Pest Megyei Hírlap, 1983. március (27. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-13 / 61. szám

CEGLÉDI K ati­­g A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 61. SZÁM 1983. MÁRCIUS 13., VASÁRNAP / / A lakosság fórumai Szalai átszövik a közéletet Ezeken a márciusi estébe hajló délutánokon nap mint nap tartanak összejövetelt a város valamelyik csücskében. Megírt invitáló lapokat talál­nak egy-egy tanácstagi vá­lasztókörzet lakói a­ postalá­dában, továbbá lapunkból is hírt kaphatnak az érintettek, mikor áll eléjük beszámolójá­val az ő tanácstagjuk. Isko­lákban, gyárakban hangzanak el a tanácstagi ismertetők, fel­sorakoztatva a városfejlesztés 1982-es eredményeit, csokorba kötve 1983-as céljainkat Népes mozgalom Nemcsak úgy általában ke­rülnek szóba a közös dolgok, hanem az adott lakóhely szű­­kebb kérdésköre is hangot kap, így például a periférián élők ellátása, a lakótelepek rendje, a közműhálózat bőví­tése. Általános tapasztalat, hogy akik szót kérnek, nem önös érdekből teszik, hanem a közösséget szolgáló felvetések­kel próbálják előbbre vinni a közös ügyet. A tanácstagi beszámolók elő­készítése, megszervezése össze­hangolt csapatmunkává csiszo­lódott az évek során, amely­ben a területi pártszervezetek­nek éppúgy megvan a maguk szerepe, mint a tanácstagi cso­portoknak vagy a körzeti nép­frontbizottságoknak. Közvetle­nül vagy közvetve gyakran szóba kerül legszélesebb tö­megmozgalmunk, hiszen mind sokszínűbben tölti be hivatá­sát, emberek sokaságát kap­csolva be a közügyek intézésé­be. Így volt ez tavaly a társa­dalmi munka szervezésével, a városszépítésre, fásításra, a rendezett üzemi környezet megteremtésére tett felhívás­sal. Aktívái részt vettek keres­kedelmi ellenőrzésekben Cegléden is létrehozták a fa­­s­gyasztók tanácsát. A Hazafias Népfront városi bizottsága színes és tartalmas programot dolgozott ki erre az esztendőre is. A jövőben — az eddigi gyakorlathoz hasonlóan — fórumot teremtenek a vá­rosfejlesztéssel kapcsolatos nyílt eszmecserének. Mind erőteljesebben segítik a ta­nácstagokat a választók között végzendő munkájukban. A tár­sadalmi munka szervezésébe még több személyt szeretné­nek bevonni. A környezetvé­delem ugyancsak hatékony közreműködést kíván, s ehhez tartozik a lakóhely szépítése, a Tiszta városért mozgalom, a Virágos erkélyek elképzelés megvalósítása, a Tiszta udvar, rendes ház­verseny felújítása. Tájékozódik a testület A városi népfrontelnökség az év során tájékoztatót hallgat meg a tanácstagi beszámolók tapasztalatairól, megvizsgálja, milyen szerepet töltenek be a nők a lakóhelyi közéletben. A testület elé kerül az új kisvál­lalatok részvétele a szolgálta­tásban A társadalmi munka eredményéről az esztendő vé­geztével kapnak képet. A vá­rosi bizottság hasonlóan fon­tos kérdéseket tűz napirendre. Tájékozódnak a település köz­­biztonságának helyzetéről, kü­lönös tekintettel az ifjúság kö­rében kifejtett tevékenységre. A fiatalok életmódjának, köz­­gondolkodásának, közösségi magatartásának megvizsgálá­sát is fontosnak tartják. A fo­gyasztók tanácsa számvetést készít a megalakulása óta vég­zett munkájáról. A körzeti népfrontbizottsá­gok tavasszal és ősszel a lom­talanítást, a lakóhely tisztán­tartását szorgalmazzák, a tár­sadalmi őrség felállítását — környezetünk védelmében. A szolgáltatás, áruellátás helyze­tét folyamatosan figyelemmel kísérik. A jövőben rendszeres­sé kell tenni az őszi-téli idő­szakban az ismeretterjesztő előadásokat. A fiatalok élet­módja több körzetben lesz vizsgálati téma. A munkabizottságok igye­keznek mind jobban átfogni saját területüket. A környezet­­védelmi csoport megvitatta a Széchenyi út rendezési tervét, a zöldövezet kialakításának kérdéskörét, a dúvadak elleni védekezést. Megtartják a Put­risarki erdő szokásos szemléjét a majális előtt, a Gerje vízvé­delmével kapcsolatban akció­ba lépnek. A Malomtószél