Pest Megyei Hírlap, 1990. október (34. évfolyam, 230-255. szám)
1990-10-31 / 255. szám
1390. OKTÓBER 31., SZERDA Homokból nem lehet meggazdagodni A kürtőkotró parancsára Körzetünk kürtőkotrójától bősz felszólítást kaptam, meg kell emelni a kéményt. Rajtam ne múljon, megemeljük. Csakhogy: A tüzépes, akinél a téglát, cementet, meszet vettem, homokkal nem tudott szolgálni, de készséggel felajánlotta, házhoz szállíttat egy köbméternyit. Ez a minimális mennyiség homokból, szállítással együtt 400 forint az ára. Eltekintve a pénztől, mit kezdjek én egy köbméter homokkal? Erre az építőanyagok kárára sem tudott tanácsot adni, viszont elárulta, melyik a legközelebbi homokbánya a környéken. gi — Soroksár után letér a réM5-ösről az öreg ócsai útra. Az elágazásnál ki van téve a tábla, el sem tévedhet. Farkas Jakabnak hívják a tulajt, mondja, hogy én küldtem. — Szóval már maszek homokbánya is van — summáztam az információt, s némi kíváncsisággal indultam a beszerző körútra. Számomra a bánya szó mélységet, aknakast és járatok labirintusát jelenti. A Farkas és Társa homokbánya egy körülbelül két hektáros katlan, amelynek láttán az embernek olyan érzése támad, mintha egy holdbéli tájon járna. Alkalmi potyázok Kapu nincs, még kapufélfát sem látni, csak egy karóra kiszegezett táblát. A bánya területére idegeneknek belépni tilos! Ez a figyelmeztetés több okból is fölösleges. A bánya nincs bekerítve, bármelyik oldalról könnyűszerrel megközelíthető, illetve véletlenül is be lehet tévedni. Nappal reggeltől estig jelen van valaki, kétes szándékú egyén ilyenkor nem jön a telepre. Éjjel annál inkább, kocsiszámra lopják a homokot. Billenőssel, markolóval érkeznek az alkalmi potgázok. A felszíni kitermeléshez vezető út elején ütött-kopott lakókocsi, ez az iroda, innen irányítja a munkát Farkas Jakabné. Tárgyal az ügyfelekkel, számlát ír, s közben arra szakít időt, hogy velem beszélisgessen. — Aki adta az ötletet, hogy pont homokból ,,meggazdagodni”? próbáljanak — kérdem félig tréfásan tőle. A fiatalasszony elérti a tréfát, ugyanilyen hangnemben válasszol. — Tudja, mennyibe kerül annak a gépnek a napi bérleti díja? — mutat ki a homokot markoló Volvo mamutra. — ..Csekély” hatezer forint plusz áfa. Csak ezért 60 köbméter homokot kell naponta eladni, és hol van még az a pénz, amit a Péterimajori Tangazdaságnak fizetünk területbérként?! Ami az ötletet illeti, az a férjemtől indult. Fia ráfázunk, neki köszönhetjük. Farkasék nem csak úgy, fej nélkül vágtak a dologba, a két fivér sofőrként dolgozott, beletanultak a szállításba, ráadásul ismerték a terepet s az itteni homok minőségét. — Szoroztunk, osztottunk, tájékozódtunk, aztán belevágtunk. Sokan mondták, nagy kockázattal jár egy régi bányát újra megnyitni, idő kell a bejáratáshoz. De mi nem jár ma kockázattal? Aki ezzel nem számol, az ne vállalkozzon. A Farkas-cég homokból él, de nem homokra épít. Induláskor bekalkulálták az M0-s sztráda és a majdani világkiállítás homokszükségletét is. Az előbbi szépen bejött, sűrűn fordulnak az Aszfalt- és Útépítő Vállalat kamionjai, Józsi úr, a Volvo pilótája alig győzi őket megrakni a hatalmas markolókanállal. Valamit valamié. A bánya augusztus elején nyitott, az első két hónap mérlege napi 200 köbméter hojmok. Az enyhe ősz kedvezett az építkezéseknek, az októbert is jól zárják. De mi lesz, ha beáll a fagy, megjön a hó. Lesz-e kereslet télen is homokra? — A szerződésünk úgy szól a Volánnal, hogy bármelyik pillanatban