Pest Megyei Hírlap, 1983. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-09 / 290. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 290. SZÁM 1983. DECEMBER 9., PÉNTEK ló pont a kereskedőknek Karácsony előtti kedvezmények A gyártók miatt drágán kínálták A szadai élelmiszerüzlet vegyes rendeltetésű. A napi cikkeken túl például iparcikkeket is árusít. Ezért sem csodálkozhat néhány napja a belépő, hogy ajtaján ott a felirat: játékokat harminc-negyven százalékkal ocsóbban adnak. Kockázati alap — Nincs már sok belőlük — mondja érdeklődésünkre Közi Vincéné, az üzlet vezetője. — Mi december 17-ig összesen körülbelül negyven-, ezer forint értékű árut adhatunk el kedvezményesen. — Mik ezek? — Nézze, ott a hátsó polcon azokat a nagy filc és szőrme anyagú állatfigurákat, azok olcsóbbak most, valamint a szegetlen kézimunkák, például asztalterítők is. Van ezeken felül néhány iskolatáskánk. Hátha valakinek megéri a kopott helyett megvenni, vagy előlegezni jövőre. Sok ilyen áruféléjük van, aminek már lejárt a nagy kereslete? — kérdezem már a Gödöllő és Vidéke Áfész kereskedelmi főosztályán Nagy Mónika közgazdásztól. — Az az igazság, hogy az engedményes karácsony előtti vásár ideje alatt, vagyis december tizenhetedikéig, több száz kisebb-nagyobb darabot adunk olcsóbban szövetkezetünk kockázati alapjának terhére — mondja Nagy Mónika. — Mekkora a vásárlóknak most adott összes kedvezmény? — Ruhából és egyéb iparcikkekből ötmillió forint értékű árut vontunk a kedvezményes akcióba. Ebből a gödöllői áruházunkban adunk el körülbelül 2,3 millió forintért, a többit tizennégy községi üzletünk forgalmazza. Így például a veresegyházi mezőgazdasági-műszaki kisáruház, az élelmiszer-ABC, a szadai, az erdőkertesi, a mogyoródi, a csömöri, a kerepestarcsai és a többi nagyobb élelmiszerüzlet, amelyek vegyesforgalmúak. Ha a kijelölt cikkek maradéktalanul elfogyanak, elmondhatjuk, hogy vásárlóinknak mintegy másfél millió forintos vásárlási kedvezményt nyújtottunk. Többféle kályha Veresegyház főutcáján két nagy üzlete is van a gödöllői áfésznek. Az említett mezőgazdasági-műszaki kisáruházban vagyunk. — Mi majdnem kétmillió forint értékű árut adhatunk kedvezményesen tat Vankó Albert — tájékozáruházvezető. — Van ebben mezőgazdasági permetező, elektromos kapálógép, esztergapad-alkatrészek, autófelszerelési cikkek, például ködlámpák, kardánboxok, s van olajkazán és olajégő is, hogy csak a nagyobb cikkek közül említsek. — Ide mennyit adott szövetkezet kockázati alapjánból? — A kétszázféle összesen majdnem 580 cikkre ezer forint az engedmény. — A kályhákat nyilván most nem adják olcsóbban, hiszen a fűtési idénynek csupán még az elején vagyunk. Milyen a választék belőlük? — Nézze meg, jelenleg hatfélét tartunk, ezeknek az ára 1400-tól 3 ezer 300 terjed, úgy gondolom, forintig nem rossz az ellátásunk. A szemben lévő üzletben Jakus Józsefet, az élelmiszeráruház vezetőjét keresem. A központban van, éppen a múlt havi elszámolást adja le, mondják helyettesei, a névrokonok. — Hogyan alakul most az üzlet havi forgalma? — Az elmúlt hónapokban általában öt-hat millió forint között volt. Nyáron persze más, akkor elérte a hétmilliót is — magyarázza