Pest Megyi Hírlap, 1977. november (21. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-22 / 274. szám

I NAGYKŐRÖSI K­IadÓ A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXI. ÉVFOLYAM, 274. SZÁM 1977. NOVEMBER 22., KEDD Pótolják a hiányokat Élen a szocialista brigádok Bővíti szolgáltatásait a szerviz Aki egész évben rosszul dol­gozik, annak év végi hajrá­val kell mulasztásait pótolnia — mondjuk gyakran, ha no­vember dereka táján az üze­mek, szövetkezetek erőfeszí­téseiről kapunk hírt. A va­lóságban azonban egyetlen termelőüzemen sem lehet ilyen egyszerűen, a kétségbevonha­tatlan igazságnak látszó köz­hellyel elverni a port. Az év végi hajrá mögött észre kell venni a dolgozók helytállását, az ünnepi készülődés helyett a műhelyekben töltött órákat, a túlmunka vállalásával meg­növekedett munkaidő szerve­zési gondjait. Mindezért rend­szerint mégsem jár dicséret. Még akkor is csak ritkán, ha könnyűszerrel bizonyítható: a negyedik negyedévi kapko­dásra elháríthatatlan, okok kényszerítették az külső üze­met. Hajrá — Az év végi hajrá kifeje­zésnek valóban rossz mellékzöngéi meglehetősen vannak — vélekedik Verbó Zoltán, az Irodagéptechnika Vállalat nagykőrösi szervizének veze­tője. — Mi ezeket tapasztaljuk, hiszen itt nálunk most egy­értelműen hajrá van. — Körültekintőbb szerve­zéssel nem lehetett volna meg­előzni? — Rendszerint nem január­ban derül ki, hogy az üzem­ben decemberben kell. Egyszóval, ha túlórázni igyekezetünk ellenére minden decem­beri hajrára kényszerülünk, arra igen nehéz felkészülni. Mindenesetre a szocialista brigádok érdeme, hogy nin­csenek nagyobb gondjaink. Rajtuk múlik egyébként az is, hogy a mostaniakat mennyi­re tudjuk legyőzni. Sajnos, a mi itteni sikereink még nem jelentik azt, hogy teljesítettük is éves exporttervünket. A kész gépeket ugyanis még el is kell adni. Vevőnk, megren­delőnk természetesen van, ám a nemzetközi áruszállí­tásnak és elszámolásnak, közel az év utolsó napjához, számos ne­hézsége van. Mindenki igyek­szik az évet függőben maradt ügyek nélkül befejezni. Halasztás — Nem kérhetnek halasz­tást? — Valamennyi érdekelt igyekszik rajtunk segíteni, reméljük, nem is eredményte­lenül. Mentségünk bőven akad... Azt történt, hogy a nemzetközi együttműködésben gyártott összeadó- és köny­velőgépekhez nem kaptuk idő­ben az alkatrészeket. Nyár ele­jén itt álltunk munka nél­kül. Nem apróságról van szó! A szerviz éves tervének a fe­lét exportra gyártott irodagé­pek teszik ki, s ebből a több mint 30 millió forintos export­tervből 9 hónap alatt mind­össze ötmillió forintot telje­sítettünk. A lemaradás szinte elképzelhetetlen méretű. Még­sem reménytelen, hogy a ter­vezett mennyiséget legyárt­suk­ még az év végéig, s az sem, hogy a tőlünk elvárt ter­melési értéket előállítsuk. Na­gyon sok múlik most a szál­lításon. .Jól előkészítettük a munkát, amikor végre meg­kaptuk az alkatrészeket, félig kész gyártmányokkal láthat­tunk neki a befejező szerelés­nek. Az alkatrészhiány miatt felszabadult kapacitásunkat igyekeztünk hasznosan leköt­ni. A termelés sosem szünetelt. — Ezzel nyilván együtt járt, hogy a dolgozókat kellett üzemen belül gyakran egyik munkahelyről a másikra irá­nyítani. Nem érezték-e úgy, hogy a szervizben fejetlenség uralkodik? — A szervezetlenséget az al­katrészszállítások elmaradása jelentette. A mi kapkodásunk már a látszólagos helyzet mentését szolgáló üzemszerve­zési tevékenység volt. Ebben segítettek a szocialista bri­gádok. Ennek köszönhető, hogy a körülmények változásához szinte óráról órára igazod­hattunk. Pedig ez rendszerint azt is jelentette, hogy a