Pest Megyi Hírlap, 1975. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-07 / 132. szám

Pest megyében tegnap: négy választókerület gyűlése Nagygyűlés Budapesten Tegnap országszerte folytatódtak a vá­lasztási gyűlések és nagygyűlések. Buda­pesten, a Marx Károly Közgazdaságtudomá­nyi Egyetemen Lázár György miniszterel­nök, Celldömölkön Gosztonyi János okta­tási államtitkár mondott beszédek Pest megyében tegnap négy gyűlésen ta­lálkoztak a választók képviselőjelöltjükkel. A továbbiakban a budapesti nagygyűlést és a négy Pest megyei választási gyűlést ismertetjük. PEST MEGYEi az MSZMP pest Megyei bizottsága és a megyei tanács lapja xix. évfolyam, 132. szám ARA »0 FILl.cn 1975. JÚNIU­S 7., SZOMBAT VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I LÁZÁR GYÖRGY: Politikánk az élet minden területén megfelel népünk és hazánk érdekeinek A Józsefváros és a Ferenc­város lakosai pénteken a Marx Károly Közgazdaság­­tudományi Egyetem aulájában tartották meg választási nagy­gyűlésüket, amelyen részt vett Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke. Ott volt Szépvölgyi Zoltán, a fő­városi tanács elnöke és dr. Molnár Endre, a budapesti pártbizottság titkára, s jelen voltak a két nagy munkáske­­rület képviselőjelöltjei, to­vábbá a két kerület párt- és tanácsi vezetői. A nagygyűlést Verebély György, a Hazafias Népfront IX. kerületi bizottságának tit­kára nyitotta meg. A válasz­tók nevében Kiss László, az Egyesült Villamossági Gép­gyár munkása, Róth Józsefné, a Közgazdaságtudományi Egyetem tanársegéde és Csa­pó György, a Labor Műszer­ipari Művek 2-es számú gyá­rának osztályvezetője szólalt fel Ezután Lázár György, a Az optimizmus és a tenniakarás légköre jellemezte a jelölőgyűléseket Bevezetőül a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Miniszterta­nács szívélyes üdvözletét tol­mácsolta a nagygyűlés részve­vőinek és a főváros lakossá­gának, majd belpolitikai éle­tünk közelgő, fontos esemé­nyéről szólt. — A választások előkészíté­sének menetében ismét jó al­kalom nyút arra, hogy fel­mérjük és értékeljük a meg­tett utat, számba vegyük a szocialista építés mai és jö­vőbeni feladatait —■ mondot­ta. — A jelölőgyűlések rész­vevői elismeréssel szóltak épí­­tőmunkánk eredményeiről, ar­ról, hogy a népfront 1971-ben meghirdetett programját si­keresen teljesítettük. — E tanácskozásokat — no­ha azokon nemcsak az ered­ményeket méltatták, de a gon­dok is hangot kaptak — min­denütt az optimizmus és a tenniakarás alkotó légköre jellemezte. Érzékelhetően megnyilvánult, hogy népünk nagyra becsüli és magáénak vallja a Magyar Szocialista Munkáspárt marxista—leninista következetes, politiká­ját; azt a politikát, amely az eltelt csaknem két évtized­ben kiállta a gyakorlat pró­báját, amelynek alapján pár­tunk biztosan és sikeresen vezeti társadalmunkat a szo­cializmus építésének útján, és amely az élet minden terü­letén, a bel- és külpolitiká­ban, a gazdasági és a kultu­rális építő munkában egyaránt megfelel hazánk érdekeinek, népünk boldogulását szolgálja. A miniszterelnök a továb­biakban elismeréssel szólt az országgyűlés elmúlt négyévi munkájáról, szólt a kormány tevékenységéről, majd gazda­sági építőmunkánk legfonto­sabb kérdéseit vette sorra, méltatta az eredményeket, említést tett a gondokról, fel­­­adatokról is. — Jogos büszkeség tölthet el bennünket — mondotta Lázár György —, hogy az utóbbi négy évben ismét nagy alko­tásokkal gyarapítottuk nem­zeti vagyonunkat, szebbé, gaz­dagabbá tettük népünk életét — húzta alá. Ma már bizton­sággal megállapíthatjuk, hogy — noha az elmúlt két évben nem várt nehézségekkel is ta­lálkoztunk — népgazdaságunk teljesíti a X. kongresszus által kitűzött feladatokat. Hozzá­fűzte: társadalmi céljaink el­érését, az életszínvonal, a kul­túra, a tudomány fejlesztését azonban a jövőben is csak úgy biztosíthatjuk, ha tervsze­rű, és mind magasabb fokon szervezett munkával megte­remtjük hozzá a szükséges anyagi alapokat.