Pest Megyi Hírlap, 1977. április (21. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-10 / 84. szám

- A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXI. ÉVFOLYAM, 84. SZÁM 1917. ÁPRILIS 10., VASÁRNAP Sikert hozott az Állandósuljon a jó eredmény A jászk­arajenői és a körös­­tetétleni határban működő há­rom termelőszövetkezet 1975. január elsejével egyesült Ár­pád Tsz néven. Miután táb­láikat összeszántották, 8500 hektáros gazdaság jött létre, amely 1300 tagot és alkalma­zottat számlál. A teljességhez azonban hozzátartozik, hogy­ a tagság több mint fele nyugdí­jas. Két év leforgása alatt a há­rom termelőszövetkezet tagsá­ga egységessé vált. Ma már nem jelent különbséget, ki melyik szövetkezetből jött, fe­gyelmezett és színvonalas mun­kával támogatják a biztos megélhetést nyújtó közös gaz­daság fejlődését. 1975 óta — a szakosodás fi­gyelembe vételével — kiala­kították termelési szerkezetü­ket, amely megfelel termőhe­lyi adottságaiknak, rendszerben termelnek. Ágazati mert így tudják legjobban kihasz­nálni az üzem- és munkaszer­vezésben rejlő lehetőségeket. Az egyesülés óta jelentős mér­tékben­ fejlődött a géppark. A növénytermesztés ele­gendő és jó minőségű gép­pel rendelkezik, még ked­vezőtlen időjárás esetén is időben és jól elvégezhetik a munkát. Termelési rendszerben műve­lik a kukoricát, a cukorrépát és a zöldtakarmányokat. Fon­tosnak tartják a megfelelő ta­laj­erőpótlást. A műtrágyázást és a szervestrágyázást a talaj­­vizsgálatok alapján végzik, és ez kellő alapot ad az ötödik ötéves terv célkitűzéseinek el­éréséhez. Céltudatos fajtakivá­lasztásra, a talajmunkák gon­dos elvégzésére törekednek, s azon vannak, hogy a betakarí­tást lehetőleg veszteség nélkül végezhessék el. Az őszi búza 1974-ben 28,3, tavaly 34,9; a kukorica 1974- ben 51,2, 1976-ban 40,1 mázsás hektáronkénti termést adott. A lucerna 1974-ben 49,6, leg­utóbb 72 mázsát, a paradicsom három éve 182, tavaly 267 má­zsát termett hektáronként. Elismerésre méltó eredmény az állatállomány gyarapítása és termelési színvonalának lé­nyeges emelése. Ez a jövedel­mezőségben is lemérhető. A háromezer darabot szám­láló szarvasmarha-állo­mány nyereséggel műkö­dő ágazata a termelőszö­vetkezetnek. Ezer darab tehenet tartanak, és a tejtermelés tekintélyes emelkedésit mutat. Amíg 1974- ben 2 ezer 900 liter volt a te­henenkénti fejt évi tejmennyi­ség, tavaly már 3 ezer 534 li­terre nőt­t. Ez egyúttal jelentős mértékben hozzájárult a járás­beli átlag kedvező alakulásá­hoz is. A magyar tarka állo­mányt holstein-fríz fajtával keresztezve kívánnak jobb eredményeket elérni,még A háztáji gazdálkodás támo­gatására nagy súlyt helyez a termelőszövetkezet. Négy gu­lyát szerveztek a háztájiban tartott marháknak, legelőt, ka­szálót és lucernát mértek ki, szalmáról és csatornádéról gondoskodtak. Szemes termé­nyeket is juttattak tagjaiknak. Felvásárolják a sertéseket, nö­­vendékbirkákat, a háztáji ter­ményeit. A további feladatok közt az élen áll a szervestrágyázás ma­radéktalan elvégzése, az öntö­zés fejlesztése, a megfelelő gyepgazdálkodás. A cél az ezerkétszáz da­rabos tehénállomány el­érése, a tejhozam fokozá­sa, a növendék- és hízó­­állatok jobb elhelyezése. Arra is gondjuk lesz, hogy a melléktermékeket minél job­ban hasznosítsák takarmányo­zási célokra. A gazdálkodás