Pest Megyei Hírlap, 1983. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-30 / 25. szám
Munkásőr-egységgyűlések a monori és a dabasi járásban Elismerő oklevél a századnak Tegnap folytatódtak Pest megyében a munkásőr-egységgyűlések. A monori járási önálló Baja Ferenc munkásőrszázad Maglódon tartotta tegnap egységgyűlését. Fodor Sándor, az MSZMP Maglód nagyközségi Bizottságának titkára köszöntötte Cservenka Ferencnét, a Pest megyei pártbizottság első titkárát és dr. Hárs Istvánt, a Magyar Rádió elnökét, az MSZMP Központi Bizottságának tagjait. Rogyánszki Pál egységparancsnok megemlékezett beszámolójában a névadóról, aki ötven éve született Maglódon és a néphatalom védelmében áldozta fel életét. Fehér Béla, a munkásőrség Pest megyei parancsnoka és Szászik Károly, a monori járási pártbizottság első titkára adta át a kitüntetéseket. század a Pest megyei parancsnokság elismerő oklevelét kapta. A Szolgálati Érdemérmet 25 éves szolgálatáért vette át Ácsai János, a monori Vetőmagtermeltető Vállalat targoncavezetője, Baranyi Károly monori nyugdíjas és Szőke Zoltán gyömrői nyugdíjas. A leszerelők képviseletében Bobák László, a Kőbányai Gyógyszergyár szerszámkészítője adta át fegyverét a most esküt tett munkásőröket képviselő Tóth Istvánnak, az Állami Biztosító monori járási fiókja körzetfelügyelőjének. Dr. Hárs István, az MSZMP Központi Bizottsága nevében üdvözölte az egységgyűlést. Végezetül a maglódi Petőfi Sándor Általános Iskola úttörői köszöntötték az alkalomhoz illő műsorral a munkásőröket. Délután a dabasi járás munkásőrei az Örkényi művelődési házban tekintettek vissza múlt évi munkájukra Balázs Ferenc egységparancsnok beszámolója alapján. Ezen az eseményen a Pest megyei párt-végrehajtó bizottságot Tóth István, a DHV igazgatója, képviselte. vezér- Fehér Béla, a munkásőrség Pest megyei parancsnoka adta át az egységnek az elismerő oklevelet, majd az egyéni kitüntetéseket. Kiváló parancsnok címmel tüntették ki Akar Pált, a Tessedik Sámuel Tsz főágazatvezetőjét, Burik Gyulát, a dabasi fehér Akác Tsz pártbizottságának titkárát, Kalmárt Andrást, a Tessedik Sámuel Tsz művezetőjét, Kertész Józsefet, az Örkényi Béke Tsz állatgondozóját és Hrubos Györgyöt, a pusztavacsi honvédalakulat polgári alkalmazottját. A leszerelők nevében Kovács Géza, a bugyi telefongyár dolgozója adta át fegyverét az új munkásőröket képviselő Sajtos Magdolnának. 25. Az egység megalakulásának évfordulója alkalmából Borbély Sándor országos parancsnok köszöntötte levélben a járás munkásőreit. A képen: a maglódi egységgyűlés elnöksége (balról jobbra): Rágyánszki Pál, Szászik Károly, Fehér Béla, Fodor Sándor, dr. Járs István és Cservenka Ferencné FOKOZÁS Egyetlen ülésén négy személyi ügyben kellett döntenie a testületnek. A napirend végére mindig szűkössé válik az idő, a megtárgyalt témák fontosak, szerteágazók voltak, amikor tehát sor került a személyi ügyek előterjesztésére, szinte várható lett, hamar megszületik a határozat, nincs már erő a részletek firtatására ... Volt rá erő, s jó, hogy volt párt-végrehajtó bizottság egyik tagja mondta a bizonyára minden résztkivevőben ott bujkáló kérdést, vajon nem sok-e ez így, összegyűjtve? Nem lenne-e célszerűbb. Igen, célszerűbb lenne ha ... — felelte az első titkár, ám sorolta rögtön a magyarázatot is a kényszerű lépésre, mondván, az élet követeli meg a gyors intézkedést, mert saját erőből és fejlesztési hitelből lényeges korszerűsítésbe kezd nagyüzem, ám annak első a számú vezetője már nem vállalja a három-négy évet felölelő munkát, nyugdíjazását kérte. Utódja kijelölése nem késhet, a fejlesztést ugyanis heteken belül meg kell kezdeni. A második előterjesztésben szereplő főmérnököt országos hatóság hívja munkatársának, a harmadik ügyben a helyi pártszervezet kezdeményezte a személycserét, mert csak így lát módot az erőteljesen visszaesett kivitel megállítására, majd növelésére ... A testület tagjai jó másfél órát szenteltek a négy ember holnapjának, s a vita közben elhangzott az is, a legutóbbi hónapokban megnőtt a személyi kérdések súlya a napirenden belül egy-egy ülésen, azaz felerősödött volna a vezetők, az