Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-17 / 64. szám
ABONYI KRÓNIKA ELKÉSZÜLT A HARMADIK KÖTET A nagyközség krónikája GYÁRTÖRTÉNET AZ UTOLSÓ FEJEZETBEN Az abonyi helytörténészek munkássága már nemcsak településen belül, hanem azon a túl is ismert. Hírt adott működésükről a rádió, a televízió, cikkek jelentek meg róluk és kutatásaik eredményéről a sajtóban, jelentős terjedelemben foglalkozott az abonyi helytörténeti munkával Békés István író is a Pest megyei barangolások című könyvében. Egy helyen például ezt írja: „Az abonyiak kutatják, gyűjtik, óvják, feldolgozzák, s lehetőségük szerint e jelen számára hasznosítják hagyományaikat. Abony nagyközség helytörténeti kutatócsoportjának tagjai: a százkezű vb-titkár, búvárkodó református lelkész, a Falumúzeum téglatárát létrehozó geneológus, két tanár, egy előadó, s a nyomukba lépő fiatalok — az elmúlt évek során olyan munkát végeztek, amelyhez hasonlót eddig nem láttam a megyében, s nem tudom, találhatok-e bárhol az országban.” A közelmúltban készült el Győri Pál szerkesztésében Abony történetének harmadik kötete. Az első a település felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából, 1964-ben látott napvilágot, a második négy évvel később, amiben Abony földrajzi elnevezéseit foglalták össze. Az említett részben első helyen a harmadik Somogyi Imre Általános Iskola 4459. sz. II. Rákóczi Ferencről elnevezett úttörőcsapatának történetéről olvashatunk. A KISZ Központi Bizottsága vörös selyem zászlójával tüntették ki őket. Olvasni a Somogyi Imre, a Gyulai Gaál Miklós általános és a Bihari János zeneiskola múltját és jelenét ismertető írásokat is. Talán Abonyi Lajos (Márton Ferenc) író személyes példája váltotta ki az abonyiak vonzódását az irodalom iránt? — Nem tudni, de tény, hogy a nagyközségben élő emberek mindig szívesen olvastak, játszottak színházat,, egyszóval sokat adtak a művelődésre. Már a múlt században olyan színkör volt itt, — igaz fából készült — ahol neves színészek is felléptek, köztük Blaha Lujza, Péter Ida, volt tanárnő, Abony irodalmi múltját és fejlődését eleveníti fel, amit sorrendben a helyi művelődési ház és a könyvtár története követ. A több szakosztályt működtető Termelőszövetkezeti Sport Kör fejlődését és egy-egy kiemelkedő sportoló pályafutását írta meg több, mint félszáz oldalon Skultéty Sándor, volt testnevelő tanár. A Kinizsi Pál Gimnázium 1958-ban nyitotta meg kapuit. A következő írásban az intézmény jelentőségét és működését méltatják, majd a lassan százéves tűzoltótestület történetét írja le Szűcs László. Sok örömet szerzett annak idején a település lakóinak a volt Földművesszövetkezet ének-, zene- és táncegyüttese. A következő oldalakból az együttes útja elevenedik meg, az első próbáktól a rádiófelvételig és a sikeres külföldi turnékig. A kórusban a megalakulást követően mintegy 350-en énekeltek, a táncosok száma meghaladta a százat és ugyanennyi volt a színjátszók száma is. Az abonyi Földművesszövetkezet (ma ÁFÉSZ) 1946. február 24-én alakult meg 379 taggal. Megalakulásának körülményeiről és az azt követő néhány, nehéz esztendőről számol be a következő fejezetben L. Varga Albert. A Mezőgazdasági Felszereléseket Készítő Kisipari Termelőszövetkezet, majd utódja, az Építőipari Ktsz megalakulásáról és 1951—1962-ig tartó működéséről Juhász István sorakoztat fel érdekes adatokat. A következő közegészségügy fejezetben a fejlődését mondják el a helybeli egészségügyi dolgozók, majd Bárány Pál a település gazdasági eredményeiről, kommunális ellátottságáról rajzol átfogó képet. A kötet utolsó fejezetében a Mechanikai Művek abonyi gyáregységének alig több, mint hatéves történetéről