­­ Tudnunk kell azt is, hogy most és a következő években minden korábbinál nagyobb szükség van szellemi és anya­gi erőforrásaink okos kihasz­nálására. — Anélkül, hogy a saját belső gyengeségeink súlyát és szerepét kisebbíteni akarnám, hangsúlyozni szeretném, hogy a nagyobb gondot és fő nehéz­séget most az általunk nehe­zebben befolyásolható külső tényezők okozzák, hatásokra gondolok. Azokra , amelyek a tőkés világpiac oldaláról érik népgazdaságunkat, s amelyek milliárdok­at kitevő veszteségeket okoznak szá­munkra. — Majd arról beszélt a miniszterelnök, hogy az ár­emelkedés és a cserearány­romlás fő terheit az állami költségvetés viselte, mivel a tőkés piacon megemelkedett beszerzési árakat a hazai felhasználókra nem, vagy csak igen kis részben hárítot­tuk át. Ezzel elértük, hogy a tőkés világgazdasági válság közvetlenül nem befolyásolta népünk életszínvonalát, nem zavarta meg a termelési és az elosztási folyamat tervsze­rűségét. Ezzel kapcsolatban a minisz­­terelnök kiem­elte, hogy a Köz­ponti Bizottság 1974. december 5-i ülése gondosan elemezte a gazdálkodás változó nemzetkö­zi és hazai feltételeit, és nagy fontosságú határozatban jelöl­te ki a tennivalókat. A kor­mány a Központi Bizottság iránymutatásával összhangban dolgozta ki ez évi tervünket, a végrehajtás feladatait pedig részletes és konkrét intézkedé­si programban határozta meg. Mint ismeretes, a tervbe fog­lalt célok elérésének fontos feltétele, hogy meggyorsítsuk a termelés szerkezetének átala­kítását, javítsuk gazdaságossá­gát; fokozzuk iparunk és me­zőgazdaságunk exportteljesít­ményeit; általánossá tegyük a pénzeszközökkel, az energiával és az anyaggal való takarékos­ságot; a gazdaság minden te­rületén céltudatosabban hasz­nosítsuk a meglevő tartaléko­kat és lehetőségeket. — Ma már hozzávetőleges képet alkothatunk arról, ho­gyan halad a Központi Bizott­ság decemberi határozatának végrehajtása — mondotta ez­után. — Gazdaságunk az el­múlt öt hónapban is dinami­kusan fejlődött, az ipari ter­melés a tervezett ütemben nö­vekedett. A mezőgazdaságban a tavaszi munkákat rendben és jó minőségben elvégezték.­­ A vállalatok számos in­tézkedést dolgoztak ki belső tartalékaik feltárására, az energia- és anyagtak­arékosság fokozására, és megkezdték azok végrehajtását. Lendülete­sen folytatódik, és új — a nép­gazdaság érdekeit jól szolgáló — célokkal bővült a szocialista munkaverseny. Ezek kedvező jelek. Vannak azonban más, kevésbé biztató tények is, me­lyek arra mutatnak, hogy végrehajtás még nem minden­­­ben felel meg a követelmé­nyeknek. Ezek közé tartozik, hogy a beruházásokra és a jö­vedelmekre folyósított összegek meghaladják a tervben elő­irányzott mértéket, az elmúlt évben felhalmozott készletek hasznosítása lassan halad, munkaerő-gazdálkodás javítá­­­sára még nem születtek meg­felelő intéz­kedések. Mindezek mellett a legtöbb gondot az okozza, hogy a tőkás országok­­kal folytatott külkereskedel­münkben a behozatal megha­ladja, a kivitelt pedig továbbra is alatta marad a tervben elő­irányzott színvonalnak, sőt azt a mértéket sem éri el, amit az elmúlt év hasonló időszakában teljesítettünk.­­ Az elkövetkező hónapok legfontosabb feladatai közé tartozik, hogy az import mér­séklésével egyidőben az eddigi­­nél többet tegyünk, nagyobb erőt összpontosítsunk a tőkés export-árualapok versen­yképességünk­ növelésére, javításá­ra. Nemcsak ez évi tervünk teljesítése, de a következő évekre előirányozható fejlődés is nagymértékben attól függ, hogy mennyire leszünk képe­sek­ a feladatokkal megbirkóz­ni. A kormány elsőrendű kö­telességének tartja, hogy fo­lyamatosan ellenőrizze, és ha szükséges, újabb intézkedések­kel biztosítsa a népgazdaság 1975. évi tervének teljesítését. Hangsúlyozta, hogy a mégoly helyes központi intézkedések sem helyettesíthetik a társada­lom cselekvő