Pest Megyi Hírlap, 1974. november (18. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-15 / 267. szám

4 TELEVÍZIÓ II. Lajos király A Madách Színház előadása, fel­vételről. — „Utolsó mécs egy ki­aludt pokolban, az vagyok én” — mondja Lajos király. Két magá­nyos királyi gyermek: Lajos és 1 Mária állnak egymást szeretve, féltve, bátran és bátortalanul a tör­ténelem viharában. A mohácsi csa­tavesztő II. Lajos és felesége drá­májában egy nemzet tragédiáját „énekli” meg Szomory Dezső. Csa­tába, meghalni indul Lajos, szerel­mes, ifjú hitvese mellől.. • Adás: vasárnap, november 24., 20.05. RÁDIÓ Kettesben Komlós Jánossal beszélget Szilágyi János.­­ A népszerű színházigazgató, író, konferan­szié már többször megrótta új­ságíró kollégáit, hogy interjúik, riportjaik gyakran sablonosak, unalmasak, a kérdéseik elkop­­tatottak, így a rájuk adott vá­laszok is érdektelenek. Ha en­nek az egy órának Komlós János ilyen­­ nyomán vádakkal nem illetheti a riportert és sa­ját magát, akkor ez az élő köz­vetítés nemcsak szórakoztató lesz, hanem izgalmas is. Adás: hétfő, november 18., Petőfi, 20.30. TELEVÍZIÓ Várak, törökök I. rész: A középkori vár. — A kö­zépkori vár nemcsak a kalandfil­mekből ismert véres csaták és han­gos tivornyák színhelye, hanem az ott élők számára józan valóság. A várúrnak lakás, a jobbágynak az uradalom székhelye. Ide szállítják be az adót, itt ül össze az úriszék. Hányan éltek egy középkori ma­gyar várban? Milyen volt a közép­kori komfort? — ilyen kérdésekre ad választ a film. (A műsor témá­járól az Élet és Tudomány nov. 12-i számában olvashatunk.) Adás: péntek, november 22., 21.00. á PEST MEGYEI HÍRLAP RTV-MELLÉKLETE TV-FIGYELŐ% A mű és a magyarázat. Nyitott könyv szerda esti adá­­­sa nem nyújtott harmonikus művészi élményt. Vészi Endre új kötetének bemutatott-fel­dolgozott novellája, a Tér­iszony, spekulatív és kissé he­­ven­yészett írás, ráadásul jó­részt maga is abban a hibá­ban szenved, amit bírál: a va­lóság erőteljesebb színeinek hiányában. Főhőse, a­ művészi­leg és emberileg egyaránt el­gyengült, lezüllött filmrendező, teljesen jelentéktelen, érdek­telen figura. Sem ő maga, sem sablonosan bonyolított törté­nete nem keltett — nem kelt­hetett — figyelmet, s a mű szatirikus indulatai sem hatot­tak úgy, ahogyan kellett vagy lehetett volna. S ezért nem bontakozhatott ki igazán Hintsch György rendezése és Buss Gyula ír­ ő volt a törté­netbeli rendező — színészi já­téka sem. A Tériszony nem hiteles történet. Aranyira, hogy nem is érthető, miért éppen ezt vá­lasztották ki Vészi új köteté­ből. Ennél sokkal jobb íráso­kat is találhattak volna a no­­velláskönyvben, amint egyéb­ként Farkas László kritikus, aki az íróval beszélgetett, kö­zölte is — bosszantva, inge­relve a nézőt. Mert ha van jobb novella, s ezt még közlik is a nézővel, jogos az indula­tos kérdés, miért nem a job­bat, miért a gyengébbet fil­mest tették meg? Mégis, ez a szerda esti Nyi­tott könyv néhány vonásával előnyösen különbözött az eddi­gi adások jó részétől. Farkas László bevezetője és interjúja tartalmasabbnak, mélyebbnek és ezért érdekesebbnek tűnt, mint néhány korábbi beszél­getés. Talán mondanunk sem kell, hogy a Nyitott könyv céljai