Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-27 / 175. szám

A vakáció veszélyei Jó dolog vakáció idején ki­szabadulni a városokból, be­barangolni a természetet, megismerni új tájakat. Csak­hogy a vakáció kellemetlen meglepetéseket, veszélyeket is tartogathat. Egy év alatt 56 százalékkal nőtt például a halálos vízi­balesetek száma. Pedig az idei nyár egyáltalán nem kényez­tet el bennünket. De előttünk az augusztus, s még ta­lán remélhetünk igazán me­leg napokat is. Ilyenkor nem­csak a gyermekeket, hanem a fürdőző­, napozó felnőtteket is fenyegeti a napszúrás veszé­lye. Néhány jó tanács soha­sem árthat. Magas vérnyomás­sal küszködő idős betegek ne napozzanak — kérjék ki orvosuk tanácsát. Felhevült testtel ne ugorjunk hideg víz­be, mert a hirtelen lehűlés szívgörcsöt­ okozhat; fürdés légzésbénulást előtt zuha­nyozással hűtsük le szerveze­tünket. Végül a fürdés veszé­lyei közé tartozik a túlzott alkoholfogyasztás is, amely a szervezet reakcióit lelassítja, bénítja. Nem tudni mi okból, a ját­szótereket néhol lebetonozták. A betonba hajlított csőkorlá­tokat, mászókákat építettek. A gyerek ezeken tornászik, de egyetlen rossz mozdulat, kön­­­nyen leeshet a betonra. A szülőknek a nyári napközi óvodák felügyelő pedagógu­sainak kell mindent megten­niük azért, hogy ilyen balese­tek elő ne fordulhassanak. S még jó, ha a gyermek a játszótéren futballozik és nem a kocsiúton. Naponta hány­szor kapjuk fel a fejünket fékcsikorgásra, mert az autó­sok már régen tudják a sza­bályt; ha labda kerül eléjük, az útra, biztosan mögötte lo­hol a gyerek is ... A szülő nevelje rá gyerme­két arra is, hogy játék, sza­ladgálás után felhevülve ne essen neki a vízcsapnak. Vár­ni kell néhány percig, ha el akarjuk kerülni a torokgyul­ladást a tüdőgyulladást. B. I. A hajnali utcakép jellegzetes figurája A kéményseprő fekete doboza Régi mesterség új köntösben Átalakul egy régi szakma. A fekete ruhás, fehér száj ken­dős kéményseprő ugyan még sokáig jellegzetes figurája lesz a hajnali utcaképnek, de a mesterség már megváltozó­­ban van, külsőségeit, kai eszközeit tekintve techni­egy­aránt. Manapság a kéményseprő szakmában így jellemzik az új módi mestert: patyolattiszta ruhába öltözött ember, aki fe­kete bőrönddel indul munká­ba. A sokféle modern techni­kai eszközt rejtő táska neve: brigon, vagyis füstgázmérő bő­rönd. A táskában korszerű regiszt­ráló műszerek arzenálja talál­ható. Van benne például úgy­nevezett gázszimatoló, termo­méter, széndioxid- és szénmo­­noxid jelző, szögmérő és ko­­rommintacső. Van olyan esz­köz, amely a kéménydugulást jelzi. Ügyes szerkezet az elem­zőapparátus is, amelynek se­gítségével megvizsgálják, hogy a mintaként gyűjtött füstben mennyi a koromtartalom. Brigon a kezében A bűnös táska tudománya azonban még ezzel sem merül ki. Van benne huzatmérő is, amellyel pontosan meghatá­rozható a cég erőssége. Ezen­kívül URH adó-vevő és távcső tartozik a teljes felszerelés­hez. Ma már ezek is nélkü­lözhetetlen munkaeszközei kémények, tüzelőberendezések a doktorainak Az adó-vevő pél­dául a gyárkéményeknél tesz jó szolgálatot. A