Pest Megyei Hírlap, 1984. október (28. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-21 / 248. szám
Érmek, plakettek a tárlókban Kitüntetésekről leginkább az újságban olvas az ember. Látni legfeljebb csak jeles ünnepeinken lehet, amelyekre az elnökségbe szólító meghívó így invitál: „Kérjük, hogy kitüntetéseit eredeti formában viselje”. A ceglédi Kossuth Múzeum jóvoltából most zavartalanul végigmustrálhatjuk a ma az egykor adományozott érmesket, jelvényeket, érdemrendeket. Még ez a szerény válogatás is a sokféleség bőségét csillantja meg. Jó, hogy az érmek ismert és általunk becsült személyekhez kötődnek. A Budai úton élő Csala István tulajdonában levő Magyar Népköztársaság Zászlórendje, a Magyar Népköztársaság Érdemrend IV. osztálya, a Magyar Szabadság Érdemrend, a Felszabadulási Jubileumi Emlékérem épp úgy ott sorakozik a zöld posztós tárlóban, mint Tokaji Mihály partion emlékérmei, szovjet kitüntetései, az abonyi Skultéti Béla alapító munkásőri emlékplakettje, a tápiószelei Nagy János Tanácsköztársasági Emlékérme, Szocialista Munkáért Érdemérme. Láthatjuk a szobrászművészek keze által formált Pest megyéért feliratú kétoldalas érmet a vármegyeházára felszálló pávával, a társadalmi és tömegszervezetek jelvényeit, a községfejlesztésért adományozott, kitűzhető színes fémlapocskákat, a törteli és a csemői tanács által alapított bronzokat. Az alkotók sorában emlékplakettekkel szerepel Borsos Miklós, Osváth Mária (Tömörkény István, Kárpáti Aurél, dr. Zalai Károly arcmásával), a környékbeliek közül a ceglédi Kallós Elek és nagykőrösi Molnár Elek, Pataki Ferenc gyűjteményéből kerültek a közönség elé a magyar tűzoltóság érmei és jelvényei, amelyek szinte az idők során adományozott szövetségi, közgyűlési, emlék- és versenyérmek teljességét felölelik. A ceglédi őszi tárlat október 26-án, délután 15 órakor nyílik a Rákóczi úti pártszékház aulájában. Podmaniczki István, a városi pártbizottság titkára nyitja meg. A tárlatot az érdeklődők november 11-ig láthatják. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖN KIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 248. SZÁM 1984. OKTÓBER 21., VASÁRNAP Konferenciával kezdődött Időszerű tárnákat hoznak szóba Eredjenek az eredményekkel A közelmúltban kezdetét vette az 1984/85-ös pártoktatási évad. Szokás szerint elméleti konferenciával kezdődött, majd egy gazdaságpolitikai film közös megtekintésével folytatódott. Mind a külpolitikai előadás, mind a Reformgondolatok című dokumentumfilm egy kicsit módszertani mintául is szolgált, mutatván, hogy színesen és sokoldalúan kell tájékoztatni az embereket napjaink időszerű belpolitikai és nemzetközi kérdéseiről. Tanul az oktató is Ez az összejövetel jó alkalom volt arra is, hogy köszönetet mondjanak az oktatásban hosszú ideje eredményesen munkálkodó propagandistáknak és üdvözöljék az újonnan belépő előadókat, akiket a sikeres tevékenység reményében köszöntöttek. Továbbra is az az alapvető cél, hogy a párttagság és a pártonkívüliek biztosan eligazodjanak a világ dolgaiban, a legfontosabb ideológiai, politikai, gazdasági, s az élet valamennyi fontos területét átfogó kérdésekben. Ennek az évadnak meghatározó sajátossága, hogy a párt XIII. kongresszusára készül, továbbá hazánk felszabadulásának 40. évfordulóját ünnepli nemsokára az ország. A gazdasági életben várható széles körű változások sem érhetik meglepetésszerűen az embereket, tehát alaposan fel kell készülni minden munkahelyen a holnap feladataira. A felkészítők gárdája 245 személyt számlál. A városban és a községekben ennyi propagandista működik. Az évek során sokat fejlődött ez a csapat. Szinte kivétel nélkül jól és rendszeresen oktatnak. Közülük kilencen felsőfokú állami végzettségűek, középfokú politikai iskolai végzettsége van 193 személynek. Akik még nem végezték el