szempontjából ez is félmegol­dás, akárcsak a „jó mű — gyenge magyarázat” esete. Az ideális, magától értetődően, a kettő, a mű és a magyarázat harmonikus egyensúlya. „Iparszerű” közművelődés. Kecskemétre érdemes nagyon odafigyelni. Még akkor is, ha — mint most például — az odafigyelés konkrét haszna nem válik azonnal világossá. Legalábbis én nem tudnám pontosan megmondani, mi­lyen konkrét tanulságot szűr­hetnénk le mi Pest megyeiek, abból a műsorból, amit a tévé folyóiratban, a Vélemény­ben láttunk-hallottunk Kecs­kemét közművelődéséről. A várost, és benne természetesen a művelődés ügyét is, mégis nagyon ajánlom az illetékesek figyelmébe.­­ Ajánlom, mert Kecskemét, amelyet a közvélemény tájé­kozatlanabb része lusta város­nak tart, a valóságban lendü­letesen és látványosan fejlő­­dik. Most már hosszú évek óta módszeresen figyelem, egye­bek közt havonta egyszer-két­­szer megfordulok a falai kö­zött, látom és tudom hát, hogy valami izgalmas történik ott. A város — nagyváros akar lenni, szellemi szempontból is. Aho­gyan például konok követke­zetességgel a városba „gyűj­tik” a legjobb szakembereket, feltétlenül erre a nagyvonalú tervezésre mutat. Személyes ismerőseim közül is jó néhá­­nyan vállaltak már munkát a városban. A kedd esti riport is megajándékozott egy ilyen felfedezéssel. Lisztes Lászlót néhány éve még a szegedi egyetemi könyvtárban faggat­hattam az olvasás dolgairól. A képernyőn mint a kecskeméti megyei könyvtár igazgatóját láttam viszont. Mondom hát, érdemes oda­figyelni Kecskemétre. Még ak­kor is, ha fejlődésének tanul­ságai elsősorban megyeköz­pontok számára hasznosítha­tók. De aki nem recepteket keres, és nem másolni akar, bőven találhat hasznosítható tapasztalatokat. Hogy egészen pontosan mit? Hát például a tudományos kiindulást. A kedd esti riportban színházi rendezőtől, újságírótól, könyvárustól igazgatóig piaci és klubvezetőig a művelődésügy sok mindenféle munkása meg­szólalt. Az összes nyilatkozó magatartásán felismerhető volt — a nagyon odafigyelőknek ez talán fel is tűnt — egy hatá­rozott közös vonás, amelyet tényszerű nevezhetnénk. tárgyilagosságnak A közművelő­dés már természete szerint­ is olyan munkaterület, ahol nem feltűnő, s amelytől nem ide­gen valamiféle „megszállott­ság”, rajongás. A kecskeméti nyilatkozók magatartásában azonban semmiféle ilyen ér­zelmi hevületet nem vettem észre. Magatartásukban, közlé­seikben a tárgyszerűség domi­nált. A dolgok, a lehetőségek, a feltételek és a tennivalók pontos ismerete és számbavé­tele, a hatás, a következmény precíz kiszámítása. Azaz, más­képpen szólva, a közművelő­dés — ne haragudjon senki ezért a kifejezésért — „ipar­szerű” felfogása. Tudományos pontosságú tervezése tehát. Ahogyan a gyárakban terme­lés egységei fogaskerekekként kapcsolódnak egymásba, vala­hogyan úgy csinálják Kecske­méten a közművelődést. Vagy legyünk pontosabbak: úgy szeretnék csinálni. Gondolom, a televízió is mindezeket figyelembe véve választotta beszámolójának tárgyául és színhelyéül Kecs­kemétet. Akárhogy volt, érde­kes és tanulságos riportot lát­tunk. O. L. Rodinról a XIX—XX. szá­zad egyik legnagyobb francia szobrászáról készült rövidfil­met szerdán este láthattuk a televízió második