Pest Megyi Hírlap, 1980. március (24. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-04 / 53. szám

A megyei pártértekezlet befejező napja jÉr (Folytatás az 1. oldalról) pártbizottság együttműködésé­nek eredményeként bővült a kapcsolat a megyei és a fő­városi tanács között. Javult az együttműködés különöskép­pen a területfejlesztésben, a munkaerő-gazdálkodásban, középfokú oktatás és az egész­­­ségügyi ellátás összehangolá­sában. A továbbiakban szólt arról a megyei tanács elnöke, mi­ J­ént használták fel a jelenlegi tervidőszakban rendelkezé­sünkre álló, fejlesztésre fordít­ható anyagi eszközöket. Ki­emelte, hogy Pest megye tár­sadalompolitikai munkájának középpontjában évek óta gyermekintézmények fejleszté­se se kapott helyet. Az ezzel kapcsolatos széles körű társa­dalmi összefogásnak ma már nagy hagyománya és gazdag tapasztalata van. Külön is el­ismerésre méltó a budai járás kezdeményezése, amely elin­dítója volt az olcsóbb szerke­zetű Forsa- és korszerűbb for­mája: a Betonú- rendszerű óvoda- és iskolaépítésnek. Ezután arról tájékoztatta a pártértekezletet, hogy a me­gyében az elmúlt évek során végrehajtott közigazgatási és államigazgatási korszerűsíté­sek, egyszerűsítések révén a tanácsok munkája jobban iga­zodik a mai élet követelmé­nyeihez. Pest megye település­­hálózatában — a városok sze­repének elismerése mellett — megkülönböztetett helyet fog­lalnak el a nagyközségek. Ezekben él a megye lakossá­gának 60 százaléka, fejleszté­sükre az anyagi lehetőségek határain belül nagy figyelmet fordítunk. A községekben lét­rehozott közös tanácsok előse­gítették a gazdasági és szelle­mi erők koncentráltabb, ha­tékonyabb felhasználását. Tény azonban, hogy a közös tanácsú közigazgatási egysé­gek egy részében további szemléletformálás, a közéleti tevékenység ösztönzése szük­séges. Végezetül elmondotta, hogy az ügyfélszolgálati irodák be­váltak. Az államigazgatási, hatósági jogkörök leadásával gyorsabbá, kulturáltabbá, em­beribbé vált az ügyintézés. Ugyanakkor jogos a megálla­pítás: a fejlődés ellenére nem mindenütt érzik az adminiszt­ratív dolgozók, hogy milyen nagy szerepük van a közhan­gulat, a tömegkapcsolatok ala­kításában, táji és közművelődési intéz­ményekben, valamint az üze­mekben folyó honvédelmi ne­velő munkát. Példaképpen említette a TIT megyei szer­vezetében működő hadtudo­mányi szakosztály eredményes munkáját, kiemelve Szentend­rét, a ceglédi és a váci járás településeit Ezután elmondotta, hogy az össztársadalmi érdekeket szol­gáló, nagy erőket igénylő nép­­gazdasági munkákban, a kü­lönböző elemi csapások elhárí­tásában és a következmények felszámolásában odaadóan részt vett a néphadsereg, je­lentősen járult hozzá az or­szágépítő munkához. Szólt a katonafiatalok életéről, a had­sereg KISZ-szervezeteinek munkájáról, a szocialista ver­senymozgalom eredményeiről, arról, milyen fontos az ifjú­ság értő, megértő, de tudato­san formáló nevelése. Befejezésül tájékoztatta a küldötteket a megye társ fegy­veres testükeinek munkájá­ról, a honvédség, a rendőrség, a munkásőrség közötti együtt­működésről. A szünetben is munkamegbeszélés: dr. Arató Andris, Krajnyák Tibor,­­a MSZMP­­ Központi Bizottságának munkatársa, Tóth István és Komáromi János, a megyei pártbizottság osztályvezetője Nagykőrös küldöttei ÉVIN SÁNDOR vezé­rnagy, a Pest megyei pártbizottság tagja Szilárd meggyőződésünk, hogy a béke és a szocialista vívmányok védelmének leg­több biztosítéka