olvashatunk. Gy. F. Segíthetnek a volt diákok Keresik a közös értesítőket Ebben az évben lesz 75 éves az abonyi Gyulai Gaál Miklós Általános Iskola, az eggkori polgári. Emlékkiállítással szeretnék az évfordulót még ünnepélyesebbé tenni, bemutatni az intézmény történetét, fejlődését. Mivel az iskola irattárát a világháború megtizedelte, az iskola az egyiskori diákok, a lakosság segítségét kéri. Akinek a birtokában közös értesítő van, az iskola igazgatóságánál, vagy falumúzeumban leadhatja bea mutatásra. GYEREKEK KÉSZÍTETTÉK Minden alkotás tükörkép A megye kisegítő iskolái között úgynevezett komplex vetélkedőt hirdettek meg ebben a tanévben, amely heti és gyakorlati részből elmeáll. Az abonyi kisegítő iskolában a házi versenyeket már lebonyolították. A gyerekeknek egészségügyi, földrajzi, közlekedési és az úttörőélet szabályainak ismeretéből kellett számot adni. A gyakorlati munkákból a napokban kiállítást rendeztek, amelyen részt vett Diósi Gábor szakfelügyelő, Vígh Sándor, a gyömrői Gyógypedagógiai Nevelőintézet gatója. A kiállítás igen igazízléses és szép, hű tükörképe a gyermekek fejlődésének, egyéni és kollektív munkájának. A megyei versenyen azok vehetnek részt, akik elméletben és gyakorlatban a legtöbbet tudták. Az abonyi iskolát öt gyerek képviseli. Hajó- és repülőmodellek sorakoznak a bemutatón Gyuráki Ferenc felvétele h íni lA CEGLÉDI JAPÁS ÉS Cl:d XXI. ÉVFOLYAM, 64. SZÁM A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA , SOS SZÍeRE, 1977. MÁRCIUS 17., CSÜTÖRTÖK Síneken jön a hordó Új töltő- és tárolóhely épül Pontosságuk alapja: a jó munka A Kossuth Ferenc utca egy rövid szakaszán naponta megjelennek a piros betűs táblák, amelyek útba igazítják a járókelőket : Gyalogosforgalom a túloldalon! feliratokkal. A Hungarovin ceglédi pincészete előtt olyankor vasúti vagonok vesztegelnek, és összeszokott, gyors mozdulatokkal végzik munkájukat a rakodással megbízott emberek. A telihasú hordók szaporán gurulnak be a kocsik gyomrába, összehangoltan megy a munka, szinte menetrendszerű pontossággal tovapöröghet terhével a mozdony. Simon Ernő, a pincészet vezetője elmondotta, hogy a tavalyi rossz szüret ellenére náluk kiegyensúlyozottan kezdődött az év. Februárban már jelentős mennyiséget szállítottak megrendelőiknek, márciusban rekordot javítanak, egyetlen hónap alatt húszezer hektoliter bort szállítanak a Szovjetunióba. Erre tett vállalást a vállalat kiváló Kossuth szocialista brigádja. Húsvétra Csehszlovákiába, Lengyelországba és az NDK-ba is küldenek italaikból. A hordógyárral megfelelő összhangban dolgoznak. A külföldi partnerek magasabb igényének megfelelően jobb minőségű, a szigorú követelményeknek mindenben megfelelő hordókat gyártanak. A helybeli szállításnál alaposan kihasználják a vagonokat. A hordógyárból sínen érkezik az üres hordó a pincéhez. Szinte percek alatt kirakják, és nyomban teli hordókat gurgatnak a helyükre, ezáltal állandóan terhelten jár a szerelvény. A megkötött szerződések szerint 1977-ben 200 ezer hektoliter bort küldenek külföldre Ceglédről. A mennyiségre, a minőségre és a határidők betartására eddig még sohasem volt panasz. Igyekeznek minden piacon megállni a helyüket ezentúl is. A pontosság alapja a jó munka. A negyvenöt személyt foglalkoztató pincészetben a dolgozók zöme törzsgárdatag. Ott nincs munkaerőgond. Igaz, a vállalat megbecsüli azokat, akik huzamos időt töltenek szolgálatában. Nemcsak a nyereségrészesedésben tesznek különbséget, hanem afféle hűségjutalmat adnak, amelynek havi összege 60 és 180 forint között van. Eredményes volt az 1976-os esztendő is, melynek nyomán most 17 napi nyereséget fizetnek. A pincének a