Pest Megyi Hírlap, 1980. március (24. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-07 / 56. szám
1980. MÁRCIUS 7., PÉNTEK Ahol a városközpont épül Térképek a tanács műszaki osztályán Vékony, fehér füstoszlop emelkedik a tárgyalóasztal fölé. A hamutartó szélén lassan elhamvad a cigaretta parazsa, mert Hámor Józsefnek, a városi tanács műszaki osztályvezetőjének arra sem jut ideje, hogy elszívja. Tárgyalásait percenként szakítja félbe a telefoncsörgés. Az osztályon nagy a mozgás: családi ház építéséhez kérnek engedélyt, egy üzemi küldöttség a munkáslakás-építés terveit hozta s tanácsot kér, miként kezdjenek az akció szervezéséhez. Fogadónap van. Távlati tervek — Megkértek, hogy írjak a városrendezési tervekről, mivel sokan úgy tudják, hogy ezek már elkészültek — kezdem a beszélgetést. — Ez tévedés — hangzott az osztályvezető válasza. — A Duna-parti lakótelep rendezési tervével téveszthették össze, amit mostanában várunk a Pest megyei Tanács Tervező Irodájától. A végleges városrendezési terv, amelynek elkészítésével részben az M2-es nemzetközi útvonalának meghatározásáig kell várni, előreláthatólag az idén készül el. Ez alapjaiban megegyezik majd az agglomerációs pülések, övezetben fekvő teleköztük Dunakeszi 1975-ben készült fejlesztési tanulmánytervével. De annál részletesebb lesz; pontosabb vizsgálatokkal alátámasztott, • figyelembe veszi hogy Dunakeszit közben várossá nyilvánították. Erről akár már most is beszélhetünk. Pirosan csíkozva Az asztalra terített várostérképről azt is megállapíthatjuk, hogy aki ma körül akarná járni Dunakeszit, annak pontosan 22 kilométert kellene gyalogolnia. Nekünk azonban csak egy kisebb területet kell képzeletben körbejárnunk, s ezt piros vonalakkal csíkozták be a tervezők. A város jövendő központi magvát észak felől haladva az Árpád utca, majd keleti irányba fordulva a Rózsa és az Attila, továbbá a Táncsics Mihály és Martinovits, a Bem, délen a a Sallai és az István utca határolja. Az országút túloldalán, a Duna felé haladva, ide csatlakozik a felső tabáni városrész és a Duna-parti lakótelep. Ebben a körzetben épülnek majd fel a különböző szolgáltató és közintézmények, s 1800 család otthonaként a lakóépületek. A gyártelep viszonylag önálló alközponttá alakul, s megőrzi mai jellegét. Az ezredfordulóig — Arra is törekszünk — hangzott a térkép fölötti magyarázat —, hogy amennyire lehet, megszüntessük a belterületnek a vasút és az országút által részekre tagolt állapotát. A vasút alatt egyre növekvő forgalom most két aluljáróban zajlik, s a jövőre gondolva, ezt is korszerűsíteni kell. Megváltozik tehát a kép, az egykori falu utcái, házai eltűnnek. Vajon marad-e róluk emlékeztető az utókornak? — Megtartásra érdemes műemlékeink nincsenek. Csupán a temetőben egy kápolna, amelyet szeretnénk felújítani, s a környéken helytörténeti parkot építeni. A szapált területeken minden házról fényképfelvétel készül majd, s ezek őrzik meg a múlt emlékeit. — Jó lenne tudni, milyen lesz az új városkép? — Ezt az alkalmazható technológiától kezdve az anyagi lehetőségekig sok minden befolyásolja majd. A tervek szerint a központ magasházaihoz középmagas épülettömbök csatlakoznak ezek teremtik meg az átmenetet a kertes házak negyedéhez. Mindez hosszú folyamat eredményeként valósul meg, amely az ezredforduló utánig is el fog tartani. Ezért ma még korai lenne határidőkről, szanálásról, a munkálatok megkezdéséről beszélni. Hámor József, aki egyébként Dunakeszin született és nevelkedett, maga is úgy véli, az ember nem lehet próféta a saját hazájában. Azt azonban nem tagadja, hogy a városfejlesztés a kedvenc témái közé tartozik, s