kol­lektívák egységét is megbon­tottuk, s a brigádtagok mind­egyike máshová került. Így persze, nehéz brigádvállalást teljesíteni. r Új munka — Milyen munkát sikerült találni szabad kapacitásuk le­kötésére? — A vállalat vezetői min­dent megtettek, hogy akkor is dolgozzunk, amikor nincs az eredeti tervben meghatározott munkákhoz alkatrész. Sikerült is megszervezni — év közben ez nagy szó —, hogy angol kooperációban másológépeket gyártsunk. A nagykőrösi bri­gádok vállalták, s több más új munkával együtt e berende­zések gyártását is megtanul­ták. Sajnos, ez sem megy si­mán. A külföldi alkatrészek, ki tudja miért, legutóbb is két ház alatt tették meg az utat Hegyeshalomtól Nagykőrösig. Tetézi a bajt, hogy nincs tar­goncánk, kézzel rakodunk, s a felásott Rákóczi úton sem tu­dunk a kamionnal a telepre beállni. Szóval itt nálunk is értékes órák vesznek el. — A sok gond és baj között mivel dicsekedhet mégis a nagykőrösi szerviz? — Szolgáltatási tervünket 104 százalékra teljesítettük. Ez azért is jelentős, mert a vállalat várható, illetve fo­lyamatban levő átszervezése eredményeként mind több szolgáltatási munkát kell vál­lalnunk. örülünk, hogy ebben a munkában már az idén is megálltuk a helyünket. A mi feladatunk lesz Dabas, Monor, Nagykáta, Cegléd körzetében az irodagépszerviz-feladatok ellátása. E területről eddig többnyire Budapestre szállí­tották a javításra szoruló be­rendezéseket. Nekünk most kell bebizonyítani, hogy vég­zünk olyan jó munkát, fővárosi kollégáink. Elég mint sok előítélettel kell majd küzdeni. Bízunk abban, meg­hogy ez is sikerül. Szocialista bri­gádjaink idei jubileumi vál­lalásaikban is a jó munkát, a minőségi kifogás nélküli ter­melést és javítást tűzték ki célként maguk elé, s ezt a vál­lalásukat teljesítették is. Ar­ról, hogy az exportálandó gé­pek gyártásával nem ők tehetnek,lemaradtunk, F. P. Kit illet elismerés? Bárkai Mihály olvasónk, a konzervgyár szai töprengés dolgozója, hosz­­után fel szerkesztőségünket­ kereste — Nem tudom, hogy foglal­koznak-e ilyen csip-csup ügyekkel, mint az enyém — mondotta, ám szeretném, ha nem utasítanának el. — Miről van szó? — Valamelyik nap a kon­zervgyári ABC-üzletben vásá­roltam, és a táskámat, igazol­ványokkal, pénzzel, fontos iratokkal a belsejében ott fe­lejtettem. Annyira, hogy még később sem vettem észre. Tu­lajdonképpen csak akkor de­rült ki, hogy hova lett a tás­kám, amikor a bolt dolgozói áthozták a gyárba, és odaad­ták a feleségemnek. Én akkor nem voltam bent. Hát én ezért szeretnék köszönetet mondani... Persze, elmentem én az üzletbe is megköszön­ni a megkerült táskát, de hát csak félig-meddig fogadták el a köszönetét. — Ezt hogy érti? — A szavakban nem volt hiba. Azok­­ ra láttam — jóles­tek mindenkinek. Hanem az ajándékot, amit vittem, már elutasították. Azt mondták,­ hogy nem történt semmi kü­­­lönös. Megtalálták és vissza­adták a táskát. Nem jár aján­dék. Tulajdonképpen igazuk van ... Csak hát az ember annyi rosszat tapasztal az életben, hogy a jónak nagyon tud örülni, így voltam ezzel én is. Egyszóval, azt szeret­ném megköszönni, hogy nem a közfelfogás szerint elvárha­tó jutalomért hozták vissza a táskámat, hanem csak úgy. Emberségből. A feledékenységből önma­gunknak térülésének okozott károk meg­joggal örülünk. Jogérzékünk diktálja, hogy ként a becsületes megtalálót megjutalmazzuk. Erre, sőt, en­nek követelésére adott esetben a jogszabály is lehetőséget ad. A konzervgyári ABC dolgo­zóinak mégis igazuk van: a talált tárgyak, anyagi javak visszaszármaztatása jogos tu­lajdonosuknak elemi köteles­ségünk, s ennek teljesítéséért a