műsorában. A nézők előtt egy mély és ér­dekes gondolatokat hordozó alkotó egyéniség jellemének főbb vonásai bontakoztak ki. És Rodin művei sokarcúsá­­gukkal, változatosságukkal, mozgalmasságukkal mindig újat jelentenek a szemlélők számára. Sok alkotása ismert a tévénézők előtt A Calais-i polgárok, a Gondolkodó című műveit, vagy Victor Hugót, Balzacot ábrázoló, precíz meg­figyelőkészségről és pontos is­meretekről tanúskodó alkotá­sait joggal sorolják a művészet utánozhatatlan remekei közé. V. F. és a Ram Jam együttes műsorából. 15.02: Diákkönyvtár hangszalagon. A két koldusdiák. Rádiójáték, L rész (ism.). 16.07: Dave Brubeck felvételeiből. 16.26: Yehudi Menu­hin vezényel. 18.05: Kapcsoljuk 6-os stúdiót. A Bartók vonósa egyes a hangversenye. Közben: 18.55: A magyar költészet századai. Kassák Lajos. 19.10: A hangverseny-közve­títés folytatása. 19.40: Századunk mesterműveiből. 20.53: Verdi: Aida. — A IV. felvonás fináléja. 21.04: Színházi esték sztereo készülék mellett. Közvetítés a Nemzeti Szín­házból. Testvérek. Illyés Gyula drámája. TELEVÍZIÓ 8.20: Felsőfokú matematika. A de­rivált és a differenciál. 9.05: Fran­cia nyelvtanfolyam haladóknak. Vendégségben. 9.35: Sprechen Sie Deutsch? Német nyelvtanfolyam. János és Péter filmet készít. 10.00: Varázsolló (színes). Képzőművésze­ti műsor gyerekeknek. II. rész: A montázs. 10.40: Diákabrak. % Tarka műsor gyerekeknek. 11.20: Emléke­zetes hangversenyek. Haydn: Medve-szimfónia. Mozart: Szimfó­nia concertante. 13.48: Körkép az Iskolatelevízióról. Az egri nemzetközi konferencia után. 14.30: Egy óra múlva itt vagyok. Tévé­filmsorozat. II. rész: A fe­kete fuvar (ism.). 15.50: Karsai Zsigmond, a népművészet mestere. 16.20: Reklámműsor. 16.25: Műso­rainkat ajánljuk! 16.50: Reklámmű­sor. 17.00: Delta. Tudományos hír­adó. 17.30: Modern gimnasztika In­tervíziós Kupa. H. nap. Közvetítés Szófiából. 18.40: A Közönségszolgá­lat tájékoztatója. 18.45: Esti mese. 19.00: A Hét. 20.00: Hírek. 20.05: Szomory Dezső: H. Lajos király. Dráma három felvonásban. A Ma­dách Színház előadása, felvételről. (14 éven felülieknek!) 22.45: Hírek. — Sporthírek. POZSONYI TV 12­05: Népzene. 13.05: SMZ Dubni­­ca—Skoda Ceske Budejovice. 16.05: Vörös tér. Szovjet film. 2. rész. 17.25: A hegyek fia. Cseh film. 19.00 és 21.15: Híradó. Sporteredmények. 20.00: Aphrodite szigete. Színmű tv­­változatban. 2. műsor 20.00: A csalóka szerelem játékai. Cseh film. TEST , MEGYEI TIEIUEIVJHZjK­O m­elléklete 1974. november 18—24 HÉTFŐ KOSSUTH RADIO 8.16: Mit üzen a ráülő? 8.51: Re­neszánsz kórusművek­. 9.06: Az el­més, nemes Don Quijote de la Man­cha. Miguel de Cervantes regénye, folytatásokban, ív. rész (ism.). 9.30: A hét zeneműve. 10.05: Iskola­rádió. 10.30: Mascagni: Parasztbe­­csület. Egyfelvonásos opera. 12.35: Tánczenei koktél. 13.20: Balogh Al­bert népi zenekara játszik. 13.50: Válaszolunk hallgatóinknak­. 14.05: Édes anyanyelvünk. 14.10: A csa­vargókirály. Részletek Friml ope­rettjéből. 14.29: Sárközy István-Me­­zei András: Pásztorballada. 14.39: Arany János élete és művészete. 15.10: Iskolarádió. 15.50: A Magyar Néphadsereg Zeneművészeti Szak­iskolájának fúvószenekara játszik. 16.00: A világgazdaság hírei. 