Pest Megyei Hírlap, 1982. május (26. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-30 / 125. szám
PEST MEGYEI AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A / EGYESÜLJETEK! > !‘ XXVI. ÉVFOLYAM, 125. SZÁM Az«: 1,40 forint 1982. MÁJUS 30., VASÁRNAP Kalászos a búza, kaszálják a lucernát Vasárnap sem állnak a gépek A szerkesztőség ablakán kitekintve e sorok írója örömmel látja, május utolsó hetének szombatján csendes, kalászhizlaló, növénynevelő eső hullik. Jókor, ha nem az utolsó pillanatban jött a csapadék a kalászosokra, a kikelt kukoricára, napraforgóra, cukorrépára. S már írná is, megyeszerte felüdült a határ, szemlátomást fejlődik a vegetáció. Különösen, hogy az érdi Bentavölgye Tsz elnöke Dékány István is megerősíti ebben a véleményében: csodálatosak a vetéseink, szép a búza, s már kalászok Remek kukorica is, nagy termést ígér a az őszibarack. Valóban aranyat érő volt a tegnapi és eső mai májusi — örvend az elnök. Mondom, írnám az örömhírt, ha nem csengene közben egy másik készülék mellettem, s a vonal másik végéről, az abonyi Ságvári Endre Tsz-ből nem kapnék lehangoló tájékoztatást. Igen, a mezőgazdaság még ma is kísértő réméről, aszályról, érkezik jelentés, az Repedezik a föld, szürkül a búza az abonyi határban. Sínylődik a kukorica is. Az ember mégis teszi a dolgát, s reménykedik, így van Abonyban is: nem álltak le ez gépek. Vegyszerezik a kukoricát és cukorrépát, permetezik a szilvafákat a levéltetű, szőlőt a peronoszpóra ellen.a Nem kényezteti el az időjárás a monori járás gazdaságait sem. A monori Kossuth Tsz-ben péntek reggelig mindössze 7 milliméter csapadék hullott. Búzáik biztatóak, de a talajban felhalmozódott nedvesség mindössze 5—10 napra elegendő a kalászosok számára. A napraforgót és a kukoricát más gazdaságokhoz hasonlóan gépi kapákkal, kultivátorokkal járatják meg. Ez hozzájárul a talaj levegősebbé tételéhez, és jól kiegészíti a vegyszeres gyomirtást. A törteli Dózsa Tsz-ben, ebben a nagyszámú állatot tartó gazdaságban , különösen nagy gondot fordítanak a lucernatermesztésre. Minden mozgósítható kézi és gépi erőt bevetnek annak érdekében, hogy minél hamarabb és ezáltal minél jobb minőségben rakhassák kazalba a szénát. A műszak a lucernaföldeken és a szérűkben hajnalban kezdődik és nincs pihenés szombaton, vasárnap sem. A szövetkezet műszaki gárdája most a kombájnok aratásra való felkészítésével van elfoglalva. A gépeknek 900 hektárról kell majd a búzát levágniuk. Ami a gyümölcsösöket illeti, az országossal megegyezően befejeződött a virágzás, az almát általában negyedik, a csonthéjasokat harmadik ízben permetezik. A paradicsom és a paprika szántóföldi kipalántázásának is a végére értek az üzemek. V. B. Kultivátorral járatják meg a kukoricát a ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Tsz-ben is. Az egyszerre hét sort kapáló gép elpusztítja a vegyszerektől „megmenekült” gyomokat, és jótékony hatással van a talaj életére is. Halmágyi Péter felvétele SZOCIALISTA INTEGRÁCIÓ A KGST-országok integrációs programjának elfogadása, vagyis 1971 óta a KGST-ülésszakok jelentősége is lényegesen tovább nőtt. Most már sorozatosan népgazdaságaink kulcságazatainak hosszú távú fejlesztési kérdéseit tűzik napirendre, szoros együttműködést, jó feltételeket teremtenek a kiegyensúlyozott fejlődéshez. Az ülésszakokon rendszeresen a miniszterelnökök vezetik a delegációkat, magas szinten vitatják meg a jelentőségű kérdéseket, nagy és hoznak határozatokat. Az utóbbi évtized KGST-ülésszakainak napirendjei is kifejezik, hogy a tagállamok az együttműködés hatékonyabb új formáinak kialakítására, a fejlődés közös új forrásainak megteremtésére törekednek, kölcsönösen előnyös koopezációk termelési és műszaki-tudományos együttműködések kiépítésére ösztönzik a vállalatokat, intézményeket. Az ülésszakokon elhatározott feladatok végrehajtása a magyar népgazdaság számára is döntő fontosságú eredményeket hozott. Nélkülözhetetlen a már megépült, Barátság-vezetéken