Pest Megyei Hírlap, 1992. június (36. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-30 / 153. szám

Többfélét többfelé A megmaradás egyetlen módja A hosszas vajúdás után megoldódni látszik a meg­szűnt budakalászi Textil Rt. dolgozóinak sorsa, aki elfogadta az ajánlatot, im­már a Contó Kft. alkalma­zottja. A társaság által Csillaghegyi Textil Rt.-től a megvásárolt telephelyen ezekben a hetekben folya­matosan állítják üzembe az átszállított gépeket — szá­mítások szerint nyár vé­géig már teljes kapacitás­sal dolgozik az üzem. — A jacquard berende­­zéseket már áttelepítettük — tájékoztat Schuszter Jó­zsefe igazgató —, most tör­ténik a korszerű előkészí­tők idehozatala, s szeptember-októberben majd­ a kikészítőgépek kerülnek végleges helyükre. Jelenleg nyolcvanszázalékos a gép­park kihasználtsága, s az átállás nehéz periódusát él­jük át mindannyian. A hajdan kétszázötven embert foglalkoztató lenfo­nóból százan kerültek az új telepre, ők a szerencsések, akik a kemény rostán fenn­maradtak. — Elsősorban a jó szak­embereknek kínáltunk munkát — magyaráza az igazgató —, de persze méltányos szempontjaink ugyancsak voltak. Sokan viszont az ajánlat ellenére is inkább a végkielégítés, avagy a nyugdíj mellett döntöttek, kinek-kinek hogyan érte meg. Mi itt mindenesetre a textilipari átlagnál tíz-tizenöt száza­lékkal fizetünk jobban, és sikerült azonnal — már az indulásnál — egy tíz-húsz százalékos béremelést vég­rehajtanunk. Semmi szín alatt sem akartunk a csil­­laghegyiek és az újak kö­zött bérfeszültséget, ez ked­vezőtlenül befolyásolta volna a gárda összerázódá­­sát. A termelés felfuttatá­sával párhuzamosan a lét­szám bővítésére is sor ke­rülhet majd: távlatilag mintegy ötven ember jöhet még számításba. A textilipari pangás el­lenére a kft. termékeinek van piaca. Farmer-, len- és fellencikkeket, a szálloda­­iparnak háztartási textíliá­kat, műszaki szöveteket, il­letve tűzoltótömlőket gyár­tanak, s a megmaradás egyetlen módját választva, e többféle termék gyártá­sára hosszú távon alapoz­nak. • Semmiképpen sem en­gedhetjük meg, hogy a szi­gorú szakosodással elvág­juk magunkat bizonyos piacoktól — folytatja az igazgató —, taktikánk lé­nyege a profitgazdaság, így elérhetjük, hogy­­­ ha bel­földön nincs kereslet, kül­földre gyártsunk, vagy for­dítva. Sajnos világviszony­latban csökkent a textil­ipari termékek kereslete, nem túlzás azt mondani: a gazdasági recessziót első­nek ez az iparág érzi. Ha kevés a pénz, elsősorban a ruhaneműről mondunk le, de hasonlóképpen viselked­nek a közületek, például a szállodaipar is takarékos, e kiadásoknál fogja vissza a forintokat. Messzemenően a régi üzleti kapcsolatokra alapozunk, mindamellett visszafogottan tervezünk — évente mintegy öt-hat mil­lió méter össztermelést prognosztizálunk. Va. É. Ősztől újabbak Népszerű a gazdaképző Az elmúlt évben hazánk­ban több helyütt is megin­dulhatott a gazdaképzés, lévén a magyar mezőgaz­daságban végbemenő vál­tozások szükségessé teszik ezt az oktatási formát. A kérdés csupán az, valójá­ban elegendő-e a legkü­lönbözőbb szakismeretek elsajátításához az egy év? A jelentkezők száma — hangzott el a közelmúltban Csurgón megtartott szak­mai tanácskozáson — jócs­kán meghaladja a felvehe­tőkét. Ez is jelzi, mekkora az érdeklődés a gazdakép­zés iránt, örvendetes te­hát, miszerint ez év őszé­től a már működőn kívül újabb tíz főiskolában kez­dődhet meg az oktatás. A középszintű szakmai is­mereteket biztosító tanfo­lyamokat lényegében azok­nak ajánlják, akik rendel­keznek szakmunkás-bizo­nyítvánnyal. A GATE Ag­rár Szakoktatási Intézetének igazgatója, dr. Kovács László Miklós, a témával kapcsolatban elmondta, ezt az egyéves, nem bentlaká­sos képzési