Pest Megyei Hírlap, 1982. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-03 / 52. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM 52. SZÁM 1982. MÁRCIUS 3., SZERDA A DÉMÁSZ ismét tervei Több megrendelés a lakosságtól Munkásokra és gépekre lenne szükség A kifogástalan és gyors munka lehet a magyarázata annak, hogy a DÉMÁSZ nagykőrösi üzemigazgatóságára évről évre mind több megrendelés érkezik a közületektől és a lakosságtól villamos hálózat megtervezésére és megépítésére. ’ Nem ígérték Megrendelések alapján az idén előreláthatólag 35—37 millió forint értékű hálózatot kellene megépíteni. Elképzelhető azonban, hogy a legnagyobb igyekezetük ellenére sem tudják az igényeket kielégíteni. Ennek okáról bővebben Fischer János hálózatfejlesztési osztályvezetőtől érdeklődtünk. — Üzemigazgatóságunk idei terve 54 millió forint értékű villamos hálózat megtervezése és megépítése — mondotta az osztályvezető. — E célkitűzésünk maradéktalan teljesítéséhez a feltételek adottak. Saját fejlesztési alapból 35 millió forint értékű hálózatot kívánunk megépíteni. Ily módon pedig csak 19 millió forintért tudnánk a megrendelők részére munkát végezni. Ezzel szemben a már idáig megrendelt munkák összege 27 millió forintra rúg, s az elmúlt évek tapasztalatai alapján állíthatom, hogy még ez évi kivitelezésre, mintegy 8—10 millió forint értékű munkát rendelnek meg tőlünk. , — Előre látható, hogy ennek az elvárásnak maradéktalanul nem tudunk eleget tenni. Még akkor sem, ha a kapacitás jobb kihasználására és a szervezésre nagyobb gondot fordítunk. A feladat teljesítéséhez több munkásra és gépre lenne szükségünk. Ugyanakkor súlyos nehézségek mutatkoznak az anyagellátás területén is. A munkához nélkülözhetetlen anyagok hiánya pedig alaposan megkérdőjelezi a többletteljesítést. Ugyanis az a helyzet, hogy a terv teljesítéséhez szükséges anyagokat a szállítók és a gyártók biztosítják, de többre nem tettek ígéretet. Műszaki átadás — Az áramszolgáltatói gyakorlatban és a hálózatépítéseknél is jelentős mennyiségű szigetelőt használunk fel — mondotta Fischer János. — Az ipari porcelán szigetelőket a Finomkerámiaipari Művek pécsi porcelángyára gyártja, mely az idei megrendelésünket sajnos, csak 70 százalékban kívánja kielégíteni. Emellett persze, más anyagokból is mutatkozik hiány. Jelen pillanatban például nélkülözni vagyunk kénytelenek a szerelvények felerősítéséhez szükséges rúdcsavarokat. — Megemlítene néhány jelentősebb munkát? — Saját fejlesztési alapból építjük a nagykőrösi állomás kitápláló vezetékeit. A több szakaszra bontott munka összesen 10 millió forintot tesz ki. Az alállomás várhatóan az első félév végén üzembe lép. — A városi tanács megrendelése alapján elvégezzük az Ifjúság útján a közvilágítás átépítését. A jelenlegi, hagyományos izzólámpákat higanygőz lámpákra cseréljük. Biztosítjuk a gyalogátkelőhelyek kiemelt megvilágítását is. Várhatóan az idén sor kerül a zártkertek egy részének villamosítására is. la — Az új 16 tantermes iskoenergiaellátását szolgáló földkábel lefektetése is sok munkát ad majd. Befejezés előtt áll a Pálfalai út melletti, kisfeszültségű hálózat megépítése. A tavaly novemberben megkezdett Abonyi úti családi házas telkek villamosítása elkészült, s a műszaki átadása is megtörtént. A Testvériség III/2. gázvezeték-építés ára-ellátásának villamosenerkivitelezési munkájából a DÉMÁSZ ifjúkommunistái is tevékeny részt vállaltak és vállalnak. A fenti munkákon kívül számos megrendelést kapunk légvezetékek építésére és transzformátorállomások létesítésére. Tovább folytatjuk a Bács-Kiskun megyei tanya villamosítási program szerinti hálózatépítéseket. Tröszti utasítás — A Budapesti Elektromos Művek üzemeltetésében levő egyes kommunális hálózatok meglehetősen