támogatását, a vállalatok aktív és kezdemé­nyező munkáját, a szocialista munkaverseny lendítő erejét. A feladatok nem könnyűek, de felelősebb, fegyelmezettebb, tervszerűbb munkával, erőink összpontosításával teljesíteni tudjuk azokat. Erre kötelez bennünket a­­­özponti Bizott­ság decemberi határozata, ezt kívánja népünk érdeke. Politikai Bizottság tagja, a Mi­nisztertanács elnöke mondott beszédet. Hatékonyabban és versenyképesebben kell dolgoznunk az ötödik ötéves terv időszakában Ezután az ötödik ötéves terv előkészítő munkálatairól szólt a miniszterelnök. Rámutatott: pártunk XI. kongresszusának határozatai azt a feladatot tű­zik elénk, hogy a következő, 1976—1980-as időszakban a nemzeti jövedelemnek mintegy 30 százalékos növelésével ala­pozzuk meg a társadalmi szük­ségletek kielégítését. A kong­resszus határozata a népgazda­sági tervezés és a gyakorlati cselekvés számára a legfőbb feladatot a hatékonyság növe­lésének meggyorsításában je­lölte meg. Ez nem új követel­mény, azonban most, amikor a növekedés extenzív forrásai nagyrészt kimerültek és lénye­gesen nehezebbé váltak a kül­gazdasági feltételek, a gazda­ság fejlesztését még inkább olyan vágányra kell átállítani, hogy a nemzeti jövedelem nö­velését mindenekelőtt a haté­konyság, a munkatermelékeny­ség emelésével biztosítsuk.­­ Ezért, a megkezdett úton haladva, az eddiginél is kö­vetkezetesebben azokra a ter­melőágakra kell összpontosíta­ni szellemi és anyagi erőfor­rásainkat, amelyek megfelel­nek adottságainknak, és jó fel­tételekkel rendelkeznek a nem­zetközi munkamegosztásba va­ló aktív bekapcsolódáshoz. — A hatékonyság növelésé­nek megalapozásával egyide­jűleg a tervező munkában megkülönböztetett figyelmet kell fordítanunk az egyensúlyi és az arányossági követelmé­nyek betartására. Gazdaságunk konkrét helyzetét, a külső és belső feltételek már bekövet­kezett és felmérhető módosu­lásait figyelembe véve ez egy­részt azt jelenti, hogy a követ­kező ötéves terv időszakában — de különösen az első évek­ben — a nemzeti jövedelem növekedésének egy meghatáro­zott hányadát nem fordíthat­­juk teljes egészében hazai cé­lokra, hanem a cserearányok romlásából származó vesztesé­gek megszüntetésére, a népgaz­dasági egyensúly helyreállítá­sára kell tartalékolnunk. Más­részt a mérsékeltebben növek­vő belföldi felhasználásban olyan elosztási arányokat kell kialakítanunk, amely felő biztosítékot nyújt mégse­mind az életszínvonal, mind a ter­melés fejlesztéséhez elenged­hetetlen beruházások rendsze­res emeléséhez. Az elmondottakból az is kö­vetkezik, hogy az ötödik öt­éves terv időszakában is taka­rékos gazdálkodásra, a célok közötti rangsorolásra kell be­rendezkednünk. Még szorosabbra fűzzük kapcsolatainkat a KGST-országokkal • Az elkövetkező években tovább fog növekedni gazda­ságunkban a külgazdasági kap­csolatok amúgy is magas ré­szesedése, ezért csakúgy, mint fejlődésünk előző időszaká­ban, a jövőben is minden mó­don arra kell törekednünk, hogy fokozzuk az nemzetközi munkamegosztásba való be­kapcsolódásunkat — hangsú­lyozta a továbbiakban. — Egész fejlesztési politikánk, a termelés szerkezetének korsze­rűsítésére irányuló törekvé­sünk, a tudományos és techni­kai forradalom előrevitele ha­zánkban azt igénylik, hogy még szorosabbra fűzzük kapcsola­tainkat a KGST-országokkal, hogy minél teljesebben kihasz­náljuk a szocialista integráció­ban rejlő lehetőségeket. Ennek a jegyében kezdtük meg, és folytatjuk a Szovjetunióval és a többi KGST-tagországgal az 1976—1980-as időszakra szóló tervek koordinálását. — Számunkra kiemelkedő fontossága van azoknak a már létrejött megállapodásoknak, amelyek biztosítják, hogy az energia- és nyersanyagbehoza­tal nagyobb hányadát tovább­ra is a Szovjetunióból és a szocialista országokból fedez­(Folytatás a 3. oldalon) FELHÍVÁS EURÓPA HÉFEIHEZ Váljék visszafordíthatatlanná az enyhülési folyamat Hazaérkezett