Pest Megyei Hírlap, 1983. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-09 / 161. szám

VÁCI A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI É­S VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 161. SZÁM 1983. JÚLIUS 9., SZOMBAT A NEB előtt A falu és a nagyüzemek kapcsolata Szép jövedelmet biztosítottak A Váci Járási-Városi Népi­­ nagyüzemeknél az egy mui' Ellenőrzési Bizottság legutób­­­ határsra jutó évi kereset 1980- tl 1 x—,x forint. 'nnn '— bi ülésén Bódai László vizs­­gálatot vezető NEB-tag rész­letes jelentést terjesztett elő A mezőgazdasági nagyüzemek szerepe a falusi népesség élet- és munkakörülményei­nek alakulásában címmel. A 20 napig tartó vizsgálatban 31 népi ellenőr és 3 szakértő vett részt. Beható munkával arra keresték a választ, hogy a mezőgazdasági nagyüze­mek milyen­ szerepet ját­szanak a lakosság élet- és munkakörülményeinek alakulásában. Mekkora anyagi erőforrásokkal se­gítik a községek fejleszté­sét? A tanácsi fejlesztések hogyan befolyásolják a mezőgazdasá­gi nagyüzemek gazdasági fel­adatainak a teljesítését, a né­pesség foglalkoztatását és ma­gatartását? Az új gazdaságirányítási rendszer hatására a mezőgaz­dasági nagyüzemek a váci já­rásban is igyekeztek alapte­vékenységük bővítésével, ipa­ri termelés szervezésével meg­felelő jövedelmet biztosító munkalehetőségeket teremteni a falun élőknek. A társulások, rendszerek és­­ szaktelepek fejlettebb technológiai és tech­nikai bázisaira építve hatéko­nyabbá tették az alaptevé­kenységet is. A vizsgált mezőgazdasági ban 51 289 forint,­­ 1982-ben 57 616 forint volt. A munkale­hetőség néhány helyen (Ber­­necebaráti, Letkés, Püspök­hatvan) bővíthető és telepü­léspolitikai szempontból szük­séges is. A gyümölcstermelő gazdaságoknál a betakarítás időszakában munkaerőgondok jelentkeznek. Ezért alkalmi munkavállalókat, diákokat foglalkoztatnak. Törekszenek a nagyüzemek a helyi ipar telepítésére is (varroda, műanyagüzem stb.), a női munkaerő megkötése, illetve az év folyamán a fo­lyamatos foglalkoztatás fej­lesztése érdekében. A munkaerő stabilizálásá­ra, a kereseti lehetőségek biztosítása mellett a szo­ciális körülmények javítá­sával, a továbbképzés, a letelepülés elősegítésével is törekszenek a nagyüze­mek. A háztáji, kisüzemi termelés szervezése jelentős, a tenden­ciája kedvező. A termelés, fel­vásárlás biztonsága érdekében a kistermelőkkel szervezetten foglalkoznak. A széles körű vizsgálat sok konkrét, helyi, jó példát ho­zott a felszínre. Az Alagi Ál­lami Gazdaság Szobon a fel­szabadult műemlék jellegű épületben (volt irodák) átala­kítással idegenforgalmi célo­kat szolgáló panzió létrehozá­sát tervezi. Ugyanez a gazda­ság a saját és a környező me­zőgazdasági nagyüzemek dol­gozói részére növényvédő szakmunkásképző tanfolyamot indít, mégpedig helyben. Ber­­necebaráti víztározót létesít öntözési és idegenforgalmi céllal. A letkési tsz gépesítési brigádja szabad szombaton és vasárnap társadalmi munká­ban sódert szállított a körzeti orvosi rendelő megépítéséhez. A szállításhoz felhasznált üzemanyagot megtakarításból fedezték. Bernecebarátiban a tsz 96 ezer forint értékű társa­dalmi munkája nagyban hozzájárult a több célra alkalmas, korszerű torna­terem felépítéséhez. Az Alagi Állami Gazdaság Szobon és Vácott 50 házhelyet alakított ki, családi házakat építenek itt, de a gazdaság is támogatást nyújtott: kölcsönt, kedvezményes fuvart, sódert adott. Ezzel segítette a szociá­lis