16.05: „Zuhatag zúg, messze ott...” Az Ifjúsági Rádió műsora Finnország­ról. I. rész. 16.35: Dalok a „Fáklya­­vivők’» című hanglemezsorozatból. 16.41: Szimfonikus táncok. 17.20: A hét rádióhallgatója. 17.40: Van új a Nap alatt. 17.55: Polpresszó. 19.40: A Rádió Kabarészínházának humor­­fesztiválja. II. forduló — 6. rész. 20.29: Dupla vagy semmi... 21.30: Mikrotánc. 22.20: Slágermúzeum. 22.50: A XX. század gondolatai. 23.05: Zenekari muzsika. 0.10: Virág­énekek. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Színes népi muzsika. 9.03: Ezeregy délelőtt. 10.00: A zene hul­lámhosszán. 12.00: Szimfonikus ze­ne. Közben: 12.43: Vásár Vásárhe­­­lyen. 13.03: A szimfonikus zene folytatása. 14.00: Kettőtől hatig___ 18.05: Külpolitikai figyelő (isms). 18.20: Világriadó. 18.45: Traviata. Részletek Verdi operájából. 19.19: A rock mesterei (55. rész). 20.13: Ri­chard Tauber énekel. 21.30: Nóta­csokor. 22.20: A Ganz-MÁVAG Mű­velődési Központ Acélhang férfi­kara énekel, vezényel: Tornyos György és Vásárhelyi Zoltán. 22.30: A hét zeneműve. 23.15: Könnyűzene Bródy Tamás szerzeményeiből. 3. MŰSOR 18.05: Iskolarádió. 18.25: Huszonöt perc beat. 18.50: Vladimir Horowitz Domenico Scarlatti-szonátákat zon­gorázik. 19.15: Láttuk, hallottuk­­ a színházban és a moziban (ism­.). 19.35: Kapcsoljuk az Erkel Színhá­zat. A Magyar Állami Hangver­senyzenekar hangversenye. Köz­ben: kb. 20.43: Vihar Béla költemé­nye. Kb. 21.00: A hangverseny-köz­vetítés folytatása. Kb. 21.35: Opera­­kettősök. 22.03: Bach összes orgona­művei Silbermann-orgonákon — XIX. rész. POZSONYI TV 18.10: Népzene. 19.00 és 21.05: Hír­adó. 20.00: Kriminalisztikai szemi­nárium. Tv-játék. 22.00: A labdarú­gás hírei. KOSSUTH RADIO 8.22: Szimfonikus zene. 9.00: Har­sán a kürtszó! 9.35: Operahárma­sok. 10.05: Iskolarádió. 10.35: Bach: D-dúr szólószvit. 10.59: Földön, vi­zen, levegőben___ (ism.). 12.35: Melódiakoktél. 13.44: Törvény­­könyv. 13.59: Két rádiójáték gyer­mekeknek. 14.44: Éneklő Ifjúság Debrecenben. 15.10: Schumann: Pil­langók. 15.24: Rádióiskola. 16.00: A világgazdaság hírei. 16.05: Aktuális % RÁDIÓFIGYELŐ AZ EZEREGY DÉLELŐTT­I adásában is megfigyelhető volt a rádió- és tv-műsorokban saj­nos még előforduló szomorú je­lenség: öszeállításokban egy­más mellé kerül a „fogyasztás­ra” szánt silány kultúrára és a remekmű. A közös környe­zet nem a köztük levő nyil­a­vánvaló különbségre hívja fel figyelmet, hanem hamis perspektívát teremtve az egyenlőség illúzióját kelti. Az ilyen típusú felnőttműsort két­féleképpen is szokás védeni: egyrészt, hogy a színvonalta­lan, közhelyes mű meglevő szórakozási igényt elégít ki; márészt,­ hogy az egymás mel­lé állítás kedvet csinálhat a valódi művészethez is, akik egyébként — azoknak ha műsor csak ezt ígérné — be­­ sem kapcsolnák a készüléket. De egyre elfogadottabb az igazság: az értékes művészet nem jelent és nem is jelenthet unalmat. A rádió is fontos feladatának tartja, hogy a va­lódi kultúrát tegye tömegkul­túrává. Ezért kell vigyázni, nehogy a munka Pénelopé vásznának sorsára jusson; a kultúrával most ismerkedő emberek alakuló ízlését „ösz­­v­ér” típusú műsorokkal össze ne zavarjuk. Gyermekműsor vegyes összeállítását még az előbb említett hamis