Pest Megyi Hírlap, 1980. március (24. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-04 / 53. szám
A megyei pártértekezlet befejező napja jÉr (Folytatás az 1. oldalról) pártbizottság együttműködésének eredményeként bővült a kapcsolat a megyei és a fővárosi tanács között. Javult az együttműködés különösképpen a területfejlesztésben, a munkaerő-gazdálkodásban, középfokú oktatás és az egészségügyi ellátás összehangolásában. A továbbiakban szólt arról a megyei tanács elnöke, mi Jént használták fel a jelenlegi tervidőszakban rendelkezésünkre álló, fejlesztésre fordítható anyagi eszközöket. Kiemelte, hogy Pest megye társadalompolitikai munkájának középpontjában évek óta gyermekintézmények fejlesztése se kapott helyet. Az ezzel kapcsolatos széles körű társadalmi összefogásnak ma már nagy hagyománya és gazdag tapasztalata van. Külön is elismerésre méltó a budai járás kezdeményezése, amely elindítója volt az olcsóbb szerkezetű Forsa- és korszerűbb formája: a Betonú- rendszerű óvoda- és iskolaépítésnek. Ezután arról tájékoztatta a pártértekezletet, hogy a megyében az elmúlt évek során végrehajtott közigazgatási és államigazgatási korszerűsítések, egyszerűsítések révén a tanácsok munkája jobban igazodik a mai élet követelményeihez. Pest megye településhálózatában — a városok szerepének elismerése mellett — megkülönböztetett helyet foglalnak el a nagyközségek. Ezekben él a megye lakosságának 60 százaléka, fejlesztésükre az anyagi lehetőségek határain belül nagy figyelmet fordítunk. A községekben létrehozott közös tanácsok elősegítették a gazdasági és szellemi erők koncentráltabb, hatékonyabb felhasználását. Tény azonban, hogy a közös tanácsú közigazgatási egységek egy részében további szemléletformálás, a közéleti tevékenység ösztönzése szükséges. Végezetül elmondotta, hogy az ügyfélszolgálati irodák beváltak. Az államigazgatási, hatósági jogkörök leadásával gyorsabbá, kulturáltabbá, emberibbé vált az ügyintézés. Ugyanakkor jogos a megállapítás: a fejlődés ellenére nem mindenütt érzik az adminisztratív dolgozók, hogy milyen nagy szerepük van a közhangulat, a tömegkapcsolatok alakításában, táji és közművelődési intézményekben, valamint az üzemekben folyó honvédelmi nevelő munkát. Példaképpen említette a TIT megyei szervezetében működő hadtudományi szakosztály eredményes munkáját, kiemelve Szentendrét, a ceglédi és a váci járás településeit Ezután elmondotta, hogy az össztársadalmi érdekeket szolgáló, nagy erőket igénylő népgazdasági munkákban, a különböző elemi csapások elhárításában és a következmények felszámolásában odaadóan részt vett a néphadsereg, jelentősen járult hozzá az országépítő munkához. Szólt a katonafiatalok életéről, a hadsereg KISZ-szervezeteinek munkájáról, a szocialista versenymozgalom eredményeiről, arról, milyen fontos az ifjúság értő, megértő, de tudatosan formáló nevelése. Befejezésül tájékoztatta a küldötteket a megye társ fegyveres testükeinek munkájáról, a honvédség, a rendőrség, a munkásőrség közötti együttműködésről. A szünetben is munkamegbeszélés: dr. Arató Andris, Krajnyák Tibor,a MSZMP Központi Bizottságának munkatársa, Tóth István és Komáromi János, a megyei pártbizottság osztályvezetője Nagykőrös küldöttei ÉVIN SÁNDOR vezérnagy, a Pest megyei pártbizottság tagja Szilárd meggyőződésünk, hogy a béke és a szocialista vívmányok védelmének legtöbb biztosítéka