követelményeknek meg nem felelő telepi lakások fel­számolását, a munkaerő meg­kötését, a fiatalok letelepíté­sét. Bánfalvi Jenőné NEB-elnök — a beható vita és a 12 pon­tos javaslat elfogadása után — köszönetet mondott mind­azoknak, akik ebben a fontos el­­tellátás­vizsgálatban köz­reműködtek. Gazdag adattár, statisztikai anyag áll a jövő­ben majd rendelkezésre, hogy a vizsgált nagyüzemek veze­tői, a helyi tanácsok irányí­tói, az érintett vállalatok a jövőben még jobban elősegít­sék a lakosság élet- és munkakörülményeinek a javí­tását, tevékenységükkel haté­konyabban támogassák az idevonatkozó párt- és kor­mányhatározatok megvalósu­lását. Papp Rezső Sziréna Ismét ölt az alkohol Csörög lakatlan területén a Gödöllőre vezető úton Molnár Lászlóné budapesti lakos nem adott elsőbbséget a védett út­vonalon közlekedő másik sze­mélygépkocsi vezetőjének az árokban kötött ki. Szerencsé­és­re senki sem­­ sérült meg. Az anyagi kár 15 ezer forint. Kóspallagon a Kisinócra vezető úton Bíró István mo­torkerékpáros nógrádi ittas állapotban vezette lakos jár­művét és az útszéli telefonosz­lopnak ütközött, szállítás után meghalt.Kórházba Kemencén a Felszabadulás út 139. számú lakóház előtt Laki Imre budapesti lakos ittasan és gyorsan vezette sze­mélygépkocsiját, kisodródott, s könnyebben megsérült. Utasai közül kettő könnyebb, egy pe­dig súlyos sérülést szenvedett Az anyagi kár meghaladja az 50 ezer forintot. Vácrátóton a Széchenyi út 26. számú lakóház előtt Molnár Lajos váci lakos, személygép­kocsi-vezető szabálytalanul ka­nyarodva nem adott elsőbbsé­get, s egy motorkerékpárnak ütközött. Vácott a Vöröshadsereg úton ittas állapotban közlekedett segédmotor-kerékpárjával Já­nosi János váci lakos. Nem tartotta be a követési távol­ságot, az előtte haladó segéd­motorkerékpárosnak ütközött és könnyebben megsérült. Szob lakatlan területén a Márianosztrára vezető úton Dutka Csongor verőcemarosi lakos ittas állapotban vezette személygépkocsiját, s gyors­hajtás miatt az útkanyarulat­­ban kisodródott, majd felbo­­dult. Utasával együtt könnyű sérüléseket szenvedett. A váci városi és járási rend­őrkapitányság az elkövetkező hetekben rendszeresen ellen­őrzi a vasúti átjárókat, s a ti­los jelzésen áthaladókkal szem­ben fokozott szigorúsággal fog eljárni. Nagy Péter János Szezonban — üdülésről Nagycsaládosoknak ingyen Tiszta levegőjű hegyvidéken Javában benne vagyunk a nyárban, tikkasztó a hőség, tombol a kánikula. Az üdülők­ben ilyenkor van a főszezon, sokan erre az időszakra tarto­gatják évi szabadságukat, hogy egy-két hetet pihenéssel tölt­­­hessenek el a Balaton mellett, gyógyfürdőkben, vagy tiszta levegőjű hegyvidéken.­­ Az üdülés nem luxus. Hanem egész évi munkával terhelt szellemi és fizikai energiánkat termeljük újra, fáradtságunkat pihenjük ki. A Magyar Hajó- és Daru­gyárban Kurucz Attila, a szak­­szervezeti bizottság titkára tá­jékoztat bennünket az üdülési lehetőségeikről. — Vállalatunknál több mint 250 személy részére van üdü­lési lehetőség, ami azt jelenti, munkatársainknak csaknem negyven százaléka üdülhet. Helyzetünket könnyíti, hogy Zalakaroson egy szoba állandó­an rendelkezésünkre áll, ahol évente 50 dolgozónk pihenését tudjuk biztosítani. Az MHD- nak Balatonkenesén önálló üdülője van, mely főszezon­ban üzemel. Itt hatvan sze­mélyt tudunk elhelyezni, míg Balatonszéplakon további 55 munkatársunk részére van hely. Bizalmatlanok Csereüdültetés keretében dolgozóink tíz-tizennégy napot tölthetnek külföldön: az NDK- ban, Dániában és a szomszé­dos Csehszlovákiában is.