ezért szerencsés embernek is mondható, mert szülőhelyének változásait befolyásolhatja. És a játszóterek? — Nekem szép gyermekkorom volt — emlékszik vissza —, nagy, szabad térségeken barangoltunk, s fociztunk, magunk grundokon szereztük meg a játékhoz való eszközöket. Akkor még nem kellett játszóteret építeni. Gondolom, ezt a szükségletet is a városi életforma hozta magával. Sajnos, kicsi a tér, rengeteg a betelepülő és nagy a lakásigény. Ezért minden talpalatnyi helyet felparcellázunk. Ebben az emlékezésben a jövő gondjai is ott találhatók, s fontos, hogy az illetékesek is gondoljanak ezekre addig, amíg még nem késő. A legrégibb városrész, a Tabán, amelynek helyén felépítik majd a város új centrumát. Cipész nélkül Nagy, piros kérdőjel Betegség miatt zárva — olvashattuk a feliratot a Dunakanyar Vegyesipari Szolgáltató Szövetkezet cipészműhelye előtt a bejárati ajtóra függesztett céduláról. Az elkészült munkák a Fillér utca 4. szám alatt átvehetők, ami nem készült el, cipő és pénz ugyanott átvehető — folytatódott a rövid közlemény. Két hét elteltével, amikor ismét arra jártunk, már kedvezőbb szöveg fogadta a hónuk alatt cipőket szorongató, csalódott környékbelieket. Nyitás S-én. — Ez az egy üzletünk van Dunakeszin, mondta Vácott Kettler Sándor főkönyvelő. — Tizenöt évvel ezelőtt hat emberrel nyitottuk meg a részleget, ahol ma egyetlen nyugdíjas dolgozik, s ha megbetegszik, be kell zárnunk a boltot. Utánpótlás nincs, mert erre a szakmára nem jelentkeznek tanulók. A városban a szövetkezeti műhelyen kívül még néhány idős kisiparos dolgozik, de ez nem elég. — Várható-e valamilyen megoldás? — Cipész nélkül aligha. Nagy, piros kérdőjel és egy felkiáltójel került a jegyzetlap aljára. av A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA DUNAKESZI íifq Tavaszi akció Tiszta, szép környezet A ház körül időről időre összegyűlnek a felesleges, elhasznált eszközök, s gondot okoz, hogy mit kezdjünk velük. A Hazafias Népfront városi bizottsága és a városi tanács közös lomtalanítási akciója március 1-től április 30-ig tart, s célja a környezet tisztaságának elősegítése. Kérik a lakosságot, hogy tisztítsák meg lakásukat, környezetüket a felesleges holmiktól, gaztalanítsák az árkokat, átereszeket, metsszék le a sövényeket. Az akció ideje alatt, a rost öt körzetre osztva, a vátanács költségvetési üzeme gyűjtőkonténereket helyez az utcákon. Erről az üzemekelben és a körzetekben mindenkit tájékoztattak. Minden szemetet és hulladékot elszállítanak. Ahol a kihelyezett tartályok megtelnek, oda újakat küldenek. Az igényeket a 41-491 telefonszámon lehet bejelenteni. / v ülés export Nyergek, sportlabdák és bőrdíszművek készülnek a Dunakeszi Bőripari Szövetkezetben. A sportszatyrokból tavaly 8 ezret gyártottak. A szövetkezet múlt évi 21 millió forint értékű termeléséből 8 milliót exportáltak. Otthon, a Garas utcában Bíró Béla két évtizeddel ezelőtt érkezett az ország legkeletibb megyéjéből, Szabolcs- Szatmárból a Pest megyei Állami Építőipari Vállalathoz, ahol a kőműves szakmát tanulta. Azóta a legtöbbet Vác és Dunakeszi építkezésein dolgozott. A hatvanas években a fenyves melletti lakásokat építettük — emlékszik vissza. — A Mechanikai Labor irodaházát díszítő klinkerburkolatot még mostanában is jól megnézem, ha arra járok, mert ezt az igényes munkát fiatal szakmunkás koromban bízták rám. Családalapítás, lakásgondok. Úgy indult az élete, mint annyi más munkásfiatalé. Már az első évektől kezdve szakszervezeti és pártfeladatokat bíztak rá, s ezeket is maradéktalanul teljesítette. Közben szakközépiskolai érettségit tett, marxista egyetemet végzett, s valamikor