a szocialista országok politikai, gazdasági, védelmi erejének magas színen tartása, a haladó erők összefogása — mondotta eljáróban a felszólaló. Majd így folytatta: meggyőződéssel valluk, hogy elsődleges nemzeti érdekünk és internacionalista kötelességünk az őszinte barátság és együttműködés a Szovjetunióval, a Varsói Szerződés tagállamai védelmi erejének további erősítése, fegyverbarátságunk szorosabbá fűzése a szocialista országok fegyveres erőivel, mindenekért a szovjet hadsereggel A továbbiakban arról szólt, hogy hadseregünk az V. ötéves terv időszakában tovább erősödött, politikai egysége szilárdult védelmi ereje növekedett A honvédelem az egész társadalom ügyévé vált. A szocializmus további építése és vívmányainak védelme szorosan összetartozó feladatok. A hadsereg állománya munkájával segíti a Magyar Honvédelmi Szövetségben, az okta DR. MISTI ISTVÁN, a KISZ Pest megyei Bizottságának első titkára A megye csaknem 40 ezer KISZ-tagjának képviseletében beszélt a felszólaló a fiatalok életéről, munkájáról. Hangsúlyozta, hogy szocialista társadalmunk fokozott figyelemmel kíséri az ifjúság sorát, fejlődését, nevelését. Ennek számos kézzelfogható eredményét tapasztalhatjuk. A magyar ifjúság zöme becsülettel helytáll a munkában, részt vesz a közéletben, ám gyakran még fejtörést okoz, miként lehetne még szélesebb körben bevonni a fiatalokat az ifjúsági szervezetbe. Pest megyében különösen a betelepülők esetében beszélhetünk erről, hiszen számukra az új életforma kialakulásával járó bizonytalanság jelenti a legtöbb gondot. Nehéz a mozgalomhoz közelíteni a bejárókat is, akiknek szabad idejéből naponta órákat rabol az utazás. A továbbiakban szólt arról, hogy a KISZ-szervezetek politikai munkájukban egyre inkább igazodnak az körében tapasztalható ifjúságtudati változásokhoz, ahhoz, hogy a ma fiataljai sokkal érzékenyebben reagálnak társadalmi fejlődésünk eredményeire, vagy ellentmondásaira Felhívta a figyelmet arra is, hogy bár ifjúságunk jólétben él, nem követi mindig szellemi gazdagodás az anyagi gyarapodást. Éppen ezért a korábbiaknál is szükségesebb az ifjúság nevelésében a társadalmi munkamegosztás kiszélesítése és erősítése. Az iskolákon, a szülői házon kívül azok a közösségek az igazán embert formáló műhelyek, amelyek kivetik magukból a fegyelmezetlenséget, az önzést, a hanyagságot. Számos ilyen közösség van Pest megyében. A KISZ megyei bizottságának első titkára befejezésül azt kérte a kommunistáktól, hogy pártunk politikájában továbbra is kapjon kiemelt helyet a törődés az ifjúsággal, a párt vállalja továbbra is az ifjúság nevelésében részt vevő társadalmi erők összehangolá sát, irányítását A fiatalok bizonyítani fogják, hogy érdemesek erre a figyelemre. 1980. MÁRCIUS 4., KEDD TAVASZI JÓZSEF, a Pestvidéki Gépgyár szerelője A gazdasági élet alakulásával kapcsolatosan elmondotta, hogy vállalatuk három gyáregységében nagy gondokkal küzdöttek meg a termékszerkezet átalakítása során. A döntéseket gyakran előzték meg viták, hiszen a munkáslétszám növekedésével nem számolhattak, újabb nagy értékű beruházásokra sem várhattak, mégis meg kellett oldani a gazdaságos termékek gyártásának előkészítését. Jelentette a pártértekezletnek, hogy sikerült elérni: az olajégők előállításával importot pótolnak, a huzalzománcozó gépek a tőkés piacon is jól értékesíthetők. A vállalat termelése