Pest Megyi Hírlap, 1978. július (22. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-30 / 178. szám
HÁROMSZÁZAN PEST MEGYÉBŐL Tisza partján — fiatalokkal Alaposan megifjodott ezen a hétvégén a Tisza-part; nagyváros, Szeged: az immár hagyományos, s ezúttal 12. alkalommal megrendezésre kerülő, július 28-tól 30-ig tartó ifjúsági napok rendezvénysorozatára az ország minden részéből hatezer fiatal érkezett. A résztvevők közül háromszázan Pest megyéből indultak útnak, az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda Pest megyei kirendeltségének szervezésében. Péntek délután gördült be a Városi pályaudvarra a Pest megyeiek különvonata, s megérkezés után röviddel már a az újszegedi szabadtéri színpadra igyekeztek. Itt nyílt meg ünnepélyesen a szegedi ifjúsági napok eseménysorozata. Batki József, a KISZ városi bizottságának titkára emlékeztetett arra, hogy a helyszíntől sok ezer kilométernyi távolságra, Havannában ezen az estén kezdődik a XI. Világifjúsági és Diáktalálkozó. Szegedi együttesek, előadók mutatták be ezután produkciójukat. A programban fellépett a rockmuzsikát játszó Fanti együttes, s nagy sikert aratott ihletésű Torma László népzenei politikai dalaival csakúgy, mint a deszki délszláv együttes. S az első napi program a Dóm téren fejeződött be. Az ifjúsági találkozó résztvevői — zsúfolásig megtöltve a nézőteret — megtekintették Katona József: Bánk bán című drámáját, Bessenyei Ferenccel a főszerepben. Az ifjú nézőkre mély hatást tett az előadás, többször is visszatapsolták a színészeket. A késő esti órákban, útban szálláshelyük felé fejtették ki véleményüket a látottakról, ekkor beszélgettünk Pest megyei fiatalokkal is. Az MGM Diósdi Gyárából huszonegyen érkeztek Szegedre, a csoport összetételéről így beszélt Pólyák László elektroműszerész : — Gyárunkból kétszer ennyien is szívesen jöttünk volna, de a helyhiány közbeszólt. Ilyen körülmények között úgy döntöttünk: azok utaznak szegedi ifjúsági napokra, akik a az üzemi KISZ-szervezetben a a legaktívabban dolgoztak. Ezt mindenki elfogadta. A Dóm téri előadás életre szóló élményt nyújtott... A százhalombattai Dunai Kőolajipari Vállalat 26 műszerésze, Győri István, éves az űrhajós, Volkov nevét szocialista brigád tagja, viselő lelkesen magyarázta, hogy odahaza részletesen beszámol munkatársainak a Bánk bán előadásról. Az ugyancsak olajvárosi Józsa Ágnes, a helyi bölcsőde 19 éves gyermekgondozónője pedig némi nosztalgiával mesélte: Szegeden született, 9 évig a városban élt, majd felkeresi egykori Most ismerőseit. A szobi ifjúsági klub vezetője, a 20 esztendős Sándor pedig miskolci Véber fiatalokkal barátkozott össze, hasznos tapasztalatcserét folytatott nagyközsége fiataljainak szabadidős programjairól. S bár az első nap késő este tértek nyugovóra a Pest megyeiek, tegnap, szombaton reggel mégis korán volt ébresztő. A VIT jegyében és szellemében egésznapos fesztiválkoncertet rendeztek a Tisza-parton, a híd mellett horgonyzó úszóházon. Ez a nagy nonstop koncert — amelyhez ragyogó környezetként szolgált az elmúlt hónapokban felújított partfal, s a part mentén horgonyzó kabinsoros — az ifjúsági napok úszóházak újszerű kezdeményezéseként osztatlan elismerést aratott. A Mini, V’Moto-Rock együttesek, s a a pol-beat énekesek — Dinnyés József, Boros Lajos és Rév Tamás — vastapsot kaptak. Végül pedig a látványos ifjúsági karnevál résztvevői — a szegedi üzemek és vállalatok dolgozó fiataljainak ötletes élőképekben gazdag menetei a helyi lakosok sorfala között vonultak végig a városon. Falus Gábor TV-FIGYELŐ Csak ülök... Kétszeresen is rendhagyó volt Vitray Tamás Csak ülök.. .