Tóth Istvánná üzletvezető-helyettes. — Tetszik tudni, nyáron igen nagy az idegenforgalom errefelé, már úgy értem: víkendezők, s strandolok szép a számmal jönnek vásárolni. — S jönnek-e mostanában az árengedményes vásár idején? — Minket nem sok minden érint ebben, igaz nyolcvanezer forint értékű iparcikket leárazhattunk átmenetileg. Ezek elég szépen fogynak — ezt már Tóth Jánosné mondja, aki ugyancsak helyettes üzletvezető. — Hogy mit kínálunk olcsóbban? Kávés- és étkészleteket, mokkáskészleteket, filcből készült állatfigurákat, ezeket eléggé drágállták a vevők korábban. Van még felfújható bébipelenkázó, kerti asztalterítő, néhány fűszerpók, s egy sor üvegáru is. Nem az ócska Ezzel kisebb bolti körútunk végére értünk. Kétségtelen, hogy e vásárban most sokan jól járnak, hiszen olcsóbban vehetnek meg sok mindent. Már ahogy lenni szokott, így engedmények idején. Bevallható persze az is, hogy olyan áru is pultra kerül, amelyet mondjuk a gyártók jóvoltából drágán kínáltak a boltokban, vagy más miatt nem voltak kelendőek. Ám, ha valaki egy-egy ilyen akcióra, elhirtelenkedve a dolgot, azt mondja: na, ja, az ócskát adják csak el, egyoldalúan ítél. Mert gondoljuk meg: ahol éveken át több ezer terméket, iparcikket tesznek elénk az üzletekben, ott nem véletlenül marad meg több olyan is, ami helyett másikat választunk, így azután, a kockázati alap terhére meghirdetett engedményes vásárért jó írható a kereskedő számára,pont F. I. Veresegyház Takarékoskodó gyerekek Megjutalmazzák az úttörőket Komoly gondban, nagy munkában találtuk a legutóbb a Veresegyház, és Vidéke Takarékszövetkezet munkatársait. Nem nagy irodahelyiségük kis tárgyalóasztalánál serénykedtek. Az asztal már tele volt mindenféle aprósággal, gyerekeknek való ajándékokkal. Rajtuk egy-egy osztály, illetve raj jele. Mire ez a nagy készülődés? — Ez még az október végi takarékossági világnap utózöngéje — mondta kérdésünkre Lazíts Gyuláné főkönyvelő. — Azon a napon 6 millió 518 ezer forinttal gyarapodott betétállományunk. Akkor vaalami kis aprósággal minden betétest megajándékoztunk, de a gyerekekkel külön is foglalkoztunk. A helyi iskolásokat, az úttörőrajokat külön-külön fogadtuk, akik számára vetélkedőt tartottunk, s közben kötetlen beszélgetés formájában megismertettük őket a takarékszövetkezés lényegével. Ez egy hétig eltartott, hiszen naponta öt-nyolc raj jöhetett. Munka mellett foglalkoztunk velük. A mi iskolánkban harminckilenc raj van. De nemcsak a veresegyházi, hanem a mogyoródi, a fóti és az erdőkertesi kirendeltségükben is külön foglalkoztak az iskolásokkal, ezeken a helyeken rajzversenyek voltak. — Mivel kapcsolatban kérdeztek a gyerekek? — Arról, hogy mennyi a betét, meg hogy milyen biztonsági berendezése van a takarékszövetkezetnek. — Tehát kikre vár ez a sok csomag, amiben toll, vonalzó, ceruza, naptár, csokoládé és színes füzetmatrica van. Természetesen az iskolásokra, akiknek a takarékossággal kapcsolatos vetélkedőn adott válaszait, kérdéseik tartalmát akkor pontoztuk, mostanra értékeltük. Az alsós tagozatosok közül első helyezést ért el a vetélkedésben az I/A. osztály, a Tudor és a Háry őrs. A felső tagozatos gyerekek őrsei közül a