fejlődését mutatja, hogy a termelési ér­ték 1974-ben 113, 1976-ban 129 millió forintot tett ki, az emel­kedés 13,8 százalékos. Ebben szerepe van a szocialista bri­gádmozgalom megszervezésé­nek. A megalakult huszonöt brigád közül tizennyolc érde­melte ki a megtisztelő címet első alkalommal. A járási párt-végrehajtó bi­zottság legutóbbi ülésén fog­lalkozott a jászkarajenői Ár­pád Termelőszövetkezet egye­sülés utáni helyzetével, és megállapította, hogy a három termelőszövetkezet egyesülése eredménnyel járt. Kedvező ter­melésszerkezetet alakítottak ki, az állattenyésztés fejlődik, ezen belül a tejtermelés szé­pen emelkedik. Arra kell tö­rekedniük a jövőben, hogy a termésátlagok növelésével ál­landósuljon a jó eredmény. T. T. VÁLASZ CIKKÜNKRE Betömték a kátyúkat Kátyús, gödrös utak Kocsé­­ron címmel március 13-i szá­munkban a kocséri Szabadság utca állapotáról írtunk. KPM Közúti Igazgatóság cik­­­künkre az alábbi választ küldte: „A Szabadság utca a buda­­pest—nagykörös—tiszakécskei út egy szakasza, melyet KPM Közúti Igazgatóság ke­­­zel. Az út szilárd burkolata négy méter széles, bitumenes felületű. Az 1976—77-es téli időjárás nem okozott jelentős kárt a burkolatban. A panasz oka az, hogy eső­zésnél, szembe jövő forgalom esetén a járművek az útpad­kát is használják, közlekedésre, azér­t a padka is kátyús lett, és csapadékos időben vízzel te­lik meg. Az igazgatóság a ká­tyúkat megszüntette, a burko­lat hibáit kijavíttatta. Nagyobb méretű javítást, útszélesítést és aszfaltburkolat-építést je­lenleg más, nagyobb forgalmú utak kárainak helyreállítása miatt nem tervezünk. Ezen munkákat egyébként — lehe­tőségeink figyelembevételével — a járás vezetőivel egyetér­tésben soroljuk be.” Zsiga-Kiss Endre osztályvezető Könyvet kötnek A Dél-Pest megyei Szolgáltató Szövetkezet tavaly könyv­kötő részleget nyitott Cegléden. Hasznos gépek könnyítik az itt dolgozók munkáját és segítséget adnak az ízléses kivitele­zéshez. A képen­ irattömböket perforál Babák Ferencné és Cirják Irén. Ap­­iti-Tóth Sándor felvétele Mozicentrum a városban Népművelés, filmekkel készüln­ek a Ceglédi őszre Az előadás, amelynek tanúja vagyok a járda kellős közepén az édességbolt előtt, szemléle­tesebb nem is lehetne. Kis óvodás számol be élete nagy élményéről.­­ És akkor jött a cica. Csiz­ma volt a lábán, és a fején nagy kalap, akkora, mint egy ház. Biztosan azért, hogy ne essen a fejére az eső. De ez még semmi! Mert láttuk ám a kis vakondot! Belebújt egy órába. Először elrontotta, az­után megjavította kakukkolt a madár!és megint kapcsolat a legkisebbekkel Nemcsak a felnőttek és isko­lások, hanem óvodás korú gye­­rekek is gyakran látogatják a ceglédi Szabadság Filmszínhá­zat. A mozi műsorpolitikája annak az elvnek a jegyében alakult, hogy a filmművészet iránti igényt, a látás örömét kicsi korban kell megalapozni. Ezért hozta létre a mesemozit. Hét közben, délelőttönként gyakran látni nyüzsgő kis cso­portot a moziépület előtt, óvó­­nők vezetésével. Máskor az is­kolások jönnek. Ők a tan­anyaggal kapcsolatos filmelő­adásokat nézik meg. Történel­mi leckét, természetrajzi és egészségügyi eligazítást éppúgy kapnak, mint irodalmi isme­reteket, amikor a kötelező ol­vasmányból készült filmet né­zik meg. A film szólhat ter­mészettudományról, bemutat­­hat művészeti