köszönő szó a legnagyobb elképzelhető jutalom. Ezért tanulságos Borkai Mihály ese­te. Bizonyíték arra, hogy rossz tapasztalataink közé időnként, s szerencsére egyre gyarapo­dó számban, kellemesek is vegyülhetnek. Olyanok is, amelyek méltóak arra, hogy a nyilvánosság előtt, együtt örüljünk nekik. Az ifjú mester elmért Vetélkedő a konzervgyárban Jutalom a győzteseknek A szakma ifjú mestere cí­mért folytatott vetélkedőkön a Nagykőrösi Konzervgyárban 173 fiatal szakmunkás vett részt. Közülük 71-en szerezték meg a megtisztelő címet. A hét szakmában meghirdetett verseny győzteseinek és helye­zettjeinek több mint 35 ezer forint jutalmat fizetett ki vállalat.a IRODALMI MŰSOR A mindennapok ti­tka Neves művészek szerepelnek Az Arany János művelődési központban november 23-án, szerdán A mindennapok titka címmel rendeznek irodalmi műsort. A színházteremben es­te 8 órakor kezdődő műsorban, melyet Bíró András újságíró vezet, Kohut Magda érdemes művész, Szilágyi Tibor, Győ­ri Franciska, Somhegyi György, Rab Edit és Verdes Tamás színművészek működnek köz­re. Gyerekek a könyvtárban Az utóbbi néhány hét alatt csaknem ezer kisgyerek keres­te fel a városi könyvtárat. Gyakoriak a szervezett látogatások, melyek során osztályok, őrsök jönnek el a könyvtár gyermek­részlegébe. Képünkön: az Arany János Általános Iskola 5. b. mintegy saját büntetésünk­ osztálya a könyvespolcok között. KONZULTÁCIÓS KÖZPONT Képesítés nélkülieket oktatnak LÁTOGATÁS ÜZEMBEN, MÚZEUMBAN óvónőképző intézetben leve­lező tagozat hallgatói a kon­zultációs időszakokat ennek megfelelően Nagykőrösön töl­tik. Tantermük a művelődési központban, szállásuk pedig a régi postapalotában kialakí­tott kollégiumban van. Az itt töltött egy-egy hét alatt, nem­csak szakmájukkal ismer­kednek meg, hanem a város­sal is. A művelődési központ szervezésében felkeresik konzervgyárat, a levéltárat, a a múzeumot és a Toldi Miklós Szakközépiskolát is. Termé­szetesen részt vesznek a köz­pont különböző rendezvé­nyein. A jelenleg itt tanuló elsőéves tanítók például a kü­lönböző szakköri foglalkozá­sokat is felkeresték. A kecskeméti és a jászberé­nyi intézet tanárai, mint mon­dották, szívesen járnak Nagy­kőrösre, mert tapasztalják, hogy a kedvező körülmények között diákjaik is eredményes munkát végeznek. A leendő Pest megyei taní­tók különböző csoportjai eb­ben a félévben december 3-ig tanulnak Nagykőrösön. A má­sodik félévi foglalkozások jö­vő februárban kezdődnek. Ek­kor majd ismét érkeznek vá­rosunkba óvónőképzős diá­kok is. A Pest megyei pedagógus továbbképző kabinet a me­gyében dolgozó képesítés nél­küli tanítók és óvónők tanul­mányainak a nagykőrösi megkönnyítésére Arany János Művelődési Központban ala­kította ki konzultációs köz­pontját. A jászberényi taní­tóképzőben és a kecskeméti Andrássy Györgyné tanítóképző főiskolai tanár pedagógia­órát tart az első éves hallgatóknak. Várkonyi Pál felvétele j SPORT —SPORT —SPORT —SPORT —SPORT Kézilabda A Kinizsi az NB I-ben A 19 megye győztesei és a Budapest-bajnokság öt leg­jobbja volt hivatalos Tatára, a kézilabda NB II-be jutást el­döntő minősítő osztályozó mérkőzésekre. Négyes csopor­tokat alkottak és közönség kizárásával, teremben, élvo­nalbeli játékvezetőkkel került sor a találkozókra, körmérkő­zéses rendszerben. Pest me­gyét a férfiak között a Nk. Kinizsi képviselte. A forma­időzítés kitűnő volt. Nk. Kinizsi—Szentgotthárdi Textiles 34:20 (17:7). Az indulás izgalma és a tét miatt mindenki nagyon akart. Már az első tíz percben lero­hanta ellenfelét a körösi csa­pat, s szünet után a fiatalok is játszottak. Nk. Kinizsi—Pécsi István-ak­­na 