Pest Megyei Hírlap, 1992. április (36. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-08 / 84. szám
Az Országgyűlés megalkotta a második kárpótlási törvényt Ünnepi hangulatban kezdődött az Országgyűlés keddi munkanapja: a törvényhozók napirend előtt Antall József kormányfőt köszöntötték 60. születésnapján. Szabad György házelnök — a miniszterelnök politikusi erényeit méltatva — utalt arra: Antall József az átmenet és megújhodás során mindvégig arra törekedett, hogy nemzeti örökségünk alkotmányos és demokratikus elemeit ötvözze a modernizáció követelményeivel, szabad világ képviselte értékekkel. A kormányfő megköszönte a jókívánságokat, elhárítva azonban a születésnapi ünneplést, azt indítványozta: köszöntsék inkább a demokratikus választások nyomán éppen két esztendővel ezelőtt megalakult Országgyűlést. A képviselők — még szintén napirend előtt — a T. Ház napirendjére vették a függetlenek csoportjának arra vonatkozó indítványát, hogy a kormány számoljon be munkájáról a törvényhozás előtt. Az önálló indítványt indokló Fodor István rámutatott: a törvényalkotás mellett az Országgyűlésnek legalább olyan fontos feladata a kormány ellenőrzése, ezért elengedhetetlen, hogy a közeljövőben sor kerüljön beszámolóra, illetve annak a vitájára. Ezt követően folytatódott a három privatizációs törvényjavaslat együttes általános vitája. A gazdaság szempontjából meghatározó törvényjavaslatok — az állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyonról, az állami vagyon értékesítéséről és védelméről és az állam vállalkozói vagyonáról szóló tervezetek kapcsán a felszólalásra jelentkezett honatyák az állam és a parlament jövőbeni szerepéről mondták el elképzeléseiket. KÜLÖN MELLÉKLET Az interpellációk és kérdések elhangzása után a T. Ház megalkotta a második kárpótlási törvényt. Az új jogszabály azoknak az embereknek a részleges kárpótlásáról intézkedik, akiknek magántulajdonában 1939. és 1949. között jogszabályok alkalmazásával okozott károkat az állam. Az új törvény szerint a tulajdoni sérelmek orvoslására a tavaly megalkotott kárpótlási törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, a most elfogadott eltérések és kiegészítések figyelembevételével. A mindössze hat foglalt paragrafusban össze„sajátosságokhoz” tartozik, hogy a második kárpótlási törvény hatálya csak azokra a tulajdoni károkra vonatkozik, amelyek Magyarországnak a párizsi békeszerződésben meghatározott határai között keletkeztek. Nem illeti meg kárpótlás azt, akit háborús vagy népellenes bűnök miatt elítéltek. Annak sem jár a jóvátétel, akinek tulajdoni sérelmét egy külön mellékletben felsorolt jogszabályok alapján már orvosolták. (Képviselők egy csoportjának indítványa nyomán a végleges szövegből törölték a kizáró okok sorából a más államtól kapott kárpótlást.) KETTŐS ADÓZÁS Ha valakit a kárpótlási törvény és a jelenlegi jogszabály alapján is kárpótlás illet meg, akkor a mértéket úgy kell megállapítani, mintha összes igényét ugyanazon törvény alapján érvényesítette volna. Ezt követően a T. Ház megerősítette Magyarország és Ausztrália, valamint Magyarország és Uruguay között a kettős adóztatás elkerüléséről és a beruházásvédelemről kötött megállapodást, valamint a Spanyolországgal és Kuvaittal aláírt beruházásvédelmi egyezményt. KISTELEPÜLÉSEK A keddi munkanapon utolsóként a helyi önkormányzatok idei címzett és céltámogatásáról szóló törvényjavaslat részletes vitáját folytatták a képviselők. A vitában elhangzott: azért is fontos, hogy a kistelepülések megkapják az igényelt támogatást, mert csak szükséges fejlesztések végrehajtása árán tudják lakosaikat megtartani. A legkorszerűbb intenzív és művese technika