érvelés­sel se lehet megokolni, hiszen a kicsikben nincs igény a bu­gyuta mesékre vagy üresen kopogó rímekre és egyetlen író vagy műfaj iránt sem vi­seltetnek előítélettel. az Ezeregy délelőtt négy Mégis re­mek blokkja mellé bántóan gyenge másik kettő került. A műsort természetesen és kedvesen vezette Bollobás Boglárka. Móricz Zsigmond meséje a mundérjukban fe­szengő, a kénytelen vállalt kö­­kötelességnél, s a várható ha­szonnál a rokoni kapcsolatot többre tartó pandúrok és a szerzett lovon menekülő be­tyár találkozását jelenítette meg. Embernek maradni vagy engedelmes eszközzé válni egy olyan hatalom­ kezében, amelynek törvényei az elnyo­mókat védik. E két lehetőség között kellett választani pandúroknak. Nyelv és kör­n­­yezet letűnt korszakot idé­zett, de drámai feszültségé­vel az emberség megőrzésének idővel sem küszködő, szép példáját adta a mese. Ezután Fellegi Ádám, Takács Jenő Gyermekmuzsikáját adta elő. Az egyes zongoradarabok előtt Bobollás Boglárka egy pár szóval elm­ondta a művek programját, hogy a zene iránt kevésbé fogékony gyerekek számára megkönnyítse a befo­gadást. Tordon Ákos összeál­lításának főszereplője a med­ve volt. Az író az unásig is­mert­­ fordulatokat használta. Előkerült a mézesbödön, málnaszörp, volt varázslat és a meditáció a mosdás és lefek­vés szükségszerűségén, csak a mese varázsa, csak egy valódi ötlet hiányzott. Ennél a műnél csak az ismeretlen szerzőjű befejező történet volt gyen­gébb. A dinnyehéjat hordó er­dei óvodások, akik harsányan és pironkodás nélkül jelentik, ki, hogy­­ a dinnyehéj a sze­méttartóba való, már nem is mesefigurák, hanem a „szeme­tet a szeméttartóba” felhívás rosszul sikerült­ illusztrációi. Lázár Ervin meséjének is volt célja, de ez a cél egyben a jókedv- és derűvarázslás eszköze is. A sírás és nevetés kifejezésére elhangzó számta­lan szinonima hallatán egyet­len gyereknek sem jut eszébe, hogy őt most pontos és árnyalt beszédre is tanítják. Lázár az állatszereplőkkel a közös mun­ka, az egyének összefogása közben adódó apró konfliktu­sok megelevenítésével finom humorral teremtette meg az emberi kollektíva légkörét. A (Folytatás a 2. oldalon) CSORTOSTÓL SÁRDYIG A Színészmúzeum új adásai mint az egykori pályatársai közreműködésével a két világ­­­háború közötti magyar szín­játszás nyolc kiemelkedő egyé­niségét mutatták be. Az így született összesen 483 percnyi műsor a televízió archívumá­ba került. Decemberben folytatódik a soro­zat. Elsőnek Csortos Gyula pálya­futását idézik vissza. Az adás érde­kessége lesz, hogy Gerhardt Haupt­mann: Naplemente előtt című drá­májának 1932-es vígszínházi előadá­sának szereplői közül Makay Mar­git és Kovács Károly, valamint a négy évtizeddel ezelőtti előadás rendezője, Hegedűs Tibor emléke­zik Csortos nevezetes Clausen-ala­­kítására. A műsorban megszólal Illés Endre Kossuth-díjas író is, aki 1925-ben mint színházi kritikus egyik lelkes méltatója volt Csortos I. Pál cár­ alakításának a Magyar Színház Oroszország című előadá­sában. 