a szükséges politikai iskolákat, azokat tervszerűen beiskolázzák. A propagandisták továbbképzésére nagy súlyt fektet a megyei oktatási igazgatóság is, amely az őszi hónapokban bennlakásos tanfolyamokat szervez. Cegléden tíz előadóból álló, hetenként egyszeri alkalommal sorra kerülő felkészítő sorozat szerepel a tervekben. Jól hasznosíthatók a havonkénti elméleti konferenciák, amelyeket a városi pártszékházban tartanak. Közérdekű kérdések Egy-egy kérdéskör legjobb ismerői foglalkoznak az adott témával. Publicisták, kutatóintézeti vezetők, politikai főiskolai tanárok lesznek a meghívott előadók. Szó lesz a nemzetközi ideológiai harcról és a békés egymás mellett élésről, a történelemről és a közgondolkodásról, a szokásos szabad pártnap előkészítéséről. Hozzáértő előadó vázolja fel a szocializmusról alkotott mai képünket. Fontos témának ígérkezik a nemzeti kérdés és a nemzetköziség. A pártépítés tükrében tekinthetik át a szocializmus építésének hazánkbeli négy évtizedét. A sokrétű, az alapszervezetek tagságának érdeklődéséhez kapcsolódó előadások megtartásához jó vezérfonalat kínálnak azok a füzetek, amelyek egy-egy kérdéskör legfontosabb tudnivalóit tartalmazzák. Jó, ha a pedagógiai, módszertani erények mellett a szemléltetés lehetőségével is élnek az előadók. Az újonnan szerzett tudás elmélyítéséhez jó szolgálatot tehetnek az írásvetítők, diafilmek, ismeretterjesztő rövidfilmek, hangfelvételek, a közös múzeumlátogatások és adott még az ötletek egész sora, amelyet mindig a helybeli igényekhez, lehetőségekhez kell igazítani. Káderképzés Az oktatás a párttagok és a pártonkívüliek széles tömegeit érinti az idén is. Kihelyezett politikai gazdaságtani szakosító indult, első évfolyamán 24 diákkal. A filozófia szakosító a második évfolyammal folytatódik. Ugyancsak második évébe lépett a gazdaságpolitikai speciális kollégium. A marxizmus—leninizmus esti egyetem első évfolyamának egy, második évfolyamának három osztálya van, közülük egy Abonyba kihelyezve. A harmadévesek két osztály hallgatóságát alkotják. A marxista—leninista esti középiskola elsőévesei öt osztály közösségéhez tartoznak, a másodévesek hat csoportot tesznek ki. Egy kihelyezett káderképző osztály indult Albertirsán. Miután a hallgatóság soraiban sok a fiatal, különösen fontos, hogy az oktatás minden szintjén elmélyülten foglalkozzanak hazánk felszabadulásának közelgő, negyvenedik évfordulójával, a múlt és a jelen eredményeivel. Általános cél, hogy az építőmunkában elért sikereinkkel jól politizálva, a végbement fejlődést széleskörűen ismertetve formálják az előadók az emberek szemléletét. Tamasi Tamás ¥éradókat tüntettek ki Családias hangulatban ültek össze az ÉVIG ceglédi kisgépgyárának vöröskeresztes aktívái. — Az ÉVIG közel van kórházhoz, véradói még sokan sem mondták, hogy nem jönnek — ezekkel a szavakkal nyitotta meg az összejövetelt Veres Lászlóné, a Ceglédi Vértranszfúziós Állomás munkatársa. A vérellátó központ nemcsak a helyi kórházat látja el az életmentő vérrel, hanem juttat súlyos, sok vércserével járó műtétekhez ritkán előforduló vércsoportú vért Szegedre, sőt az Országos Kardiológiai Intézetbe is. A vér olyan gyógyszer, amit semmi mással nem lehet pótolni! Sokat beszélünk mai rohanó világunkról, az emberi kapcsolatok csökkenéséről. A véradók önzetlenül adnak vért, mintegy ellensúlyozva az emberek emlegetett elhidegülését. Horváth Józsefné, a Vöröskereszt városi bizottságának titkára átadta a tízszeres, tizenötszörös és hússzoros véradóknak a kitüntetéseket. Ünnepélyes pillanat volt, amikor egy idősebb, pirospozsgás, kerek arcú férfi, az ÉVIG nyugdíjasa, Horváth János jelentkezett a hatvanszoros véradásért járó jutalomért. Retkes Valéria, a gyár vöröskeresztes titkára köszöntötte a kitüntetetteket, erőt, egészséget kívánt a külön szeretettel