Vácot szemelték ki (Folytatás az 1. oldalról.) lyet kap egy tökéletesen fölszerelt intenzívcentrum, egy művesekezelő, valamint 100 ágyból álló új kórházi részleg. Dr. Szőnyi Mihálytól, váci kórház igazgató főoravosától megtudtuk, hogy az intenzív és a műveseosztály minden magyar állampolgár rendelkezésére áll majd. Az új kórházi részleg, amelyben helyet kap egy tornaterem és külön könyvtár is, főleg idős betegek geriátriai kezelésére szolgál. Dr. Szőnyi Mihály örömmel számolt be a megbeszélések után arról is, hogy lehetőségük nyílik orvosok németországbeli továbbképzésére. Valamint az épület átadása után, amit 1993 végére, 1994 elejére tegeznek, ápolónők időleges cseréjére szintén továbbképzési céllal. A német partner és a magyar igazgató elképzelései szerint néhány év alatt a Nyugat- Európában szokásos egészségügyi normákat az ezerágyas váci kórházban is meg tudják honosítani. Dudás Zoltán Újabb botrány Pécsen Fellebbezésnek helye nincs! (Folytatás az 1. oldalról.) március 31-én, ebben leírják, hogy jelöltként szóba jöhet Némethy Mária, hiszen megbízottja a helyi választási bizottság elnökével konzultált, s annak információira hivatkozva adta le az ajánlási szelvényeket. A területi választási bizottság a választójogi törvény szelleméből kiindulva hozta meg döntését, figyelembe véve azt a tényt, hogy csupán kétórás eltérésről van szó, továbbá azt, hogy egy ilyen apró eltérés miatt egy, a választók bizalmát élvező állampolgár nem zárható ki a helyi választásokon történő indulásból és megmérettetésből. A határozat ellen a kézhezvételtől számított három napon belül a megyei bírósághoz benyújtható jogorvoslati kérelemmel lehetett élni. Ezzel éltek is a péceliek, illetve azok egyik tábora,így tegnap dr. Tölg- Molnár László megyei bíró tanácsa tárgyalta az ügyet. A bíró a törvényre hivatkozva hozta meg ítéletét, amely szerint Némethy Mária nm vehet részt a vasárnapi választásokon jelöltként. Indokolta ezt azzal, hogy az állampolgároknak az ajánlási szelvényt a választást megelőző 18. napig, március 25-én 16 óráig kellett volna leadniuk, és ez egyértelműen nem történt meg. A bíró még hosszan magyarázta a résztvevőknek a törvényt, majd kijelentette: helye nincs fellebbezésnek Az ügy tárgyalása során nem tudták figyelembe venni a Némethy Mária által beterjesztett nyilatkozatokat sem, amelyeknek egyike arról szólt, hogy Dombóvári Vilmos büntetőjogi felelősségének tudatában kijelenti, hogy az érvényesen kitöltött kopogtatócédulát március 24-én délelőtt 10 órakor a polgármesteri hivatalban levő urnában elhelyezte, és az állítólag nyomtalanul eltűnt. A másik nyilatkozónak, Schmidt Róbertnének két kopogtatócédulával hivatalban keresgélnie kellett az urnát, amit végül a polgármester szobájában talált meg az ajtó mögött egy másik urna társaságában, és egyikre sem volt ráírva, mi a rendeltetése. Mivel nem tudta, hogy melyikbe kell a kopogtatócédulát és az ellenőrző szelvényt bedobni, és erről senki sem tudott a hivatalban felvilágosítást adni, közölte: ilyen körülmények között nem adja le támogatását, majd személyesen adja át a jelöltnek. A péceli csata tehát folyamatos. Hogy ki miképpen keresi a továbbiakban a jogorvoslást, vagy miképpen alakul a vasárnapi választás, az egyelőre rejtély. — árvái — Magyarországon ma forradalom zajlik. Nem történelemkönyvekben olvasható klasszikus fajta, amelyet könnyen föismerhetünk barikádokról, lobogó zászalókról és gyújtó hangú beszédekből. A lényeg azonban itt is, ott is ugyanaz: a hatalom és a vagyon újrafelosztása. (...) Itt az igazi kérdés nem az, kié legyen a hatalom, hanem az, hogy formában működjön,milyen Ugyanilyen történelmileg újszerű helyzet áll fönn