szédítő ma­gasságban dolgozó szakember e berendezés segítségével ál­landó kapcsolatot tarthat a ta­lajszinten figyelő társával. Magas kémények A kéményseprő vállalatok kirendeltségeinek mesterem­berei már rendszeresen hasz­nálják ezeket a korszerű esz­közöket. Elsősorban a magas kémények diagnózisát állapít­ják meg az új műszerekkel, újabban azonban nemcsak az ipari üzemek, hanem a lakó­házak tulajdonosai is igénybe veszik az új módi kéménysep­rők segítségét. Nők csak elvétve Hasznos tanácsokat kapnak tőlük például arra vonatko­zóan, hogy az épületben mi­lyen fűtőanyag használata a legcélszerűbb, megfelelő mé­­retű-e a fűtőtest, amit hasz­nálnak stb. Ezek után nem meglepő, hogy már nem kéményseprő­nek, hanem tüzeléstechnikai szakembereknek nevezik ma­gukat a szakma dolgozói. Egyetlen ősi hagyomány azon­ban még mindig kísért: elvét­ve találkozni csak női ké­ményseprővel, noha a techni­kai eszközök térhódítása ezt már lehetővé tenné. Talán nemsokára a hölgyek is sű­rűbben feltűnnek a tüzelési szakemberek népes táborában. Igaz, nem a szerencsét hozó fekete gúnyában, hanem a hoz­zájuk jobban illő csinos, feke­te dobozzal láthatjuk majd őket... Ráth Erzsébet Az építőké a pálya Megújul a Szabadság-híd is Alighogy újjáépítették Petőfi-hidat, megkezdődött a a Szabadság-híd felújítása. Az utolsó rekonstrukció 19S8-ban fejeződött be, de nem terjedt ki a híd két végén épült tar­tószerkezetre, amelyek ja­vítása csak­^, forgalommentes hídon történhet. Ezeken kívül most felújít­ják a villamossíneket, a gya­logjárda vaslemezét, kicserélik a közműveket, újra mázolják a hidat. A munkálatok költ­száz­ségei megközelítik millió forintot. Ez a híd néhány hónapon belül elkészül, de az építőkre akkor sem vár majd pihenő, megkezdik az hosszú Ár­­pád-híd felújítását. Hauler Lajos Az eltorlaszolt pesti hídfő. Kiemelik a híd stabilitását bizto­sító ellensúlyokat. Homokvihar a hídon.­­ Magasnyo­mással fújt homokkal tisztítják a vasszerkezetet. Kicserélik a korrodált lemezeket. Ezek a hídépítők a Margit-híd és a Petőfi híd gyors rekonstrukciójával alapozták meg hírnevüket. Ejtőpróbák Takarékos liszteszsákok Sűrűbbre szövik az anyagot A gabonaipar kívánságára takarékos liszteszsákok gyártá­sát kísérletezték ki a Kender­fonó és Szövőipari Vállalat­nál. Ezekből kevésbé szóródik a búzaliszt szállítás közben, mint a korábban készültekből. Anyagukat ugyanis sűrűbbre szövik, különösen a széleken, ahová a varrás kerül. Ezzel ellensúlyozzák a konfekcioná­lás közben a tű illetve a var­rat okozta ritkulást. Az új szövési-konfekcioná­­lási technológiával készült zsá­kok kitűnően kiállták az ejtő­próbákat: embermagasságból többször ledobva sem szakad­tak fel, ugyanakkor egy-egy 50 kilós zsákból csupán 15— 20 deka liszt szóródott ki, fe­leannyi, mint a hagyományos zsákokból.