-jének csütörtök esti jelentkezése. Egyrészt a közvéleményt meglehetősen fölborzoló meteorológus-vita folytatása tette azzá — ezúttal az ég derülését és a hó hullását hivatalból előre jelző országos szervezet voksolt a tudományos vezetője megalapozottságú jóslások mellett — másrészt pedig az a meglepő nyilatkozathármas, amelyből megtudhattuk, hogy kik s hogyan éltek, szervezkedtek, tették a maguk mozgalom parancsolta dolgát a messzi Dél- Amerika földjén. Hát ami a megszólalók kalandjait illeti, azokban aligha volt hiány! Illegális határátlépések históriái, az élet újrakezdésének ma már szinte hihetetlenül fondorlatos útjaimódjai fogalmazódtak meg a hallgatók előtt. Ám minden — oly ízesen, oly figyelemlekötő élvezettel elmondott — túlélési manőver, megkapaszkodási kísérlet közepette is maradt erős idő arra, hogy ki így, ki úgy, de első számú kötelességeként szolgálja a mindig nagybetűsen hitt s hirdetett Eszmét. Vállalták a kínzást, vállalták a börtönt, csakhogy szervezett segítséget tudjanak adni az itthonmaradott — üldözött — társaiknak.Itthon Noha minden érdemük megvolt rá, egyik mesélő sem lett tisztség- vagy beosztáshalmozó: ki-ki megmaradt olyan egyszerű munkásembernek, mint aki volt hajdan, a Tanácsköztársaság idején, majd pedig a brazíliai számkivetés évtizedeiben. A sok-sok Csak ülök.. .műsor között talán akadt olyan, amely több kuriózumot sorakoztatott elő, de olyan aligha, amelyben több lett volna a politikai izgalom, történelem ... Gyolcskálvária, sokan és sokféleképpen próbálkoztak már a tv-jegyzet műfajának kifundálásával. Ki csak úgy belebeszélt a kamerába, aki meg a folyton mozgó felvételek mögé mondta a magáét. Bán János, a televízió gazdaságpolitikai szakértője is e kísérletezők közé tartozik, s látva a legújabb műsor formáját, a pénteken kora este közvetített Párbeszéd a filmszalaggal című összeállítását — bátran elmondhatjuk, hogy valamennyi hasonló próbálkozás közül az ő mostani nekirugaszkodása tetszett a legjobban. Érdekes volt a témája — azt boncolgatta, hogy miért telik el két év, amíg egy divatos textília a boltokba kerül —, és ugyanígy a gyolcsinggyártás herce-hurcájának képi megelevenítése is. Egyszerűen nem lehetett nem figyelni arra a technikai varázslatfélére, amikor Bán János e gyűrötten mutatós ruhaanyag hazai készítőivel mintegy a stúdiófal árnyalakjaiként beszélgetett. Egy intés, és megjelent a beszerző, még egy intés és szólni kezdett az anyagvizsgáló, és így tovább meg így tovább ... Éppen olyan hosszú folyamban, mint amilyen terjedelmesre sikeredett e divatcikk hazai meghonosításának időtartama. Egyszóval okos dolgokról tetszetős keretben esett szó e legeslegújabb tv-jegyzet ürügyén. Várjuk a hasonló színvonalú folytatást! Slágerek, s. Nagy István táncdalszöveg-szerző estjét közvetítették pénteken késő este. Majd egy órán át követték egymást számok, amelyek a jólismert rendre archív felvételekről hangzottak el. E régi-régi fesztiválokra, gálaestekre emlékeztető képekkel nem is volt baj — ha csak kopottságuk nem zavarta a képernyő ínyenceit —, ám az az erőltetett keretjáték, amelynek során Sztankay Istvánnak kellett volna, hogy úgy mondjuk elidegeníteni ezt az egész dallamos