Pest Megyei Hírlap, 1991. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-01 / 127. szám

Csatorna be, cserép ki Teherautó pótkocsiján és személygépkocsi utánfutóján is szállítanak árut a Budapesti Tüzép 45. számú bagi építő­anyag-telepére. Az építkezők számára talán nem is olyan jelentéktelen pillanatot örökítettünk meg: ekkor érkezett először esőcsatorna a telepre A viszonylag keskeny, de annál hosszabb telken sok anyag tárolására van mód. Jól megfér egymás mellett a cserép — amiből éppen szállítanak — és a Therwoolin hőszigetelő anyag (Balázs Gusztáv felvételei) gödöllői hírlap Gödöllő, Szabadság tér 10. 8 A szerkesztőség vezető­je: Balázs Gusztáv. 0 Munkatárs: Pillér Éva. Q Postacím: Gödöllő, Pf. 11. 2100. Telefax és telefon: (28) 20-795. @ Szerkesztősé­gi fogadóóra: hétfőn 10-től 13 óráig. © Hirdetésfelvé­tel: munkanapokon 8.30-tól 13 óráig a szerkesztőség­­ben. GÖDÖLLŐI KirvNt, XVIII. ÉVFOLYAM, 137. SZÁM 1991. JÚNIUS 1., SZOMBAT Pedagógusok elismerése A tegnapi gödöllői pe­­dagógusnapi ünnepségen nyugalomba vonulásuk al­kalmából a művelődési és közoktatási miniszter által adományozott Pedagógus Szolgálati Emlékérmet következő pedagógusok ve­­­hették át: Barkóczi István igazgató, Damjanich János Általános Iskola, dr. Bod­nár Pálné tanító,­ Petőfi Sándor Általános Iskola, Mészáros Lászlóné tanár,­­ Erkel Ferenc Általános­ Is­­­­kola, Szanyi Józsefné taní­­­­tó,­Erkel Ferenc Általános Iskola, Tarsoly Barnabás­­né óvodavezető, 5-ös Számú Napköziotthonos Óvoda, dr. Tóth Zoltánná tanár, Dam­janich János Általános­­ Iskola, Túsz Zsigmondné tanító, Erkel Ferenc Álta­lános Iskola, dr. Vágó Jó­zsefné tanító, Erkel Ferenc Általános Iskola. Munkájuk elismerése­ként a következő oktatás­ügyi dolgozók részesültek miniszteri dicséret kitünte­tésben: Babka Mihály kar­­­­bantartó-csoportvezető,­ ga­­mesz. Berecz Lászlóné óvo­davezető-helyettes, 2-es Számú Napköziotthonos Óvoda, Bartók József tanár, Madách Imre Szakmunkás­képző és Szakközépiskola, Bujtás Lászlóné tanító, Hajós Alfréd Általános Is­kola, dr. Deák Józsefné logopédus, Beszédjavító Állomás, Gajdáné Hellen­­pach­ Mária, óvodapedagó­gus, 5-ös Számú Napköziott­­honos Óvoda, Gersei Ferenc­­né tanár, Hajós Alfréd Ál­talános Iskola, Jakus­ Lász­lóné óvodapedagógus, 2-e­s Számú NapközioUhonos Óvoda, Kiss Jánosné bér­es munkaügyi főelőadó, ga­­mesz, Kovács Imrenvé igaz­gatóhelyettes, Damjanich János Általános Iskola, Lendvai Lászlóné élelme­­zésvezető, Erkel Ferenc Általános Iskola, Mayer Helga tanító, Hajós Alfréd Általános Iskola, Mezővá­ri Ottóné igazgatóhelyettes, Hajós Alfréd Általános Iskola, Nagy Júlia tanár, Petőfi Sándor Általános Iskola, Nagypál Benedekné tanító, Petőfi Sándor Álta­lános Iskola, Németh Gyu­­láné dajka, 4-es számú nap­köziotthonos óvoda, Ócsai Sándor tanár, Petőfi Sán­dor Általános Iskola, Pap Istvánná óvodapedagógus, 3- as Számú Napköziottho­nos Óvoda, Rajnák László szakoktató, Madách Imre Szakmunkásképző és Szak­­középiskola, Sima Gáborné tanító, Petőfi Sándor Álta­lános Iskola, Sípos Lász­lóné hivatalsegéd, Damja­nich János Általános Is­kola, Somodi Károlyné ad­minisztrátor, Madách