­ A nagyobb taka­rékossági követelményeknek megfelelően határozzák majd meg a liszteszsákok új minő­ségi szabványát is. Mindez csak a vállalatnál évente ké­szülő 150 000 zsák esetében annyi liszt megtakarítását je­lenti, amelyből mintegy 25 000 egykilós vekni süthető. Az a bizonyos banánhéj Egy vesztegetés története Benzinkutas — tízezer forintért — Azon túl vagyunk — mondta egyszer R., a bíró — hogy a korrupciót valamiféle nagy polipnak, vagy sokfejű szörnynek tituláljuk. Az efféle közéleti állatkert már képlete­sen szólva bezárt, a múlthoz tartozik- A vesztegetések ter­mészetéről ma már pontosabb képünk van, de persze ez ön­magában még nem elegendő egyes korrupciós esetek elleni küzdelemben. Fehér-fekete korrupció — Kérem, érdemes megfi­gyelni — folytatta R. —, hogy napjainkra nemcsak a korrup­ció, de annak irodalma is ki­virágzott. Csak az érdekesség kedvéért említem, tudományos körökben újabban fehér, szür­ke és fekete korrupcióról is beszélnek, jelezve, hogy az emberek csak a megvesztege­tések egy részét tekintik egy­értelműen sötét ügynek. rendszer szerint, ha egy hiva­­­talnok az ügyintézés végén el­fogad egy doboz desszertet, ár­talmatlan, fehér korrupcióról van szó. Ha viszont eleve a hálapénztől teszi függővé döntést a fekete korrupció­­ ról .... A közszájon forgó különbö­ző vesztegetéses históriák kö­zött nem túl vaskos az a ceg­lédi eset, melyet nemrég zár­tak le a bírósági tárgyalóter­mekben. Viszonylagos könnyű fajsúlya ellenére kétségtelen előnye, hogy végre fix pont, némi konkrétum a közvéle­ménynek, egy olyan szakmá­ról, amelynek kulisszatitkairól gyakran szólnak ellenőrizhe­tetlen hírek, különös mende­mondák. Néhány napja Pest megye törvényházában elítéltek egy áforos középvezetőt­ Még tavalyelőtt történt: a ceglédi tanktöltő telep főnö­­­ke, Vígh Andor — tulajdon szavai szerint — 10 ezer fo­rintért benzinkutast csinált egy csemői férfiból. A bukások (képzelt) háttere Persze, a korrupció intim viszony, ahol ritkán tart lám­pást illetéktelen harmadik sze­mély. Nem véletlen tehát, hogy e pénz is a sötétség le­szállta után, kikapcsolt ref­­lektorú autón jutott el Vígh lakására, hogy ott konspirá­cióra alkalmasnak tűnő he­lyen, a garázsban gazdát cse­réljen. Aligha kétséges, szűk kör­ben maradt volna ismert ez ügylet, ha B. L., az állást vá­sárló benzinkutas nem bu­kik meg egymás után szer a minimumvizsgán, két­egy negyedévi szolgálat után s a töltőállomásról nem taná­csolják el. Csakhogy ez tör­tént, s innen már csupán egyetlen lépés kellett a bot­rány kitöréséhez, amit Vígh tett meg azzal, hogy a kenő­pénzt nem adta vissza a fia­tal férfinak. A korrupciós szellem szem­léltetése érdekében érdemes megfigyelni, hogyan értelmez­te a két szekundát B. L­ : Csak ült a vizsgabizottság és várt, mintha csak pénzre szá­mítottak volna, de hát én azt hittem, Vígh a 10 ezerből fel­felé is ad ... Egy kalmár mindenben pénzt lát... a csemői ember is úgy érezte, ha főnöke jattért helyezte el, lehet, hogy a fő­nök főnökei sem dolgoznak ingyen. E logika nem nélkü­löz persze bizonyos követke­zetességet, már csak azért sem, mert több helyen a bor­ravalós szakmát kiszolgáló háttérszemélyzet is rendszere­sen részesül a plusz jövede­lemből. Előzetes mentesítés? Víghnél azonban nemcsak állást lehetett vásárolni; né­mi ajándék fejében biztosít­ható volt Ceglédről a folya­matos tüzelőanyag-ellátás is, mint azt egy nagykátai keres­kedő esete bizonyította. A maszek pár liter pálinkával és egy pulóverrel nyerte el a te­lepvezető jóindulatát, akit vé­gül a Ceglédi Járásbíróság vesztegetés vétségéért 8 hó­napi felfüggesztett börtönre és 5 ezer forint pénzbírságra ítélt. Az alföldi városban dön­tés született a 10 ezer forint sorsáról is, a büntetőtanács e pénzt elkobozta Víghtől, de nem adta vissza B­ L.