Pest Megyi Hírlap, 1977. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-08 / 6. szám
JUJ POLITIKAI KÖNYVEK Gazdaság és társadalom A társadalmi fejlődés sajátosságainak és törvényszerűségeinek ismerete elengedhetetlen feltétele az alkotó marxista—leninista gondolkodásnak — állapította meg a párt Központi Bizottságának 1976. október 26-i ülése. Valóban, a fejlett szocializmus kérdéseinek tanulmányozása növeli a _a társadalmi tudatosságot, erősíti, gazdagítja a szocialista közgondolkodást. Ebben segítenek azok a Kossuth-könyvek, amelyeket a napokban jelentetett meg a kiadó. Lenin: A szocializmus építéséről A szerkesztő Leninnek azokat a munkáit gyűjtötte egybe, amelyek konkrétan a szocializmus építéséről szólnak. Lenin gondolatait elsősorban A szovjethatalom soron levő feladatai című munkájában fejtette ki. Hangoztatta, hogy a szocialista forradalom gyökerében különbözik a polgári forradalmaktól: fő feladat az új állami és a társadalmi-gazdasági rendszer kiépítése. Lenin azonban nemcsak elméleti foglalkozott, hanem kérdésekkel konkrét gazdasági feladatokkal is, közben olyan általános megállapításokra jutott, amelyek ma is időszerűek. A lenini útmutatások mindenekelőtt a munkatermelékenység emelésére, a nagyipar anyagi alapjainak létrehozására, a gazdasági emelőknek a gazdaság fejlesztésére való felhasználására, az helyzetére, áru-pénz viszonyok a kereskedelem fejlesztésére vonatkoznak. Igen sokat foglalkozott a tudományos tervezés és a termelésszervezés kérdéseivel is. „Meg kell végre tanulnunk — írta több mint ötven évvel ezelőtt — megbecsülni a tudományt, elutasítani a dilettánsok és bürokraták „kommunista” gőgjét, meg kell végre tanulnunk rendszeresen dolgozni, saját tapasztalataink, saját gyakorlatunk felhasználásával.” Erre hív fel pártunk Központi Bizottságának 1976. december elsejei határozata is, amely hangsúlyozza, hogy gazdasági célok megvalósíthtók, ha rendszeresen, körültekintően dolgozunk, ha felhasználjuk ha a vállalati tapasztalatainkat, tervek összhangban lesznek a népgazdasági tervvel. Nők, gazdaság, társadalom A kötet tanulmányok gyűjteménye. Témaköre nagyon széles. Azokra igyekszik választ adni, amelyek napjainkban a nőket foglalkoztatják: hogyan élnek, miként lehetne gondjaikon segíteni, milyen helyet foglalnak el a társadalomban, a gazdaságban. A könyvben a többi között dr. Szabady Egon időszerű népesedési kérdésekről, dr. Klinger András társadalmunk gazdasági szerkezetéről, s az ország munkaerőforrásáról, Ferge Zsuzsa a nemek közötti egyenlőség társadalmi-gazdasági alapjáról, Tüti Lászlóné az iparban foglalkoztatott nőkről, Orbán Zsuzsa a mezőgazdaságban dolgozó nők élet- és munkakörülményeiről ír. S mint ahogyan a könyv előszavában Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke megállapítja: a tanulmányok változatos metszetekben mutatják be a magyar nők helyzetét, lehetőségüket és korlátaikat. A szerzők mindvégig igyekeztek objektívek maradni, bár egyikmásik tanulmányon néha érződik a kidolgozatlanság, az esetlegesség is, valamint a nem egységes szemlélet. A szerzők mondanivalójukat mindenütt adatokkal, táblázatokkal támasztják alá. A szocializmus és a nemzetek Nem valami elméletieskedésről van szó ebben a könyvben, hanem nagyon is gyakorlati tennivalókról. Egy, Moszkvában megrendezett tudományos konferencia anyagát gyűjtötték könyvalakba. Olyan időszerű kérdésekről van szó, mint a gazdasági integráció, a szocialista országok egységének erősítése, dolgozók internacionalista nevelésének időszerűsége, s természetesen a nemzeti kérdés marxi—lenini alapon történő megoldása. Ennek legjobb példája a Szovjetunió, amelyben sok nemzetiség él. A szerzők példáikat olyan szovjetunióbeli nemzetiségek sokoldalú fejlődéséről vették, amelyek a cári Oroszországban még az sem használták anyanyelvüket A könyv mondanivalójának lényege egy mondatban: az