kétszeresére emelkedett. Hangsúlyozta a felszólaló, hogy az eredményekhez jelentősen hozzájárult a gyáregységek munkásainak, műszaki dolgozóinak magas szintű szakmai műveltsége. A szakmunkások többsége érettségizett, sok technikus, illetve felsőfokú képzettséggel rendelkező szakember dolgozik a vállalatnál. A munkások 96 százaléka tömörült szocialista brigádokba. Vállalásaik között elsősorban a minőség javítása szerepel. A Pestvidéki Gépgyárban nagy figyelmet fordítanak a politikai képzésre is. Évente mintegy százan tanulnak, bővítik ismereteiket különböző tanfolyamokon, más-más oktatási formákban. Akik már gyarapították politikai felkészültségüket, részt vállalnak a kollektíva szemléletének formálásában. Széles körű agitációt folytatnak az üzemi közvélemény érdeklődésének felkeltése érdekében, segítenek az esetleges közömbösség, kényelmesség elleni harcban. Huszonkét hozzászólás írásban A pártértekezlet kétnapos vitájában harminchárom felszólaló vett részt, huszonketten írásban juttatták el hozzászólásukat az elnökségnek: Aranyosi László, a Vöröskereszt Pest megyei vezetőségének titkára; Beck Tamás, a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat vezérigazgatója; Borosné dr. Márton Mária, a KISZÖV elnöke; Csonka Csaba, a szentendrei járási pártbizottság első titkára; Dívald Béláné, a vácrátóti Bbtanikai Kutató Intézet laboránsa; dr. Fajtha Ferenc, a kerepestarcsai kórház osztályvezető főorvosa; Fábián Lászlóné, a péceli TriTon Háziipari Szövetkezet művezetője; Fehér Béla, a munkásőrség Pest megyei parancsnoka; Fülöp Pálné, a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat művezetője; Gergely Mária, a MÁV ceglédi üzemfőnökségének helyettes vezetője; dr. Honti János, a Pest megyei Rendőr-főkapitányság vezetője; Kiss Györgyné, a Pest megyei Pincegazdaság palackozója; Kottás Tibor, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Tangazdaságának energetikusa; . Krasznai Lajos, a budai járási pártbizottság első titkára; Lévai Ferenc, a túrái Magyar—Kubai Barátság Tsz elnöke; Ménesi József, a KGYV tápiószelei gyárának műszaki osztályvezetője; dr. Samu János, a nagykátai járási hivatal elnöke; dr. Szőnyi Mihály, a váci Szőnyi Tibor kórház orvosa; Tuza Sándorné dr., a MÉSZÖV elnöke; Varga László, a dabasi nagyközségi pártbizottság titkára; Liszt Péterné, a MÁV Dunakeszi Járműjavító üzemének műszerésze; Zámbó Sándorné, a szigetszentmiklósi 3. számú általános iskola tanára.. . Ezután Cservenka Ferencné vitaösszefoglalója következett. Életünk ezernyi kérdését felölelő, az előttünk álló évek hétköznapjait, munkánkat elemző, ahhoz útmutatást adó megyei pártértekezlet küldöttei beszélgetnek a szünetekben a Gödöllői Agrártudományi Egyetem folyosóin. Arcok, munkapadok mellől ismertek, köszönnek vissza. Négyszáz küldött, negyvenhétezer kommunista nevében. Kisebb csoportok véleményt cserélnek, olykor új ismeretségek, barátságok szövődnek, sietősebbre Néhányan fogják lépteiket az ülésterem, s a folyosó öblében elhelyezett alkalmi postafiók, s a Kossuth Könyvkiadó pultja között. Mások a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése által szervezett impozáns Szép magyar könyvek kiállítását keresik fel, ott időznek. Az ezer színű forgatagban könyvek, képeslapok cserélnek gazdát. Fürgén van a keze Gander Ferencnének, a Pestvidéki Postaigazgatóságának. De a dolgozópultjához kígyózó