a szocialista országok politikai, gazdasági, védelmi erejének magas szín­en tartása, a haladó erők összefogása — mondotta elj­áróban a felszólaló. Majd így folytatta: meggyőződéssel vall­­uk, hogy elsődleges nemzeti érdekünk és internacionalista kötelességünk az őszinte ba­rátság és együttműködés a Szovjetunióval, a Varsói Szer­ződés tagállamai védelmi ere­jének további erősítése, fegy­­verbarátságunk szorosabbá fű­zése a szocialista országok fegyveres erőivel, mindenek­ért a szovjet hadsereggel A továbbiakban arról szólt, hogy hadseregünk az V. ötéves terv időszakában tovább erő­södött, politikai egysége szilárdult védelmi ereje növe­kedett A honvédelem az egész társadalom ügyévé vált. A szo­cializmus további építése és vívmányainak védelme szoro­san összetartozó feladatok. A hadsereg állománya munkájá­val segíti a Magyar Honvé­delmi Szövetségben, az okta­ DR. MISTI ISTVÁN, a KISZ Pest megyei Bizottságának első titkára A megye csaknem 40 ezer KISZ-tagjának képviseletében beszélt a felszólaló a fiatalok életéről, munkájáról. Hangsú­lyozta, hogy szocialista társa­dalmunk fokozott figyelemmel kíséri az ifjúság sorát, fejlődé­sét, nevelését. Ennek számos kézzelfogható eredményét ta­pasztalhatjuk. A magyar ifjú­ság zöme becsülettel helytáll a munkában, részt vesz a köz­életben, ám gyakran még fej­törést okoz, miként lehetne még szélesebb körben bevonni a fiatalokat az­ ifjúsági szer­vezetbe. Pest megyében külö­nösen a betelepülők esetében beszélhetünk erről, hiszen szá­mukra az új életforma kiala­kulásával járó bizonytalanság jelenti a legtöbb gondot. Ne­héz a mozgalomhoz közelíteni a bejárókat is, akiknek szabad idejéből naponta órákat rabol az utazás. A továbbiakban szólt arról, hogy a KISZ-szervezetek poli­tikai munkájukban egyre in­kább igazodnak az körében tapasztalható ifjúság­tudati változásokhoz, ahh­oz, hogy a ma fiataljai sokkal érzéke­nyebben reagálnak társadalmi fejlődésünk eredményeire, vagy ellentmondásaira Felhív­ta a figyelmet arra is, hogy bár ifjúságunk jólétben él, nem követi mindig szellemi gazdagodás az anyagi gyarapo­dást. Éppen ezért a korábbiak­nál is szükségesebb az ifjúság nevelésében a társadalmi munkamegosztás­­ kiszélesíté­­se és erősítése. Az iskolákon, a szülői házon kívül azok a közösségek az igazán embert formáló műhelyek, amelyek kivetik magukból a fegyelme­zetlenséget, az önzést, a ha­nyagságot. Számos­ ilyen kö­zösség van Pest megyében. A KISZ megyei bizottságá­nak első titkára befejezésül azt kérte a kommunistáktól, hogy pártunk politikájában to­vábbra is kapjon kiemelt he­lyet a törődés az ifjúsággal, a párt vállalja továbbra is az ifjúság nevelésében részt vevő társadalmi erők összehangolá­­ sát, irányítását A fiatalok bi­zonyítani fogják, hogy érde­mesek erre a figyelemre. 1980. MÁRCIUS 4., KEDD TAVASZI JÓZSEF, a Pestvidéki Gépgyár szerelője A gazdasági élet alakulásá­val kapcsolatosan elmondotta, hogy vállalatuk három gyár­egységében nagy gondokkal küzdöttek meg a termékszer­kezet átalakítása során. A dön­téseket gyakran előzték meg viták, hiszen a munkáslét­szám növekedésével nem szá­molhattak, újabb nagy értékű beruházásokra sem várhattak, mégis meg kellett oldani a gazdaságos termékek gyártá­sának előkészítését. Jelentette a pártértekezletnek, hogy si­került elérni: az olajégők elő­állításával importot pótolnak, a huzalzománcozó gépek a tő­kés piacon is jól értékesíthe­tők. A vállalat termelése két­szeresére