internacionalizmus jelenleg minden területen áthatja a szocialista országok népeinek életét, mind kölcsönös kapcsolataikban, mind anyagi, politikai és szellemi téren. A gyűjtemény öt részből áll Az első részben a nemzetekről és a nemzetek közötti kapcsolatokról van szó, a másodikban a szocialista nemzetek kialakulásának és fejlődésének kérdéseiről olvashatunk, míg a harmadik részbe azok az anyagok kerültek, amelyek a szocialista viszonyokat tárgyalják; ehhez csatlakozik a negyedik, ötödik rész, amelyek a szocialista országok együttműködésének és közeledésének, illetve az internacionalista nevelésnek a problémáit világítják meg. Gazdaságpolitikai kisszótár Népes szerzői gárda vállalkozott arra, hogy e kisszótárt összeállítsa. Sikerrel. Tíz évvel ezelőtt volt ugyan már ebben hasonló jellegű összeállítás, de az segédanyagként szolgált a propagandistáknak. A mostani sem lexikon, de más, mint a korábbi. Új tematikát készítettek a szerkesztők, s mintegy ezer szócikket állítottak össze, ezáltal szinte átfogják az egész magyar gazdaságpolitikát. Emellett természetesen a közgazdasági alapfogalmakról is szóltak, igen sokféle formában tájékoztatnak a gazdaságpolitikai kérdésekről. Gall Sándor Hangverseny és találkozó Tekintettel a nagy érdeklődésre, előre láthatóan márciusig tart nyitva Budapesten a Néprajzi Múzeumban (a volt Nemzeti Galéria) az Egy nép megmenti kultúráját címmel, a chilei menekültek tárgyainak kiállítása.személyes Ma délután három órakor a kiállítás helyiségeiben szolidaritási hangversenyt rendeznek. * Viktor Jara együttese, valamint Carlos Miro, zenekutató és gitárművész chilei népdalokat és mozgalmi dalokat mutat be a műsorban. Az előadás után latin-amerikai fiatalokkal és chilei menekültekkel találkozhatnak az értékadók. Diákok tehetségkutató pályázata Száz pályamű érkezett eddig a diákírók és diákköltők idei országos találkozójával kapcsolatban kiírt pályázatra Sárvárra. A középkori lantos krónikás, Tinódi Sebestyén városa, illetve annak róla elnevezett gimnáziuma április 14— 16 között negyedszer fogadja a legjobban író középiskolásokat és szakmunkástanulókat. A kétévenként sorra kerülő tehetségkutató pályázatot és az azt követő találkozót ezúttal is a KISZ Központi Bizottsága rendezi a sárváriakkal közösen az országos diáknapok keretében. Az eddigi találkozókon sikert elért fiatalok közül néhányan már bekapcsolódtak irodalmi életünkbe. Írásaink rendszeresen megjelennek. Az ország valamennyi középiskolájából és szakmunkásképzőjéből várják még egy hónapig a fiatalok írásait sárvári Tinódi gimnáziumban, a Vers, novella, riport és kritika műfajban (műfajonként legfeljebb 5 írással lehet pályázni) küldhetnek pályamunkákat. Az írásokat írók, kritikusok bírálják el, s a legjobb szerzők vehetnek részt a tavaszi országos diákíró- és diákköltőtalálkozón a nyugat-magyarországi kisvárosban. \ yHMtU)1977. JANUAR 8., SZOMBAT Kinek-kinek ízlése szerint A Magyar Rádió irodalmi főosztályának előzetes műsorterve gazdag programot ígér e hónapra. A tájékoztatóból érdemes feljegyezni néhány adás címét és időpontját, amelyek különösen hasznos időtöltést, kellemes szórakozást ígérnek a hallgatóknak. _______________SZÓRAKOZÁS A pincér éjszakája (január 10.). Mándy Iván minihangjátéka a Zsebrádiószínház sorozatában kerül bemutatásra. A történet hőse egy öregedő pincér, aki a hivatásának megszállottja. Egyik munka utáni éjjel az ágya szélén ülve töpreng az elmúlt nap, sőt egész életének gondjain, miközben megfeledkezik a mellette fekvő feleségéről, s vele együtt mindarról, amit magánélet címszó alatt ismerünk. Világszínház. A drámairodalom két és fél ezer éves történetének legszebb alkotásait bemutató sorozat a harmadik ciklusához érkezett. Januárban még három kitűnő feldolgozást hallhatunk a korareneszánsz időszakából, Kossuth-adó hullámhosszán.a Dundo Maroje (13-án, 1915.) Marin Drzic vígjátékát