rossz állapotban vannak. Ugyanakkor ezek átépítéséhez kellő építéskapacitással az Elektromos Művek nem rendelkeznek. Ebből eredően tröszti utasításra csaknem 3 millió forint értékben végzünk hálózati rekonstrukciós munkát, az idén például Maglódon. Kovács Katalin I üai SSSIQS , felvilágosítás Az országban az ipari balesetek sok munkaóra-kiesést, nemzetgazdasági, egyéni és családi bajokat okoznak. Ezért az ipari, hatósági, szakmai és társadalmi szervek, arra törekednek, hogy a balesetek számát felvilágosító munkával és megelőző intézkedésekkel minél jobban csökkentsék. Ebben a munkában elöl jár a Kisiparosok Országos Szövetsége. E cél szolgálatában, a szövetség nagykőrösi szervezete is munkavédelmi felvilágosító előadásokat tart, melyre Bakos Sándort, a Bács megyei Építőipari Vállalat munkavédelmi előadóját kérte fel. A szakember két előadásban nyújtott hasznos munkavédelmi ismereteket, nagykőrösi kisiparosságnak. Az előadást a KIOSZ-székházban Faragó Dénes elnök nyitotta meg, majd Bakos Sándor tartott előadást. Bevezető szavaiban elmondotta, hogy az ipar fejlődésével fokozatosan jelentkeztek az ipari balesetek, melyek kiküszöbölésére először 1802-ben Angliában léptek fel. Magyarországon a balesetek elleni védekezést 1840-ben, majd 1884-ben az akkor alkotott ipartörvényekbe építették be, és a veszélyek elhárításának munkáját 1947-ben és 1967-ben tökéletesítették. A munka közben váratlanul bekövetkező halál, vagy súlyos kéz-, láb-, fejsérülés, csonkulás tekintendő balesetnek, melynél be kell jelenteni az esetet a rendőrségen, jegyzőkönyvet kell felvétetni KIOSZ-szal. A kisebb sérülés a baleseti ártalomnak számít, melynél a kisiparos vesz fel jegyzőkönyvet, öt példányban. A Munka Törvénykönyve kimondja azt is, hogy csak munkára alkalmas állapotban szabad dolgozni engedni. A munkára alkalmatlanság nemcsak italos állapot, hanem betegség, vagy mérgezettség is lehet. Az előadás után a hallgatók kérdéseket tettek fel, s Bakos Sándor megadta a választ. Ha a fuvaros táblát tesz ki az istállójába, hogy: Vigyázat, rúgós a ló! Ha bemegy valaki és megrúgja, a jószág tulajdonosa nem felelős érte. Ha például a kovács kiírja a műhelyébe, hogy: Veszélyes és tilos a felszereléshez nyúlni! Ha valaki mégis hozzányúl megsérül, a kovács nem vonés ható felelősségre. Az előadást elnök zárta be.Faragó Dénes K. L. A nagykőrösi asszonyok szépségéről, kedvességéről sok körösi kezdő és haladó versfaragó és elismert költő is írt már költeményeket, de kevés szó esett asszonyaink és leányaink szakácstudományáról, s mondhatni művészetéről. Legfeljebb a március 15-i és egyéb társas vacsorák végén dicsérték meg a szónokok a finom falatokat készítő szakácsasszonyokat, de lassan ez a divat is abbamaradt. Ezt a régi mulasztást igyekszem én most dióhéjba szorítva pótolni, mert az asszonyok és lányok ezen tudományának és művészetének sok jó rést, életkedvet köszönhet eza férfitársadalom. Erzsébet iskola A következőkben történelmi példákkal mutatok rá erre a régi igazságra. Az elsőt még gyermekkoromban hallottam, jóapám egyik barátjától, a hosszú, hófehér szakállú Vargha István tanító úrtól. Még a 150 éves török megszállás idején történt, hogy a budai basa szigorú parancsot küldött a nagykőrösi főbírónak, hogy hat napon belül 5 kocsi szénát, 5 kocsi palántakarót és 12 fiatal leányzót küldjön Budára, fejvesztés terhe alatt. A főbíró kétségbeesetten hívta össze a tanácsot, hogy mit csináljanak. Az isten is megverné őket, ha lányokat adnának a töröknek. De a főbíróné, bizonyos Muraközy Sára asszony, elhárította a veszélyt A parancsot hozó béget meghívta ebédre, s olyan jó töltött káposztát főzött neki, hogy amikor finom bánomi borral is megkínálta, más helységből rendelte el a lányfelküldést. A