Im­re Szakmunkásképző és Szakközépiskola, Szabó Géz­­áné gyógypedagógiai ta­nár, Kísérleti Általános Is­kola és Speciális Szakisko­la, Szántai Istvánná gaz­dasági vezető, Madách Imre Szakmunkásképző és Szakközépiskola, Urbánné Hucskó Erzsébet tanár, Ha­jós Alfréd Általános Isko­la, Várnainé Nagymengyi Erzsébet óvodapedagógus, 4- es Számú Napköziottho­­nos Óvoda, Ternákné Gábo­ri Gabriella tanár, Hajós Alfréd Általános Iskola. A városunkban kifejtett 20, illetve, 30 éves pedagó­giai tevékenysége elismeré­seként jutalomban részesül­tek a következő dolgozók. Húszéves munkáért: Fe­kete Szilv­eszterné óvoda­­pedagógus, 2-es Számú Nap­köziotthonos Óvod­a, Kalmár Éva óvodapedagógus, 3-as Számú Napköziotthonos Óvoda, Hajdú Béláné taní­tó, Erkel Ferenc Általános Iskola, Dékán Éva igazga­tóhelyettes, Damjanich Já­nos Általános Iskola, Edl­­mayer Antalné tanár, Ma­dách Imre Szakmunkáskép­ző és Szak­közép­iskola, Ju­hász Károly­­ tanár, Madách Imre Szakmunkásképző és Szakiközépiskola, Tollas Gáborné tanár, Madách Imre Szakmunkásképző és Szakközépiskola, Lenért József szakoktató, Madách Imre Szakmunkásképző és Szakközépiskola, Németh Tamásné könyvelési cso­portvezető, Madách Imre Szakmunkásképző és Szak­középiskola, Jakubecz Jó­zsefné gondnok, Madách Imre Szakmunkásképző és Szakközépiskola, Vértes Ist­ván tan­ár Török Ignác Gim­názium és Óvónői Szak­­középiskola, Kalmár Lász­lóné konyhai dolgozó, Er­kel Ferenc Általános Isko­la. Harmincéves munkáért Reichard Tiborné tanár Erkel Ferenc Általános Iskola, dr. Molnár József­né tanár, Damjanich János Általános Iskola, Barkócz István igazgató, Damjanich János Általános Iskola, Szanyi Józsefné tanító Erkel Ferenc Általános Is­kola, Tarsoly Barnabásné óvodavezető, 5-ös Számú Napköziotthonos Óvoda, dr. Tóth Zoltánná tanár, Dam­janich János Általános Iskola, Túsz Zsigmondné tanító, Erkel Ferenc Álta­­lános Iskola, dr. Vágó Jó­zsefné tanító, Erkel Fe­renc Általános Iskola. dí­j rendőrkapitány Fontos a lakosság bizalma Mint ismeretes, a Gödöllői Rendőrkapitányság veze­tésére kiírt első pályázat nem hozott eredményt. Meg­írtuk, hogy az új pályázat elbírálásáig dr. Komáromi István rendőr alezredes, a Pest Megyei Rendőr-főkapi­tányság vezetője fiatal, remek adottságú szakembert kíván megbízni a feladattal. Parancsait — személyes részvétele mellett — tegnap állománygyűlésen ismertet­ték a Gödöllői Rendőrkapitányságon. Dr. Komáromi István jú­nius 1­­­ jei hatállyal a­­ gö­döllői kapitányság állomá­nyába helyezte át Papp György őrnagyot, aki ed­dig az Országos Rendőr­főkapitány­ság repülőtéri biztonsági főigazgatóságá­nak bűnügyi alosztályát vezette, egyben megbízta a kapitányságvezetői felada­tok ellátásával. Meg­szüntette dr. Csömör Ist­ván rendőr alezredes gö­döllői kapitányságvezetői megbízatását, és beosztotta a bűnügyi osztály állomá­nyába osztályvezetőnek, va­lamint kapitányságvezető­helyettesnek. Eddigi mun­kájáért dicséretben és ju­talomban részesítette. Tor­mai András rendőr őr­nagy bűnügyi osztályveze­tői és kapitányságvezető-helyettesi megbízatását megszüntette, és beosztotta a bűnügyi osztály vizsgá­lati alosztályának állomá­nyába alosztályvezetőnek. Papp György őrnagy Bu­dapesten született 1943-ban, középiskolai tanulmányai után a budapesti HÉV-nél dolgozott vasútforgalmi technikusként. Rendőri pá­lyafutását húsz éve a bu­dai járásban kezdte járőr­ként. 1972-től a megyei fő­kapitányság bűnügyi osz­tályának vizsgálati alosz­tályán dolgozott 76-ig, majd átkerült­ az életvédel­mi alosztályra. 