érkező kőolaj, az orenburgi vezetéken hozzánk futó földgáz, a 7őt kilovoltos távvezeték útján importált villamos energia. A Szovjetunióból évente mintegy 3,5 milliárd köbméter földgáz, 6,7 millió tonna olaj, mintegy 8 milliárd kilowattóra villamos energia érkezik, a hazánkban felhasznált villanyáramnak körülbelül 25 százaléka. A szocialista országokból származik az importált beruházási javak 64 százaléka, az energiahordozók 93, a nyers- és alapanyagok 58 százaléka. Mi viszont szocialista országokban értékesítjük az exportált gépek és alkatrészek mintegy 85, a fogyasztási cikkek 56, az élelmiszerek 51 százalékát. Külkereskedelmi forgalmunknak a fele a KGST-országokra jut. A gazdasági együttműködések legkülönbözőbb formái fontos stabilizáló szerepet játszanak a KGST-országok gazdasági fejlődésében, s egyre határozottabban kibontakoznak a szocialista gazdasági integráció előnyei. Ennek az együttműködésnek a biztonsága, stabilitása, a műszaki-tudományos nyelv hasznosítása eredményt is lehetővé teszi számunkra, hogy a tőkés piac konkurenciájában is helytálló termékek mind nagyobb körét fejlesszük ki. A világgazdasági konjunktúra további romlása, a tőkés piacokon hozott kíméletlen diszkriminációs intézkedések most különösen kiemelik a szocialista integráció jelentőségét, mind több feladatot gazdaságfejlesztési kell közösen megoldani. Ez az együttműködési fórumok, a KGST- ülésszakok jelentőségét növeli, mert nagy segítséget nyújthatnak a nemzeti érdekek egyeztetéséhez, nehezen előrehaladó teendők gyorsabb végrehajtásához, a két- és többoldalú együttműködés fejlesztését szolgáló kezdeményezésekhez. Bizonyos, hogy a június 8-án a magyar fővárosban összeülő 36. KGST-ülésszak is ilyen nagy jelentőségű feladatokat lát majd el. ------------------------------------------------ Ma: 3. oldal: Megöntözve 4. oldal: KÖNYVHETI ÖSSZEÁLLÍTÁS A valóság tanulságos tükrei Nemzeti klasszikusok A magyar szabadságharcról 5. oldal: Postabontás 7. oldal: Készülődés a Mundialra 8. oldal: Nincs sérültjs a tűznek Puja Frigyes Kanadába utazik Puja Frigyes külügyminiszter Mark Macquigan kanadai külügyminiszter meghívására május 31-én látogatásra Kanadába utazik. Kanadai tárgyalásait követően a magyar külügyminiszter New Yorkba utazik, ahol részt vesz az ENSZ-közgyűlés II. rendkívüli leszerelési ülésszakán. Dunakeszin pótolják a lemaradást Soron kívül vállalták A MÁV Dunakeszi Járműjavító Üzemében meg kellett dolgozni keményen ahhoz, hogy május végén elmondhassák: összességében teljesítették a tervet. Az év első négy hónapjában 25 új kocsit készítettek, valamint 525 kocsi javítását fejezték be. Ha az utolsó napok eredményeit is hozzászámítjuk, akkor a vasútikocsi-javítások száma 640 fölé emelkedik. Az év elején tíz kis kocsival maradt adós a dunakeszi kollektíva. Egyrészt, mert kellő időben nem kapták meg szükséges anyagokat és alkata részeket, másrészt munkaerőhiány okozta a kiesést. Ezért került sor az átcsoportosításokra, melyek eredményeként már 12 kocsival többet javítottak ki. Az intézkedések következtében az év első négy hónapjában a munka termelékenysége majdnem két százalékkal növekedett. Még arra is futotta erejükből, hogy a MÁV vezérigazgatóságának kérésére soron kívül eleget tegyenek azoknak a feladatoknak, amelyek a május 23-án életbe lépett új menetrenddel kapcsolatban szükségesek voltak. A legfontosabbak ezek közül: a vezetőállásos kocsik, az utasellátó vállalat által üzemelő háló- és étkezőkocsik javítása, valamint a bisztró- és étkezőkocsik felújítása. Dunakeszin az idén megszüntetik a vasúti személykocsik gyártását. Az utolsó ötven darabos szériából már huszonötöt legyártottak. A személykocsi-gyártás megszüntetése után a Járműjavítóban csak a négytengelyes vasúti személykocsik fővizsgájával és főjavításával foglalkoznak majd. Az idén egyébként több mint ezerszáz vasúti személykocsi fővizsgáját oldják meg. A GYEREKEK NAPJA Kisipirffis — exportra? Hitellel, kölcsöngéppel ösztönzik