Pest Megyei Hírlap, 1991. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-01 / 127. szám
Csatorna be, cserép ki Teherautó pótkocsiján és személygépkocsi utánfutóján is szállítanak árut a Budapesti Tüzép 45. számú bagi építőanyag-telepére. Az építkezők számára talán nem is olyan jelentéktelen pillanatot örökítettünk meg: ekkor érkezett először esőcsatorna a telepre A viszonylag keskeny, de annál hosszabb telken sok anyag tárolására van mód. Jól megfér egymás mellett a cserép — amiből éppen szállítanak — és a Therwoolin hőszigetelő anyag (Balázs Gusztáv felvételei) gödöllői hírlap Gödöllő, Szabadság tér 10. 8 A szerkesztőség vezetője: Balázs Gusztáv. 0 Munkatárs: Pillér Éva. Q Postacím: Gödöllő, Pf. 11. 2100. Telefax és telefon: (28) 20-795. @ Szerkesztőségi fogadóóra: hétfőn 10-től 13 óráig. © Hirdetésfelvétel: munkanapokon 8.30-tól 13 óráig a szerkesztőségben. GÖDÖLLŐI KirvNt, XVIII. ÉVFOLYAM, 137. SZÁM 1991. JÚNIUS 1., SZOMBAT Pedagógusok elismerése A tegnapi gödöllői pedagógusnapi ünnepségen nyugalomba vonulásuk alkalmából a művelődési és közoktatási miniszter által adományozott Pedagógus Szolgálati Emlékérmet következő pedagógusok vehették át: Barkóczi István igazgató, Damjanich János Általános Iskola, dr. Bodnár Pálné tanító, Petőfi Sándor Általános Iskola, Mészáros Lászlóné tanár, Erkel Ferenc Általános Iskola, Szanyi Józsefné tanító,Erkel Ferenc Általános Iskola, Tarsoly Barnabásné óvodavezető, 5-ös Számú Napköziotthonos Óvoda, dr. Tóth Zoltánná tanár, Damjanich János Általános Iskola, Túsz Zsigmondné tanító, Erkel Ferenc Általános Iskola, dr. Vágó Józsefné tanító, Erkel Ferenc Általános Iskola. Munkájuk elismeréseként a következő oktatásügyi dolgozók részesültek miniszteri dicséret kitüntetésben: Babka Mihály karbantartó-csoportvezető, gamesz. Berecz Lászlóné óvodavezető-helyettes, 2-es Számú Napköziotthonos Óvoda, Bartók József tanár, Madách Imre Szakmunkásképző és Szakközépiskola, Bujtás Lászlóné tanító, Hajós Alfréd Általános Iskola, dr. Deák Józsefné logopédus, Beszédjavító Állomás, Gajdáné Hellenpach Mária, óvodapedagógus, 5-ös Számú Napköziotthonos Óvoda, Gersei Ferencné tanár, Hajós Alfréd Általános Iskola, Jakus Lászlóné óvodapedagógus, 2-es Számú NapközioUhonos Óvoda, Kiss Jánosné béres munkaügyi főelőadó, gamesz, Kovács Imrenvé igazgatóhelyettes, Damjanich János Általános Iskola, Lendvai Lászlóné élelmezésvezető, Erkel Ferenc Általános Iskola, Mayer Helga tanító, Hajós Alfréd Általános Iskola, Mezővári Ottóné igazgatóhelyettes, Hajós Alfréd Általános Iskola, Nagy Júlia tanár, Petőfi Sándor Általános Iskola, Nagypál Benedekné tanító, Petőfi Sándor Általános Iskola, Németh Gyuláné dajka, 4-es számú napköziotthonos óvoda, Ócsai Sándor tanár, Petőfi Sándor Általános Iskola, Pap Istvánná óvodapedagógus, 3- as Számú Napköziotthonos Óvoda, Rajnák László szakoktató, Madách Imre Szakmunkásképző és Szakközépiskola, Sima Gáborné tanító, Petőfi Sándor Általános Iskola, Sípos Lászlóné hivatalsegéd, Damjanich János Általános Iskola, Somodi Károlyné adminisztrátor, Madách Imre Szakmunkásképző és Szakközépiskola, Szabó Gézáné gyógypedagógiai tanár, Kísérleti Általános Iskola és Speciális Szakiskola, Szántai Istvánná gazdasági vezető, Madách Imre Szakmunkásképző és Szakközépiskola, Urbánné Hucskó Erzsébet tanár, Hajós Alfréd Általános Iskola, Várnainé Nagymengyi Erzsébet óvodapedagógus, 4- es Számú Napköziotthonos Óvoda, Ternákné Gábori Gabriella tanár, Hajós Alfréd Általános Iskola. A városunkban kifejtett 20, illetve, 30 éves pedagógiai tevékenysége elismeréseként jutalomban részesültek a következő dolgozók. Húszéves munkáért: Fekete Szilveszterné óvodapedagógus, 2-es Számú Napköziotthonos Óvoda, Kalmár Éva óvodapedagógus, 3-as Számú Napköziotthonos Óvoda, Hajdú Béláné tanító, Erkel Ferenc Általános Iskola, Dékán Éva igazgatóhelyettes, Damjanich János Általános Iskola, Edlmayer Antalné tanár, Madách Imre Szakmunkásképző és Szakközépiskola, Juhász Károly tanár, Madách Imre Szakmunkásképző és Szakiközépiskola, Tollas Gáborné tanár, Madách Imre Szakmunkásképző és