-nek, hanem a magyar állam szám­lájára fizettette be. Volt mindezeken túl az el­sőfokú ítéletnek egy különös rendelkezése is, a bíróság a büntetett előélet hátrányai alól előzetesen mentesítette a vád­lottat, aki így új munk­ahelyén (egy Baranya megyei tsz­ben) főmérnökként továbbra is vezető pozíciót töltött­­ be, s több száz embert közvetle­nül irányított. Sőt! Mialatt Vígh Andor ellen Cegléden, majd Budapesten büntetőeljárás folyt, mégpe­dig egy olyan bűncselekmény miatt, amely a bírósági ítéle­tek visszatérő fordulata sze­rint a közélet romlottságának érzését keltik a lakosságban, nos, ezalatt 200 kilométerrel arrébb, a Pécs melletti Gör­­csöny község 11. választókerü­letében a lakosság egyhangú­an tanácstagnak jelölte a fér­fit, mint erről a falu tanács­elnöke levélben értesítette a bíróságot. S ez nem minden. A vádlottért Görcsönyből valóságos mentőakció indult, Víghet (aki 6 évi ceglédi mű­ködése alatt munkahelyén nemegyszer erősen ittasan je­lent meg, több beosztottjával durván bánt, egy fegyelmi tanúsága szerint pedig a te­lep munkásainak egy részét kertjében dolgoztatta) a helyi tsz 4 hónap után mint átla­gon felüli szorgalmú emberét jellemezte. Végül a tromf alighanem az a levél lett vol­na, amelyben a görcsönyi pártszervezet közölte, hogy a tsz műszaki főágazata párt­­csoport bizalmivá választotta Víghet, az új főmérnököt. Ezek, a vádlott kérésére kül­dött jellemzések nyilvánvaló­an az enyhe büntetés érdeké­ben íródtak, ám a per utolsó szakaszában kiderült: végül is hiába. Az ügyészség indítvá­nyára a Pest megyei Bíróság dr. Bamaföldi tanácsa eltö­rölte az előző mentesítésre vo­natkozó passzust, így Vígh ve­zetői pozícióitól — legalábbis átmenetileg — kénytelen lesz megválni. Eszmei részvények — A klasszikus korrupció mellett — folytatta R. a bíró —, sokkal ritkábban esik szó a pénz nélküli korrupciókról­ Nem tévedés, csak látszólag fából vaskarika ez, valójában egy, az összeköttetéseken ala­puló jól működő rendszerről van itt szó, mindarról, amit sokszor rendkívül szerényen csak kölcsönös szívességnek szoktak nevezni. Ebben a sa­játos összeköttetés-rendszer­ben, a szakirodalom szerint eszmei részvénnyel, vagy, ha úgy tetszik, hitellevéllel fi­zetnek a tagok, s ezeket a rész­­vényeket és hitelleveleket ké­sőbb visszaválthatják a tu­lajdonosok, sőt a kapcsolat jogán többet is kérhetnek an­nál. Természetesen itt nem hol­mi apró szívességekről van szó, hanem bizonyos tagsá­gokról, állásokról, nem ritkán ingatlanokról vagy más ja­vakról. A klasszikus korrup­cióhoz képest finomabb, zár­tabb és főleg megfoghatatla­­nabb korrupció ez, amely alighanem nagyobb kárt okoz a forintos korrupciónál... Babus Endre

Next