1981-től megbízott, majd kineve­zett vezetője volt az akció­alosztálynak. Az elmúlt évben lett a repülőtéri biz­tonsági főigazgatóság bűn­ügyi alosztályvezetője. Rendőrtiszti főiskolát vég­zett, nős. Dr. Komáromi István a gödöllői állományt is át­fogóan tájékoztatta elkép­zeléseiről. Elmondta, hogy bűnözés erőszakossá vált Magyarországon, itt lőnek, itt harcolni kell az állam­polgárok biztonságáért. Tegnapelőtt, amikor Vácott járt, még „csak­’ öt gyil­kosságot követtek el a me­gyében kinevezése óta. Péntek reggelre ez a szám eggyel emelkedett. A fejlett nyugati államok­ban háromszáz lakosra jut egy rendőr, hazánkban kilencszázra. Gödöllő hely­zete az átlagosnál is ros­­­szabb, mert itt egy rendőr 060 polgár álmára vigyáz. Kifejtette, hogy rendőrökkel nem­ hajlandó dolgozni, akik italosak, akik eladják a lelküket a bűnözőknek. Azoknak vi­szont, akik becsületesek, le­hozza a csillagos eget is. Hasonló szellemben mu­tatkozott be az új kapi­tány, aki egyébként pályá­zik is erre a beosztásra, amivel­ most megbízták. Számára nem a százalék­ól­ a a fontosak, hanem az, hogy lakosság biztonságban érezze magát. Arra fog tö­rekedni, hogy minél köze­libb kapcsolatot tartsanak a rendőrök a lakosokkal, ami által bűncselekménye­ket is meg lehet e­lőzni. A megyei rendőrfőkapi­tány hangsúlyozta, hogy Papp György kinevezésév­­el nem dőlt el előre a pályázat sorsa. B. G. A királyné gyűrűje Akár hiszik, akár nem, a fénykép Bécsben készült, a Habsburgok rezidenciá­ján, a Hofburgban. A csá­szári lakosztályok bűvö­letében bolyongó látogató egyszer csak meglátja egy díszes ajtó keretébe csa­varozva a tornászgyűrűket. Az idegenvezetők felvilágosítják arról, azután hogy Erzsébet királyné használ­ta, aki igen kényes volt testének szépségére (Balázs Gusztáv felvétele) .ITM....j A szabadságot mi is óvjuk • Az MSZMP tiltakozik Tiltakozunk a megjelent gödöllői sajtóban MDF- kezdeményezés ellen, mely­ben a szabadság napjává, illetve hivatalos ünneppé nyilvánítják június 30-át. Mondván, ez a­ nap legyen a szabadság napja. Tiltakozunk azért, mert a világ és a magyar nép szabadsága május 9-éhez fűződik, és ekkor vette kez­detét a fasizmus feletti győzelem napjával. A Szov­jetunió, az Amerikai Egye­sült Államok, Anglia, Fran­ciaország, a szövetséges ha­talmak felszabadító harcá­nak befejeztével. Ez törté­nelem. Ekkor érkezett az igazi szabadság. Kinyíltak a kon­centrációs táborok, a harc­terekről családjukhoz­­ ér­keztek a katonák, megkez­dődött a romok eltakarítá­sa, a békés épí­tőm­unka, megszűnt a fasizmus réme az emberiség fölött. A szabadságot nem lehet, nem szabad egyetlen ese­ményre, a szovjet katonák távozására leszűkíteni. A szabadságot mi is óvjuk és féltjük, de szélesebb és ös­­­szetettebb