a vállalatnál töltött tizennyolcadik esztendőben arra kérték, legyen a pártbizottság titkára. Vállalta. A nemrég lezajlott vezetőségválasztás alkalmával ismét bizalmat szavaztak neki a vállalat kommunistái. A maga építette, ideiglenes kis váci lakásból nemrég költözött Dunakeszire. Garas utcai otthonából még az építkezés látható. A városbeli munkások életformájához az övé abban is hasonlít, hogy reggelente innen indul a csepeli központba. — Van-e kapcsolata a város vezetőivel? — kérdeztük egy találkozó alkalmával. — A városfejlesztési tervek megbeszélésekor nekem is ott kell lennem. Ilyenkor találkozunk — hangzott a válasz —, de úgy érzem, ennél többre lenne szükség. Köztudomású, hogy a PÁEV háromezer lakás felépítését kapta feladatul, s a terv első ütemében 1983-ig, ebből 1552-t kell átadnunk. Az idén a 256 lakás mellett októberre elkészül a Duna-parti ABC- és iparcikkboltja, a fűtési lakótelep idény kezdetére pedig megkezdi működését az új tömbfűtőmű. Az ilyen nagy feladatok megoldása közben időnként elkel az olyan társadalmi segítség is, mint tavaly részesítettek bennünket amilyenben a város üzemeinek szocialista brigádjai, az óvodaépítésnél. Az idén különösen az üzletházhoz kellene hasonló támogatás, amiért cserébe a mi szocialista brigádjaink is tettek már felajánlást. Az új óvoda esetleges javítását, karbantartását akár munkaidő után is hajlandóak társadalmi munkában elvégezni. — Milyen benyomásokat szerzett eddig a városról, az itteni életkörülményekről? — Ezek főleg a szolgáltatások kapcsán alakultak ki. A nagyobb vásárlásokat ma még a váci Naszály áruházban és Budapesten bonyolítjuk le, a napi dolgainkat viszont már idehaza szerezzük be. Az ilyen átmeneti kényelmetlenségek ellenére az egész család itthon érzi magát, hiszen könnyű megszokni ott, ahol az ember nemcsak a jelent, hanem a naponta formálódó jövőt is látja. 5 Jejes ünnepek A forradalmi ifjúsági napok programja A forradalmi ifjúsági napok dunakeszi programja során március 15-én, délután négy órakor a Bajcsy-Zsilinszky utcai emlékműnél az 1848—49-es magyar forradalomra és szabadságharcra emlékeznek. Koszorút helyeznek el a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség városi bizottságának, a Magyar Úttörő Szövetség városi elnökségének, a Hazafias Népfront városi bizottságának, a fegyveres testületeknek, a Petőfi Sándor és Kossuth Lajos nevét viselő úttörőrajoknak a képviselői. Március 17-én, délután négy órakor tíz KISZ-alapszervezet csapata versenyez a tanácsköztársasági vetélkedő városi döntőjén, amelyet a Gyümölcsös Főzelékkonzervgyárban rendeznek meg. A városi ifjúgárda új tagjainak fogadalomtétele március 21-én, délután négy órakor kezdődik a József Attila Művelődési Központban, ahol a Hűtőház dolgozói zászlót ajándékoznak a fiataloknak. A tanácsköztársasági emlékünnepség ezután a Művészet és ifjúság elnevezésű akció bemutatójával folytatódik. Az itt fellépő legjobb próza- és versmondók tovább juthatnak majd a megyei találkozóra. Este nemzedéki találkozót rendeznek a veteránok és a KISZ-fiatalok között. A KISZ-alapszervezetek ebben az időszakban taggyűlésen, emlékeznek meg az 1919-es Magyar Tanácsköztársaságról. A tavaszi vitasorozat keretében a FIN-napok idején tartják meg a politikai vitakörök eszmecseréit, melyeknek témája ezúttal az életmód lesz. Művelődés a gyárkapun belül Üzemtörténettől az életmódig ség Az emberi tudat és műveltmeghatározó szerepéről beszélgetünk Tornai Bélánéval, a nagyüzem vállalati művelődési bizottságának társelnökével. A MÁV Járműjavító munkaügyi osztálya csoportvezetőjeként kapta ezt a fontos testületi feladatot. Klub és