visszaküldhetjük a Volvót. Van egy saját, kis kapacitású markológépünk, az megbirkózik majd a télen várható napi 50 köbméteres igénnyel. — Nem lesz itt hideg mínusz húsz fokban? — vitek körül a bádogketrecben. — Mivel fűt majd? — PB-gázzal. Csak az a hátránya, hogy hordozni kell palackot, éjjelre nem lehet itta hagyni. Egyet már elloptak a csövesek. Hiába zárunk két lakattal, leverik. Még a Volvót sem merjük magára hagyni. Józsi bácsi beviszi egy közeli tanyára. Különben télen a férjem és a sógorom váltják majd egymást, én otthon lazítok. Rám fér, a nyáron sokat hajtottam, reggeltől estig itt ültem. — Van egy olyan érzésem, ha ez a vállalkozás hoz is a konyhára, a nyaralásokat jó időre leírhatják a programból. — Valamit valamiért. Két zsákot megtöltök a szép, aranyszínű fövennyel, amelyért — lévén, hogy nem vettem igénybe a Volvót — nem kell fizetnem. — Majd legközelebb beszámítom. Ha nagyobb tételben rendel. Jövőre már lesz saját szállítókocsink is, házhoz visszük a kívánt mennyiséget. Csak tisztességgel — És mi lesz azokkal, akiknek nincs szükségük nagy tételben homokra? — Ismerjük a problémát, már folynak a tárgyalások a Tüzéppel. Ha szót értünk, ha lesz rá elég kereslet, tavasszal megkezdjük a zsákos kiszállítást, 50 és 100 kilós kiszerelésben. Homokból meggazdagodni? Magam sem gondoltam komolyan, Farkasék sem. — Minket egyetlen cél vezéreit ebben a vállalkozásban: tisztességes , munkával ,tisztességes módon megélni — mondja Farkasné. A tisztességes szándékhoz nem fér kétség, a homok — bár hőre kiterjed, összehúzódik — nem hidegben ital és nem hús, a homokkal nem lehet manipulálni. Talán ez is egy az okok közül, amiért kocsma, falatozó több van, mint maszek homokbánya. Matula Gy. Oszkár Egyedi takarmányreceptek A tanács nem kerül pénzbe Az idei takarmányár-növekedések olyannyira felszínre hozták az állattartók indulaait, hogy a szakemberek szerint maholnap megkérdőjelezhető: egyáltalán érdemes-erra ösztönözni a gazdaságokat, s a kistermelőket, hogy sertés- és szarvasmarha-hizlalásra rendezkedjenek be? A sertéshúságazat — úgy tűnik — felélte maradék tartalékait. A paraszti portákon elképesztően olcsó árakon juthatnak hozzá a felvásárlók a malacokhoz. A süldőket pedig inkább levágják, s a hűtőládákban tárolják, mintsem a húsipari vállalatoknak adják oda. A Herceghalmi Kísérleti Gazdaságban, ahol a magyarországi sertéshústermelés jelentős részét a Hungahib Sertéshús-termelési Rendszer szervezi, sikerült megteremteni a gazdaságos takarmánybázist is. Úgy tűnik, hogy a józan jövőbe látás naponta érleli gyümölcsét, hiszen a herceghalmiakat nem sújtják különösképpen a tápárak. A kísérleti gazdaság három évvel ezelőtt alakította ki a nyugatnémet Meyer cég premixeire alapozott takarmánykészítményeit. Az 1987-es induló évhez viszonyítva tavaly már 30 százalékkal nőtt a piacra dobott takarmányféleségek mennyisége, jelezve, hogy megoldják a piacra termelést is. Az ország mintegy nyolcmillió tonnányi takarmánygyártásának egyötödét Herceghalom adja. Együttműködésük a megyei gabonaforgalmi vállalatokkal, a közvetlen partnerekkel és a tsz-ekkel eleddig felhőtlennek tűnik. A cég termékei közül a premixek használata terjedt el, mert ezeknek a készítményeknek a kezelhetősége kiválóan alkalmazkodik a partnercégeknél található különböző típusú tápkeverőkhöz. A tartós piaci sikerek érdekében szenek a jövőben nem töreksem együttműködési, sem pedig szaktanácsadási díjak bevezetésére a takarmányozásban. A