őszi fásítása ugyancsak hatáskö­rükbe tartozik. Az ellátást vizsgálják A nőbizottság állítja össze és terjeszti az elnökség elé a már említett — fiatalokról és nőkről szóló — jelentéseket. A fogyasztók tanácsa az élelmi­szerkereskedelem terén folytat vizsgálódást. A lakáskarban­tartást mint a szolgáltatások fontos ágát tekintik át. A tar­tós fogyasztási cikkek minősé­gével, a reklamációkkal kap­csolatban rendeznek fórumot Albertirsán. Amint beköszönt a fűtési idény, a tüzelőanya­gok és a fűtőberendezések kí­nálatát veszik szemügyre. A béke-barátság munkabizott­ság részt vesz politikai ünne­peink és a májusi békehónap előkészítésében és lebonyolítá­sában. Ami az itt felsorolt prog­ramban szerepel, minden szá­lával azokhoz a témákhoz kö­tődik, amelyekről most an­­­nyian szólnak a város lakói közül. Reméljük, a végrehaj­tásban is annyi tetterő és len­dület nyilvánul meg, mint a megajánlásban, s akkor egy év múlva a beszámolók hallgató­sága újabb eredményekről ér­tesülhet. T. T. Választékbővítés Raktárban a húsvéti sonka A Ceglédi Állami Tangaz­daság cifrakerti kerületében a közelmúltban jelentős mér­tékben kibővítették a húsüze­met. Új vágócsarnok, gyártó­helyiség, hűtőskamra, főzőhe­lyiség, árukiadó, továbbá szo­ciális létesítmény épült. Füs­tölőket létesítettek és pihen­tető karámokat a beérkező ál­latoknak. A huszonhárom tagú hús­üzemi gárda a gazdaság ser­téstelepeiről és a háztáji gaz­daságokból származó jószágo­kat vágja le és dolgozza fel. Saját üzemi konyháin kívül a környező települések élelmi­szerboltjainak választékbőví­tésére is jut a különféle füs­tölthúsokból, töltelékárukból. Húsvétra már innen szállíta­nak sonkát az üzletek egy ré­szébe. A jelenlegi raktárkész­let a népszerű húsvéti elede­len kívül füstölt oldalasból, kolozsvári szalonnából, csá­szár- és angolszalonnából áll. A füstölt comb, a paprikás szalámi ugyancsak keresett készítményük. Török istcü Milyen volt Cegléd a török idők alatt? — Biztosan érde­kel sokakat, helytörténettel történelemmel, foglalkozókat. A Kossuth Művelődési Köz­pontban március 14-én, hétfőn 18 órai kezdettel erről tart elő­adást Pataki Ferenc nyugdí­jas pedagógus, helytörténész. Tanácstagi beszámoló Március 16-án, szerdán dél­után öt órakor Kiss Sándor, a 78-as körzet tanácstagja ta­nácstagi beszámolót tart Ceg­léden a Gerje-telepi iskolá­ban. Gyámügyi gyámolítók Számon kért szülői kötelesség Kellemesen hajló igénk, a gyámolít jelentéskörét így rögzíti az értelmező szótár: támogat, segít, pártfo­gol. Tömören fogalmazott, ám messzire nyújtózkodó de­finíció ez. Nem kevesebbre utal, mint legszebb embe­ri képességeink gyakorlására. A hétköznapok örömte­­len helyzeteiben mindannyian gyámolításra szorulunk. Szavak, mondatok, őszinte mosolyok juttatnak partra a kavargó örvényekből. A kievickélés élményeit azonban csak a lélek raktárai őrzik meg, papírra nem kerül­nek, megtisztult tanulságait nem kattogják írógépek. Hivatali eszköztár Iszapos sorok kenődnek a belső oldalakra, egyformák, mintha bizony egyformák len­nének a történetek. Dübben a pecsét, kézjeggyel, számmal il­letik a papírt, ami ettől uni­formisba öltözik, s már vonul is hosszú szolgálati időre az államigazgatás papírhadsere­gébe. Esetleg bevetésre. Ez már egy másik tartomány, sú­lyosabb zördülésekkel, szű­­kebb zsákutcákkal. Üggyé kö­­vesedik itt az értelmes embe­ri kapcsolatok hiánya, a meg­lékelt sorsok rengetege. Akta­ízű az elnevezés: gyámügyi hatóság. — Feladatainkat legprecí­zebben egy jogszabály fejti ki — mondja dr. Pásztor Ferenc, a járási hivatal gyámügyi fő­előadója. — Valahogy így: a kiskorú gyermekek gondozásá­nak, nevelésének, oktatásának, tartásának, testi, értelmi és er­kölcsi fejlődésének előmozdí­tása és támogatása, törvényes képviseletének rendezése, sze­mélyi és vagyoni érdekeinek védelme. E sorok szabatossá­gához nem fér kétség, ugyan­akkor