jövőben változtatni kell szállítási körülményein. Erre kényszeríti az 1977. december 31-ével megszűnő hantházi vasútvonal. Az ügy végére már pontot tett a miniszter erről szóló rendelete. A Hungarovinnek mielőbb fel kell építeni az állomás Szűcstelepi oldalán, a cipőgyárral szemben új töltőállomását. A városból hatalmas Rába-Man tartálykocsik szállítják majd a hordótöltőhöz a bort. A rövidesen megkezdődő építkezés 20 millió forintot emészt fel, ebből 14 milliót a KPM ad a vállalatnak. Az az elgondolás, hogy mire — Hantháza felől haladva — felszedik a síneket, de legkésőbb 1978 nyaráig, üzembe helyezik az új töltő- és tárolóhelyet. Arra törekednek, hogy a megváltozó körülményeket lehetőleg létszámemelés nélkül hidalják át. Ennek érdekében átcsoportosítást terveznek. Nagy szaktudású gépkocsivezetőkre lesz szükségük, akik a 2,7 millió forintot érő, 22 ezer liter űrtartalmú autókkal a pince és az állomás között közlekednek majd. A vasút megszüntetésével a város nyer a legtöbbet. Megszűnik egy sereg eddig nap mint nap tapasztalt kellemetlenség, csökken a növekvő forgalom miatt egyébként is nagy balesetveszély. Az sem utolsó szempont, hogy a sínpár felszedése után sor kerülhet a Kossuth Ferenc utca átépítésére, amely a város belső forgalma szempontjából nagy jelentőségű. T. T. Törtel, Dózsa Tsz Földben a zöldborsó A törteli Dózsa Termelőszövetkezet határában az őszi vetések zöld tábláin itt-ott még foltokban csillog a víz. A mélyebb fekvésű területekről lassabban vonul le, bár siettetik távozását. A hét végi esőzés hátráltatja a gépek indulását, felázott a talaj, ez az oka a késedelemnek. Kónya Ferenc, a szövetkezet termelési elnökhelyettese elmondotta, hogy a gabona fejtrágyázását az idén csak helikopter igénybevételével tudták megoldani. A talajelőkészítő munkák némi késedelmet szenvednek. Az egyik legsürgősebb teendő a zöldborsó vetésekhez a terület előkészítése. E növény termelésének hagyományai vannak a termelőszövetkezetben, az idén is kétszáz hektáron foglalkoznak vele. Az első szakaszban már elvetették hetven hektáron. Az almáskérben jól haladtak a metszéssel, 120 hektáron elvégezték a teendőket, befejezték az első permetezést, ladnak a szőlőkben is a Hatavaszi munkákkal. Az idén tovább bővül a Dózsa Tsz gépparkja. Egy Rába- Steiger és két Zetor 120-as gyarapítja az erőgépállományt, a munkagépek közül némelyik még nem jött meg, pedig már jó lenne, ha birtokukban volna például a Rába-Steigerhez való kombinátor, amelyre az Agroker ígéretét bírják. (t.) KOSZORÚZÁS, NAGYGYŰLÉS A SZABADSÁG TÉREN Ünneplő ifjúság Vándorserleg a legjobb versenyző csapatnak Cegléden a Szabadság téren több mint háromezer fiatal gyülekezett a forradalmi ifjúsági napok megnyitó ünnepségére, melynek kezdetén pattogó ritmusú indulók zenéje szállt. Némedi József, a KISZ városi bizottsága munkatársa mondott ünnepi beszédet, melyben a három tavasz történelmi eseményeit felelevenítve azt méltatta, hogy mit jelent ez a ma ifjúságának. A ceglédi fiatalok köznapi tetteik sorával, munkájukkal bizonyítják, hogy megértették a történelem szavát, a forradalmaság, a hazafiság és a proletár internacionalizmus eszméi bennük gyümölcsöznek és képességeik legjavát igyekeznek a közösség érdekében hasznosítani. Az ünnepség végén a megemlékezés koszorúit helyezték el Kossuth Lajos szobra talapzatán a fiatalokkal együtt Kossuth nevét viselő intézmények, valamint a Petőfi és Kossuth szocialista brigádok is. Délelőtt a fiatalok a Szabadság filmszínházban megtekintették a Budapesti mesék című új magyar film bemutatóját. A Bem SE sportpályáján háromszáz középiskolás vett részt az összetett honvédelmi versenyen és a kispályás labdarúgó mérkőzésen. Az első helyezettek megkapták a KISZ ceglédi városi bizottsága alapította vándorserlegeket, amelyek ezentúl a forradalmi ifjúsági napok legjobb sportolóit illetik. Az összetett honvédelmi verseny győztese ezúttal Török János Mezőgazdasági és a Egészségügyi Szakközépiskola csapata lett. kispályás labdarúgásban első lett ugyancsak az iskola csapata. A női kispályás labdarúgó mérkőzés első helyezettje az Április 4. Közgazdasági Szakközépiskola csapata.