Pest Megyei Hírlap, 1991. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-15 / 139. szám

—---------------------------------- 1991. JÚN 10 Ára: 9,50 forint ^ £ írla Első és másodosztályú kárpótlandók? (CIKKÜNK A 4. OLDALON) >1­yen HETEN FOLYTATÓDIK A kompenzáció módjában igen; mértékében még nincs megegyezés Az Érdekegyeztető Ta­nács pénteki ülésén az energiaár-emelés részleges ellentételezésének lehetősé­geiről tárgyaltak a munka­­vállalók, a munkáltatók és a kormány képviselői. A kompenzációt elsődlegesen a családi pótlékon és nyugdíjon keresztül, diffe­­­renciáltan, a rászorultságot figyelembe véve kell meg­oldani, ebben jött létre megállapodás. A családi pótlék esetében a gyer­mekét, illetve gyermekeit egy­edül nevelő szülő s a tartósan beteg gyermeke­ket nevelő szülők, másod­sorban a három és több gyermeket nevelők, har­madsorban pedig az egy­es kétgyermekes családok élveznek elsőbbséget a tá­mogatásnál. A családi pót­lék kérdésében eltérő volt a vélemény arról, hogy a kompenzációt havi emelés­ként vagy kiegészítésként érvényesítsék. A kormány vállalta: a támogatás mód­szerére két egyenragú kor­mányzati javaslatot ter­jeszt az Országgyűlés elé, amelyben feltünteti azt is, hogy az ÉT munkavállalói és munkáltatói tárgyaló­csoportjai a rendszerbe épülő havi emelést támo­gatják. Az ÉT-n megállapodás született abban, hogy a kompenzációból eredő nyugdíjkiegészítés egyelőre csak az idei évre vonatkoz­zon. A kormány viszont vállalta: mindent megtesz annak érdekében, hogy­ a kiegészítés a jövő évtől már beépüljön a nyugdí­jakba. A kompenzáció konkrét mértékeire szak­értői bizottság dolgoz ki javaslatot. A számítások és a javas­latok elkészítéséhez a mun­kaadók és a munkavállalók az alábbi irányszámok fi­gyelembevételét javasolták: a családi pótlékoknál az első csoportban 400 forin­tos, a második csoportban 300 forintos, a harmadik csoportban 200 forintos gyermekenkénti kiegészí­tést tartanak indokoltnak. Az ÉT tárgyalási alapnak fogadta el azt, hogy 8500 forint alatt részesüljenek a nyugdíjasok kompenzáció­ban. Élvezzenek előnyt azok, akiknek a nyugdíja 5500 forintnál kisebb, va­lamint azok, akiknek nyugdíja 5501 és 8500 fo­­­rint közé esik, de egyedül élnek, illetve azok a há­zaspárok, akik egy nyug­díjból élnek. Ezzel kapcsolatban az irányszámokat is rögzítet­ték: az 5500 forint alatti ellátásoknál 400, az 5501 és a 8500 forint közöttieknél pe­dig 200 forint emelést ja­vasolnak a munkaadók és a munkavállalók havonta. Ezen felül az egyedül, va­lamint az egy nyugdíjból élő házaspárok esetében 100, illetve 100 forint to­vábbi emelést javasolnak havonta. Ez a munkavállalói oldal számítása szerint 6,7 mil­liárd forintba kerülne. A kormány viszont 5 milliárd forint előteremtésére lát lehetőséget. Ezért megálla­podtak abban, hogy az összhang megteremtésére szakértői bizottság dolgoz ki javaslatot, és ezt az Ér­dekegyeztető Tanács jövő pénteki plenáris ülése elé terjeszti. Az ÉT ülésén a munkál­tatói­ képviselői a béreme­lés korlátainak oldására az MSZOSZ és a kormány megállapodásában szereplő konstrukciótól eltérő új ja­vaslatot terjesztettek be. A delegációk ezzel kapcsolat­ban megegyeztek abban, hogy a két koncepciót az ad hoc bizottság tárgyalja meg. A bizottság dönt jobbnak talált variáció el­­­fogadásáról. Így ez már szerepelhet a kormány jövő heti, csütörtöki ülésén. H­urrá, befej ! A várva várt jó idő igaz, még nem érkezett meg, de a diákok körében a nagy megkönnyebbülés a tanév végét jelzi. Tegnap az egész országban befejeződött a tanítás, és már csak a bizonyítványosztás van hátra. Képünkön a gödöllői Török­ Ignác Gimnázium első óvónőképzősei nemcsak a felelés okozta gondoktól, de még az iskola­táskától is gyorsan megszabadultak (Erdősi Ágnes felvétele) ­ XXXV. ÉVFOLYAM, 139. SZÁM,­ 1991. JÚNIUS 15., SZOMBAT Az izraeli és a magyar __• • i i .