már meglévő egyedi igényeknek megfelelően új ásványi és vitaminpremixek kialakításán dolgoznak. Köztudott: az aszály miatt félmillió tonna gabona behozatalára szorul az ország. Az árpa, a kukorica nyugati piacokról érkezik hozzánk. A táp-, illetve takarmánykészítő üzemek, gazdaságok így hozzájuthatnak a szükséges alapanyagokhoz. Tekintettel arra, hogy az egyes gazdaságok alapanyaghelyzetében, mint például a búza, árpa, kukorica, a fehérjeforrások beszerzési lehetőségeiben (köztük a hazai természetű szója, halliszt, állati melléktermékek) különbségek mutatkoznak, ezért a herceghalmi cég minden megrendelő részére egyedi receptúrákat dolgozott ki. Ezen az őszön már megállapítható, hogy számottevően visszaesett a farmergazdaságok táp- és takarmányszükséglete. A megyében is mind több gazdálkodó vált profilt, vagyis felszámolja a drága ólakat, s túlad az állatállományon. Ezek ismeretében óhatatlanul is felvetődik a kérdés: vajon a herceghalmiak és a hozzájuk hasonló profilú cégek meddig tudják tartani azt a takarmány-előállítási és -forgalmazási ütemet, amelyre az utóbbi években berendezkedtek? (gyócsi) FELTÁMADUNK Feltámadunk! Temetők portálja hirdeti, de ki hisz már ebben? Talán azok a porcelánmosolyú matrónák és nyáron is zakót, kalapot viselő öregurak, akik kis csokrokkal járják az árnyas utakat, s a rideg márványkövek mellett meleg szavakat suttognak a rég elmúlt kedvesnek. Halottak napján megélénkül a sírkert, felerősödik a makadám csikorgása. És felerősödik bennünk a megfakult szeretet, nevek, arcok villannak elénk, melyeket év közben átenged a feledés rostája. Gyertyát, mécsest gyújtunk. Kívül és belül. Repdesve táncol a láng a hanton, s fényesen ég a szívünk mélyén. Emlékezünk. Feltámadunk? Aligha. De ameddig élünk, halottak napján virággal, mécsessel igazoljuk: a szeretet nem hal meg, a szeretet bennünk él. A halottak iránt is. Kép: Erdősi Ágnes Szöveg : Matula Gy. Oszkár Jól borsozott az ára Tetőre rakjuk a bécsi táskát Akik járműveikkel vagy csak úgy, gyalogosan elhaladnak Dunakeszin, a Duna- Bramac Kft. cserépgyára előtt, tapasztalhatják, hogy az építőanyagokat tároló terület soha nem ürül ki. Van jócskán mit forgalmazni, hiszen az alpesi plussz, valamint a hódfarkú tetőfedő anyagok mellett beton padlólapok, továbbá egy újdonság, a bécsi táska (egyenesre vágott hódfarkú cserép) gazdagítja a választékot. Hónapok óta valóságos cseréperdő tarkítja a kft. tárolóját, ezért az építkezők kedvükre válogathatnak a szükséges anyagokból. Kedvükre és pénztárcájukra szabottan, mert azért ezek a termékek még mindig nem az átlag magyar polgárok keresetéhez igazodnak. A kft. számítástechnikusa, Graskovits János szerint ezek az építőanyagok már mind eladhatók, hiszen minőségük, színük és formájuk jól alkalmazkodik az építkezők igényeihez. Sőt, ha a kívánt színű vagy formájú cserép éppen nem található, akkor készek egyedi igényeket is kielégíteni. Természetesen több százezer darabos nagyságrendben, hiszen az előállítás csak így gazdaságos. A Duna- Bramac Kft. eladási irodája előtt már a kora délelőtti órákban feltűnik a vásárlók tömege. Igény szerint a kft. az építkezés helyszínére fuvarozza az árut. A hódfarkú termékek egységára 15 forint 50 fillér darabonként, ha szállításról a vevő gondoskodik. A pillanatnyilag három színben készített cserepek tulajdonképpen mindenfajta lakóvagy középületre felrakhatók. Szakemberek szerint a legjobban a műemlékvédelem jár ezekkel, mert az anyagok nemcsak