irányítók mozgása, cseréje? Igen, felerősödött. A megnehezedett gazdálkodási körülményeknek vannak ilyen, kevésbé publikált hatásai, következményei, amint annak is, hogy a vezetők, irányítók egy tekintélyes része — körülbelül az ötödé! — jut el, két három év most különbséggel, a nyugdíjkorhatárig. Nagy tapasztalatú, sok mindent megélt emberek állnak fel tehát székükből, hogy átadják a helyüket a friss erőnek, ám — elgondolkoztató mozzanat — a friss erőknek számítók közül sokan nem vállalják a vezetést, elhárítják a lehetőségét annak, hogy kipróbálják képességeik, tudásuk érvényesülésének új terepét. Bátran tágíthatjuk általánossá azt, amit tömören egyetlen testületi ülés tapasztalataiként idéztünk fel, mert a megyében sok helyen szinte betűre azonosak a gondok, gondolatok ezzel. A megye műszeripari vállalatainál az összes foglalkoztatott átlagos havi kereseténél csupán negyven-ötven százalékkal több az irányítók javadalmazása, de például a jó szakmunkások jövedelme gyakran azonos — az sem ritka, hogy több — az irányítókéval, az irányítókénál. Aminek egyik gyakorlati hatása, hogy a jó szakmunkás szó szerint így hárította el az előléptetést: ne akarjatok anyagilag tönkretenni.Kiemelkedő fontosságú társadalmi teendőt fogalmazott meg az MSZMP Politikai Bizottsága, amikor — áttekintve a Központi Bizottság 1973. november 28-i ülésének a káder- és személyzeti munka továbbfejlesztésére hozott határozata végrehajtásának tapasztalatait — rögzítette: A káderek megítélésénél elsődlegesek legyenek a munka követelményei. A feladatra való alkalmasság elbírálásánál kapjon nagyobb hangsúlyt az új felismerésének, kezdeményezésnek, a felelősség vállalásának a készsége, a végrehajtás megszervezésének és ellenőrzésének a képessége. A kezdeményező, a munka feltételeiről gondoskodó, az emberekkel törődő, fegyelmet követelő vezetőket nagyobb támogatásban kell részesíteni. Az idézett, dőlt betűs részben két ízben is szembetűnik a fokozás, a nagyobb kifejezés, elbírálásra, támogatásra egyaránt értve. A gond ott van, hogy a Politikai Bizottság 1979-ben állapította meg ezt, most pedig 1933 . januárját írjuk. A változás lassú, vontatott, következetlen. Talán a most januártól érvényes kiválasztási, kinevezési, javadalmazási módszerek, megoldások gyorsítanak valamit a változásokon. Talán. Csakis akkor, ha e módszerek, megoldások szükségességének elfogadását, elfogadtatását is sikerül fokozni. Nem pusztán szavakkal, a szavakhoz sokkal inkább igazodó tettekkel. M. O. ________J K PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! .AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVII. ÉVFOLYAM, 25. SZÄM Ára: 1,40 forint 1983. JANUÄR 30., VASÄRNAP Milliárdokkal gyarapodva Az éltető és támadó víz Impozáns tervek az idei esztendőre v Eredményes évet zárt a vízi gazdálkodási ágazat. Tavaly 55 j helységben oldották meg a vezetékesvíz-ellátást — ez 800 ezer embert érintett —, és 800 ezer köbméterrel emelkedett V. az ivóvízellátás. Ezzel napi y, négymillió köbméterre nőtt országosan. A szennyvíztisztítás napi egymillió köbméter, 5 százalékkal több az előző évinél. Csatornázásra hét településen kerülhetett sor, és mintegy 30 kilométer hosszú árvízvédelmi töltést építettek, magasítottak, erősítettek meg. Az építkezésekhez nélkülözhetetlen kavicsból több mint 5 millió köbmétert bányásztak ki. Ami gondot okozott — elsősorban a magas vízdíjak miatt — a mezőgazdaságban nem növekedett az öntözött terület, és az 1981. évi szintet is csak a 69 millió forintos támogatással lehetett fenntartani. A vízügyi ágazat összességében 10,8 milliárd forintot fordított a létesítmények fenntartására — s ebből jutott Pest megyének is — újak építésére. Az összeg 70 százalékát a közművek fejlesztésére használták fel. Az idén 11 milliárd forinttal gazdálkodhat a vízügyi ágazat. Az összeg 76 százalékát fordítják a közművek fejlesztésére. A vízművek kapacitása 2—2,2 százalékkal, a szennyvíztisztítást 9—10 százalékkal bővítik az idén. A tervek szerint újabb 50 település kap vízvezetéket, folytatják az árvízvédelmi gátak erősítését, a termőföld védelmét. Meliorációra a tavalyi