☆ Vasárnap délután öt órakor a Kossuth Művelődési Központban ünnepi nagygyűlésen vesznek részt a ceglédi fiatalok, a Tanácsköztársaság kikiáltásának 58. évfordulója és a KISZ zászlóbontásának 20. évfordulója alkalmából. Az ünnepséget Sebők Pál, úttörőelnök nyitja meg, ünnepi beszédet mond Simon István, KISZ ceglédi városi bizottsága a titkára. Az évforduló alkalmából emléklapok és kitüntetések átadására kerül sor. Az ifjúsági nagygyűlés után a KISZ Központi Művészegyüttesének Folk-pódiuma lép fel Cegléden. A város fiataljai nevében Simon István, a KISZ városi bizottsága titkára és Sebők Pál úttörőelnök koszorúzta meg a Kossuth szobrot. Virág Rózsa felvétele Olvasónk levele Névtelen segítő Cegléd utcái még mindig alaposan sárosak a sok tél végi csapadéktól. A gyalogosokat gyakran elkeseríti, ha ruhájukat, cipőjüket tönkreteszi sár, miközben az utca egyik a oldaláról a másikra átjutnak. Éppen ezért igen emberséges tett volt egy fiatalembertől az segítség, amelyet egy bajba jutott autósnak adott. Vasárnap este történt, hogy a Sas utcában elakadt egy jármű, hiába próbálkozott a gazdája, nem tudta kimozdítani a helyéből. Egy éppen arra járó fiatalember sietett a segítségére, s hogy az autó elindult, el is távozott, mire a jármű tulajdonosa a segítségét megköszönhette volna. Az útviszonyokat ismerve bizonyára csupa sár lett a névtelen segítő ruhája, s még ezt sem tette szóvá. Az autó tulajdonosai, Osgyányi Mihályék, a Bezerédi utca 14/A-ból. Köszönik a segítséget és szívesen megfizetik a fiatalember ruhatisztíttatási költségét. Kérik, jelentkezzen náluk. öngyógyítás helyett, orvoshoz! Amit a gyógyszerekről tudni kell Az egészségügyi miniszter rendelete alapján január 1-én életbe lépett új gyógyszerrendelet megfelelő. Nem kell külön hangsúlyozni, menyire humánus a szóbanforgó rendelet, miszerint két nem kell egyes gyógyszererendelőintézeti orvosoknál receptre íratni, némelyikük olcsóbban, vény nélkül kapható és van olyan recept, amely többször felhasználható. A tapasztalat szerint viszonyt lényegesen megnövekedett a gyógyszerfogyasztás, egyre többen állnak sorba gyógyírért, gondolván, hadd legyen otthon minél többféle tabletta. A betegségre való ésszerű felkészülés önmagában nem lenne baj, de az már igen, hogy a gyógyszerfelhalmozás, a házipatikák túlzott feltöltése maga után vonja az öngyógyítók számának növekedését. Nem elég hangsúlyozni, hogy a gyógyszer csak bizonyos mennyiségben jótékony, azon túl méreg! Az adagolás tehát kizárólag orvosi feladat. Ismét figyelmeztetjük a gyógyszerfogyasztókat a helyes tárolásra és a gyógyszerek felhasználási idejének rendszeres ellenőrzésére! Az ismerősök, barátok ajándékba, vagy az orvos által hajdan felírt gyógyszer bevétele helyett mindig forduljunk szakorvoshoz. A fenti gondolatokat egy jó példa nyomán vetette papírra a krónikás. Cegléden ugyanis Kovács András vezető gyógyszerész írt közérdekű Amit a gyógyszerekről cikket tudni kell címmel. A sommás dolgozatot a városi tanácsnál rk_ szorosítják, és eljuttatják gyógyszertárakba, üzemekbe, iskolákba. Ilyenformán hangsúlyozzák a már említetteket, hogy a helytelenül alkalmazott gyógyszer végzetes lehet. (u. gy.)