Csuka Zoltán fordította magyarra. A dráma szereplői: Dundo Maroje, a gazdag kereskedő, akit könnyelmű fia az orránál fogva vezet; a kettőjüknél furfangosabb szolgák; haszonleső fogadósuk és vérbő öröma lányok. A mű irodalmi értékét nagyszerűen megformált jellemek adják. Ez a hangjáték még 1958-ban készült, parádés szereposztása ma már történeti dokumentum: Szabó Ernő, Apáthi Imre, Rozsos István, Bikády György és Vörösmarti Bili hangját hallhatjuk. Mandragóra (21-én, 19.15). Machiavelli klasszikussá vált vígjátékáról László Endre, a rádióváltozat rendezője a következőket írta: Reneszánsz valóság ez a javából! A felszarvazott férj, a korrupt pap, az aljas kerítő, a furfangos szerelmes ifjú és a szent biblia segítségével meggyőzött erényes asszonyka — jobbnál jobb szerep a (na úgy tetszik) kész rádiójátékban. Megtarva a teljes eredeti szöveget — helyszínváltozásokat eszközöltem ... Ily módon a színpad néhány négyzetméterére zsúfolt cselekményt a rádió színpadán széthúztam, sokszor Firenze város egész területére. Tragédia magyar nyelven (27-én, 19.15). Az Sophocles Electrájából nagyobb részben fordíttatott, és az keresztény erkölcsöknek jobbításokra például szépen, játéknak módja szerint rendeltetett pesti Bornemisza deák által. Bornemisza Péter nem egyszerűen lefordította az Elektrát, hanem korának magyar viszonyaira alkalmazta, s időszerűségét napjainkig nem vesztette el. (A világszínház sorozat februárban folytatódik Balassi Bálint: Szép magyar komédia és Christopher Marlowe: Doctor Faustus című drámájával.) IRODALOM Könyvpárbaj. Döntő: 12-én, 19.15, Kossuth-adó. A 16 szakszervezeti csapat egyéves vetélkedősorozatának záróműsorán a négy döntőbe jutott méri össze tudását. A rádió eredményes vállalkozása volt, hogy szocialista brigádok adhattak példát arról, miként lehet szívvel és értelemmel befogadni a magyar irodalom értékeit a kora századoktól napjainkig. Arcképek az orosz irodalomból. (Minden kedden 12.33, Petőfi-adó.) Egy nagy írónemzedék portrésorozatot hallgathatjuk végig, önmagáért beszél, ha csupán néhányat sorolunk is fel az arcképek közül: Puskin, Gogol, Tolsztoj Csehov, Turgenyev, Belinszkij és Csernisevszkij. A szerkesztőket az a gondolat vezette a sorozat összeállításánál hogy minél inkább megismerjük valamely más nép irodalmát, annál jobban és mélyebben értjük meg a magunkét is. Ezzel a sorozattal párhuzamosan és gondolatilag is összecsengve kerülnek adásba a Modern írók portréi. Januárban hallhatjuk a Saul Bellow-t, az 1976-os irodalmi Nobel-díjas amerikai, valamint a Ch. F. Ramuz svájci és Patrick White ausztráliai írót bemutató műsorokat. A magyarországi nemzetiségek néprajza. (26-án, 19.15, Kossuth-adó.) A nálunk élő szlovák, délszláv, román és német nyelvi szigetek eredetét, szokásait, dalait, balladáit, meséit mutatja be egyegy önálló adásban a rádió. Első alkalommal dr. Manga János összeállításában a magyarországi szlovákok néprajzából kaphatunk ízelítőt. Minthogy a műsor a magyar anyanyelvű hallgatóknak készült, eredeti nyelven csak az illusztrációk hangzanak el. _____________________SZÍNHÁZ Pajzán históriák. (II—III. rész, 14-én és 19-én a 3. műsorban) Balzac, a nagy realista, bővérű humorral ábrázolja a XIX. század eleji francia társadalmat. Hősei: a pénz, a hatalom és a szenvedély megszállottjai. A műsor hangulatát kitűnően jellemzi az előhangból vett idézet: Élvezzétek hát ez igéket vígan, szerelmes feleim, testeteknek és veséiteknek gyönyörűségeire és vigyen el benneteket az ördög, ha megtagadtok, minekutána meghallgattatok, Istenek, Megváltók, Próféták. "(15-én 9 óra, Kossuthadó.) A sorozat folytatásaként ezúttal Buddháról hallunk. A megvilágosult prófétáról Gyárfás Endre írt hangjátékot, amely távoli, titkzatos világba vezet, ugyanakkor élő vallástörténeti ismeretanyaggal is szolgál. Az átalakuló Ázsiáról szóló hírekben ma is gyakran buddhizmus