­­ Az üdülőjegyek elosztá­sánál figyelembe vesszük a szakszervezeti bizalmi vélemé­nyét és hogy az igénylő mikor volt legutóbb üdülni. A fősze­zonban ugyanis előfordul, hogy egy időpontra hatan­­nyolcan jelentkeznek. Ilyenkor az érintettekkel megbeszélve, közösen döntünk a jegyek sor­sáról. Az előszezonban viszont az okoz problémát, hogy egyes időpontokra nincs jelentkező. Ugyanis az iskolai évzárás el­húzódása miatt a családok nem kelhetnek útra június ele­jén, hiszen az oktatás a hónap közepéig tart. Az idősebbek pedig kicsit bizalmatlanok „ko­rán” felkeresni a Balatont, mert hátha hideg a víz. Per­sze a nyár közepén is ki lehet fogni rossz időt. A termálvizes helyekkel nincs baj, hiszen ide egész évben el lehet menni. Fagylalt, üdítő — Valószínűleg elég sokan vannak, akik még soha nem vették igénybe a vállalati vagy a szakszervezeti üdülési lehe­tőséget, holott még mindig ez a legolcsóbb üdülési forma. Két hetet eltölteni a Balatonon, öröm gyereknek, felnőttnek, bár igaz, hogy ez némi anyagi és egyéb gonddal is jár. A több gyermekes családoknak nagyobb áldozatot jelent, mi­vel nekik három, esetleg négy fagylaltot, üdítőt kell vásárol­ni. Igyekszünk segíteni a nagy­­családosok üdülését, így pél­dául vállalatunknál ingyen kapnak üdülőjegyet, mivel an­nak árát átvállaljuk — fejez­te be tájékoztatását Kukurcz Attila. Dénes János Egy garnizonra való tündér kellene ? Táborban, árnyas fák alatt Végtelen szomorúság lap­pangott a váci révállomáson egymagában álló kisfiú sze­mében. Amikor megszólalt a komp dudája lassan elindult, majd­ szaporázta lépteit, vé­gül futott, a már sorban álló általános iskolások mögé állt. Az első nyári napközis nap reggelén sokan még a papa, mama vagy a tanító néni ke­zét fogták. A kisfiú is bizton­ságot adó kezet keresett. ★ Nem tudom, a gond, vagy mélységes gyermekszeretete késztetett valakit arra, hogy a nyári napközis tábort valóra váltsa, de mindenképpen sok száz gyermeknek, akik a va­kációban nem mehetnek se­hová, biztonságot adó kezet nyújtott. A gyerekek a kompon még csendben voltak, a szigeten a madarak énekével elkezdődött az ő csivitelésük is. A játék­teremben, ahol a napközi programjáról hallgatták a tá­borvezető szavait, a papa, ma­ma keze helyett már egymás kezét keresték, így mentek át az ebédlőbe, ahol foszlós ka­lács és kakaó mellett egymást túlkiabálva válaszoltak kérdé­seimre: — Jó lesz itt... Kirándulni megyünk ... Meg fürödni is... Játék? Ajajaj, az ren­geteg van ... Valóban nem kell nagy fan­tázia, hogy a tábor selymes rétjét, árnyat adó fáit, színes hintáit, napernyőit, nyug­ágyait, a dombon álló faépü­letben a játék, szakköri, pihe­nőtermeit, a szomszédos tábor faházait évszázados fáival, emeletes központi kőházéval meseországnak nézzük. így is kezdtem el a beszélgetést Demkó Mihálynéval, a Hámán Kató Általános Iskola pedagó­gusával, a napközis tábor ve­zetőjével: — Mit kérne, ha egy tün­dér teljesítené három kívánsá­gát? — Először pinpongasztalt, másodszor a buszokkal rendel­kező üzemektől egy-egy kirán­dulásra felajánlást, harmad­szor ... — Még egy kertészt — vág­ta rá mellettünk álló Szamo­­cseta Nándor gondnok — meg a csatornázás felújítását, tapé­tázást, új pázsitozást, újabb felszereléseket... Ehhez egy garnizonra való tündér is kevés lenne, de egy­­egy szocialista brigád talán csodát teremthetne, ahogyan varázslatosan szépet