emelkedett. Hangsúlyozta a felszólaló, hogy az eredményekhez jelen­tősen hozzájárult a gyáregy­ségek munkásainak, műszaki dolgozóinak magas szintű szakmai műveltsége. A szak­munkások többsége érettségi­zett, sok technikus, illetve fel­sőfokú képzettséggel rendelke­ző szakember dolgozik a vál­lalatnál. A munkások 96 szá­zaléka tömörült szocialista bri­gádokba. Vállalásaik között el­sősorban a minőség javítása szerepel. A Pestvidéki Gépgyárban nagy figyelmet fordítanak a politikai­ képzésre is. Évente mintegy százan tanulnak, bő­vítik ismereteiket különböző tanfolyamokon, más-más okta­tási formákban. Akik már gyarapították politikai felké­szültségüket, részt vállalnak a kollektíva szemléletének for­málásában. Széles körű agitá­­ciót folytatnak az üzemi köz­vélemény érdeklődésének fel­keltése érdekében, segítenek az esetleges közömbösség, ké­nyelmesség elleni harcban. Huszonkét hozzászólás írásban A pártértekezlet kétnapos vitájában harminchárom fel­szólaló vett részt, huszonket­ten írásban juttatták el hozzászó­lásukat az elnökségnek: Ara­nyosi László, a Vöröskereszt Pest megyei vezetőségének titkára; Beck Tamás, a Lenfo­nó- és Szövőipari Vállalat ve­zérigazgatója; Borosné dr. Márton Mária, a KISZÖV el­nöke; Csonka Csaba, a szent­endrei járási pártbizottság el­ső titkára; Dívald Béláné, a vácrátóti Bbtanikai­­ Kutató In­tézet laboránsa; dr. Fajtha Fe­renc, a kerepestarcsai kórház osztályvezető főorvosa; Fá­bián Lászlóné, a péceli Tri­Ton Háziipari Szövetkezet műveze­tője; Fehér Béla, a munkásőr­ség Pest megyei parancsnoka; Fülöp Pálné, a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat művezető­je; Gergely Mária, a MÁV ceglédi üzemfőnökségének he­lyettes vezetője; dr. Honti Já­nos, a Pest megyei Rendőr-fő­kapitányság vezetője; Kiss Györgyné, a Pest megyei Pin­cegazdaság palackozója; Kot­tás Tibor, a Gödöllői Agrártu­dományi Egyetem Tangazda­ságának­ energetikusa; . Krasz­­nai Lajos, a budai járási párt­­bizottság első titkára; Lévai Ferenc, a túrái Magyar—Ku­bai Barátság Tsz elnöke; Mé­nesi József, a KGYV tápiósze­­lei gyárának műszaki osztály­­vezetője; dr. Samu János, a nagykátai járási hivatal elnö­ke; dr. Szőnyi Mihály, a­­ váci Szőnyi Tibor kórház orvosa; Tuza Sándorné dr., a MÉSZÖV elnöke; Varga László, a daba­­si nagyközségi pártbizottság titkára; Liszt Pét­erné, a MÁV Dunakeszi Járműjavító üze­mének műszerésze; Zámbó Sándorné, a szigetszentmiklósi 3. számú­ általános iskola ta­nára.. . Ezután Cservenka Ferencné vitaösszefogl­alója következett. Életünk ezernyi kérdését felölelő, az előttünk álló évek hétköznapjait, mun­kánkat elemző, ah­hoz útmutatást adó megyei pártértekezlet küldöttei beszélget­nek a szünetekben a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem fo­lyosóin. Arcok, munkapadok mellől is­­­mertek, köszönnek vissza. Négyszáz kül­dött, negyvenhétezer kommunista nevében. Kisebb csoportok vé­leményt cserélnek, olykor új ismeretsé­gek, barátságok szö­vődnek, sietősebbre Néhányan fogják lépteiket az üléste­rem, s a folyosó öb­lében elhelyezett al­kalmi postafiók, s a Kossuth Könyvkiadó pultja között. Mások a Magyar Könyvki­adók és Könyvter­jesztők Egyesülése ál­tal szervezett impo­záns Szép magyar könyvek kiállítását keresik fel, ott időz­nek. Az ezer színű forgatagban könyvek, képeslapok cserélnek gazdát. Fürgén van a keze Gander Ferencnének, a Pestvidéki Posta­­igazgatóság­­ának. De a dolgozó­pultjá­hoz kígyózó