véradóknak, köszöntötte Horváth Jánost, kívánva neki, hogy egészségben érje meg a 75-ik véradását is — ugyanis a városban és vonzáskörzetében ilyen sokszoros véradó nincsen több! A gyár készenléti véradó brigádja már sokszor adott segítséget a kórháznak. A nap bármely szakában hívhatják őket, első szóra ott vannak, segítenek. Sz. Kell fiak és félfa Cegléd határában és a városközeli kiskertekben jól haladnak az őszi munkákkal a hétvégi kiskertek gazdái. Az almát, körtét már leszedték, a szőlőszüretnek is a vége felé tartanak. Szinte kivétel nélkül minden kiskertes állítja: az év folyamán sok dolga akadt, ám hiába végzett el mindent, amit, kertje megkívánt, a termés nem annyi és nem olyan, mint amire számított volna. Az őszi idénymunkákhoz sorra hozzáláttak, beszerezték a szükséges eszközöket, vegyszerféléket. A fóliás kertészkedők a fóliavázhoz borítóanyagot vennének, ám nem járnak mindig sikerrel a „gazdaboltokban” mert vagy a kapható méret hibádzik, vagy nincsen fólia. Ám beszerezhetnek máris zöldség- és virágmagvakat, kötözőfonalat, háziszerszámot. Keresett cikk volna emellett a fák törzse köré csavarható, vadtól védő háló, hogy a nyulak, őzek ne kóstolgassák a gyümölcsfák kérgét a télen. Kirándulás: A mozgássérültek egyesületének városunkbeli csoportja, november 10-én a Dunakanyart keresi fel. Akik szeretnének részt venni a kiránduláson, november 1- ig jelezhetik szándékukat az egyesület Kozma Sándor utca 1. szám alatti irodájában. I Három fajtát szüreteltek Ezen a vidámnak igazán nem mondható idei szüreten a nagyüzemekben is igyekeznek minél gyorsabban leszedni a termést. A Ceglédi Állami Tangazdaság Budai úti szőlőskertjében készült a felvételünk, ahol a cirfandlit, a furmintot és a rizlinget szüretelték az alkalmi segítőtársak Apáti-Tóth Sándor felvétele Tavasszal majd megint Útra kelnek az autósok Év eleje óta számos szervezett úton járhattak már a Magyar Autóklub ceglédi csoportjának tagjai, családostul, baráti társaságostul, saját járművükön, vagy autóbusszal, repülőgéppel. A klub már hírül adta: időben, vagyis már most elkezdik szervezni a tavaszi utazásokat, az IBUSZ helybeli Irodája segítségével. Eszerint Drezdába a tavasszal repülőgéppel látogathatnak el a klub tagjai, Bécsbe autóbuszos utat szervez, romnaposat az autóklub. hu"A busz Cegléd főteréről indul, szinte „háztól- házig” járatnak mondható. Emellett márciusban szervezetten autóval is útra kelhetnek Bécsbe azok, akik a másik, háromnapos túrán részt szeretnének majd ven-Jugoszlávia határközeli városaiba viszi az utazást kedvelőket egy másik busz. Csantavéren disznótoros ebéd várja a vendégeket, lovasprogramot nézhetnek meg Zobnatban. Mivel a ceglédiek szívesen látogatnak „szomszédolni” Ungvárra, így az ungvári buszos út sem marad ki a tavaszi lehetőségek közül. Az autóklub április végére, május elejére egy tíznapos törökországi utat szervez, lakossági valutakeret terhére. A Ceglédről induló autóbusz Jugoszláviát, Bulgáriát érintve megy Isztambulba és Bursba. Valamennyi turistaútról, bővebb felvilágosítást adnak a Petőfi utcai klubirodán, hivatali időben. ISSN 0133—paoo (Ceglédi Hírlap Átalakuló szokásaink Dologra figyelmeztető néwlap Mihály napján egyik ismerősömtől hallottam a tréfás versikébe foglalt kérdést: — Évenként visszatér, / Némelykor sokat ér, / Máskoron ráfizetsz, t S nélküle nem lehetsz — mi az? Többen is voltunk együtt, de csak a versike ismerője tudta a helyes választ, s ez a névnapot jelentette. Nyelvészkedő barátom nem akart elmaradni, így aztán ő is feltette a kérdést: — Hogy hívták a névnapot a nyelvújítás előtt? — Hallgatásunkra megmagyarázta, hogy azt bizony szente napja névvel illették korábban, s ez az elnevezés mindjárt meg is gyalázza az ünnep eredetét.maA katolikus egyház a keresztség alkalmával valamelyik szentje nevét adja