az emberiség számára. Ezért emelünk szót a valós, igazi szabad­ságunk mellett. A tervezett rendezvények távolmaradási bojkottjára hívjuk fel a lakosságot. A megújult MSZMP gödöllői szervezete és a körzet MSZMP koordinációs bizottsága Magam azon lepődtem volna meg, ha az MSZMP nem tiltakozik. Véleménye kifejtésére természetesen, joga van, csakúgy, mint a többi pártnak, minden egyes em­bernak, és tudom: sokan sokféleképpen értékelik az MDF kezdeményezését. Hogyan gondolkodom én? Az MSZMP azt állítja ma­gáról, hogy megújult. Most már nem április 4-ét tekin­tik a magyar szabadság kez­dő napjának, hanem május 9-ét. Csak ennyi a változás? Ezekben a napokban gyak­ran eszembe jutnak Balogh Sándor történész szavai, aki majd egy évtizede arról be­szélt, hogy április 4-e csak egyik—igaz, kitüntetett — napja a felszabadulásnak, hiszen az ország különböző területei különböző napo­kon mentesültek a német megszállás alól. Írhatnék hosszasan arról, hogy a háború fegyverek nélkül — és azokkal is! — folytatódott. Most csak arra utalok, hogy Pozsgay Imre „szívéről” — elmondása szerint­ — akkor esett le a kő, amikor Bush biztosítot­ta afelől, hogy Jaltának vége. Magyarországot — a ter­vek alapján — június 30-án hagyja el az utolsó idegen katona — és szívem szerint azt kívánom, hogy az ő sza­badságuk is jöjjön el ezzel —, de azt hiszem, hogy e dátum felhasználása máris hasonlít április 4. sorsához. Mennyivel másabb, ha kifelé mennek a katonák, 55- 55 nap mint amikor befelé jönnek! Az elűző folyamat — első­sorban a nemzetközi átala­kulás miatt (Jaltának­ ka­put!) — nem hagy akkora nyomot az emberben, mint a megszállás napjai. Mo­hácsra jobban emlékszünk, mint Zentára. Gödöllő pél­dául már régen felszaba­dult — talán elsőként az országban —, amikor elérke­zünk június végéhez. Mind­ezzel nem akarom kisebbí­teni a nap jelentőségét, sem megkérdőjelezni azt a jogot, hogy az MDF szabadság na­pi ünnepet rendezzen a leg­inkább magyar demokrata városban. Vannak azonban aggályaim, sőt másoknak is. Egy barátom például így gondolkodik: — A­zon a napon mi há­lát adunk az Istennel.,, és imát mondunk minden ma­gyarért, aki áldozattá vált s zivataros évezred alatt. De azt szeretnénk, ha min­denki a belső meggyőződése szerint ünnepelhetne. Az­­ is megemlékezhet kulákként meghurcolt vagy „malen­­kij robotra” vitt nagyapjá­ról, aki nem kötődik vallás­hoz. Kifejezheti boldogsá­gát azzal is, ha egy jót ki­ránduló Gödöllőn ökumenikus is­tentisztelet lesz, ami eleve kizárja a nem vallásosakat, pedig semmi okunk nincs rá! A hangulat óhatatlanul is a szovjetek ellen fordulhat. A Szovjetunió pedig­­ szét­hullhat, de akkor is hatal­mas szomszéd marad, és mi ezer szállal kötődünk hozzá. Európában mindenki Kelet­re akar eladni. Ezért jönnek hozzánk Nyugatról, és mi sem tehetünk mást, ha meg akarunk élni. Hogy szabado1­ leszünk-e már július elsején szellemi láncainktól — igencsak két­séges­ örökségünket, még sokáig magunkkal juk. Megszállva már harcol­nem leszünk, és abban bízom, hogy a jót sem vetjük le magunkról, am­it kötöttünk tagnap és tegnapelőtt, sőt Árpád fejedelem óta. Balázs Gusztáv

Next