könyvtár Arról is szó esik, hogy a munkásváros magja lényegében itt alakult ki egykor, s ennek szellemi hatása ma is túl sugárzik a közigazgatási határokon. A környék, a Dunakanyar, s a Börzsöny kis falvaiba is, ahonnét reggelente a vidéken lakó gyáriak érkeznek, mégpedig nem is kőven. A jelenlegi 2400 üzemi dolgozó több mint fele naponta utazik. A művelődési bizottság feladata, hogy megállapítsa, melyek a legfontosabb tennivalók a munkásműveltség gyarapítása érdekében, s hogy javaslatokat tegyen és egyeztesse a kulturális életre vonatkozó elhatározásokat — Magunk alakítottuk ki a közművelődés kereteit — mondja Tornainé. — A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat kihelyezett előadásain az üzemtörténettől kezdve az életmódig sokféle téma szerepel, s ezeken kéthetenként a bejárók is itt maradnak egy-egy órára. A tavaly ősszel megrendezett hobbikiállítás után megismert igényekre alapozva a most éppen a képzőművészeti szakkört szervezzük, mert ezzel elősegíthetnénk a művészet által közvetített értékek megismerését. A fiatalok ifjúsági klubot alakítottak, s a művelődési központban a mi kezdeményezésünkre jött létre a szocialista brigádok klubja is. Az üzem területén négy letéti üzemi könyvtár működik, s ezen kívül 66 brigád a művelődési központ könyvtárának vezetőivel kötött arra szerződést, hogy tagjaik állandó olvasók lesznek. Hagyományokra épülve — Meg kellene még említenem, hogy sajtóelőfizetési kampányt is szerveztünk, de ennek nem sok értelme volt. A posta nem szállította ki időben a lapokat, s ezért az emberek visszamondták a rendeléseket. Kár — jegyzi meg, aztán így folytatja. — Ezek csak a kapun belüli eredményeink. Igazság szerint a József Attila Művelődési Központ programjainak java része is az üzemiekre épül, amellett, hogy az intézmény városi feladatokat is ellát. Földrajzilag ugyanis hozzánk van a legközelebb, s régebben a mi dolgozóink alakították ki hagyományait. Még a vezetője is tőlünk került ki. Most is együtt igyekszünk megoldani azokat a kulturális feladatainkat, amelyek többékevésbé minden vidéki üzemre jellemzőek. Közülük csak a két legfontosabbat említem. A gyártelepi állomás mellett szép, modern munkásszállásunk van, de nagyon csendesek ott az esték, nem túl élénk a lakók kulturális érdeklődése. A közeljövőben szeretnénk felébreszteni az igényeiket, s itt is tartalmasabbá tenni az emberek szabad idejét. Négyszáztizenhat, nyolc általános, iskolai végzettséggel nem rendelkező dolgozó közül 64-en 45 évesnél fiatalabbak. Közülük a szomszédos általános iskolában évente 10-en, 15-en szerzik meg az általános műveltség alapjait jelentő ismereteket. Most szeretnénk gyorsítani az ütemet, s egykét év alatt valamennyiüket meggyőzni, segíteni, hogy megteremthessük számukra azt a szellemi alapot, amire a további szakmai és általános ismeretek építhetők. Információszerzés Az egyre korszerűbbé váló utazásnak, a szép és kényelmes vonatok gyártásának, javításának az egyre több ismeret és információ megszerzése is feltétele. A művelődési bizottság tagjai ennek a megteremtésén fáradoznak. Műsorok Március 7., péntek Hegyen-földön. Budapest Táncegyüttes. Délután háromnegyed négykor a MÁV Dunakeszi Járműjavító, este 7- kor a városi üzemek, intézmények nődolgozói tiszteletére mutatja be műsorát. Az esti előadásra a pénztárban is lehet jegyet váltani. Március 10., hétfő Az Országos Filharmónia ifjúsági bérleti hangversenye. A váci Musica Humana Kamarazenekar műsora az 1-es és 2-es számú általános iskola tanulói számára. Hangversenymester: Erdélyi Sándor. Közreműködik: Lux Erika. Az oldalt irta: Kovács T. István Fotó: Barcza Zsolt