Prágából a Varsói Szerződés évfordulójának nemzetközi társadalmi ünnepségén részt vett magyar küldöttség Prágában közleményt adtak ki a Varsói Szerződéshez tar­tozó országok közvéleménye képviselőinek június 3-án és 4-én a csehszlovák főváros­ban megtartott találkozójáról. A részvevők által elfogadott záróközlemény felszólítja Európa közvéleményét: támo­gassa az enyhülési folyamatot abból a célból, hogy ez a fo­lyamat visszafordíthatatlanná váljék. A közlemény ugyan­csak hangoztatja az európai biztonsági értekezlet sikeres befejezésének szükségességét, hogy a konferencia fontos mérföldkővé váljon a kapcso­latoknak a szuverenitás tisz­teletben tartása, az erőszak alkalmazásától való tartózko­dás, a határok sérthetetlensé­ge, a területi integritás, a vi­ták békés rendezése, a bel­ügyekbe való be nem avat­kozás, az emberi jogok és szabadságjogok tiszteletben tartása, a népek egyenjogú­sága és önrendelkezési joga, valamint a népek közötti együttműködés szellemében történő fejlesztésében. A részvevők arra a meg­győződésre jutottak — han­goztatja a záróközlem­ény —: már létrejöttek annak objek­tív felételei, hogy kirekesszék a háborút a társadalom életé­ből. Hazaérkezett a Prágából Varsói Szerződés évfordulójá­n­­ak nemzetközi társadalmi ünnepségén részt vett magyar delegáció, melyet Bugár Já­­nosné, az MSZMP KB tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöke vezetett. Kísérlet a zöldségprogram keretében Virágzik a dinnye a fólia alatt Évről évre több termelő­­szövetkezet foglalkozik egyre nagyobb területen a fólia alatti zöldségtermesztéssel. Pest megyében is számos közös gazdaságnak van 40—50 ezer négyzetméter alapterületű fóliás zöld­ségtermesztő telepe, ahonnan jelentős mennyisé­gű paradicsomot, paprikát, karalábét szállítanak, főleg a budapesti piacokra. Ezek kö­zé tartozik a Kocséri Új Élet Termelőszövetkezet is, ahol 65 ezer négyzetméteren termelnek fólia alatt zöld­ségféléket. Az idei első na­gyobb termésük 260 ezer fejes saláta volt, amelynek leszedése után már újabb zöldségfélék fóliasátrakban­ növekszenek a A kertészetben jelentős a hiszen palántanevelés, szabadföldi para­dicsomtermesztésükhöz — amely évente rendszeresen 100 hektár — sok száz ezer pa­lánta kell. Gépi szedésre al­kalmas paradicsomot az idén kilenc hektáron termelnek, egyelőre kísérletképpen, jö­vőre azonban már nagyobb területen tervezik a gépi sze­désre alkalmas fajta termesz­­tését. Újdonság a kertészetben a sárgadinnye fólia alatti nevelése. Eddig csak a Kertészeti Ku­tató Intézetben próbálkoztak vele, most 15 ezer négyzet­­méteren a tsz is hozzáfogott. Egy hete kezdték meg az előnevelt dinnyepalánták ki­ültetését, s már virágzanak is. Egy hónappal előbb tud­nak majd szállítani a piac­ra a zentai fajtából. Jó néhány száz méternyi fóliasátor paprikaj a alatt érik már a paradicsom. Jú­­nius közepén kezdik meg a szedést. A Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kor­mánya megalakulásának 6. évfordulója alkalmából pén­teken Nguyen Phu Soai, a Dél-vietnami Köztársaság bu­dapesti nagykövete fogadást adott a nagykövetségen. Meg­jelent a fogadáson — többek között Benke Valéria, a Tár­sadalmi Szemle szerkesztő bi­zottságának elnöke, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagjai, Szurdi István belkereskedelmi, Karakas László munkaügyi és dr. Po­­linszky Károly oktatási mi­niszter, dr. Berecz János, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának vezető­je. Apró Antal, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, az MSZBT elnöke tegnap fogad­ta azt a küldöttséget, amely V. M. Sztriganovnak, az SZMBT alelnökének vezeté­sével hazánkban tartózkodik. Huszár István, a Miniszter­­tanács elnökhelyettese, az Or­szágos Tervhivatal elnöke pénteken — Mihail Marinescu miniszterelnök-helyettesnek, a román állami tervbizottság elnökének meghívására — Bukarestbe érkezett.

Next