Pest Megyei Hírlap, 1991. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-13 / 137. szám
Egyetlen munkahelye van A kvíz szolgálatában Bensőséges hangulatú ünnepségen búcsúztatták az aktív szolgálatot abbahagyó Németh Zoltánnál, a polgármesteri hivatal pénzügyi csoportvezetőjét. A nyugdíjba vonulásra hivatalosan szeptember 16-án kerül sor, de a búcsúztatónak most adták meg a módját — ahogy Czira Sándor, a polgármestert helyettesítő korelnök fogalmazott. Több beosztásban A közszolgálatban eltöltött évek száma bizony tetemes. 1954-től, az Arany János Gimnázium elvégzésétől számolható úgy, hogy első és egyetlen munkahelye volt az államigazgatás. Többnyire a pénzügyi osztályon dolgozott, s ahogy fogalmazni szokás, végigjárta a ranglétrát az állandó félfogadótól a megbízott osztályvezető beosztásáig. Milliók, emberek — Azért talán legjobban a költségvetéssel szerettem foglalkozni — mondja tűnődve Németh Zoltánnál, de arra már nehezebb lenne válaszolni, miért. Csete Lajos osztályvezetősége alatt kerültem oda, s új szellemet képviselt Falusi István, a későbbi főnököm. Igaz, ekkor — a hetvenes évek elején — több volt a pénz is, lehetett, s máshogy kellett gazdálkodni. Aztán, ahogy nőtt az ötéves tervek sorszáma, értékben úgy lett kevesebb. De a város számára a legnehezebb időszak 1988 után, az új iskola építésének megkezdésére hozott döntés után következett, ez a mai nap is tart. Természetesen nemcsak pénzzel — egyébként nem csekély összegekkel, hiszen a harmincnál több szakfeladatra 100 millió forint körüli összeg jutott — foglalkozott, hanem az emberekkel is. Vajon nem fog hiányozni majd a nyüzsgés, a munka, az emberek? Pihenni akar — Nagyon nehéz volt az utolsó időszak, úgy gondolom, most kellett elmennem a nyugdíjba. Ameddig marad mostani adórendszer, nem is éri meg dolgozni a nyugdíj mellett. Ez nem jelenti azt, hogy ha megkérnek valamire, akkor nem segítek, hát persze hogy elmondom, amit tudok. Mivel most temettem el férjemet, vagy a lányomékanál, vagy a fiamréknál leszek egy darabig, és hát ott a kis kert is megnyugtat, leköt. Rám fér, hogy pihenjek, eddig sokat vállaltam, meg is csináltam — mondta befejezésül Németh Zoltánná. B. O. Kevesellte a fizetséget Átlépett a kerítésen Manapság többszörösen is tanácsos megfontolnia a polgárnak, rá merje-e bízni idegenre a portáján körmére égett munkát. Mert bizony könnyen lehet, hogy a napszámos másnap kifosztja. A Huba utca két idős lakójának azonban nem volt más választása, mint alkalmi vállalkozókra bízni tűzifa felaprítását. Evégből a szegődött el hozzájuk másodmagával Völgyi Ferencné, aki úgy tűnik, kevesellte a kialkudott fizetséget, mert azt alaposan megfejelte a háziak kamrájában fellelhető értékekkel. Ellopta a mosószert, a zsírt, a lisztet, amit csak elbírt. Az egyébként a feketepiacon is jó pénzt érő gázpalackot viszont már nem sikerült egy szuszra elvinnie. Ám másnap említést tett róla ismerősének, Túri Lászlónak, mondván, mi lenne, ha azt is. .. Nos, Túri nem sokat teketóriázott a dolgon, átlépett a kerítésen, lecsavarta a kamra lakatját, s már hozta is a szajrét. Szerencsétlenségükre a rendőrjárőrnek szemet szúrt a palack társaságában való sétafika, s elszámoltatta a két jómadarat, s így derült ki Völgyiné előző cselekménye is Túri egyébként elég régi ismerőse a hatóságoknak, mint többszörös különös visszaeső, legutóbb Sopronkőhidán töltötte büntetését, ahonnan tavaly év elején szabadult. Alkalmi munkákból él, vagy különböző trükkökkel próbál pénzhez jutni. Volt esete, amikor egy közel 30 ezer forintot érő betonkeverőt kért kölcsön az egyik szobafestőtől. Persze, esze ágában sem volt betonozni, a gépet rögvest eladta 6 ezerért. Túri és Völgyinében folyik a vizsgálat ügyé —ay— Olyan nincs, hogy nincs A kocséri műszaki cikkek bulijában állítólag ismeretlen a nincs fogalma. A hosszú polcokon valóban tengernyi a portéka, nem csoda, ha a vásárló néha elbizonytalanodik nézelődés közben: te jó ég, mit is keresek? (Erdősi Ágnes