természetszerűleg álta­lános is. A fogalmakat rész­letes vizsgálatok, hosszú be­szélgetések, vallomások, egyéb ismeretszerző mozzanatok, tapintatos, de határozott intéz­­­kedések töltik meg, melyek a gyámügyi munka eszköztárát alkotják. Magától értetődik, hogy nem a harmonikus csa­ládi légkörben nevelkedő gye­rekekkel találkozunk. Sajnos, gyámolító szándékunk túlzot­tan sok rászoruló igényével szövetkezhet: az ő életükbe nagyon korán kénytelen bele­avatkozni az államigazgatás. De megtesszük, mert a több­nyire széthullott családok te­remtette ingatag, bizonytalan életkörülmények között szilárd pontokat kell találnunk, ame­lyekben a gyermekek megka­paszkodhatnak. Mindezt sajá­tos jogi formák segítségével érhetjük el. Különféle szabá­lyokat alkalmazunk, mérlege­lünk, határozatot hozunk. Ér­vényes ez a gyámügy egyik kiemelkedően fontos területé­re, a láthatáshoz fűződő kon­fliktusokra is. A tizenegy éves J.-t apja havonta látogathatja. Az er­ről szóló határozat megneve­zi együttlétük helyét, négy a órát engedélyez, így jelöli ki gyermek visszaadásának helyszínét: anyja lakásának bejárati ajtaja. A maró vitá­kat megelőzendő rögzíti továb­bá, hogy az anya köteles a fenti időpontokban és helyen a kiskorút az apának az év­szaknak megfelelő ruházatban átadni; hogy az apa köteles a láthatás időtartama alatt gon­doskodni a gyermek ellátásá­ról, valamint egészségének megóvása érdekében előkészí­tett és télen fűtött lakásról. — A szülők válása után a gyermek általában az anyá­nál marad, ám az apa szere­pe ezzel nem fejeződik be. Szükséges, hogy látogassa gyermekét, meghatározott idő­közönként, ideális feltételek mellett. Bár ez már csak mor­zsa a családból, a gyermek egészséges fejlődése érdeké­ben nem lehet tőle eltekinte­ni. A részletekről a szülők többnyire egymás között álla­podnak meg. Ha nincs is semmi gond, betartják. Csak­hogy sokan még ezt az utol­só kapcsot is elkezdik fesze­getni. Fölösleges praktikák áradatával zavarják meg a láthatás kialakított Sehogyan sem tudnak rendjét, közös nevezőre jutni, s ítészül fogad­va a gyámügyi hatóságot, bi­­rokra kelnek. A tiszteletet csökkenti Az ilyesfajta csaták száma a bontóperekével együtt növek­szik. Míg 1979-ben a ceglédi járásban 3—4 láthatási viszály volt, addig tavaly már 44 eset­ben kellett az indulatokat tör­vényes úton csillapítani. Az ügyfelek a műveltségi lánco­lat középső régiójából valók. „Figyelmeztetem a szülőket továbbá, hogy tartózkodjanak minden olyan magatartástól és kijelentéstől — a láthatás gya­korlásával kapcsolatban —, amely a másik szülő iránti tiszteletet, megbecsülést csök­kentené.” Ütközőpont a gyerek — A házasság felbomlásá­nak, majd felbontásának sza­kaszában keletkezett ellen­szenv még hosszú idő múltán is él. Olyan támadásokban ölt testet, melyeket a gyermek felhasználásával indítanak egymás ellen a szülők. Nem kell feltétlenül látványos je­lenetekre gondolnunk. Például, az apa szándékos késéssel vi­szi vissza a gyereket, akit egyébként a rövid láthatási idő alatt luxus ellátásban ré­szesített, ömlesztve rá a földi javakat, nem törődve azzal, mi mibe kerül. Talán cseme­téje szeretetét akarja így meg­vásárolni ? Talán csak egy illu­zórikus életszínvonal képét villantja föl előtte, hogy köz­vetett úton vásárlási verseny­re késztesse az anyát. Ezzel szemben az anya, mivel egy fedél alatt él gyermekével, érzelmi befolyását tudja kard­ként forgatni. Ennek a vias­­kodásnak csak­­ egy vesztese van: a gyerek. „Amennyiben a szülők határozat rendelkezéseit meg­­­szegik, pénzbírsággal sújtha­­tók. Súlyosabb esetben gyámhatóság kezdeményezhe­­­ti a gyermek elhelyezésének megváltoztatását, a láthatási jog felfüggesztését, vagy el­rendelheti annak megvoná­sát.” — Ha valamelyik fél nem tartja be a játékszabályokat, könnyen kicsúszhat ezer fo­rint a pénztárcájából. Amen­­­nyiben a kijelölt gondozó so­rozatosan