Innováció, marketing, menedzser — egyre divatosabb, egyre többet hallott kifejezések. Mintha mindezt csak manapság találnánk ki. Pedig hazánkban már 1955-től létezik a Kisipari Termeltető Vállalat, amelynek feladata éppen ezekkel a fogalmakkal jelölhető. A magán- és kisvállalkozásokról szóló rendelkezések új lehetőségek elé állították a vállalatot; innovációs és marketingtevékenységüket a konkurrencia felbukkanása is ösztönözheti. Neufeld György kirendeltségvezető — a Pest megyei illetékes — szobájában három üveges szekrény tartalmazza a legfőbb termékeket, köztük a megszokott, a szabványos, de főként hiánycikkeket. vállalat országszerte 3200 árut termelő kisiparossal tart kapcsolatot. A tavalyi árbevétel meghaladta a 800 milliót, ebből 100 millió forint értékű s áru került exportra. Ez utóbbi adat jelzi: országos szempontból is szükség van a vállalatra, egyébként hogyan dolgozhatna egy magán kisiparos — exportra? . A legfontosabb exportcikk gyártását a kisiparosok kooperációs együttműködésével szervezték meg. A megrendelés után a hulladékégető kazán gyártására kőművesekkel, lakatosokkal, festőkkel kötöttek 10 millió forint értékű szerződést. A patkószeget hazánk sokáig kemény valutáért szerezte be, ma már a KTV partnerei gyártják. A Gyártót keresünk akció egyik leggyakoribb látogatója, érdeklődője a vállalat; a kisiparosokat hitellel, gépkölcsönzéssel, anyagbeszerzéssel támogatják, hogy minél kevesebb legyen a hiánycikk. Egyedülálló a fizetési rendszer. Az elkészült termék árát egy hónapon belül megkapja a vállalkozó, függetlenül attól, hogy a megrendelő mikor hajlandó fizetni. A KIOSZ égisze alatt működő iroda egyfajta érdekvédelmi funkciót is betölt. A vállalkozók szempontjából hátrányos, hogy exportra mindössze egymillió forint értékig dolgozhatnak. Ez hátrány a vállalatnak is, céljuk tehát, hogy — akár devizavisszatérítéssel — legális keretek között, még inkább kihasználhassák a kisiparosok érdekeivel egyező lehetőségeket. Nincsenek megyehatárok, a hat területi és két országos részleg bárhol felkeresheti mind a kisiparosokat, mind a megrendelő vállalatokat, így pontosan csak azt lehet tudni, hogy Pest megyében több mint kétszáz kisiparossal van szerződésük, illetve jó partnernek számít az ikladi Ipari Műszergyár, a Pestvidéki Gépgyár és a Csepel Autógyár. Sajnos azonban, akad olyan vállalat is, ahol még ma sem fogadják szívesen a „maszekot”. K. T. Fővédnökök: Losoncai Pál és Mauno Kosvisto Magyar—finn barátsági hét Június 11-én 250 finn vendéget fogadnak hazánkban, s ugyanennyien utaznak Magyarországról Helsinkibe, hogy a barátság részt vegyenek diplomatáiként a magyar— finn, illetve finn—magyar barátsági hét rendezvénysorozatán. Hatodszor rendezik meg a két országban az immár hagyományos találkozót, amelynek során Budapest, illetve a finn települések magyar testvérvárosainak vendégei ismerkednek a mai Magyarország valóságával, népünk életével, kultúrájával, kifejezve azt a közös szándékot, hogy a népek közötti kapcsolatok erősítésével is hozzájáruljanak az európai béke, biztonság és együttműködés ügyéhez. Azonos célok jegyében, s hasonló program elé tekintve utazik a magyar küldöttség is Finnországba. A hagyományoknak megfelelően a barátsági hét fővédnöki tisztét hazánkban Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, finn részről pedig Mauno Koivisto köztársasági elnök vállalta. A barátsági hét alkalmából június 7-én magyar politikai küldöttség utazik Finnországba, a delegáció 8-án és 9-én részt vesz Espoo városában a második testvérvárosi konferencián. A tanácskozáson a városépítésről és -fejlesztésről, a környezetvédelemről, a testvérvárosi kapcsolatok jelenéről és fejlesztésük lehetőségeiről cserélik ki tapasztalataikat a résztvevők. A két nép közötti testvérvárosi kapcsolatok fejlődésére jellemző, hogy míg az első barátsági hét idején hat magyar, illetve finn város állt testvérkapcsolatban egymással, ma már 16 város ápolja a közvetlen együttműködés e formáját.