felvétele) NA £ £ K ° ROS| *zJcúia, XXXV. ÉVFOLYAM, 137. SZÁM 1991. JÚNIUS 13., CsuroüTÖK A hétvégén Autóverseny tombolával Országos meghívásos minősítő autós túraversenyt rendez a Kinizsi SE négy fővédnök, a Nagykőrösi Konzervgyár, a Tours, az OTP-fiók, Country mint az önkormányzat valósegédletével 1991. június 15—■ 16-án. A verseny 3 körből áll. A nézők 9 óráig foglalják el helyüket, mert utána a verseny végéig lezárják a pályát. A szervezők felhívják a figyelmet, hogy szombaton számítani kell pályabejárásos gépkocsikra 8— 20 óra között. Kérnek minden gépkocsi-tulajdonost, hogy az 1-es számú versenypályáról , az OTP előtti parkolótól a méterárubolt előtti parkolón át egészen a Deák téri parkolóig, a Széchenyi tér, Kossuth L. utca, a Biczó-i patikáig tartó, a gépjárműveiket szíveskedjenek vasárnap reggel 6 órától elvinni, ellenkező esetben a rendőrség távolítja el. Belépőjegy nincs, ám héten és a verseny napján a 14 óráig 20 forintos tombolajegyeket lehet vásárolni. A nyeremények között szerepel 5 ezer forintos autónyeremény,betétkönyv, muzikcenter, fényképezőgép, melegítők, szabadidőruhák, pólók, fürdőruhák és még sok értékes nyeremény. Az eredményhirdetés és a tombolahúzás körülbelül 16 órakor lesz a Kinizsi SE Deák téri épületében. A verseny szervezőbizottsága kéri a lakosság megértését az esetleges kellemetlenségek miatt, és szeretettel várnak mindenkit a versenyre. A sport nem halhat meg! Ha ír, olvas és úszik... Dr. Nádori László, az Országgyűlés sportalbizottságának elnöke vendégeskedett a minapi sportfórumon, amelyet az SZDSZ szervezett az Arany János Művelődési Központ tanácstermében. E péntek délután mintegy ötvenen voltak kíváncsiak az előadóra és mondanivalójára. Dr. Ábrahám Tibor országgyűlési képviselő meghívására érkezett városunkba Nádori professzor, s közvetlen előadásmódjával, bölcsességével, humánumával minden bizonnyal híveket szerzett a sport ügyének, hiért nem hal meg a magyar sport? Végeredményben erről beszélt a professzor mély átéléssel, meggyőző erővel. Emlékeztetett görögök bölcsességére, kik szerint, ha valaki nem tud írni, olvasni és úszni, az műveletlennek számítható. Széchenyi is úgy fogalmazott, hogy a sport hozzátartozik a teljes emberi élethez. A polgárosodás és a sport népszerűsítése párhuzamosan haladt. Követte azt a testedzés ügyének felkarolása is, hiszen már 1867-ben bevezették az iskolai tornaórákat. S hogy mi maradt mára a lendületből? A két véglet — mindkettő méréseken alapul — sok mindent elárul. A 13 esztendős fiúk egy időtartam- és távolságpróbán 23 kilométert, a lányok 19 kilométert futottak egyhuzamban. A fiúk azért hagyták abba, mert utána — jutalmul — focizhattak ... Világos tehát helyzetkép: a gyermeknek a majdnem mindegy, hogy mit csinál — csak csinálhassa. S az ellenpólus: műszaki egyetem elsőéves a hallgatóit arról mit sportolnának, kérdezték, mit ismernek. Alig volt válasz , ami nyilvánvalóan az iskolai testnevelés mai módszereinek eredménytelenségét jelzi... Az előadó felhívta a figyelmet arra is, hogy sokszor fentről várnak valamit, pedig szponzorokat keresni éppen a lakóhelyeken érdemes. Ott ismerik, értékelik a támogatandó csapatokat. A hozzászólókat is több csoportra lehetne osztani, ámbár egy tudósításnak nem feladata az értékelés. Bodroghalmi János arra mutatott rá, ha a feketepénzek csordogálása megszűnik, padlón lesz a sportköri munka. Célszerűnek tartaná olyan intézkedések meghozatalát, amelyek egyértelműen és valamiféle objektív szempont alapján minden gazdálkodóra egyenlő terheket raknának. — Ma azon múlik sok településen a sportélet, hogy az adott igazgató tsz-elnök, vállalatáltalában szereti-e a focit, a sportot — mondta az ügyvezető sportköri elnök. Dr. Kulin Sándor országgyűlési képviselő — akinek óriási szerepe van abban, hogy 450 millió forintos tőkével olyan alapot hoztak létre, amely a sportéletet támogatja — megfogalmazta: nem az elvonás, hanem a jutalmazás lehet a követendő út. Azaz adócsökkentést jelentsen a