sor va­lahogy nem akar el­fogyni. Van, aki kül­döttigazolványára ra­gasztja a bélyeget, mely Kovács Mar­­gi­tot idézi, vagy nemzetközi gyermek­n­év sikeres gyermek­­rajzait. Mások a ké­pes- és levelezőlapok között válogatnak. Az alkalmi bélyegző, melynek feliratán ez olvasható: A Magyar Szocialista Munkás­párt Pest pártértekezlete, megyei Gö­döllő, 1980. — egy pillanatra sem pihen. Két szomszédvár — az alkalmi postával szemben a Kossuth Könyvkiadó Pest me­gyei kirendeltségének pultja. Nincs szünet, hogy öten-hatan­­ ne válogatnának könyvek között. Gar­a­dát cserélnek a filo­zófiai művek, Albert Schweitzer életrajza, a Mit kell tudni? so­rozat tagjai. Szépen fogy a Ki vagy Te? nőkről szóló antoló­­­­gia is. Szilágyi Lász­lónénak csak győznie kell a kérdésekre vá­laszt adni. Csak a szünet vége felé csappan meg a pos­tafiók, illetve a könyvespult előtt sorban állók száma. Mire a küldöttek elfoglalják helyüket a teremben, a két szomszédvár lakója élénk beszélgetésbe merül. Mert érdeklő­dőben, vásárlóban itt sincs hiány. Hiszen a bélyegekből, képesla­pokból négyezer fo­rint értékű fogyott. A gyors számvetés szerint a könyvek is hatezer forint ös­­­szegben találtak gaz­dára. S még nem volt vége a napnak, a megyei pártérte­kezletnek. Ahogy Gander Ferencné mondja a következő szünetben is lesz még dolga az alkalmi bé­lyegzőnek. S ezt csak megerősíti Szilágyi Lászlóné: a könyvet szerető emberek en­gem is újra felke­resnek. V. E. Folyosói képek A jó munkának legyen mindenütt kiemelkedően magas rangja Cservenka Ferencné vitaösszefoglalója összesen 33 felszólaló véle­ményére, észrevételeire, javas­lataira támaszkodva kezdhette meg a vitában elhangzottak összegezését a megyei pártbi­zottság első titkára Legfonto­sabbként az aktivitást, gondos felkészülést, a munka a felelősségteljes átérzését emlí­tette, hiszen jó néhányan az idő előrehaladta miatt nem kaphattak szót. Megköszönte Gáspár Sándornak, nemcsak azt, hogy a pártértekezlettel töltötte két napját, hanem azt is, hogy megerősítette Pest megye kommunistáit: jó úton haladnak. Megköszönte azt is, hogy Gáspár Sándor a hétköz­napokon­­ is támogatja gond­jaink megoldását. Köszönetet mondott a Központi Bizottság és Kádár János elvtárs üdvöz­letéért, a megválasztandó új pártbizottság természetes köte­lezettségének ítélte, hogy a pártértekezleten elhangzotta­kat beépítse munkatervébe, cselekvésébe. Kifejezte: a me­gye lakossága, csakúgy, mint az ország többi lakosa, nagy szeretettel várja a kongresszus kezdetét. Egyetértés és cselekvőkészség Cservenka Ferencné ezután így folytatta: — Kedves elvtársak! Biztató ígéreteket hordott magában a vita a jövőt, a feladatokat il­letően, s egyben azt is tükröz­te, hogy a megye kommunis­tái egyetértenek a kongres­­­szusi irányelvekkel, s egyetér­tésüket a cselekvőkészség, a kezdeményező kedv kinyilvá­nításával kötötték és kötik össze. Úgy hiszem, ez a cselek­vőkészség, a bizalom, a párt politikájához való hűség ékes bizonyítéka. A vita egésze és minden részlete azt igazolta, hogy gondolkodásunkban tetteken van a hangsúly, s ez a a jövőt vetíti elénk. Annak igazolása, s egyben erőteljes igénye a tettek fontosságának hangsúlyozása, hogy a jó mun­kának magas rangja kell hogy legyen mindenkor és min­denütt, mert ez társadalmi, gazdasági előrehaladásunk alapja. A megyei pártbizottság első titkára ezután vitazáró beszél­dében a felelősség, a színvona­las munka jogos követelmé-

Next