megkereszteltnek, hogy az legyen a példaképe és pártfogója istennel, minden szentjének pedig megemlékezésül az év egy-egy napját rendelte. A megkeresztelt meg is emlékezett az évforduló védszentjéről, vagyis megünnepelte a szente napját. Családi lakoma Kezdetben tehát csak vallási jellege volt a megemlékezésnek, de aztán fokozatosan átalakult: a védszentről való megemlékezésből az emlékező ünnepe lett. családi lakoma, vagyis a szente napot vagy névnapot tartó személy felköszöntése. Napjainkban országszerte ünneplik a különböző névnapokat. Igen elterjedt — ám vitatható szokás — a munkaidőben rendezett munkahelyi névnapozás. A családi ünnep a mukahelyek ünnepévé bővült, de megőrizte régi tartalmát; köszöntések hangzanak el, sűrűn összeütődnek a borospoharak, itt-ott még táncra is perdülnek. Udvari bál népsége természetesen nem hasonlított az úri rend tagjainak ünnepi lakomáihoz. Még a névnapok is a különböző munkák elvégzésére figyelmeztettek. A március 19-i József-napon — ez közismerten az esztendő első meleg napja — mindenkinek meg kellett kezdenie a szántást. Az április 24-i Szent György-napon, mely ősi tavaszkezdő ünnep, kihajtották a nyájat, megtartották a tavaszi cselédvásárt. Péter-Pál is fontos szerepet játszott a gazdasági életben, mert ilyenkor szakadt meg a búza töve, és kezdődhetett az aratás. Mihálj-nap az őszi mezőgazdasági évnegyed kezdő napja, eddig eleget kellett tenni a természetbeni szolgáltatásoknak. A tavasztól őszig terjedő időben, vagyis a jelentős munkák idején, nem rendeztek nagy névnapokat a falvakban. Márton napja már a munkák befejezésének idejére esett, így aztán lehetett ünnepelni. Sok családban vágtak ezen a napon hízott ludat és kóstolták meg a köszöntőkkel az újbort. András napjára már disznót öltek. A legnagyobb mulatságot a karácsonyi István- és Jánosnapokon rendezték Apám János volt, de névnapjának előestéjén soha nem feküdt le, mert már hajnalban érkeztek a köszöntők, akiket terített asztal — kalács, pogácsa, kancsó bor, üveg pálinka — várt. Először azonban meg kellett hallgatni a rigmust, amit Réti Istvántól jegyeztem le, s bár ezt az István-napi köszöntés, mégis majdnem azonos a Jánost köszöntővel. / Eljöttem én jó reggel, / Istvánt köszönteni, / Az egek urától / Minden jókat kérni. / István, megérted a napodat, / Szent István áldja házadat. / Nem köszöntök én másért. / Csak egy kis pálinkáért. Szíves kívánság Lényeges dologra emlékszem: bármilyen népes volt a névnapi lakoma, arra nem hívtak senkit. A névnapozás megtisztelés volt. — Ha lösztök, lesztek, s ha lesztek, esztek — mondogatta nagyapám, akinek a névnapja arról volt híres, hogy Mihály-napkor már mézes szőlőből leszűrt újborral kínálta vendégeit. A névnapi köszöntők máig sem múltak el. Gazdagodtak inkább. A jókívánságokat tolmácsoló rokonokhoz, komákhoz a munkatársak is csatlakoztak. Jó lenne, ha az új és kiszélesedő divat a régi köszöntők emberi melegségét is átvenné: — Amennyi fűszál van a tarka mezőben, / Amennyi csepp víz van a tenger medrében, / Annyi áldás szálljon barátunk fejére! / Szívesen kívánom! Tercsik Mihály Persze, a mai névnapok meg sem közelítik az olyan ünnepséget, amilyenről Bogdán István ír Régi magyar mulatságok című könyvében. — Mária Terézia 1749. október 15-én ilyen rendben ünnepelt: Délelőtt fél 10-kor a palota tükör- KÖSZOÍŐ, KÖSZÖlitő termében fogadta a külföldi követek jókívánságait. Fél likőr a kihallgatásteremben kézcsókra járultak elé a tisztek. Fél 12-kor istentiszteleten vett részt. Ezt követően a főrangú hölgyek köszöntötték. Utána udvari ebéd, mintegy százszemélyes terítékkel. Egy kis pihenő következett. Ezután a huszonnégyezer lampionnal kivilágított vár nagy galériájában a meghívottak részére udvari bál volt, amelyet császár nyitott meg a legidősebb főhercegnővel. A föld népének névnapi ün-