másik szájhagyományt apám másik barátjától Szabó Ede bácsitól, az egykori levéltárostól hallottam: amikor I. Ferenc József király 1857. május 24-én feleségével Erzsébet királynéval országos körútján Nagykőrösön is időzött, az ünneplés közepette a főpolgármesterné Magyar Pálné kapros, vajas túróslepényt szolgált fel, s a királyné nagyon megdicsérte. Megnézte az új felszegi leányiskolát és megengedte, hogy azt róla, Erzsébet iskolának nevezzék el. A körösi asszonyok és leányok későbbi szakácsművészeti sikereiről már közvetlenül én is tudok. Az első világháború kitörése előtt, 1914-ben alakult Gazdasági Egyesület, nagy sütemény-, befőtt- és lekvárkiállítást rendezett, melyről a pesti újságok is elismeréssel írtak. Tuba Ágnes néni, Gáli Dezső bátyánk unokahúga és udvarházának vezetője vagy 50 remeket állított ki, ami Nagykőrös nagyra becsült festőművészét, Dajka Antalt annyira megihlette, hogy egy szép festményen örökítette meg a látványt. Hősök voltak A világháborúk alatti és az azokat követő nehéz időkben örök érdemeket szereztek a körösi asszonyok, hogy a nagyélelmiszerhiányok közepette, okos és találékony beosztással szinten tartották a város élelmezését és a második világháború végén megmutatkozott a körösi lányok arany szíve, amikor a helyi szükségkórházban szeretettel látogatták ajándékozták az itt ápolt seés besült katonákat. A háborúk alatt körösi asszonyok is hősök voltak. Hogy menjen a termelés, sok asszony szántott, vetett, s volt asszony, aki dolgos családi házat szerzett, kezével, mire 3—4 éves hadifogságból hazajött a férje. Az első világháború után, 1927-ben finn kormányküldöttség látogatott Nagykőrösre. Mint az akkori idegenforgalmi iroda vezetője, én mutattam be nekik a várost. Kivittem őket a Nagyerdőbe is, ahol Simonffy Ákos erdőtanácsos villásreggelit készíttetett nekik, az erdőfelügyelők feleségeivel. A villásreggeli után egy finn úr azt kérdezte tolmácsunktól, Bánóczy Endre gimnáziumi igazgatótól: — Ugye erről a Nagykőrösről sok leány megy más vidékre férjhez? — Miért? — kérdezte az igazgató. — Mert nálunk, ahol ilyen jól sütnek-főznek a mamák, a lányok jó részét elviszik vidékre, feleségnek. A háborúk után is jól megmaradt a körösi asszonyok szakácstudománya, bár sok fiatal már nem foglalkozik a főzéssel. A két háború között ugyanis Dezső Kázmér polgármester a fiúkat jó gazdává nevelő Téli Gazdasági Iskola létesítésekor bevezette Nagykőrösön a leányoknak szakácskodásra oktató háztartási tanfolyamokat is, melyeket minden évben kiváló szaktanárnők tartottak. Minden reggel anyagot vittek a lányok, s ebédet főztek és süteményeket sütöttek maguknak, és ezt a tanfolyamot minden évben 40—50 kislány elvégezte. Soknak már kivette a kezéből a főzőkanalat a halál, de akik élnek, kiváló háziasszonyok. Aki csemegét akar A napokban beszélgettem egy ilyen tanfolyamot végzett körösi asszonnyal, Kuti Zoltánné Jakabházy Lidikával, aki elmondotta, hogy ő maga is több jó süteményt kísérletezett ki, például a „Fügekenyeret”, melyet én is megkóstoltam és finomnak találtam. A készítési receptje a következő: 20 deka cukrot, egész tojást, fél csomag sütői port habosra keverünk. Hozzáadunk 3 kanál mézet, egy kanál kakaót, fél kiló érett fügét, vagy 20 deka fügedzsemet, 25 deka lisztet és újra egy csomag sütőport. Ezután egyenletesen összedolgozzuk, majd zsírozott tepsibe tesszük, a tetejét tojássárgájával megkenjük és közepes tűznél megsütjük. Miután már Nagykőrösön is többen termelnek fügét, aki finomat akar enni, a nyáron próbálkozzon meg a fügekenyérrel. Kopa László Lányok, asszonyok tudománya Finom filot ® dicsérete Sült csirke a gyerekeknek Az óvodák konyháján naponta több mint 800 adag ételt készítenek. Bartkó Istvánná, Gyarmati Béláné és László Ferencné