múltidézést, már semmiképp sem tetszett. Mint ahogyan a rendező, Csenterics Ágnes nem döntötte el, hogy mi a célja ennek a stúdióbeli közbedalolásnak, úgy Sztankay sem tudta, hogy ő is együtt andalodjon-e vagy éppen kifigurázzon. Kínlódott szegény. Miképp a néző is, amikor az emlékezéseiben így megzavarták. Akácz László A képernyőre készül BŰNÜGY LÉLEKELEMZÉSSEL Tersánszky Józsi Jenő 1938- ban írta ezt a — közelmúltig ismeretlen — regényét, melyről ő maga így vall:.......megpróbálkozom egy kísérlettel, ahol összeegyeztettem az olcsónak deklarált érdekfeszítést és a happy-endes romantikát az elmélyítő analízis i sei...” A történet főszereplője egy fiatal, becsvágyó detektív, a Horthy-korszak lelkiismeretes hivatalnoka, áki óriási energiával lát neki egy gyanúsnak tűnő, elhagyott villa, és alkalmi lakói titkainak felderítéséhez, „detektív-ösztöne” ugyanis azt súgja, hogy földalatti kommunista szervezkedés nyomába jutott. Élete nagy lehetőségét látja az ügyben, amely meghozhatja számára a hivatali ranglétrán való gyors emelkedést, az áhított karriert... Főszereplőik: Bánsági Ildikó, Lukács Sándor, Oszter Sándor. 1978. JÚLIUS 30., VASÁRNAP SZENTENDREI NYÁR Mindig kell a megújulás Mitől nyár, a nyár? A kérdés nem meteorológiai értelemben foglalkoztat, hanem a közművelődés szemszögéből. Az utóbbi tíz-tizenöt szinte minden nagyobb évben község és város megrendezi ünnepi programját. Versengés indult, melyik település tud a legérdekesebbbel előállni. Ezek a gyorsan hagyományossá minősített kulturális napok, hetek és hónapok közös gyökérből táplálkoznak. Megvalósulásai annak a — nagyon hasznos — koncepciónak, hogy nyáron se legyen holtszezon a közművelődésben. Monstre program örülnünk kell hát a nyári programsorozatoknak, abban, hogy tavasszal. Bízva télen és ősszel sem lesz uborkaszezon egyetlen művelődési intézményben sem. S bízva abban is, hogy az ünnepi programok nem válnak a közművelődés anyagi és szellemi forrásainak túlnyomó hányadát lekötő hivalkodássá, magamutogatássá. A végső cél az, hogy a nyári rendezvények belesimuljanak, szervesen beépüljenek a közművelődés egész éves folyamatába, és a programok legalább annyira a helybéli lakókhoz szóljanak, mint a vendégekhez. A Szentendrei Nyár is a már említettekhez hasonló utat példáz: a kulturális napok, előbb művészeti hetekké, s néhány éve, több mint egy hónappá terebélyesedtek. Harminchat nap alatt harminchat művészet, közművelődési eseménynek volt gazdája a város. Ha előfordultak apróbb hibák, zökkenők, ezekket a vendégek alig vették észre. Elismerés illeti azokat, akik rendezői, mindszervezői voltak ennek a — nyugodtan mondhatjuk — monstre programnak. A kiállítások megnyitásától a Templom téri és a Teátrum játékokon át a szocialista brigádok vetélkedőjéig végig kísérve a programot, talán jogosan érezhetjük: a Szentendrei Nyár, terjedelmét illetően, elérte a maximális hosszúságot. Nem tűnik hasznosnak, hogy további héttel, hetekkel növeljék Szentendre, Pest megyének — és merjük remélni, hogy az országnak is — művészeti és kulturális szempontból egyre inkább kiemelkedő városa. A nyárnak tehát nem elsősorban a terjedelmei kell, hogy rangot adjon, hanem a kiemelt rendezvények jelentősége és színvonala A naptárban elnyúló sok esemény oldja az érdeklődést és már-már lehetetlenné teszi az évenkénti megújulást. Fő tér — Templom tér Sokan szóvá tették, kérdezték, miért nem mutatott