jól mutatnak az épületeken, hanem biztosítják a műemlékek állagának megóvását is. A változatos színű, nagyméretű, rusztikus hatású beton padlólapok az épületen belül akár térelválasztóként is, vagy az épületen kívül mint járdaszigetek alkalmazhatók. Gy. L. Fellendülőben a falusi turizmus Akinek nem kell telefon Az idegenforgalom, a turizmus az a gazdasági ágazat, amely az egyre szűkülő belföldi piac megsegítésére, a fogyasztók millióit invitálja az országba. A messze földön híres magyar konyha, a zamatos borok érthetően a turisták elsődleges csábítói. Mind több az olyan cég, amely hagyományos programjaiba bátran veszi be a hazai folklór, az élő néprajzi hagyományok bemutatását. Szakemberek nagy jövőt jósolnak a falusi turizmusnak. Utóbbi megizmosodását segítheti, hogy a falusi vendégfogadásra berendezkedők jövedelme tíz ágyig és évi 300 ezer forint bevételig, adómentes. Pályázhatnak az Idegenforgalmi Alap kölcsöneire, újrakezdési hitelt is kaphatnak, és részesülhetnek az elmaradt térségek fejlesztésére szánt összegből. Mi több, még világbanki hitelre is igényt tarthatnak. A falusi vendéglátás felbecsülhetetlen előnye annak emberi tartalma, hiszen mód és alkalom kínálkozik arra, hogy a kontinensen, vagy éppenséggel a tengerentúlon lakók valamelyik magyar vidéki portára tévedve megismerkedhessenek egymás szokásaival, népi-nemzeti hagyományaival. A Magyar Falusi Vendéglátók Szövetsége, az Országos Idegenforgalmi Hivatal támogatásával olyan katalógust adott ki, amelyik tíznyelvű bevezetőben ajánlja az érdeklődőknek a Címeket közölő magyar vidéket, s mostanság 280 faluban kínálnak közel kétezer szálláshelyet. A falusi, tanyai üdülés Pest megyében is kezdi bontogatni a szárnyait. Nem véletlen, hogy mind több szövetkezet és állami gazdaság alakít ki idegenforgalmi ágazatokat. A fővároshoz közel eső településeken, nagyközségekben és városokban mind több az olyan panzió, amelyeknek lakói kedvükre válogathatnak a különböző programokban amelyeknek során sok hívet szereznek a lovastúrák. Utóbbira példa egy szigetszentmiklósi gazda, akinek tucatnyi lova áll a bel- és külföldi kirándulók rendelkezésére. Rátalálhatnak már az érdeklődők a különféle komfortfokozatú panziókra, szálláshelyekre a Börzsönyben, Piliscsabán vagy Ócsán. Információink szerint a megye déli területei azok, ahol a lakosság egy része érdeklődik a turisták iránt. Mostanában fejeződött be az európai falusi turizmus első kongresszusa. A jelenlévők a magyarországi rendezvényt mérföldkőnek tekintették. A kongresszuson 14 európai ország és Kanada képviselői vettek részt. Vizsgálataik szerint a falusi vendégfogadás az adott települések felemelkedését szolgálja. A Magyar Falusi Vendéglátók Szövetsége a közelmúltban nyitotta meg a főváros V. kerületében, a Szabadság tér 14. alatt azt az irodáját, ahol készséggel adnak felvilágosítást azoknak, akik a szabadságukat, a hétvégéiket szeretnék valami csendes és kellemes környezetben eltölteni. Akik levélben kérnek felvilágosítást a Magyar Vendéglátók Szövetségétől (Pf. 616) két ajándékcímet kapnak. Az átlagos napi egységár egy falusi panzióban szállással és étkezéssel együtt személyenként 300 forint. Érdekességként érdemes megemlíteni, hogy akadt olyan kanadai jelentkező, aki kikötötte, nem kíván telefont, televíziót vagy rádiót látni a szobában. A felsoroltak közül a telefont már látatlanban is meg lehetett ígérni. Ez utóbbi azt jelezné, hogy miként válhat a hátrány előnnyé? Gyócsi László