a vagyon újrafelosztásánál is. Itt sem az a kérdés most, hogy kié legyen a vagyon, hanem az, hogy hatékonyan működjön. A tulajdonreform a hatékony gazdaság kiépítésének nélkülözhetetlen feltétele. A privatizációs program abból indult ki, hogy egy világra nyitott piacgazdaságban a tulajdonnak valódi tulajdonos kell, továbbá abból, hogy az állam a legrosszabb gazda, pazarló, lassú és bürokratikus. (...) Az biztos, hogy az állam rosszul gazdálkodik, de az nem biztos, hogy az új tulajdonos feltétlenül jól fog. (...) Az államnak természetesen szüksége van a vagyonra, hogy közfeladatait teljesíthesse. (...) Itt van például a közlekedés, amelynek minden körülmények között mennie kell. Azt tudjuk, hogy nem gazdaságos, tudjuk abból, hogy állandóan növekszenek a díjai. Még mindig a csőd szélén áll, még mindig nem képes érdemi fejlesztésekre. Az ilyen típusú állami latot egyelőre semmi vállasem kényszeríti hatékony, gazdaságos működésre. (...) A magyar gazdaság bizony nagyon beteg. Ügyelni kell arra is, hogy a régiek helyett ne alakulhassanak ki új monopóliumok. (...) Az állami tulajdont nemcsak privatizálni kell, hanem védeni is. Hosszú távon csak azt szabad állami tulajdonban tartani, ami közgazdaságilag észszerű. (A vagyonvesztés oka az általános piacvesztés mellett az is, hogy privatizáció során előadódó a számos hiba és visszaélés ellen a vállalatokat nem védi semmi. Nagyon sok a kétes elem ezen a területen, mert sokszor nem kérnek róluk céginformációt, banki igazolást. Ha ezt szigorúbban vennék, nem fordulnának elő olyan esetek, mint például a Pestvidéki Gépgyáré, amelynek privatizációs botrányát komikusnak is mondhatnánk, ha nem lenne ennyire elkeserítő. (...) Nagy hiba az is, hogy az adott vállalat privatizációjába nem vonják be az ott dolgozó szakembereket és az adott terület szakértőit. Ki van zárva, hogy két olyan nagyvállalat, mint az Ikarus és a Csepel Autógyár nemzetközi privatizációs tenderének elbírálásához elegendő egy jogász meg egy vagyonértékelő cég. (...) A mi békés, hosszú kális forradalmunkbanisnincs ölés, nincs gyújtogatás, de fosztogatás van bőven. Nekünk vannak törvényeink. Tegyünk érte, nehogy ezek a visszaélések is erénnyé stilizálódjanak. (...) Felelősségünk óriási. Nemcsak azért, mert privatizálni csak egyszer lehet, nekünk ezt úgy kell egyszerre csinálnunk, hogy még oda sem próbáltuk, a felelősségünk azért nagy, mert minden tanulón pénzt, kárt és veszteséget már a fiainknak és unokáinknak kell megfizetniük. Privatizálni csak egyszer lehet Dr. Vona Ferenc, a Pest megyei 13. választókörzet országgyűlési képviselője (MDF) parlamenti felszólalásából ANTALL JÓZSEF TÉVÉNYILATKOZATA AZ ELMÚLT KÉT ÉVRŐL — Magyarország kivételes esélyt kapott a történelemtől, hogy szuverenitását megteremtve elfoglalhassa helyét ebben a térségben és megkezdje azokat az átalakulásokat a gazdaság, a társadalom és a politika szférájában, amelyek egy független országban működő szabad piacgazdálkodáshoz szükségesek — fogalmazott Antall József miniszterelnök a vele készített egyórás televíziós interjúban. A beszélgetést abból az alkalomból sugározták, hogy április 8-án lesz két éve a rendszerváltást is jelképező szabad választások második fordulójának, amelyen a jelenlegi koalíciós lorra került.kormányzazaA beszélgetés elején Antall József elhárította a 60. születésnapja alkalmából kifejezett jókívánságokat, hangsúlyozva, hogy az ilyen kerek évfordulós ünnepségek a magyar közvéleményben rossz emlékeket ébresztenek. Ezért — akárcsak az Országgyűlés plenáris ülésén — azt kérte, hogy inkább a szabad választások, a mai magyar törvényhozás második születésnapja legyen az ünnepi alkalom a