alkotásokat. Mindenképpen hasznára válik a gyerekeknek és felnőtt fej­jel, bizonyára másféle moziné­zők lesznek, igényesebbek, mint azok, akik „csak úgy” bekukkantanak, egy-egy jó film hírére. Több ízben isme­retterjesztő kiselőadás vezette be a látnivalót. A filmszínház vezetősége ebben a KISZ váro­si bizottságától éppúgy segít­séget kapott, mint a TIT-szer­­vezettől. Sokféle igényt kielégíteni Cegléd Pest megye legna­gyobb városa. Igen sok eljáró, dolgozó ember él itt, többnyi­re szabadnapjaikat, hétvé­géiket, ünnepeiket töltik a vá­ros falai között. Igényeiket ki­elégíteni és igényességre ne­velni őket hivatott a könyvtár, a rádió és a televízió műsorai mellett a művelődési ház és a­ filmszínház műsorpolitikája is. A város egyetlen mozija a Sza­badság Filmszínház. Konkur­enciája nincs, önmagával kell versenyre­ kelnie, hogy műso­rai telt nézőtér előtt peregje­nek. Alapos szervező és pro­pagandatevékenység segíti elő a gyakori telt házat. A film­színház vezetősége tavaly 1980-ig tartó szerződést kötött a Dózsa György Ifjúsági Klub­bal. Eszerint a klub tagjai két­hetenként egy-egy előadásra el­jönnek az 50 személyes kama­ramoziba. Gyakori látogatói egy-egy előadásnak a szocia­lista brigádok is. A ceglédi bri­­gádvetélkedő egyik feltétele volt ugyanis a filmszínház egy­­egy előadásának megtekintése. A közmondás azt tartja, hogy az étvágy evés közben jön meg. Így lehet értelmezni ezt a moziba járás igényére is: a maradandó élmény arra ösz­tönzi az embereket, hogy leg­közelebb is módját ejtsék egy hangulatosan töltött estének, s megnézzék a következő előadá­sokat, akkor is, ha külön „jó pont” már nem jár érte. Van, akit a filmbarátok kö­re változatos műsora és a film­vetítéssel járó ismeretterjesz­tő előadás vonz, mások szombat éjszakai előadásokat a kedvelik. A filmbarátok köre előadásait tavaly több mint 5 ezren nézték meg. Ezt a szá­mot a jövőben növelni szeret­nék, mert — valljuk meg — nem nagyon sok. Az ifjúsági klub filmesztétikai előadásait száz fiatal hallgatja, s nézi meg kéthetente, tanévkezdet óta. A Szabadság Filmszínház alkalmanként keskenyfilmeket is vetít egy-egy külterületi is­kolában, üzemben. Ebben a könyvtár művelődési autója is sokat segít. Tavaly 51 ilyen kihelyezett előadást tartottak és ezeket több mint 3 ezren tekintették meg. Délelőtti vetítések A közművelődési határozat értelmében szélesíteni kell a város és a járás területén a ceglédi mozicentrum hatókö­rét, gyarapítani a mozilátoga­tók táborát. A lakosság szá­mát tekintve évente legalább 240 ezer mozilátogatóra számí­tanak. A tervek között ezzel kapcsolatban sok minden sze­repel. Hasonlóan a forradalmi if­júsági napok és a Béke és ba­rátság hónap filmeseményei­hez, a filmszínház tervszerűen összeállított programmal igyekszik beilleszkedni a vá­rost érintő politikai, kulturá­lis és egyéb rendezvények so­rába, — a többi közt filman­­kétok, bemutatók, színész-kö­zönség találkozók rendezése szerepel a tervek között és be­kapcsolódnak az idei Ceglédi ősz programjába is. A tervek­ben szerepel, hogy a Fegyveres erők Klubjában klubmozit lé­tesítenek, meghatározott prog­ramja lesz a kiskörzeti üzemi filmszolgálatnak és a művelő­dési autós mozinak is. A ka­maramoziban hetente kétszer, délelőtt, folyamatos rövidfilm­vetítést terveznek­­, valószí­nű, szívesen betérnek