• i ■ i * 11 _ * • _ Az izraeli államfő mos­tani magyarországi látoga­tása a magyar kormányfő közelmúltban tett izraeli vizitjével egyetemben új szakasz nyílt a két ország, a két nép kapcsolatrend­szerében — állapította meg egybehangzóan Hájim Her­zog és Antall József. A magyar kormányfő pén­tek délután a Parlament­ben találkozott Izrael Ál­lam hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodó elnökével. A magyar kormányfő ar­ra kérte az izraeli állam­főt: nyugtassa meg a ma­gyarországi zsidó közössé­get, erősítse biztonságtuda­tukat. A magyar kormány is erre törekszik. Ennek kapcsán Antall József ki­fejtette : a világon bárhol előfordulhatnak szélsősé­ges megnyilvánulások. A lényeg, hogy a józanul gondolkodók ezekre hatá­rozottan reagáljanak. Ugyanakkor ügyelni kell arra is, hogy az ilyen je­lenségeknek ne adjanak a valóságosnál nagyobb je­lentőséget és publicitást, az elkövetők ugyanis éppen ezt akarják elérni. Hájim Herzog teljes mér­tékben osztotta a magyar kormányfő vélekedését a problémák kezeléséről. Hangsúlyozta: a világ szá­mos pontján­ aggasztóan erősödik az antiszemitiz­mus. Ennek megfékezése elsősorban a nevelés fel­adata. Az izraeli államfő ma­gyarországi látogatásának negyedik napján, ma, szom­baton vallási szertartáson vesz részt, majd a zsidó hitközségek vezetőivel ta­lálkozik. Veszélybe került a dunai kompátkelés Veszélybe került a dunai kompátkelés: a Pest Me­gyei Révhajózási Vállalat, amely a Szob és Dunaúj­város közötti 220 kilomé­teres Duna-szakaszon 21 révállomást, •­ hajóátkelőt működtet, a megemelt vi­teldíj ellenére is növekvő veszteségeket kénytelen tudomásul venni. A fő ok, hogy az alapító tulajdonos, a Pest megyei önkormány­zat jogelődje megvonta az évi 15-20 millió támogatást, s ennek forintos hiá­nyát a vállalat nem képes ellensúlyozni. A szervezeti megújulás érdekében az önkormány­zat pályázatot írt ki a vál­lalat igazgatói posztjára, erre pedig nyolcan jelent­keztek, s a megyei köz­gyűlés dönt majd, kit talál közülük a legalkalmasabb­nak. A nyugtalanság a vál­lalaton belül ettől még nem csillapodik, a révészek elégedetlenek az alacsony bérek és a kevés szabadidő miatt. Két hete — mint azt megírtuk — kétórás­ figyel­meztető sztrájkot is tartot­tak. Az egyeztető tárgyalá­sokat folytatják a vállalat vezetőivel. A révhajózás egyébként keresi a költségek csökken­tésének különböző lehető­ségeit. A Visegrád—Nagy­maros közötti kompjáratot kft. működteti, a Dunake­szi—Horány közötti komp­járatot bérbe adták, a zebe­­gényi kompot­­­ viszont gyér forgalom miatt (erről a is beszámoltunk) leállítot­ták. Az igazi megoldás azonban az új jövedelem­­források felkutatása lenne. Többek között a szolgálta­tások bővítése és a sport­hajógyártás megindítása kínál új lehetőségeket. Mit samssű a »© ügyészhelyettes? Kihallgatták a gyilkos rendőrt . f € Ekkának a 16. © MoSosaJ Feledy Péter június 17- től szeptember 16-ig nem szerepelhet a képernyőn — közölte pénteken Hankiss Elemér. A Via­gyar Televí­zió elnöké­val kapcsolatos MTI-nek az­kérdésére " válaszolt, amely a tv május 11í­j­­ termelési értekezleté­ről kialakított elnöki állás­­foglalásból