26:20 (15:14). E találkozó volt a döntő jel­legű. 10:10-nél Szabó kapus az ellenfél defenzív hőjének lélektanilag kapuva­sontos gólt dobott. A nagy tét miatt izgalmas volt a mérkőzés. II. félidő második részében he­­­lyenként ellenállhatatlan volt a Kinizsi. Nk. Kinizsi—Edelényi Bányász 28:17 (13:8). A feladatot, hogy biztonsági játékra törekedve győzni kell az elsőségért, a másnapi mér­kőzésen végrehajtotta a körösi gárda és ezzel kiharcolta az NB II-be jutást! A Kinizsi játékosai: Szabó Sándor (1), Kismaréi Sándor és Juhász István kapusok: Fülep Endre (7), Podhorszki László (20), M. Szűcs Sándor (1), Dér Gábor (12), Farsang János (1), Nagy Aladár (3), Varsányi Gá­bor (5), Vikartóczki Kálmán (6), Kiss Miklós (2) és Berta­lan Béla (30) mezőnyjátékosok. Kismaroi 2, Juhász 1, a többi játékos mindhárom mérkőzé­sen szerepelt. Irházi Sándor, a csapat ed­zőjének véleménye: — Boldo­gok vagyunk, hogy egyéves munkánk meghozta gyümöl­csét. Nem volt jó játék, de biztosan vívtuk ki a magasabb osztályba jutást. Bertalan és Szabó idei csúcsformájában volt, Podhorszki is remekelt. Hármójuknak oroszlánrésze van a sikerben, de a többiek is megtették a magukét. Meg­nyugtató, hogy minden me­zőnyjátékos dobott gólt, s mindhárom kapus jól éles volt a küzdelem, védett, négy sérülttel érkeztünk haza. Kö­szönjük a Toldi Miklós Élel­miszeripari Szakközépiskola igazgatóságának, hogy lehető­vé tette a teremben való fel­készülést, valamint a konzerv­gyár vezetőségének és helyi üzemek irányítóinak más a baráti támogatást. Szabó Sándor lány: Május 1-én csapatkapi­megfogad­tuk, hogy mindent megteszünk az NB II-be jutásért. Íme, kel­lő összefogással sikerült. Gratulálunk a körösi szur­kolók nevében és további jó munkát és sok jó mérkőzést kívánunk a csapatnak! ASZTALITENISZ NB III-as férfi asztaliteni­szezőink a Sportotthonban, ez­zel egy időben a megyeiek ide­genben mérkőztek a csapat­­bajnoki pontokért. Az NB III-ban: Nk. Kinizsi—Tipográfia TE (Bp.) 11:5. A körösiek végig kezdemé­nyezők voltak és jó játékkal legyőzték ellenfelüket. Megyei: Nk. Kinizsi II—Tököli KSK­­ 12:8. Tököli KSK ifi—Nk. Ki­­­­­­nizsi ifi 7:3. A MAI MŰSOR ASZTALITENISZ Sportotthon, 16.30: Nk. Ki­nizsi II—Ceglédi VSE II, me­gyei férfi csapatbajnoki mér­kőzés: S. Z. I . Anyakönyvi hírek Született: Volt Ernő és Neu­mann Veronika: Ernő; Sulyok Sándor és Záhonyi Etelka: Pé­ter; Csókás Mihály és Nagy Zsuzsanna: Tímea; Tégla-Ko­­vács Sándor és Bodor Borbála: Sándor; Herczeg Zoltán és Pe­tő Ágnes: Beáta nevű gyer­meke. Névadót tartott: Török László és Bodri-Balog Erzsé­bet: László; Ócsai János és Kaszap Sára; Csaba; Mészáros László; Szűcs Ambrus és Ma­­thiász Erzsébet: Ildikó; Maksa Balázs és Szőke Erzsé­bet: Tünde; Borbély Já­nos és Kisgyörgy Anna; Zoltán; Szabó Balázs és Sörök­ Erzsébet: Vilmos; Rákosi Amb­rus és Fehér Sára; Gabriella nevű gyermekének. Házasságot kötött: Harsányi Zoltán és Gergelyfi Piroska; Rapi Sándor és Kiss Mária; Nagy-Gombai István és Kis Erzsébet; Fehér Ferenc és Behan Irén; Petrezselyem Jó­zsef és Burján Irén. Meghalt: Kökény László (Bástya u. 5.); Fokti Lászlóné Simon Ilona (Aulich u. 22.); Madai Sándorné Boros Teré­zia (Losonczy u. 58.); Kerekes Balázs (Tompa u. 12.); Herczeg Dánielné Pánczél Eszter (Sar­kantyú u. 11.); Tóth Balázs (Csikvár dűlő 67.). MOZIMŰSOR Fehér hajó. Színes, magya­rul beszélő szovjet film. Elő­adások kezdete: 5 és 7 óra. Köszönetnyilvánítás. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik édesapánk. Fruttus István temetésén megjelentek, sírjára koszorút és virágot helyeztek. Gyá­szoló családja.

Next