Viki, a Vidámság, az Izgő-mozgó facsavar, a Makk Marci, az Apacs, a Fekete kéz és a Fehér delfin ért el nálunk jó helyezést. • Ajándékaikat napokon belül megkapják. • Tehát elég behatóan foglalkoztatták a gyerekeket. Volt-e egyéb hatása akciójuknak? — Volt. A takarékossági világnapon nemcsak a régi betéteseink jelentős része kereste fel kirendeltségeinket. Itt, Veresegyházon — talán éppen az előző heti foglalkozás nyomán — több tucat gyerek jött el apró betétet elhelyezni azzal, hogy nyissunk nekik is könyvet. F. I. Vásár Országos sertés- és kirakodóvásárt tartanak Gödöllőn december 11-én, vasárnap. Példát mutató tanácstagok Szíves szó az összeftpsbz Nyár volt még, amikor egyik vasárnap délután találkoztam Kustra Pál MÁV-alkalmazottal, a bagi tanács tagjával. Néhány szót váltottunk az időjárásról, s miután egymás egészségi állapotáról is esett szó, máris a közügyekről beszéltünk. Kustra Pált több ciklusban megválasztották tanácstagnak, éveken át volt a Hazafias Népfront Hévizgyörk községi bizottságának elnöke, érthető hát, hogy szenvedélyesen sorolta mindazokat a gondokat, melyeket a közügyek iránt kevésbé érzékeny halandó nehezebben vagy egyáltalán nem is vesz észre. Úgy adódott, hogy még egy hónap sem múlt el, a hévizgyörki tanácsi kirendeltségen ismét összefutottunk. Valóban igény — A temető ügyében járok — felelte kíváncsiskodásomra. — A mi falunkban két-háromszázan is összegyűlnek, hogy végső búcsút vegyenek a tározótól, s bár ravatalozónk van, ha egy váratlan nyári záport kapunk, bizony, áznak a rokonok, barátok, a gyászszertartás résztvevői. Sokan és régen kérik, hogy a természet viszontagságai ellen valamilyen építményre lenne szükség. De hát egyre azt hallom, nincs ilyenre pénz, dohogott a tanácstag. Október első hetében Tápay Erzsébet, a nagyközségi közös tanács végrehajtó bizottságának titkára is hírét vette a dolognak. Beszélgetett Kustra Pállal, Kovács Sándor társadalmi elnökhelyettessel, Sápi László, Bankó Mihályné és Torda Istvánná vb-tagokkal. Bebizonyosodott, hogy a Kustra Pál által felvetett kérés ténylegesen meglevő Hévizgyörk lakosságának igénye Néhány nap alatt megszervezték a beszélgetést a községben levő egyházak vezetőivel, s közös gondolkodásra ültek a tanácsiak Kővári Imre esperes-plébánossal, Dóka Zoltán és Gál Alfréd lelkészekkel. — Megszervezzük a társadalmi munkát — ajánlotta a vb-titkár. — A szakmunkák végzését magamra vállalom — jelentette ki ismét Kustra Pál. — A társadalmi munkásokat nemcsak szervezzük, de a vb tagjai példamutató szorgalommal részt is vállalnak abban — fogadkozott Kovács Sándor. Nyilatkoztak az egyházközségek vezetői is. — Híveink lélekszámának arányában biztosítjuk az anyagköltségeket — tették meg együttes ajánlatukat. Gyorsan híre ment a faluban a közös határozatnak, de többen voltak a kételkedők, mint a feladat megoldásában bizakodók. Kustra Pál mit sem törődött a hozzá is eljutott kétkedő kijelentésekkel, megvásárolta a szükséges építőanyagot, s azt a munkát, amit otthoni barkácsműhelyében végezhetett, munkaidején túl elvégezte! Felesége sokat dohogott, mert a köz javára végzett munka miatt akadozott a háztáji betakarítása. De Kustra Pál állta