egy-egy órára azok, akiket a munka délutáni műszakba szólít. He­tente kétszer az esti műsor já­tékfilmjét akarják délelőtt bemutatni. A kamaramozi stú­d­­dióelőadásai a pályaválasztás­ban és az ismeretterjesztésben segítenének. Az előadásokra kiterjesztik a brigádbérlet­akciót és a nyugdíjasok ked­vezményes bérletrendszerét. A járásban azokon a tele­püléseken, ahol nincsen film­színház, tehát Csemőben, Mi­­k­ebudán, Nyársapáton és Kő­­röstetétlenen, hetente 1—2 já­tékfilm-előadás megtartását tervezik. E. K. A 4-es találkozásánál villog a sárga lámpa A ceglédi városi­­ és járási Közlekedésbiztonsági Tanács forgalomszervezési szakbizott­sága tavaly ellenőrző köruta­­kat tartott Cegléden, felülvizs­gálta a városban elhelyezett közlekedési jelzőtáblákat, fel­mérte, hol kellene még ilyet elhelyezni és milyen átcsopor­tosítást kellene végezni Cegléd kialakuló közlekedési rendje érdekében. A KPM tavaly más­fél millió forint értékben jel­zőtáblákat helyezett el a város­ban. Megvizsgálták a városszéli, kritikus közlekedési csomó­pont, a 4-es országos főútvonal új szakasza és az azt kereszte­ző, Jászberény felé haladó út találkozását is, ahol sajnos, igen sok baleset történt már. E két út találkozásánál előjel­ző táblák egész sorát, és tete­mes összegért elektromos be­rendezést, — állandóan villo­gó, figyelemkeltő sárga lám­pákat— helyeztek el. Az orszá­gos főútvonal új szakasza men­tén tovább folyik a fásítás.. Bo­korcsoportokat és erdősáv sza­kaszokat telepítenek, hogy az egyhangúságot megszüntessék. A fásítás egyben természetvé­delmi célt is szolgál. A védett Dolina AKI FÖLÜL a Nyugati pá­lyaudvaron a cegléd—Szolnok —debreceni vasútra, úgy véli, hogyha elhagyja az Állatker­­tet, az Alföldön jár máris, és fölkészül a fátlan, nagy síkság látványára. Petőfi végelátha­tatlan pusztája tengersík vidé­kére, annak jellegzetes madár­világára és nem nagy változa­tosságú növényzetére, a baráz­dákban hancúrozó vadnyulak­­ra, a legelőkön szaladó ürgék­re és a kusza bokrok alján sur­ranó rókákra. A vonat már benn jár a rónán, amikor dombok tűnnek föd Üllő tájé­kán, melyek elkísérik a ceglé­di határig. Ezek a vonulatok a Cserhát-hegységből aláeresz­­k­edő Gödöllői-dombság magas­latai. A Cserhát üzen velük vadon tenyésző növényeivel és állatvilágával, hegyhátaival, völgyeivel, katlanaival és pa­­­talkjaival, nyugaton a Gerjével, a jászsági részeken a Taplóval, a Gulyával, Vanyarccal és a Zagyvával. Albertirsa fölött három völgy húzódik délkeletnek, az erdős, felerészben füves, tágas Doli­na, melynek harmatán régi huszárok nyargalásztak, fut­tattak, s akiknek emléke az alberti Kaszárnya és a Huszár utca. Mögötte a meredek Kis­asszonyvölgy, innenső haránt­­völgyében ősi temetővel, s templomának romjaival. So­kat szántott talaja az évszáza­dok folyamán kiadta mind régi emberek csontjait, a vén­a kápolna köveit elhordták épít­kezni. A hajdani falu emlékét már csak templomának védő­szentje, a pogány hitvilágból átmentett segítő Kisboldogas­­­szony völgye őrzi. Legbelül van a szépséges Harsas mély erdejével, csöndes dombolda­laival, erdészházával és ritka madaraival, féltve vigyázott vadjaival. A három völgy fló­rája és faunája sajátos, más mint a környező Alföldé. A DOLINA SZÁZ HOLDJÁT a Pest megyei Tanács Végre­hajtó Bizottsága 1976. decem­ber 