vét, lehetséges, hogy a másik szülőhöz helyezzük a gyereket. Ez az eset nem jel­lemző, de elég szomorú, hogy egyáltalán akad rá példa. Varga Sándor Papucsot húztak a vajdókra Tizennyolcezer darab női ruhát varrnak a Dauber cég megrendelésére Cegléden, a PEVDI Kossuth Ferenc utcai részlegében. A Zrínyi Ilona és Kossuth Zsuzsa szocialista brigád tag­jai — képünkön — kímélve vasalják az osztrák megrendelőknek bérmunkában készülő ruha-Apáti-Tóth Sándor felvétele Olvasónk levele Ablakon át friss levegő Cegléden a Déli út problé­mája az utóbbi esztendőkben nem egy tanácstagi beszámoló, területi pártszervezeti és más tanácskozás alkalmával napi­rendre került. Az ott élők p­­a­naszkodtak az árkok állapota, pangó csapadékvíz bűze miatt A Déli út egyik lakójá­tól most levelet hozott a pos­ta. — Házunk ablakát végre ki­nyithatjuk! Egészséges, tiszta levegő árad a szobánkba — írta Tarnóczy Jánosné. — Több mint évtizede magam is gyűj­töttem az utcabeliek aláírásait, kértük a tanácsot, alakítsák ki az árkot úgynevezett dudael­vezetővel. A vízben sajnos, patkányok is lubickoltak, egészségtelen és undorító volt. Akkor a levélre sajnos, csak ígéret érkezett válaszul, ami meg sem valósult. — Nagy öröm volt számunk­ra — így szólnak a levél so­rai —, amikor tavaly, az év végén végre munkásokat lát­tunk szerszámokkal felfegy­verkezve. Karácsony előtt el­készült a jó mély árok, oldalát betonozták, közepét félíves du­dával látták el a Déli út 98. számú házig. Úgy hallottam, a munka tavasszal a Körösi útig folytatódik. Ennek örülök, mert mi a 100. számú házban lakunk. Reméljük, szép, ren­dezett lesz a környék. Problé­mánk még az, hogy a fák le­vele az árokba hullik, elmos­­sa-e azt az elfolyó­ víz? Az ut­ca lakói nevében köszönöm, hogy a Déli út szebb, egész­ségesebb, nyugodtan szellőz­tethetjük a lakásokat, tiszta levegőt szívhatunk. ★ A levélíró örömét szívesen osztjuk meg másokkal. Hát hogyne, amikor Cegléd alaku­lásáról, régi gond orvoslásáról ad hírt. Ám egy gondolattal, mint szerkesztőségi megjegy­zéssel, hadd toldjuk meg a mondanivalót. Kertes házak­nál általában sokféle kerti szerszámot tartanak, gereblyét, vasvillát, seprűt, egyebet. Ha abban az árokban nem úszik el a hullott lomb, hát ki kell szedni, még pedig időben. Az utca lakói ebben tán nem kell, hogy a várostól kérjenek se­gítséget?! Időseknek, magá­nyosoknak, rokkantaknak se­gíthetnek a szomszédok: soha jobb alkalom meghirdetetlen társadalmi összefogásra, em­berségre. Cegléden még sok utcára rá­férne az árkok rendezése. Ám, ahol lehet, a kisebbekben, vagy ott, ahol árok már van, csak épp nem tiszta, a szép márciusi időben hozzá lehet fogni a környezet szépítéséhez. Ez például kezdődhet az árok rendbeszedésével... (—es—) ISSN 0133—3500 (Ceglédi Hírlap) Pályázati felhívás Kis híján százéves múltra tekint vissza városunkban szervezett sportmozgalom. Az a évfordulóra pályázatot hirdet­nek a város iskolásai és dol­gozói részére. Ezen közösségek és a sporttal hivatásszerűen foglalkozók is részt vehetnek. A pályamunkák két téma­körben készülhetnek. A sport szerepe a szabadidő-mozga­lomban című tárgykör az öt­napos munkahétben rejlő le­hetőségeket, az iskolai és az iskolán kívüli sportolást érin­ti. A Versenysport és tanulás című kérdéscsoport arra vár választ, miként lehet össze­egyeztetni a kimagasló sikere­ket megalapozó nagy erőfeszí­tést a ma emberétől elvárható sokoldalú műveltség megszer­zésének igényével? Az általános iskolások 4-5, a középiskolások, felnőttek 8- 10 (lehetőleg géppel írt) olda­las pályamunkát adjanak be a városi sportfelügyelőséghez 1983. október 31-ig, a pályá­zó nevének, iskolájának, mun­kahelyének, születési évének megjelölésével. A legjobb pá­lyamunkákat vásárlási utal­ványokkal és könyvekkel ju­talmazzák. Bővebb felvilágo­sítást a pályázók a sportfelü­gyelőségen kapnak csütörtö­könként délután 14—17 óráig.

Next