alkotott évekkel ezelőtt a társadalmi munka ereje. Hat évvel ezelőtt, az úttörő­tábor faházaival, hová csere­üdülésként jönnek a tavon tájak gyermekei, hogy csodál­kozásra táguljanak szemeik a hajókirándulás alkalmával míg a váciak az Alföld síkjá­ban, akácosaiban gyönyörköd­nek. Három évvel ezelőtt a nyári napközis tábor területével, ahová központi épületnek el­hozták a Báthori utcai iskola tatarozása után fennmaradt felvonulási épületet. Ebbe gon­dos kezek játéktermeket alakí­tottak, a szeretet játékokat hozott. Elmondták, hogy jelenleg 166 gyermekre hat felnőtt vi­gyáz, de a terület nagy, min­den jelentkezőt felvesznek. A szülők mindennap a 7.50 óra­kor induló komphoz hozzák a gyerekeket, ahol a pedagógu­sok átveszik. Velük együtt mennek át a táborba, 8 óra­kor reggeli, 9 órától tábori program, délben ebéd, két óráig szilencium, utána tábori program, uzsonna és kettes sorban elindulnak a négyórási komphoz. Odaát már őket a papák, mamák­ várják A tábori program változa­tos. Az úttörőház, a művelő­dési központ szakkörvezetői, zenekarok, előadók keresik fel a tábort. Filmvetítést rendez­nek, sport- és kulturális ve­télkedők sem maradhatnak el, kirándulnak a pilisi parkerdő­be, Visegrádra, Szentendrére, Leányfalura, Budapestre. Visszafelé Tányéros József tanár citerazenekarával talál­koztam. Muzsikálni mentek a táborba. Mögöttem mind job­ban halkult — miként egy kiváló tanító mondta — a leg­szebb zene, a gyermekzs­vaj Mészáros Gyula Szezon után Maroknyi csapatból jubilál a pedagógusklub Tóthné Dévánszky Erzsébet, a váci városi-járási pedagó­gusklub titkára mosolyogva csóválja a fejét: Szob, Lelkés­ z Szinte hihetetlen, hogy klubéletünk 15 éves. Ki mer­te volna elhinni, elgondolni 1968-ban, hogy a tizenkét lel­kes alapító tag képes lesz ar­ra, hogy a munkában elfáradt, nyugdíját élvező társainak változatos­ pedagógus­programot nyújtson? A gazdag ma­roknyi csapatból népes tábor lett. Fáradhatatlan energiá­val, külső segítséggel terem­tettük meg közösségünket, otthonunkat. Élvezzük a vá­ros és a járás lakosságának a megbecsülését. — Mit hozott az elmúlt szezon? — Talán májusra emlék­szem vissza a legszívesebben. Tíz fontos rendezvénnyel igye­keztünk az érdeklődést kielé­gíteni. Budapesten a VII. ke­rületi nyugdíjasokkal töltöt­tünk el egy gyönyörű napot A Vármúzeumban is jártunk. A járás területén Szobra és Letkésre látogattunk. Min­denütt szeretettel fogadtak. Mi viszont budaörsi vendége­ket fogadtunk. Ők egy napot töltöttek városunkban. Sok jó­­barátot szereztünk. — A többi esemény? — Az első félévben több ízben volt vetítés, élménybe­számoló a klubban. Két orvosi előadás figyelmeztetett ben­nünket idős korunk helyes életmódjára. Közkívánatra Egerbe utaztunk társasgépko­csival. Láttuk a várat, Gárdo­nyi sírját, a főiskolát, s He­ves megye centrumának más érdekességeit. Huszonnégy tagtársunk pihenhetett Ábra­hámhegyen, a megyei szak­­szervezet segítségével. Június emlékezetes rendezvénye a pedagógusnap volt. Megbeszélés — A közeljövő tervei? — Július első hetében öt­napos utat tervezünk Krak­kóba, ahol szintén sok lesz a látnivaló. Három alkalommal utazunk Budapestre, a 68. nemzetközi eszperantó vi­lágkongresszus eseményeire. Negyven tagtársunk úticélja Gyoma, a híres gyógyfürdő. Augusztus utolsó napján veze­tőségi ülést tartunk, ahol meg­beszéljük az 1983/84-es év programját. P. R. Július 9-én és 10-én az alábbi állatorvosok tartanak ügyeletet: dr. Zsombokos