egymilliárddal szemben 1,3 milliárd forint állami támogatást nyújtanak. Nem csupán tűzifának társuló erdőgazdák A tervszerűbb és eredményesebb erdőgazdálkodás megteremtésére országszerte számos szövetkezeti gazdaság hozott létre társulást. Az új forma lehetővé tette az eszközök koncentrálását, anyagi az erdőtelepítési, felújítási és kitermelési munkák gépesítését, korszerű technológiák alkalmazását. Ennek eredményeként ma már nem csupán tűzifát, hanem ipari fát termelnek ki. Az pedig úgyszólván erdőművelést mindenütt jól képzett szakembergárda irányítja. Pest megyében nyolc szövetkezet részvételével alakult meg a Tápiómenti Szövetkezeti Erdészeti Társulás. Több mint 3200 hektár erdőterületet művelnek. A társulás csemetekertet létesített, gépesítette a fakitermelést, a rakodást és a szállítást. Tavaly, fakitermelésük már megközelítette 11 ezer köbmétert, s a társu ak képen: Az Óbuda Termelőszövetkezet gödi faiskolájából a téli napokban a facsemeték helyett inkább virágföldet, műtrágyát és szőlőkarót vásárolnak a telenre látogatók. A márciustól kezdődő szezonig megérkeznek az év közben elfogyott facsemeték is. Barcza Zsolt felvétele más mintegy 223 hektár erdősítés vegyszeres ápolási és 243 hektárnyi terület részleges talajfertőtlenítési munkáit is ellátta. Pest megye területének egyébként 24 százalékát — ez az országos átlagnak kétszerese — borítja erdő, aminek 26 százaléka szövetkezeti tulajdonban van. A VI. tervidőszakban a közös ötéves gazdaságok erdő- és fagazdaságainak feladatai jelentősen megnőnek, ennek megfelelően gyarapszik felújítási kötelezettségük. E nehezebb feltételeket csak az együttműködés új formáinak megteremtésével lehet teljesíteni. Ezért is hozták létre az elmúlt esztendőben a már említett gazdasági társulásokat. Mess 3. oldal: Balkézről 1. oldal: A gyerek is ember 3 oldal: PostaboRiás 7. oldal: A szurkolók a keresztapák 8. oldal: így lett divat a steppelt Míves minták a kelmén A Pamutnyomóipari Vállalat exportkínálatát jelentősen átalakítja az idén. A nemzetközi piacokra az eddigieknél szélesebb választékban, értékesebb, finomabb kikészítésű termékeket küldenek. A képen: míves minták kerülnek a kelmére. Tanácstagokat választottak Sokan voksoltak délelőtt Fontos tennivalóra ébredt 165 tanácstagi választókerület lakossága tegnap reggel a megye városaiban, községeiben. A megüresedett tanácstagi helyekre választottak meg ezen a kissé borongós tél végi napon újabb jelölteket. A szavazóhelyiségeket reggel hat órakor nyitották, a megyei választási elnökség is ettől az időponttól tartott ügyeletet a megyei tanácsnál. A kora délelőtti órákban volt az igazi nagyüzem, telefonon, telexen állandó kapcsolatot tartottak a helyi szavazatszedő bizottságokkal, a megyei összekötők egyébként gépkocsival járták a településeket, hogy személyesen is meggyőződjenek, rendben zajlik-e a tanácstagok időközi választása. A fővárostól egy macskaugrásra Ecseren, negyed hétkor érkezett az első szavazó, s itt is, a többi településhez hasonlóan kilenc és 11 óra között keresték fel legtöbben a szavazóhelyiségeket. A nők közül nem egy degeszre tömött bevásárlószatyrokkal érkezett, mások viszont éppen a szélsós hét végi bevásárlásra igyekeztek a szavazás végeztével. Ecseren, az óvodában 103 szavazót vártak, s kilenc után néhány perccel már 57-an le is adták a voksukat. Jablonczay Sándor, a szavazatszedő bizottság elnöke fogadta az érkezőket, de felkészültek arra is, hogy a betegek, idős emberek esetleg nem tudnak elmenni az óvodába. Készenlétben állt a mozgóurna, s Bódis László, a Hazafias Népfront helyi lelkes aktivistája vállalkozva arra, hogy kiszállítja, ha szükséges. Burai Ferencné, az Attila utca 17-ből gyorsan leadta szavazatát: — Jól ismerem a jelöltet, több mint 15 éve, biztos vagyok benne, kiáll majd az érdekeinkért. Bár örömmel tapasztaljuk, hogy fejlődik, gyarapodik Ecser, s ebben jelentős szerep jut a bennünket képviselő tanácstagoknak... A végleges eredményekről a megyei választási elnökség közleménye ad majd a későbbiekben tájékoztatást. G. M. Petőcz Endréné ecseri nyugdíjas elhelyezi voksát az urnában Veress Jenő felvétele I