kiolvasható kö­vetkezményeiket firtatta. A tanácskozáson ugyanis éles, esetenként durva és szemé­lyeskedő kritika érte a te­levízió vezetőit, és Feledy Péter lemondására is felszó­lította főnökét­ . Az elnöki állásfoglalás hangsúlyozza, hogy az ér­tekezleten sok fontos és megszívlelendő megjegyzés is elhangzott; ezekből, nyílt bírálatokból Hankiss­a Elemér szívesen tanul. A jelenlegi történelmi hely­zetben az ellen sincs kifo­gása, hogy munkatársai az MTV belső ügyeiről nyilat­kozzanak a sajtónak — bír e gyakorlatot a nyugati in­tézmények túlnyomó több­ségénél szigorúan tiltják. A tv elnöke ahhoz viszont ra­gaszkodik, hogy a nyilatko­zók saját nevükben beszél­jenek, ne rágalmazzanak, tartózkodjanak a közvéle­mény szándékos félreinfor­­málásától, a személyi vagy politikai érdekeket szolgá­ló hisztériakeltéstől. Az ál­lásfoglalás figyelmeztet: a normáik bizonyítható meg­sértése fegyelmi eljárást von maga után. ★ Nem nagyon létezett, am fco* és ahogyan Feledy Péter intcz*­­kedései visszavonására és le­­m­ondásra szólította fel a tv el­­ankét. Megértem azt is, hogy K­ankiss Elemér rosszal­ja Fe­ledy sajtónyilatkozatait a bel­ső vitákról. Azt ugyancsak tu­domásul venném, ha — bivo­­nyilván, hogy megnyilvánulá­saival a munkáltató, a munka­helyi kollektíva érdekeit sér­tette — fegyelmi eljárás indult volna a riporter ellen. Elfogad­­­hatatlannak tartom azonban — és Hankiss Elemér szellemisé­­gétő­l is idegennek —, hogy egy nem szakmai jellegű vétség megtorhínám kifejezet­ten a hi­vatás gyakorlását korlátozó büntetést, szidom*numot rendel­jenek el. Ezt a véleményemet most azért is szükségesnek tar­tom a leghatározottabban meg­fogalmazni, mert Feledy Péter, .*• MUOSZ etikai bizottsága el­nökeként sa­ját védelmére nyil­ván nem kezdeményez­heti k­ollégák szolidaritási akcióját.« (bárd) AZ ÁR ELLEN ÚSZVA Gyeptelek Szép szokás volt ez. Meg hasznos is. A falu köz­földjén (legtöbbször: a legeltető területen) adták ki az újonnan érkezettnek a jobbágytelkét vagy a zsellérhelyét. Itt telepedhetett le az idegen (csalá­dostul), s az első években ő, ahogyan nevezték, a pástonülő, jogosult volt másoknál kisebb adót fi­zetni, amint csökkentett közösségi szolgáltatások­ra volt csak kötelezhető. Mert minden kezdet ne­héz ... Ma is nehéz. Azoknak végképp, akiknek az első lépéseket kell megtenniük a­ vállalkozás útján. A megyében évente két-, két és fél ezer iparos pró­bálkozik ezzel. Az újnak, az ismeretlennek neki­vágni kockázat, azaz jól jön (ne) a segítség. Példá­ul egy mai gyeptelek, azaz adókedvezmény, sze­rény bérleti díj, esetleg költségmegosztással terem­tett helyiség ... Sokféle a segítés móda. A tapasz­talat azonban azt téteti papírra velem, hogy az ön­kormányzatok, általában a helyi illetékesek meg­lehetősen szélsőséges magatartással fogadják a gyepi elekre” szorultakat. Van, ahol teljes adó­­mentességet szavazott meg számukra a testület, másutt viszont a kért bérleti díj megfizethetetlen. Amint azok az esetek sem ritkák, hogy ugyan üre­sen állnak önkormányzati hatáskörű helyiségek, a kezdő iparos mégis hiába kér, kérlel... Ne becsüljük le a kisipart, mert nem kis­ipar! A megyében ma már meghaladja a 34 ezret azok­nak a száma, akik főfoglalkozásban, nyugdíj mel­lett, a munkaviszony megtartásával párhuzamosan, valamint alkalmazottként ezen a növekvő fontos­ságú nemzetgazdasági területen keresik a kenye­rüket. A közösség a saját érdekeit ismeri fel, ha segít, ha gyeptelket ad. Feltételekhez kötve, de ad! (51)

Next