And­rás, Vác, Telefon: 10-404 (északi rész) dr. Jakab Lász­ló, Sződliget Bem utca (déli rész). Az ügyelet ideje szombat reggel 8 órától hétfő reggel 8 óráig tart Jegyzet Konfliktusaim Az ismerős fiatalasszo­ny előttem haladt az úton. Ki­csit megnyújtottam a lépést, hogy utolérjem. Kedélyes bókokat fogalmaztam ma­gamban, talán gyengéden karon is akartam fogni, de csak közvetlen hangú, köl­csönös üdvözlés lett az el­képzelésből. Aztán egy kis idegborzolgató dialógus, a máskor mindig kedélyes be­szélgetésből. Még most is az eszembe jut és nyugta­lanít, miközben a városi strand vizébe mártózva úszni próbálok a fejem fö­lött szaltózó, a víz alatt ne­kem ütköző, birkózó, fröcs­kölő tömegben. — Mit ke­resek én itt? Van-e jogom hozzá? Ahelyett, hogy más rendes emberhez hasonlóan a mellékest hajszolnám a szabadságom alatt. Vele is a napi többlet­­munkáról esett szó, amit a férje vállal úgy, hogy rit­kán találkoznak műszak után odahaza. Eddig nagy szükség volt rá, mert kel­lett a lakás, a bútor, most, hogy ez megvan, nő­s­nek a gyerekek, no nőnek az igények is, meg — Majdnem természetes — akartam neki mondani, de mivel azzal folytatta, hogy bezzeg a szomszédok látha­tóan irigyek, mert azok nem mennek semmire, ahogy letelik a munkaide­jük, ülnek a tv elé, nem keresik maguknak a mun­kát, a hét végén is mindig ráérnek. Megkérdeztem, hogy tulajdonképpen mi hiányzik a szomszédok háztartásá­ból, amire az volt a válasz, hogy onnan semmi. Esznek, isznak, jól öltöznek, csak éppen nem viszik semmire. Csöpp a tengerben a két egymás mellett élő család sorsa, s majdnem az a mi városkánk is, de úgy gon­dolom, a tenger e csöppjé­­ben az összes alkotó ele­mek megtalálhatók. Ezért izgat a lefolytatott dialógus, melyben érdes lett a han­gom, s szokatlanul ingerül­ten mondtam el ama ha­sonlatot, mely szerint a ro­­botgéppé változtatott fér­­jecskék végül egy bőrönd­del távoznak az albérletbe. Vagy másfél évtizedig kós­tolgattam a háziasszony jó­ízű étkeit, nagyokat nevet­géltünk, jókat diskuráltunk valaha, amíg meg nem változott körülöttünk a le­vegő, ki nem cserélődtek a díszletek, akarom monda­ni a bútorok, s majdhogy­nem fényűző lett a beren­dezés. Ezt még elviseltem volna, ha nem reagálnak megvetően arra a nézetem­re, hogy bár tisztelem szorgalmat, azt, hogy a reá­­­lis igényeket most többlet munkával elégíti ki a csa­ládfő, de mindenekelőtt el­ső a hivatás. Azt pedig csak úgy lehet jól betölteni ha az ember nem viszi túl­zásba a mellékes utáni hajszát, hanem szellemi és fizikai képességeinek újra­termelésével is törődik. Hát ezzel telt be a pohár, s röpködtek a jelzők. Elismerem, hogy az élet­ben vannak rendkívüli ál­lapotok. Ha a stratégia az, hogy megéljünk, a taktika az, ahogy lehet. Előfordult nem rég múlt történelmünk­ben, hogy a hazát védő or­szágok népei gyermekeket állítottak a munkapad mel­lé, nők dolgoztak a kohók­nál, amíg a férjeik harcol­tak. Elismerem, hogy a vi­lágban zajló folyamatok hatása nem kedvező, s megszokott színvonalat csak többletmunkával tud­juk megtartani. De nem is­merem el, hogy a jelenle­gi helyzetben nem lehet mindent módjával, hogy nincs más szerzés öröme,öröm, mint Perlekedem, szaporod­nak a konfliktusaim. Mér­tékkel, módjával — mon­dogatom vitatársaimnak. A munka, a közösségben lét­rejövő szellemi és fizikai alkotások rangját féltem a talmi csillogástól, ember­társaimat a téves értékíté­lettől. Kovács T. István ISSN 0133—2759 (Váci Kiriap)

Next