22-én védetté nyilvánítot­ta. A határozat kimondja: 1. A védetté nyilvánított te­rületen nem szabad olyan te­vékenységet folytatni, olyan létesítményt elhelyezni és üze­meltetni, amely jellegét, nö­vényvilágának tenyészetét za­varja, vagy veszélyezteti, itt erdőigazdálkodási, rét-, legelő-, vadgazdálko­dási tevékenységet a természetvédelmi érdekek­nek megfelelően kell végezni. A már elkészített erdősítési ütemtervet felül kell vizsgálni, a természetvédelem érdekei­nek megfelelően át kell dol­gozni és sorolni, a MÉM és az Országos Természetvédelmi Hivatal irányelvei szerint. 2. A Dolina csoportos láto­gatásához a megyei tanács ter­m­­ész­e­tv­édelm­i f­el­ügy­előjé­n­ek engedélye szükséges. Egyéni­leg­ a völgy látogatható, de me­zei virágot, lágyszárúakat, fák és cserjék ágait, virágait tör­delni, kiszedni nem szabad. 3. A Dolina természetvédel­mi felügyeletét a megyei ta­nács természetvédelmi osztá­lya látja el, gondozását az Al­­bertirsai Szabadság mezőgaz­dasági termelőszövetkezet, a terület tulajdonosa. 4. A völgy megfelelő pont­jaira „Természetvédelmi terü­let” feliratú táblákat kell ki­helyezni. 5. A Dolinában csak a már meglevő nyomvonalakon és azokat meg nem haladó szé­lességű járművekkel szabad csak közlekedni. A nyomvona­lakról letérni tilos. 6. A kijelölt területre szeme­tet hordani, ereszteni tilos­ szennyvizet rá­­k. A vadgazdálkodás apró- és nagyvadfajait kivéve, a Do­lina vadon élő állatvilágának minden tagja védett, azokat elpusztítani, tükben zavarni élettevékenysé­nem szabad. Az Országos Természetvédelmi Hivatal által védetté nyilvá­nított állatfajokat gyűjteni ti­los. Ezeken kívüli állatok gyűj­téséhez a megyei természetvé­delmi felügyelő engedélye szükséges. A vadászatot az ar­ra jogosított korlátozás nélkül folytathatja, de tervét köteles bemutatni a megyei természet­­védelmi felügyelőnek. 8. Kártékony vadfajok apasz­­tása során mérgezni, csapdáz­­ni tilos. 9. A Dolinában tüzet rakni csak a megyei természetvédel­mi felügyelő és a Szabadság Termelőszövetkezet által kije­lölt helyeken szabad. Az avart csak október 15. és február 15. között szabad égetni, de ehhez külön engedély szükséges a megyétől. 10. A Dolinát környező me­zőgazdasági művelésű földek gyomirtását úgy kell végezni, hogy az a védett területre sem­miféle hatást ne fejtsen ki, annak növény- és állatvilágát ne veszélyeztethesse. 11. A Dolinában végzendő tudományos kutatáshoz a me­gyei természetvédelm­i felügye­lő­ engedélye szükséges. 12. A védett területen ka­szálni, szénát gyűjteni csak a megyei felügyelő engedélyével szabad. SZERTE AZ ORSZÁG­.N ősi tájak, sok ezer holdas hegy­ségek, puszták, erdők, lápok és mocsarak kerültek véde­lemre. a Dolina száz holdja most csatlakozik hozzájuk magányos országjárók és sze­a­líd barangolók kedvére, a ter­mészetet óvó emberek örö­­m­ér­e. Hídvégi Lajos Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik drága férjem, édesapánk, nagyapánk, id. Zöldes­ János temetésén megjelentek, sír­jára koszorút, virágot helyeztek. Külön köszönetet mondunk a kór­ház I. Beloszt. kezelőorvosainak,, ápolóinak, akik szenvedéseit eny­hítették. A KÖZGÉP gépszerelde, az ÉVIG kismotor üzem dolgozói­nak, akik részvétnyilvánításukkal fájdalmunkat enyhíteni igyekez­tek, özv. Zöldesiné és a gyászoló családja. i

Next