be új művet a Teátrum? A programsorozat szervezőinek jogos a magyarázata: a közönség érdeklődése az idén is nagyobb volt, mint ahány nézőt a téri tribün befogadni képes nő a 14 előadásra. Mégsem volna haszontalan megfontolni, hogy évente új bemutatóval jelentkezzen a Teátrum. Hiszen a színházi produkció egyedisége nagy varázst teremt Szentendrei Nyárnak, s külön a nevezetességet ad. Ráadásul a második évre megfakul produkció, mert nem színházi a felújítást, látunk, hanem egy év szünet után folytatódnak az előadások Fátyolt von ez a színészi játékra, az előadás ritmusára, s a korábban üde színek pasztellbe hajlanak. Az iáiéi Tévedések vígjátéka halványabb volt a tavalyinál. Mintha ugyanezt igazolná a Templom téri játék is a szélsőséges hatásaival: az idén színpadra állított betétek sokkal frissebbek lendületesebbek voltak a múlt évinél, és az ízlés mértékével határt kellene szabni a vásári holmik bemutatásának Például: örültünk annak, hogy könyvsátrat is állítottak, bosszankodtunk viszont az emblémás nő, meg több vitatható trikók, művészi értékű csecsebecse miatt. A tavalyi jót nemigen sikerült jobbá tenni. Kontrasztok Ús volt és kitűnő ötlet A pécsi Nemzeti Színház szentaendrei vendégszereplése nyári programban. Jó előadás sokat láthatott a közönség. Hitünk szerint jövőre is sikert aratna egy vidéki színház vendégjátéka, különösen, ha az ideihez hasonló változatos programmal érkezne. A pécsiek egy balettbemutatóval, egy drámával és egy komédiával léptek fel a megyei művelődési központ színháztermében. Nyolc tárlat nyílt meg Szentendrei Nyáron. Nem keés. Egy-két kivételtől eltekintve úgy érezzük, hogy az eseménysorozat adott rangot a kiállítóknak, nem pedig fordítva. Meglehet, ebben a városban alaposan el vagyunk kényeztetve a tárlatokkal, éppen ezért kellene gondolni arra, hogy különösen egy kiemelt művészeti programban csak igazán jól és igazán jól mutassunk be. Van példa a kontrasztokra: kiemelkedő esemény volt Ilosvay Varga István festőművész tárlatának megnyitása, de nagy jóakarattal is nehezen dokumentum-kiállításnak lehet nevezni a Szentendrei Nyár története és a Tíz éves a Teátrum címen felállított néhány tárlat Dicsérni kell viszont azt a szándékot, amelynek eredményeként hangversenyeket szerveztek a múzeumok udvarára. Csak a hétvégekre makacsul visszatérő eső tudott némi bosszúságot okozni, mert néhány koncertet az ihletett szabadtéri környezetből a művelődési központba áthelyezni. De a siker mellett nem maradt el: a Sebő, a Vujicsics, és a Tinódi együttes játéka nagyszerű élményt adott. A sikeres programok között feltétlenül meg kell említeni Dunatours által szervezett városnéző sétákat, és az elmúlt vasárnap tartott zenés városnézést — ez utóbbit a művelődési központ rendezte. ★ Az izbégi juniálistól, a szombat-vasárnap sorra kerülő ifjúsági napokig tart a Szentendrei Nyár ünnepi és kiemelten jelentősnek szánt eseményeket felvonultató programja. Milyen is volt a Nyár? Akár meteorológiai példát is lehetne hozni: hosszú, de nem elég forró, kevés volt az igazán maradandó élmény. Aki többször megfordult Szentendrén az utóbbi harminchat nap alatt, az valahogy megérezte az események rendezőinek nagy akarását, a már-már erőn felüli áldozatvállalást, a túlfeszültséget. A rendezvények vesztettek könnyedségükből, a program a lendületességéből A Nyár olyan lett, mint, egy hatalmas amely talán még jó is. regény, soknak