a villanysütőben sülő csirkecomb minőségét ellenőrzi. Igaz, hogy a gyerekek a fényképezés kedvéért abbahagyták az evést a Kalocsa óvodában, de mint mondták, ma is nagyon jó ebédet kaptak. Varga Irén felvételei Tudományos-technikai úttörőszemle Tudáspróba a versenyeken Daltanulással oldották az izgalmat A tanulmányi versenyek idején nem irigyelni való a diákok élete. A felkészülések a tanulóktól rendkívül áldozatos munkát követelnek. Ugyanakkor a tanulók felkészítését vállaló pedagógusokra is több feladat hárul a versenyek előtt. Ettől függetlenül a tanulmányi versenyek iránt mindig nagy az érdeklődés, mert a tanulók szeretik próbára tenni a tudásukat. A napokban például az általános iskolások adtak számot felkészültségükről. A városi tudományos-technikai úttörőszemle eredményeiről városi úttörőelnökségen, Nyerges Józsefné megbízott úttörőelnöktől, kaptunk tájékoztatást. — A városi tudományostechnikai úttörőszemle jól ,szervezetten zajlott le — mondotta Nyerges Józsefné. — A szemle megrendezését az Arany János úttörőcsapat és iskola végezte, dicséretesen. A vetélkedő után — amíg a zsűri értékelte a teljesítményeket — a pajtások játékokkal, dalok tanulásával oldották az izgalmakat. A szemle alkalmából kiállítást is rendeztek az iskolában. — A szemlén összesen 118 tanuló vett részt. A zsűritagok között megtalálhatók voltak a városi tanács vb. művelődési osztálya, az Arany János Gimnázium, a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet, a városi levéltár és a városi könyvtár képviselői, valamint az iskolák szaktanárai. A zsűri tagjai hozzértően és kedvesen végezték munkájukat. Végeredményben tehát érdekes, izgalmas verseny zajlott le, melyen a pajtások kedvvel és lelkesen vettek részt. A helyezettek jutalmul könyvutalványokat kaptak. Az első helyen végzett tanulók pedig legközelebb március 20-án, Dunakeszin, a megyei versenyen adhatnak számot felkészültségükről. Végül soroljuk fel a győztes csapatok tagjait, mert megérdemlik. — A kisdobosok komplex versenyét a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola csapata nyerte. Tagjai voltak: Aszódi Ferenc, Boros László és Lencsés Zoltán. Egyébként ennél a versenynél a helyezetteket csak egy-egy pont választotta el egymástól. az Az úttörők versenyében társadalomkutatóknál az Arany iskolások lettek az elsők. Tagjai: Tóth Péter, Borbély Zsuzsanna és Csáki Andrea végzős diákok. Ugyancsak nyolcadikosok, de Rákóczi iskolások nyerték a természetkutatók versenyét. Az iskolának dicsőséget hozók: Kiss Irén, Soós Mihály és Pesti Csaba. Varga Zsolt, Erdei Károly, valamint Török Zsolt, az Aranyiskola diákjai, a technikusok között bizonyultak a legjobbaknak. — A hetedik osztályosoknak megrendezett egyéni matematikaversenyt Boros Sándor, a Rákóczi iskola tanulója nyerte. A nyolcadikosokét pedig az Arany iskolás Oláh Csaba. — Az orosz tagozatos verseny az Arany iskolások győzelmével ért véget. A csapat tagjai voltak: Dobozi Tünde, Lányi Krisztina és Botocska Tünde. A nem orosz tagozatosok versenyét is az Arany János Általános Iskola diákjai nyerték. Kistóth Emőke, Csengődi Beáta és Horváth Éva derekasan helytállt. A Rajzból három kategóriában versenyeztek a pajtások. A helyezettek: Burka Beáta az Arany, Szabó Sándor a Rákóczi és Horváth Anita a Kossuth iskolából. K. K. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap) Anyakönyvi hírek Született: Kovács Károly és Kis Irén: Timea; Kiss László és Mathiasz Katalin: László; Labancz Dénes és Szabó Eszter: Martina nevű gyermeke. Névadót tartott: Bodri-Balogh István és Bodzsár Éva: Györgyi nevű gyermekének. Meghalt: Gál Ambrus (Biczó G. u. 56); Héjas Ferencné Bende Terézia (Ádám L. u. 31.); Regdon Ferenc (Vak Bottyán u. 8.);Varga Ambrus (Eötvös K. u. 19.). i