1975. január 10-én lesz öt eszten­deje, hogy a nagyszerű mulattató, Latabár Kálmán elhunyt. A tele­vízió Színészmúzeuma ebből az al­kalomból sugározza Latabár-műso­­rát. Az eddigiekhez viszonyítva a leggazdagabb archív anyaggal ép­pen a Latabár-est rendelkezik, hi­szen 1937-től a hetvenes évekig film, majd utóbb a televízió is szá­­­mos alakítását rögzítette. Kellér Dezső, aki a legtöbb Latabár-sze­­rep írója volt, a műsorban első és utolsó találkozását eleveníti föl La­tabár Kálmánnal. Zenés összeállítás készült Sárdy Jánosról, akinek operaházi pálya­kezdésére két szemtanú, Budano­­vits Mária és dr. Palló Imre emlé­kezik. Sárdy, a negyvenes évek népszerű filmművésze dunaföld­­vári kántortanítóként robbant be a színpadra, autodidakta énekesként. Fényes Szabolcs, Orosz Júlia, Pet­­ress Zsuzsa, Simor Erzsi és Szine­­tár Miklós idézik föl Sárdy János énekesi és színészi pályájának leg­fontosabb állomásait. A továbbiakban Kiss Manyi, La­dányi Ferenc, Törzs Jenő, Mályi Gerő, és más kiváló művészek lesz­nek a televízió Színészmúzeum cí­mű sorozatának főszereplői. A sorozat szerkesztő-rendezője változatlanul Csenterics Ágnes. A forgatókönyvet Bános Tibor írja. Műsorvezető: Farády István. A Magyar Televízió szóra­koztató főosztályán a népszerű Színészmúzeum című sorozat újabb adásai készülnek. Eddig fotók, dokumentumok és film­részletek segítségével, vala- A rádió állandó műsorszávai KOSSUTH RADIO: 1.25: Rákóczi-indu­ló. 4.30: Hírek időjárásje­lentés. 4.45: Szót kérek! 5.00: Reggeli krónika. 5.20: Mu­sorajánlatunk .5.30: Hírek. Időjárásjelentés. 5.40: Falurádió. 5.59: Pontos* időjelzés 6.00: Reggeli krónika .I 6.20: Reklám 0.30: Hírek Időjárásjelentés 6.45: Szót kérek* 6.50: Reklám. h.59: Pontos időjelj­ es 1.00: Reggel krónika III. Utána: Körzeti időjárásjelentés. 1.20: Reklám. 1.33: Mű­sorajánlatunk. 7.59: Pontos időjelzés. 8.00: Hírek. Időjárás­jelentés 1 .05 Műsorismertetés. 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából 9.59: Pontos időjelzés 10.00 Hírek Időjárásjelentés. 11.59: Pontos idő­jelzés. 12.00: Harangszó. Utána: Déli krónika. 14.59: Pontos időjelzés 15.00: Hírek. Időjárásjelentés. 15.59: Hallgatóink figyelmébe­ 1h 59 Pontos időjelzés. 17.00: Hírek Időjárás­jelentés 18.59: Pontos időjel­zés. 19.00: Esti krónika. 21.59: Pontos időjelzés 22.00: Hírek Időjá­­rásjelentés. 24.00: Hírek. Időjárásjelentés 0.25: Himnusz 0.30: Vízjel­zőszolgálat. PETŐFI RÁDIO: 4.25: Rákóczi-induló. 4.30: Hírek. Időjárásjelentés 5.00: Hírek­ Idő­járásjelentés. 5.30: Hírek­ Idő­járásjelentés. 6.00: Hírek Időjárásjelentés. 6.17: Reklám 6.20: Torna. 6.30: Hírek Időjárásjelen­­tés. 6.45: Új könyvek, fi.58: Hallgatóink figyelmébe? 1.00- Hírek Idő­­járásjelentés. 7.30: Hírek Utána: Körzeti időjárásjelentés. 7.50: Mú­zeumi híradó. 7.59: Pontos időjelzés. 8.00: Hírek Időjárá­sjelentés 9.00: Hírek. 9.59: Pontos időjelzés 10.00: Hírek. Id­őjárásjelentés 12.00: Hí­rek. 13.00: Hírek. Időjárásjelentés. 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés 14.30: Hírek. 15.30: Hírek. Is 30: Hírek. 16.33: Műsorismertetés. 17.30: Hírek. 18.00: Hírek. Időjárásjelentés. 19.54: Jó estét, gyerekek! 19.59: Pontos időjelzés. 20.00: Esti krónika II. kiadás. 23.00: Hírek. Időjárás­­jelentés. 24.00: Hírek. Időjárásjelentés. S. MŰSOR. 18.00: Hírek. Időjárásjelentés. 23.00: Hírek. Időjárás-Jelentés. Szombat-vasárnap: 16.00: Hírek. Időjárásjelentés« \

Next