a szavát! Október közepén, szombaton délután láttam, hogy egy lebontásra ítélt középület tetejéről Kovács Sándor elnökhelyettes és néhány társa szedi le a cserepeket. — Visszük a temetőbe! — mondták érdeklődésemre. Könnyebb volt Másnap délelőtt megnéztem a temetőben folyó munkát. A tűző napfény, a kristállyá fagyott hópelyhek, a zápor cseppjei ellen egyaránt védelmet nyújtó hetven négyzetméter alapterületű építmény hihetetlen gyorsasággal készült. Elsőként Kovács Sándorral váltottam szót. — Több társadalmi munkát is szerveztem már, de ez minden eddiginél könnyebb volt. A tetőre az ácsok. Tóth Mihály, Molnár Ferenc, Rajkó Zoltán rakták a cserepeket, amiket Torda Istvánná, Bankó Mihályné adogattak a kezükhöz. Kustra Pál megyei tanácstag a munkákat kezdeményező névrokonához hasonló igyekezettel segített, hogy Dobronai Mihály fogata minél gyorsabban megteljen a rálapátolt földdel. Dolgozott itt Zmák József, Mikva István, Gombos Sándor, Gombos István. Lapátolt, s tette, amire szükség volt, Sápi István, Sápi László, Benei Ferenc, Tóth Lajos, Kovács István és sokan mások. Még két középiskolással is találkoztam. Aszódi András és Torda Tibor az anyagmozgatásban segítettek. Pintér András sem sajnálta a fogatát, hogy a szükséges anyagok időben a helyszínen legyenek. A közelben lakó Sápi Pálné demizsonból kínálta saját termésű borát, hogy könnyebben és vidámabban menjen a munka. Okos érvek Kustra Pál csak egy pillanatra állt meg, amikor ott jártam. — Sokan kételkedtek, de egy-két napon belül áll az épület. Igaz, egyik alkalommal elkeseredtem. Az elkészült tartóoszlopok egyikét kellett felállítani, és hosszú ideig nem akadt segítségem. Végül egy ismerős, aki virágot hordott hozzátartozója sírjára, lerdobta ünnepi zakóját, és segített. — Miért nem szóltál, amikor jöttél ki? — kérdezte. — Nagyon igaza volt — bizonyítja az , elnökhelyettes —, mert az embereknek,, akiktől a segítséget, a munkát kértük, szíves szóval, okos érvekkel szólni kell. Fercsik Mihály Gyarapodtak a dányiak Az idén több fontos létesítménnyel is gyarapodott Dány. Ezek között van az általános iskola bővítménye és az új tornaterem. Képünkön: az iskolaépület egy részlete látható a diákokkal Hancsovszki János felvétele Erzsébet, Katalin, Borbála Közösségformáló mulatság Erzsébet, Katalin, la! Híres nevek azért, Borbámert két-három évtizeddel ezelőtt a mi falunkban, Domonyban a legtöbb leánynak-asszonynak ez volt a neve. Az őszi bálok ezeknek a neveknek a megünnepléséhez kapcsolódtak. A bálokat pedig nagyon várta mindenki. Ünnepnek számítottak a faluban. Hiányzó beszélgetés A lányos és fiús anyáknak külön okuk is volt rá, amiért vannak a mulatságokat, de ott voltak a nagynénik, keresztmarnak is. Egy leány vagy fiú bail viselkedése meghatározó volt többek mellett annak megítélésében, hogy alkalmas-e vonek-menynek az fiatal. Ezért ülte végig néha a a bálokat az egész rokonság. No meg nem is számított rendes lánynak az, anyja vagy nagynénje akinek nem ült ott a bálban, vigyázva kendőjére, kabátjára, s hazafelé menet ne kísérte volna távolról, még ha legénnyel vagy lánypajtásaival indult is el. Ha lánycsapat indult hazafele, nem illett a közelükben