sportra adott támogatás. Dányi István elmondta, mindenféle a üzleteket akarnak csinálni nehezen megszerzett sportpénzekből. Jégmotor-, csúszókorong- fallabdaedzői tanfolyamokat szerveznek, s a nehézatlétikára— így a birkózásra — nem marad pénz. Bencsik Rozália szerint a különböző közlönyökben akkor és úgy jelennek meg a pályázatok, hogy azokra csak a benfenntesek tudnak „startolni”. Dr. Gáspár Endre viszont haragosan tette fel a kérdést: miért nem lehet a bevált, országot megmozgató akciókat, spartakiádokat tovább működtetni, központi forrásokból és központi szervezéssel. Egyrészt soksok embernek jelentenének szereplési alkalmat, másfelől a tehetségek felszínre kerülésének egyik merítési lehetősége is volt ez, amíg működött. A jó hangulatú fórum — az aggódás minden résztvevő szavaiból kicsengett — dr. Ábrahám Tibor zárszavával ért véget, aki külön megköszönte képviselőtársának, dr. Kulin Sándornak, hogy meghívását elfogadta és részt vett a fórum munkájában. Ballal Ottó Június 13-án a nagyteremben: Jákob lajtorjája. Színes amerikai film. Előadás 6 órakor. A cifrakerti parkmoziban: Fél lábbal a paradicsomban. Színes, szinkronizált olasz vígjáték. Előadás 9 órakor. A videotéka ajánlata: Legtöbb kockázat. Színes amerikai krimi. A Petőfi-tornacsarnokban rendezték az első nagykőrösi kosárlabdás gálát. Dr. Ábrahám Tibor, a Nagykőrösi Konzervgyár Kosárlabda Klub elnöke köszöntötte a megjelent mintegy 350 fős közönséget, majd dr. Nádori László, az országgyűlés sportbizottságának elnöke (aki ezt megelőzően a művelődési központban tartott előadást és annak tiszteletdíját nagykőrösi kosárlabda-alapítványra adta) üdvözölte a helyi sportkedvelőket, nyitotta meg a sportos-zesnés fesztivált. Változatos és újszerű volt a program. A helyi Banyaegyüttes és az Arany János Általános Iskola majorettcsoportja szórakoztatta az érdeklődőket. régebbi játékosok közül a fővárosból eljött Kovács Miklós, Horváth Zoltán és Horváth Ádám. Négy, egyenként nyolcfős csapatot alakítottak ki úgy, hogy a régiek, a mostani NB I-es játékosok és szurkolók közül is voltak mindegyikben. 2X-15 perces mérkőzéseket játszottak. Szép támadások, de tréfás, mókás alakítások is voltak. A vegyes csapatok szurkoló tagjainál látszott, hogy kora tavasztól szinte minden délután játszanak az ifjúsági-sporttelepi bitumenes pályán. A sok kosár (70-53, 90-35 és 64-50) is mutatta ezt. A Mocsai—Kapás kettős volt a sípmester, a legidősebb résztvevő a 46 éves dr. Ábrahám Tibor, a legalacsonyabb a 169 centiméteres Harsányi Sándor volt. A döntőt a Csorvási, Lakatos I., Kovács, Józan, Szendi Am., Szilágyi, Lengyel, Holmi összetételű gárda nyerte, a Cseh Zsolt vezette csapat ellen. Zsákoló bemutató — az alacsonyabb játékosok lengő dobbantóról felugorva juttatták a gyűrűbe a labdát. a tripla-dobó verseny döntője (25 dobásból 19 találattal Csorvási és a két héttel előbbi nyerte selejtezőn 25-en vettek részt) tette változatossá a programot. Az év legjobb játékosai különdíját Pásztor Atti legeredményesebbét Király László, a legjobb szurkolóét Mészáros Dénes, az utánpótlás-edzőit Mocsai László kapta. Igazi, gondtalan kikapcsolódás volt. Mindenki jól szórakozott, közel négy órán keresztül. Csütörtöki sportműser Teke. Cegléd: C. Közgép B—Nk. Mészáros Tsz SK B, városi csapatbajnoki mérkőzés. . Triatlon. Városi nyílt bajnokság, 16 órától a strandfürdőben úszás, utána Dózsa György út—Kossuth a Lajos utca—Pesti út—Tőzeges tó (és vissza) útvonalon kerékpározás, majd Dózsa György út—Kőrös ér partja—vasúti töltés (és vissza) úton futás. S. Z. Sporthírek Sikeres kosarasgála NAGYKŐRÖSI HÍRLAP Nagykörös, Hősök tere 5., II. emelet 30. o A szerkesztőség vezetője: Baltai Ottó. @ Munkatárs: Miklay Jenő. • Postacím: Nagykörös, Pf. 23. 2750. Telefax és telefon: (20) 51-398. Telex: 22-5708. Hirdetésfelvétel: kedd 10-től 12-ig, csütörtök 13-tól 15- ig a szerkesztőségben. 0 Híreket, információkat munkanapokon 8-tól 10-ig várunk. 9 Szerkesztői ügyelet: szerda 10-től 12 óráig.