tűnik végigolvasni.csak Kriszt György Jelenet a Templom téri játékokból Bozsán Péter elvétele A Krúdy-caltemriumon Krúdy Gyula élete, művészete lesz a központi témája az augusztus 1-én megnyíló nyíregyházi, honismereti nyári egyetemnek. A halhatatlan irodalmi hős, Szindbád megteremtőjének szülővárosában, Nyíregyházán, az év elején emlékbizottság alakult az író születése 100. évfordulója alkalmából rendezendő megyei és országos megemlékezések összehangolására. A társadalmi és a művészeti élet képviselőiből, illetve az íróról elnevezett intézmények vezetőiből álló testület javasolta, hogy az augusztus 1. és 14. között megtartandó nyári egyetem előadássorozatát a Krúdycentenárium jegyében állítsák össze. Tizenöt előadás illusztrálja majd az író korát, a történelmi hátterét, taglalja két világháború közötti időszaka Magyarországának kultúrpolitikáját, foglalkozik a művek elemzésével. A nyári egyetem rendkívül gazdag fakultatív programja lehetővé teszi, hogy a résztvevők— már ezidáig is mintegy félszáz hazai és külföldi irodalmár és pedagógus jelezze részvételét —, ellátogathassanak a csehszlovákiai Podolinba és környékére, ahol , Krúdy gyermekkorának egy részét töltötte. Nyíregyházán irodalmi sétát tartanak a Krúdy-relikviák nyomában. A nagy nyírségi író emlékéhez méltó, az egész jubileumi évet átfogó programsorozat másik jelentős rendezvénye lesz, az október 20—22-én, ugyancsak Nyíregyházán sorraa kerülő vándorgyűlés, amelyet Magyar Irodalomtörténeti Társaság rendez, az „álomlátó stílusművészre” emlékezve. A Krúdy-emlékbizottság Krúdy-emlékhelyek kiadatását, és elsőnapi bélyegzését is tervbe vette. A nyíregyházi gimnázium— névadója tiszteletére — megyei, középiskolai szövegmondó-versenyt hirdetett, amelynek döntőjét október 21- én rendezik meg. Nyíregyházán ősszel, ünnepi filmhetet rendeznek a Krúdy-művek alapján készült filmekből, tévéjátékokból. A debreceni Csokonai Színház társulata, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban mutatja be Krúdy: „Az arany meg az asszony” című drámáját. A fővárosban, a Petőfi Irodalmi Múzeumban, október 20- án „Őszi utazások” címmel, nyílik Krúdy-emlékkiállítás. Több Krúdy-írás és tanulmánykötet jelenik meg, az irodalmi folyóiratok többsége pedig Krúdy-emlékszámot ad ki a centenáriumra. KONGRESSZUS ÉS FESZTIVÁL Nemzetközi folklórtalálkozók Szombatom a következő évek feladatainak egyeztetésével fejeződött be Kecskeméten a háromnapos nemzetközi folklór kongresszus. A tanácskozáson 13 ország több mint 80 képviselője számolt be hazája folklórkutatásairól. Egybehangzóan állapították meg, hogy növekszik az érdeklődés a népi kultúra iránt, amelynek feltárását, megőrzését nemzetközi feladatként kezelik a Duna-menti országok. Ezért közös kiadványt jelentetnek meg, az egymás mellett élő nemzetek ősi kultúrájával foglalkozó tudományos munka bemutatására. A VI. Duna-menti folklórfesztivál díjkiosztó gálaműsorát rendezték szombaton Kalocsán. A város főutcáján két órán át tartott a hazai és a külföldi együttesek színpompás menettánca. Ezután a szabadtéri színpadon gálaműsor keretében adták át a Népek barátsága nagydíjat a legjobb tánccsoportoknak és folklórszervezőknek. A néptáncosok közül a bolgár, a lengyel és a török együttes lett a kitüntető cím tulajdonosa. Oklevelet kapott szovjet, a román és a kalocsai a népi együttes. A 11 ország több mint ezer táncosa versenyen kívül is bemutatkozott