találkozhatunk a hatására bekövetkező eseményekkel. (Februárban Kung Fu-ce-ről, a kínai vallásalapító filozófusról sugároz hangjátékot a rádió.) Mozgófénykép. (17-én, 18.45, Kossuth-adó.) Solymosi Ottó műsorában írók és költők vallomásait hallhatjuk a magyar film kezdetének időszakéról. A mozgófénykép hőskorát idéző kritikában művelődéstörténeti, irodalmi, színháztörténeti érdekességek mellett fény derül a mozi szó, vagy elnevezés eredetére is. A műsorban Heltai, Ady, Babits, Karinthy és Krúdy versei, írásai hangzanak el többek között. Új műsor indult 1977 elejétől a rádióban. A címe mindig egy hónapnév és ez nagyjából a tartalmát is meghatározza, bár nem egyszerűen a hónap krónikása akar lenni. Színes történetek, érdekes emberekkel készített beszélgetések, kultúrtörténeti megemlékezések alkotják a kaleidoszkóp jellegű műsort. Az új sorozat a Petőfi-adón jelentkezik, havonta egyszer, délután 14 órakor.★ A teljesség igénye nélkül, tallóztunk a műsortájékoztatóban. S a kiemelések mindig szubjektívek, de azért bízunk abban, hogy ki-ki saját ízlésének megfelelően hasznos és érdekes műsorokat talál a programban. Kr. Gy. I Tallózás a rádióelőzetesben A szintézis megteremtése - vitákkal Egy tantárgy gondjai Pest megyében Öt éve középiskolai tantárgy a világnézetünk alapjai, s ha a bevezetése előtti kísérleti időszakot vesszük, akkor is figyelembe mindössze nyolc évre tekint vissza az oktatása. Ennek tulajdoníthatjuk, hogy tanítása körül sok még a vita. Kialakult hagyomány alig van, ezért talán tematikailag és módszertanilag is sok a tisztázatlan kérdés. A tapasztalatok összegezésére most különösen nagy szükség van, hiszen már dolgoznak az új tanterven és valószínűleg új tankönyv is készül. Csiszolódó nézetek Fenyő János, a ráckevei Ady Endre gimnázium tanára négy éve tanítja a világnézetünk alapjait. Véleményét, tapasztalatait sok szempontból általánosíthatjuk. — A világnézeti nevelés nem szűkíthető le a középiskolák negyedik osztályára, vagy egyetlen tantárgyra. A fizika, a kémia, a biológia, a matematika, a történelem tanulása során a fiatalokban kialakul a materialista szemlélet. A mi tantárgyunknak szintézist kell megteremtenie; a a materialista szemléletet a marxista világnézet síkjára kell emelni. A jelenlegi világnézeti oktatást még kísérleti stádiumnak tartom. A tanterv és a tankönyv elég sok kevésbé fontos részlettel foglalkozik, ugyanakkor alig van lehetőség a politikai gazdaságtani fogalmak tisztázására, illetve a dialektika törvényeinek megismerésére. (Mindkét téma a marxizmus szorosan vett alapjaihoz tartozik!) Nagyobb teret kellene biztosítani a lenini forradalomelmélet és a szocialista építés törvényszerűségeinek feldolgozására. — A tanítási óraszám elegendő? , — Igen. Talán az anyagon belüli irányokon lehetne változtatni. Érdemes lenne azon is gondolkozni, hogy nem kellene-e a tananyagot és az órák számát három évre felosztani, így a természettudományi és a társadalomtudományi ismeretek megszerzése után — időben — közvetlenül juthatnának el a világnézeti vonatkozások megállapításáig. — Véleményéből nyilvánvaló, hogy a világnézetünk alapjait klasszikus értelemben is tantárgynak tekinti. — Egyértelműen. Rendszeresen feleltetek és érdemjegyeket adok. — Előfordulhat, hogy egyegy eminens tanuló ideológiai kötődés, valóságos világnézeti elkötelezettség nélkül kitűnő osztályzatot kap világnézetünk alapjaiból? — Megtörténhet, bár ennek értékelése nehéz. Az ideológiai vetületek körét, az érzelmi ráhangolás módszerét a pedagógusnak kell megtalálnia. Ez időnként megköveteli, hogy a tantervet rugalmasan kezeljük. Évente tíz-tizenöt fórumóra áll rendelkezésünkre, amikor a tanulók által felvetett kérdésekre, aktuális politikai problémákra adunk választ A fórumok kitűnő lehetőséget nyújtanak a nézetek vitában történő csiszolásához. Az álláspontot indokolva Beszélgetésünk napján — hagyományos értelemben — nagyszerű világnézetünk alapjai órát tartott Fenyő József. Nem egyszerűen ismereteket közölt, hanem a tanulók részkérdésekre adott válaszaiból építette fel az elsajátítandó anyagot. Eközben mindig utalt az összefüggésekre és a következtetések levonásával foglalta össze a témát A példa erejével is szolgált az óra: általában mindig ugyanaz a két-három tanuló jelentkezett — ők egyébként is jó tanulók —, s ha a pedagógus más diákot szólított fel, többnyire csak félig helyes, vagy rossz választ kapott. Az óra témája — a tantervhez képest némi késéssel — az alap és a felépítmény viszonya volt. Már akkor érezni lehetett hogy ez a bonyolult összefüggésrendszer aligha lesz érthető a dialektikus kölcsönhatások ismerete nélkül Hasonló helyzet alakult ki a szépségeszmény változásával kapcsolatban. miértre és a hogyanra a tanárnak kellett megadnia a válásét. Érdekessége miatt kell megemlíteni a forradalmiság fogalmának tisztázatlanságát. Nem sokkal jutottak túl a romantikus elképzelésen, inkább csak a kiváló dolgozó kategóriáját határozták meg: az átlagosnál többet és jobban dolgozni. S ami egyértelműen kedvező tapasztalat: Fenyő József nem tért ki a vitatkozó kedvű diákok elől, felnőtteknek tekintve hallgatóit, ő maga is indokolta álláspontját és ezt megkövetelte a tanulóktól is. A téves véleményeket közvetve csiszolgatta. Indokolt módosítások — Az oktatás egyik fontos tényezője a pedagógus egyénisége — kezdte a beszélgetést dr. Mikulási Béla, az ócsai gimnázium tanára, aki egyben a világnézetünk alapjai tantárgy megyei szakfelügyelője is. •— Ez a megállapítás fokozottan igaz a világnézeti alapok tanításánál, itt szinte meghatározó a tanár személyisége, hiszen nem mondhatunk le arról, hogy az oktatás mellett fejlesszük az ideológiai elkötelezettséget is. — Előfordult-e már a tantárgy történetében, hogy valaki világnézetünk alapjaiból megbukott? — Pest megyében nem. Az országban is mindössze egy bukásról tudok. — Az új tantervben megváltozik-e a tantárgy tematikája? — Igen, bár még a végleges módosításokról nincs döntés. Mindenképpen várható azonban, hogy a világnézetünk alapjai tantárgy megközelítően egyharmad részét a történelemoktatásba építik be. De nem csökken a világnézeti órák száma, ezzel több idő marad az átfogó marxista világnézet kialakítására, a következetetések levonására . Nem volna-e célszerű, ha a fizikát, matematikát, biológiát, földrajzot, történelmet oktató pedagógusok egy-egy jelenség, vagy törvény tanítása közben kitérnének a világnézeti vonatkozásokra is? — Ez a távlati cél. Az új tankönyvek egy részében már lesz hivatkozás a világnézeti következtetésekre is. Ez kérdés azonban egy sor bonyolult problémát vet fel, a tananyagok zsúfoltságától a pedagógusképzésig. Marxista diákkörök? A tanítás után két negyedikes lánnyal kezdtünk beszélgetni, aztán néhány perc múlva már csaknem húszan ültünk a szaktanteremben. fiatalok válaszai eléggé egyértelműek. Többnyire nehéznek tartják a világnézetünk alapjai tantárgyat, főleg az anyag első részét, amelyben az évekkel ezelőtt tanult természettudományos törvényekből most kell megfogalmazni a következtetéseket. Nem sok lehetőségük van saját vitakészségük felmérésére, az órák keretében erre korlátozottak a lehetőségek. A KISZ-alapszervezetekben folyó politikai képzés tematikája sem kapcsolódik ehhez a tantárgyhoz. Az ifjúsági vitakörök programjának módosítása nehéz lenne azért is, mert az alapszervezetekben nemcsak negyedikesek vannak A marxista diákkörök létrehozása valószínűleg segítene ezen a problémán. S hogy miért érezzük nagyon fontosnak az önálló véleménynyilvánítást, a vitakészség fejlesztését? A világnézetünk alapjainak oktatása — semmiképpen sem elhanyagolható, de — csak egy része a világnézeti nevelésnek. megszerzett tudás alkalmazásának képessége elengedhetetlen eszköze a cselekvésnek. Kriszt György