sor valahogy nem akar elfogyni. Van, aki küldöttigazolványára ragasztja a bélyeget, mely Kovács Margitot idézi, vagy nemzetközi gyermeknév sikeres gyermekrajzait. Mások a képes- és levelezőlapok között válogatnak. Az alkalmi bélyegző, melynek feliratán ez olvasható: A Magyar Szocialista Munkáspárt Pest pártértekezlete, megyei Gödöllő, 1980. — egy pillanatra sem pihen. Két szomszédvár — az alkalmi postával szemben a Kossuth Könyvkiadó Pest megyei kirendeltségének pultja. Nincs szünet, hogy öten-hatan ne válogatnának könyvek között. Garadát cserélnek a filozófiai művek, Albert Schweitzer életrajza, a Mit kell tudni? sorozat tagjai. Szépen fogy a Ki vagy Te? nőkről szóló antológia is. Szilágyi Lászlónénak csak győznie kell a kérdésekre választ adni. Csak a szünet vége felé csappan meg a postafiók, illetve a könyvespult előtt sorban állók száma. Mire a küldöttek elfoglalják helyüket a teremben, a két szomszédvár lakója élénk beszélgetésbe merül. Mert érdeklődőben, vásárlóban itt sincs hiány. Hiszen a bélyegekből, képeslapokból négyezer forint értékű fogyott. A gyors számvetés szerint a könyvek is hatezer forint összegben találtak gazdára. S még nem volt vége a napnak, a megyei pártértekezletnek. Ahogy Gander Ferencné mondja a következő szünetben is lesz még dolga az alkalmi bélyegzőnek. S ezt csak megerősíti Szilágyi Lászlóné: a könyvet szerető emberek engem is újra felkeresnek. V. E. Folyosói képek A jó munkának legyen mindenütt kiemelkedően magas rangja Cservenka Ferencné vitaösszefoglalója összesen 33 felszólaló véleményére, észrevételeire, javaslataira támaszkodva kezdhette meg a vitában elhangzottak összegezését a megyei pártbizottság első titkára Legfontosabbként az aktivitást, gondos felkészülést, a munka a felelősségteljes átérzését említette, hiszen jó néhányan az idő előrehaladta miatt nem kaphattak szót. Megköszönte Gáspár Sándornak, nemcsak azt, hogy a pártértekezlettel töltötte két napját, hanem azt is, hogy megerősítette Pest megye kommunistáit: jó úton haladnak. Megköszönte azt is, hogy Gáspár Sándor a hétköznapokon is támogatja gondjaink megoldását. Köszönetet mondott a Központi Bizottság és Kádár János elvtárs üdvözletéért, a megválasztandó új pártbizottság természetes kötelezettségének ítélte, hogy a pártértekezleten elhangzottakat beépítse munkatervébe, cselekvésébe. Kifejezte: a megye lakossága, csakúgy, mint az ország többi lakosa, nagy szeretettel várja a kongresszus kezdetét. Egyetértés és cselekvőkészség Cservenka Ferencné ezután így folytatta: — Kedves elvtársak! Biztató ígéreteket hordott magában a vita a jövőt, a feladatokat illetően, s egyben azt is tükrözte, hogy a megye kommunistái egyetértenek a kongresszusi irányelvekkel, s egyetértésüket a cselekvőkészség, a kezdeményező kedv kinyilvánításával kötötték és kötik össze. Úgy hiszem, ez a cselekvőkészség, a bizalom, a párt politikájához való hűség ékes bizonyítéka. A vita egésze és minden részlete azt igazolta, hogy gondolkodásunkban tetteken van a hangsúly, s ez a a jövőt vetíti elénk. Annak igazolása, s egyben erőteljes igénye a tettek fontosságának hangsúlyozása, hogy a jó munkának magas rangja kell hogy legyen mindenkor és mindenütt, mert ez társadalmi, gazdasági előrehaladásunk alapja. A megyei pártbizottság első titkára ezután vitazáró beszéldében a felelősség, a színvonalas munka jogos követelmé-