Szakközépiskola, Lenért József szakoktató, Madách Imre Szakmunkásképző és Szakközépiskola, Németh Tamásné könyvelési csoportvezető, Madách Imre Szakmunkásképző és Szakközépiskola, Jakubecz Józsefné gondnok, Madách Imre Szakmunkásképző és Szakközépiskola, Vértes István tanár Török Ignác Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola, Kalmár Lászlóné konyhai dolgozó, Erkel Ferenc Általános Iskola. Harmincéves munkáért Reichard Tiborné tanár Erkel Ferenc Általános Iskola, dr. Molnár Józsefné tanár, Damjanich János Általános Iskola, Barkócz István igazgató, Damjanich János Általános Iskola, Szanyi Józsefné tanító Erkel Ferenc Általános Iskola, Tarsoly Barnabásné óvodavezető, 5-ös Számú Napköziotthonos Óvoda, dr. Tóth Zoltánná tanár, Damjanich János Általános Iskola, Túsz Zsigmondné tanító, Erkel Ferenc Általános Iskola, dr. Vágó Józsefné tanító, Erkel Ferenc Általános Iskola. díj rendőrkapitány Fontos a lakosság bizalma Mint ismeretes, a Gödöllői Rendőrkapitányság vezetésére kiírt első pályázat nem hozott eredményt. Megírtuk, hogy az új pályázat elbírálásáig dr. Komáromi István rendőr alezredes, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője fiatal, remek adottságú szakembert kíván megbízni a feladattal. Parancsait — személyes részvétele mellett — tegnap állománygyűlésen ismertették a Gödöllői Rendőrkapitányságon. Dr. Komáromi István június 1 jei hatállyal a gödöllői kapitányság állományába helyezte át Papp György őrnagyot, aki eddig az Országos Rendőrfőkapitányság repülőtéri biztonsági főigazgatóságának bűnügyi alosztályát vezette, egyben megbízta a kapitányságvezetői feladatok ellátásával. Megszüntette dr. Csömör István rendőr alezredes gödöllői kapitányságvezetői megbízatását, és beosztotta a bűnügyi osztály állományába osztályvezetőnek, valamint kapitányságvezetőhelyettesnek. Eddigi munkájáért dicséretben és jutalomban részesítette. Tormai András rendőr őrnagy bűnügyi osztályvezetői és kapitányságvezető-helyettesi megbízatását megszüntette, és beosztotta a bűnügyi osztály vizsgálati alosztályának állományába alosztályvezetőnek. Papp György őrnagy Budapesten született 1943-ban, középiskolai tanulmányai után a budapesti HÉV-nél dolgozott vasútforgalmi technikusként. Rendőri pályafutását húsz éve a budai járásban kezdte járőrként. 1972-től a megyei főkapitányság bűnügyi osztályának vizsgálati alosztályán dolgozott 76-ig, majd átkerült az életvédelmi alosztályra. 1981-től megbízott, majd kinevezett vezetője volt az akcióalosztálynak. Az elmúlt évben lett a repülőtéri biztonsági főigazgatóság bűnügyi alosztályvezetője. Rendőrtiszti főiskolát végzett, nős. Dr. Komáromi István a gödöllői állományt is átfogóan tájékoztatta elképzeléseiről. Elmondta, hogy bűnözés erőszakossá vált Magyarországon, itt lőnek, itt harcolni kell az állampolgárok biztonságáért. Tegnapelőtt, amikor Vácott járt, még „csak’ öt gyilkosságot követtek el a megyében kinevezése óta. Péntek reggelre ez a szám eggyel emelkedett. A fejlett nyugati államokban háromszáz lakosra jut egy rendőr, hazánkban kilencszázra. Gödöllő helyzete az átlagosnál is rosszabb, mert itt egy rendőr 060 polgár álmára vigyáz. Kifejtette, hogy rendőrökkel nem hajlandó dolgozni, akik italosak, akik eladják a lelküket a bűnözőknek. Azoknak viszont, akik becsületesek, lehozza a csillagos eget is. Hasonló szellemben mutatkozott be az új kapitány, aki egyébként pályázik is erre a beosztásra, amivel most megbízták. Számára nem a százalékól a a fontosak, hanem az, hogy lakosság biztonságban érezze magát. Arra fog törekedni, hogy minél közelibb kapcsolatot tartsanak a rendőrök a lakosokkal, ami által bűncselekményeket is meg lehet előzni. A megyei rendőrfőkapitány hangsúlyozta, hogy Papp György kinevezésével nem dőlt el előre a pályázat sorsa. B. G. A királyné gyűrűje Akár hiszik, akár nem, a fénykép Bécsben készült, a Habsburgok rezidenciáján, a Hofburgban. A császári lakosztályok bűvöletében bolyongó látogató egyszer csak meglátja egy díszes ajtó keretébe csavarozva a tornászgyűrűket. Az idegenvezetők felvilágosítják arról, azután hogy