maradni. Ezer megbeszélnivalójuk akadt, arról a bizonyos fiúról, aki ugyan házat még nem kísér, de a bálban megszokottnál többször kérte fel Erzsit, Katit, Boriskát, az utóbbi években ezekről a dalokról már csak úgy beszéltünk, mint fiatalságunk nagyon szép emlékeiről, s ha összehasonlítjuk a diszkózenés szombati bulikkal, bizony fáj a szívünk a múltért. Ez persze, nem a modern zene és nem a megváltozott életmód ellen irányuló felszisszenés. Valami hiányzik a falusi életmódból, ami régen a közösséget jelentette. Beszélgetést a bálban, szomszédolást a téli estéken. Egyre távolabb kerülünk egymástól és bár mindannyian érezzük, hogy nem jó így, hiányoznak a beszélgetések — valahová mindig sietünk mindannyian. Szerencsére Domonyban ez már nem egészen így van. Egyre többen és többször találjuk meg egymást, hogy közösen tegyünk valamit azért, hogy ne csak egy faluba, hanem egy faluközösségbe valók legyünk. Úgy gondoltuk, hogy első lépés a bálok közös mulatozás, felelevenítése, beszélgetés szervezése. Jó, ha ebben társak tudnak lenni a népfront, a szülői munkaközösség és a sportkör is. Közös akarattal nagyobb eredményt lehet elérni. A jeles névnapok alkalmából párosbál volt a domonyi művelődési házban. Nemcsak a zene, hanem a régi bálokat idéző nótaszó is kihallatszott az utcára, hogy, megállítsa a járókelőket: Édesanyám, eresszen el a bálba / Kötény nélkül a rózsaszín ruhámba / Gyász énnékem a rózsaszín ruhám is Árva vagyok / elhagyott a babám is. A hajnalig tartó mulatság ugyanúgy, mint a tavasszal megrendezett sportból is, közelebb hozta egymáshoz az embereket. Jó érzés, hogy ezeknek a báloknak, amelyek bár a múlt hangulatát idézik, új vonásuk is van. Egy családból néha már két pár is tanásolja a csárdást: szülők és már jövendőbelit fiuk vagy lányuk. A választott megváltozott életmód elvetette azt a régi szokást, hogy akinek már férjhez menő vagy férjhez ment lánya van, csak néző lehet a mulatságban. A régi helyett A régi életforma elmúlóban, sajnos, néha elveszőben van. Még az is, ami jó és szép volt benne. Rajtunk múlik, hogy mit hagyunk végleg eltűnni, mit tartunk meg, de az is, hogy a régi olyan újat alkossunk, helyett amit utódaink is értékesnek ítélnek majd. Raffai Sándorné népművelő A nap programja Gödöllő, művelődési központ: Oktatófilmek vetítése, a Petőfi Sándor általános iskolának, 10 órakor. Iskolaotthonos gyermekek szabadidős programja: karácsonyi készülődés (díszek és üdvözlőlapok készítése), 11 órakor. Gimnazisták filmklubja: Buster Keaton Isten hozta! Navigátor. Amerikai film, készült 1923-ban, illetve 1924-ben, 14.30 órakor. Bauer Titkos birodalmi ügyek. NSZK-film, készült 1982-ben, a szakmunkásképző iskola tanulóinak, 16 órakor. Stúdiómozi. Bauer Titkos birodalmi ügyek, 19 órakor. Gödöllő, oly történeti gyűjtemény: Gödöllő a két világháború között Hegedűs László fényképei tükrében, valamint Egy polgárcsalád emlékei és használati tárgyai, kiállítás, megtekinthető 14—18 óráig. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) sem Mozi már A szultán fogságában. Színes, szovjet kalandfilm. Csak 4 órakor! Klute. Színes, szinkronizált, amerikai krimi. Csak 16 éven felülieknek, 6 és 8 órakor.