beszélgetésre. A már említett történelmi lehetőség felelevenítése kapcsán a miniszterelnök szükségesnek tartotta leszögezni, hogy mint minden kormány, a jelenlegi is bizonyos mértékig kényszerpályán tevékenykedik, gazdasági környezet, a kialakult körülmények meghatározzák a cselekvés irányát. Az átalakulás folyamatára visszatekintő kérdésre, válaszolva Antall József tagadta, hogy annak idején paktumot kötött volna Pozsgay Imrével. Nagy jelentősége volt viszont annak, hogy — mint fogalmazott — az egykori MSZMP- politikus vállalta: az MSZMP helyett új párt jön létre, lefegyverzik a munkásőrséget, és a pártok kivonulnak a munkahelyekről. Ugyanakkor soha nem került szóba az a téma, hogy az MSZP (vagy akkor még MSZMP) elnököt, az MDF pedig miniszterelnököt ad Pozsgay Imre, illetve Antall József személyében. Az annak idején létrejött egyezség egyébként semmiképpen nem volt negatív értelemben vett paktum, sokkal inkább a diplomáciában elfogadott megállapodás — derült ki a miniszterelnök szavaiból. Antall József a kormányozhatóság megteremtésének fontos lépéseként értékelte az SZDSZ-szel kötött megállapodást, de több más, jogi szabályozást is, például a választójogi törvényt, amely biztosította, hogy a négy százaléknál kevesebb szavazatot kapott pártok ne kerüljenek be a parlamentbe, s így ne alakulhasson ki a lengyelországihoz hasonló helyzet a törvényhozásban. Aniszterelnök egyébként mibeszélgetés későbbi menetében áldemokratikusnak nevezte a kétharmados parlamenti törvényhozói szabályt, amely megítélése szerint egyike a kormányzást megnehezítő, előre betervezett és beépített aknáknak. A köztársasági elnök funkcióját illetően Antall József az alkotmányra hivatkozva hangsúlyozta, hogy e tiszt betöltője pártok felett álló tevékenységet folytat, s ha történetesen a Magyar Demokrata Fórum tagja lenne, bizonyosan kínosan ügyelne arra, nehogy olyan látszatot a keltsen, mintha az MDF és koalíció kormányának kedvezne. Azzal a váddal kapcsolatban, hogy ma Magyarországon valójában Antall József akarata érvényesül, kifejtette: “ Semmiféle ilyen centralizációs törekvés nincs, a miniszterek önállósága teljes mértékben érvényesül, sőt kifejezetten azt tartom hibának, hogy nincs kellő koordináció, gyakran éppen ágazati szempontok kerülnek túlzottan előtérbe. A legutóbbi napok gazdasági fejleményeivel kapcsolatban a miniszterelnök hangsúlyozta: a fő problémát a bevételek visszaesése, főként a vám- és az adóbevételek csökkenése okozta. Az MDF-et illetően Antall József úgy ítélte meg: a pártban nincsenek szélsőséges politikát követelők, az MDF, mint középpárt elég szilárd ahhoz, hogy egyensúlyt teremtsen még a különböző módszereket alkalmazók, eltérő politikai törekvéseket, eszmei áramlatokat képviselők között is. A Torgyán József által meghirdetett „elégedetlenség napra” még nyilvánvalóbban utalt Antall József, amikor kijelentette: egy átalakuló országban a súlyos szociális gondokat valamirevaló politikus nem használja ki a helyzet destabilizálására. Külpolitikai kérdésekről szólva a miniszterelnök kiemelte, hogy az elmúlt két évben sikerült helyreállítani az ország szuverenitását, jelentős eredményeket elérni a nemzetközi kapcsolatrendszer kiépítésében. — A kommunizmus és a Szovjetunió öszeomlása sok vonatkozásban Nyugaton is új politikai helyzetet teremt. Rendkívül fontos, hogy Magyarország teljes elkötelezettséggel hajtsa végre a gazdasági átalakítást, a privatizációt, a szociális kérdéseket pedig tartsa kezelhető állapotban, hogy politikailag is stabil maradjon az ország. Végzetes lenne, ha a szomszéd államokban dúló belharcokhoz hasonlóan Magyarországon is nagyobb szerephez jutnának az anarchikus erők.