Erzsébet királyné használta, aki igen kényes volt testének szépségére (Balázs Gusztáv felvétele) .ITM....j A szabadságot mi is óvjuk • Az MSZMP tiltakozik Tiltakozunk a megjelent gödöllői sajtóban MDF- kezdeményezés ellen, melyben a szabadság napjává, illetve hivatalos ünneppé nyilvánítják június 30-át. Mondván, ez a nap legyen a szabadság napja. Tiltakozunk azért, mert a világ és a magyar nép szabadsága május 9-éhez fűződik, és ekkor vette kezdetét a fasizmus feletti győzelem napjával. A Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, a szövetséges hatalmak felszabadító harcának befejeztével. Ez történelem. Ekkor érkezett az igazi szabadság. Kinyíltak a koncentrációs táborok, a harcterekről családjukhoz érkeztek a katonák, megkezdődött a romok eltakarítása, a békés építőmunka, megszűnt a fasizmus réme az emberiség fölött. A szabadságot nem lehet, nem szabad egyetlen eseményre, a szovjet katonák távozására leszűkíteni. A szabadságot mi is óvjuk és féltjük, de szélesebb és összetettebb az emberiség számára. Ezért emelünk szót a valós, igazi szabadságunk mellett. A tervezett rendezvények távolmaradási bojkottjára hívjuk fel a lakosságot. A megújult MSZMP gödöllői szervezete és a körzet MSZMP koordinációs bizottsága Magam azon lepődtem volna meg, ha az MSZMP nem tiltakozik. Véleménye kifejtésére természetesen, joga van, csakúgy, mint a többi pártnak, minden egyes embernak, és tudom: sokan sokféleképpen értékelik az MDF kezdeményezését. Hogyan gondolkodom én? Az MSZMP azt állítja magáról, hogy megújult. Most már nem április 4-ét tekintik a magyar szabadság kezdő napjának, hanem május 9-ét. Csak ennyi a változás? Ezekben a napokban gyakran eszembe jutnak Balogh Sándor történész szavai, aki majd egy évtizede arról beszélt, hogy április 4-e csak egyik—igaz, kitüntetett — napja a felszabadulásnak, hiszen az ország különböző területei különböző napokon mentesültek a német megszállás alól. Írhatnék hosszasan arról, hogy a háború fegyverek nélkül — és azokkal is! — folytatódott. Most csak arra utalok, hogy Pozsgay Imre „szívéről” — elmondása szerint — akkor esett le a kő, amikor Bush biztosította afelől, hogy Jaltának vége. Magyarországot — a tervek alapján — június 30-án hagyja el az utolsó idegen katona — és szívem szerint azt kívánom, hogy az ő szabadságuk is jöjjön el ezzel —, de azt hiszem, hogy e dátum felhasználása máris hasonlít április 4. sorsához. Mennyivel másabb, ha kifelé mennek a katonák, 55- 55 nap mint amikor befelé jönnek! Az elűző folyamat — elsősorban a nemzetközi átalakulás miatt (Jaltának kaput!) — nem hagy akkora nyomot az emberben, mint a megszállás napjai. Mohácsra jobban emlékszünk, mint Zentára. Gödöllő például már régen felszabadult — talán elsőként az országban —, amikor elérkezünk június végéhez. Mindezzel nem akarom kisebbíteni a nap jelentőségét, sem megkérdőjelezni azt a jogot, hogy az MDF szabadság napi ünnepet rendezzen a leginkább magyar demokrata városban. Vannak azonban aggályaim, sőt másoknak is. Egy barátom például így gondolkodik: — Azon a napon mi hálát adunk az Istennel.,, és imát mondunk minden magyarért, aki áldozattá vált s zivataros évezred alatt. De azt szeretnénk, ha mindenki a belső meggyőződése szerint ünnepelhetne. Az is megemlékezhet kulákként meghurcolt vagy „malenkij robotra” vitt nagyapjáról, aki nem kötődik valláshoz. Kifejezheti boldogságát azzal is, ha egy jót kiránduló Gödöllőn ökumenikus istentisztelet lesz, ami eleve kizárja a nem vallásosakat, pedig semmi okunk nincs rá! A hangulat óhatatlanul is a szovjetek ellen fordulhat. A Szovjetunió pedig széthullhat, de akkor is hatalmas szomszéd marad, és mi ezer szállal kötődünk hozzá. Európában mindenki Keletre akar eladni. Ezért jönnek hozzánk Nyugatról, és mi sem tehetünk mást, ha meg akarunk élni. Hogy szabado1 leszünk-e már július elsején szellemi láncainktól — igencsak kétséges örökségünket, még sokáig magunkkal juk. Megszállva már harcolnem leszünk, és abban bízom, hogy a jót sem vetjük le magunkról, amit kötöttünk tagnap és tegnapelőtt, sőt Árpád fejedelem óta. Balázs Gusztáv