia-rend­­szer és az építés alatt álló Testvériség gázvezeték fon­tosságát és jelentőségét éppen az elmúlt hónapok eseményei igazolták. A világgazdasági helyzet azonban Magyarországot hatékonyabb energiagazdálko­d­­dásra, energiatakarékosságra készteti. Az elmúlt években különösen sokat foglalkoztak a szakemberek a hazai szén­bányászat helyzetével. A bá­nyászat termelési kapacitá­sainak korábbi ésszerű kon­centrálása lehetővé tette a ter­melékenyebb munkát, így az egy aknára jutó termelés kb 40 százalékkal, a termelé­kenység mintegy 50 százalék­kal emelkedett. Tavaly pedig felülvizsgálták a hazai szén­felhasználás és termelés lehe­tőségeit. A vizsgálattal azt kí­vánják fogyasztók elérni, hogy az ipari csak olyan helyen térjenek át a jövőben szén­tüzelésről fűtőolaj-, vagy gázfogyasztásra, ahol azt technológia, a környezetvéde­­­lem, vagy a műszaki követel­mények elkerülhetetlenné te­szik. A felülvizsgálat ered­ményeként — amely több száz üzemre terjedt ki — mint­egy 200—300 ezer tonnával si­került mérsékelni az ipari szénfogyasztás várható csök­kenését. 1975-ben egymillió tonnával és mintegy 1980-ra pedig mintegy 2,5 millió tonnával növelik a hazai erőműrendszer szén­felhasználási tár.előirányza­Évről évre nő az ország villa­­mosenergia-igénye, tavaly pél­dául 7,7 százalékkal. A fejlődés­re jellemző, hogy 1973-ban 88 ezer új fogyasztó bekapcsolá­sa történt meg, s a villamos­­energia-ipar fogyasztóinak száma megközelítette a 3,4 milliót. Az igények ellátásá­ban döntő szerep hárul a százhalombattai Dunamenti Hőerőműre, amelynek bőví­tése folyamatban van, első 215 megawattos blokkja már tavaly is áramot szolgálta­tott. A bővítés 1976-ig helyezik hat blokkját üzembe. A villamosenergia-ellátásban fontos szerepet játszik majd az V. ötéves tervidőszakban létesülő KGST-országokkal összekötő 750 kilovoltos táv­vezeték, amely Albertirsán át közelíti meg a fővárost. A IV. ötéves terv kiemelt feladata a földgázfelhasználás központi fejlesztési program­jának megvalósítása. A prog­ramban előirányzott terme­lési feladatokat a gázipar év­ről évre teljesítette. 1975 vé­gére 2950 kilométer földgáz-, 750 kilométer kőolaj- és 630 kilométer termékvezetékkel rendelkezünk majd. A szakemberek nemcsak 1980-ig, hanem 15—20 évre előre vizsgálják a népgazda­ság energetikai fejlesztésé­nek fő irányait. A jövőben nagyobb gon­dot fordítanak a gazdasá­gosnak ígérkező hazai energiaforrások feltárá­sára és hasznosítására. Tovább kell fejleszteni a nem­zetközi együttműködést a szo­cialista országokkal, elsősor­ban a Szovjetunióval. A ha­zai termelés és a szovjet im­portforrásokon túlmenően távlatban is szükség van kö­zel-keleti kőolaj behozására, amelynek szállítására a meg­építendő Adria kőolajvezeték szolgál majd. A jövőben elő­térbe kerül a hazai szénre telepítendő széntüzelésű erő­művek létesítése, és az atomerőművek Így tervek készül­nek a bükkábrányi lignit hasznosítására egy 2000 me­gawatt teljesítményű erőmű­vel. És már több mint ezren dolgoznak Magyarország első atomerőművén, Pakson. Az ésszerű energiagazdál­kodásról, takarékosságról jövőben sem mondhatunk le, a a minisztériumban kidolgoz­zák az e célt szolgáló ener­­giaracionálási programot. A közeljövőben a hagyományos energia-megtakarítást célzó beruházások mellett előtérbe kerülnek a kőolaj-megtakarí­tást eredményező beruházá­sok. Különös súllyal foglal­koznak a szakemberek a gáz­olaj- és tüzelőolaj­­fogyasztás mérséklésének lehetőségeiről. Az V. ötéves tervben életbe léptetendő új energiahordo­zó árak­ban van, vizsgálata folyamat­De az energiataka­rékosságért sokat tehetnek a vállalati kollektívák is. Szép példa erre a Dunamenti Hő­erőmű Vállalat kongresszusi versenyének egyik vállalása: 1975. december 31-ig 24 ezer tonna fűtőolajat takarítanak meg, s az ebből a mennyiség­ből előállítható villamos ener­giával Budapest fogyasztása hat napon át fedezhető. F. P.

Next