módot bárme­lyik önkormányzat indít­hatja, ha a területén mű­ködik valamilyen, a mező­­gazdasággal kapcsolatos szakmunkásképző intéz­mény. A képzési anyagot az FM és az agrár szakok­tatási intézet adja. Ennek elvégzéséről oklevelet kap­nak az érintettek. Bálnavadászat NORVÉGIA EGYOLDALÚ LÉPÉSE nők Oslóban, s országának küldöttsége a Nemzetközi Bálnavadászat­i Bizottság hétfőn Glasgow-ban meg­nyílt éves közgyűlésén. • A norvég kormányfő ki­jelentette, hogy országá­nak álláspontját kész meg­védelmezni a bírálatok vár­ható özönével szemben is. A környezetvédők Glas­gow-ban közönséges kalóz­kodásnak minősítették a bálnák engedély nélküli vadászatát, a közgyűlést megnyitó brit mezőgazda­sági, halászati és élelmezé­si miniszter, John Gammer pedig azt mondta, hogy sze­rinte Norvégia végül is nem fogja felújítani a bálnava­dászatot, mert „túlságosan civilizált ahhoz­’. Megnyi­tóbeszédében korábban Gummer óva intett a múlt barbarizmusához való vis­­­sza­téréstől. Félő, hogy Norvégia pél­dáját Japán és Izland is követni fogja, s végképp dugába dől a bálnák vé­delmére hozott halászati tilalom. Glasgow-i delegá­tusok szerint, Oroszország is jelezte, hogy a bálnava­dászat korlátozott felújítá­sára fog engedélyt kérni tudományos célból. A tanácskozás célja egyébként, hogy eldöntse, lazíthatnak-e tudósok aján­lásai alapján az 1985-ben elrendelt halászati morató­riumon. A nemzetközi tilalommal dacolva Norvégia jövőre felújítja a tengeri emlősök halászatát — jelentette be hétfőn Gro Harlem Brundt­­land norvég miniszterel- Érvényben: 1992. június 29. VALUTAÁRFOLYAMOK V­é­n­z­n­e­m­Vételi Eladási árfolyam 1 egységre forintban Angol font in,56 15, 36 Ausztrál dollár 57,98 59,22 Helga frank (100) 216,58 251,22 Dán korona 13,20 13,46 Finn márka 18,61 19,01 Francia frank 15,08 15,36 Görög drachma (100) 41,72 42,56 Holland forint 45,04 45,90 ír font 134,60 137,20 Japán jen (100) 61,76 63,98 Kanadai dollár 64,87 66,27 Kuvaiti dinár 267,73 273,23 Német márka 50 75 51,71 Norvég korona 12,98 13,22 Olasz líra (1000) 67,09 63,37 Osztrák schilling (100) 721,01 734,61 Portugál escudo (109) 60,99 62,09 Spanyol peseta (100) 89,47 81,99 Svájci frank 56,46 57,54 Svéd korona 14,95 14,31 USA-dollár 77,47 79 03 ECU (Közös Piac) 104,03 105,99 MINDENKIT TÁMOGATNAK Konvertálható szaktudást A munkanélküliség mértékét jelző megyei rátához ké­pest csekélyebb Szentendre és vonzáskörzete adatjelző­­je — a kilenchez képest 5,11 százalék —, ez azonban mit sem vigasztalja az ott élőket. Annál inkább sem, lévén a tendenciák alapján nem várható gyökeres változás. — Pedig mi itt viszony­lag védettek vagyunk — mondja Góczen Ferencné, a megyei munkaügyi köz­pont szentendrei kirendelt­ségének vezetője —, hiszen segít valamelyest a főváros közelsége. Igaz, ott sem a régi a helyzet. Bizony el­tűntek az újsághirdetések, válogatnak a jelöltekben, az útiköltség-igénylők hát­térbe kerülnek, s csak bi­zonyos szakmáknak van kereslete. Kiszámíthatat­lan, hogy tartósan merre mozdul a munkaerőpiac. Kizárólagos resz — A sok bizonytalanság mellett azonban — folytat­ja Hajba Lászlóné főelőadó — vannak egészen bizo­nyos követelmények a jö­vőre vonatkozóan, s ezek azért támpontokat adnak.­­ Például látható, hogy csak konvertálható szaktu­dással lehet valamire jut­ni. A lakatosnak a vasas­­szakma más területén kell jártasságot szerezni, a nyelv egyéb ismerethez kapcsol­tan ér valamit, az admi­nisztrátornak pedig uni­verzális tudással kell ren­delkezni. Már manapság is annak nőnek az elhelyez­kedési esélyei, aki több mindenhez ért, az elkövet­kezőkben azonban szinte kizárólagos lesz ez az igény. Már csak azért is, hiszen egy cég hatékony munkavégzéséhez ésszerű­sítenie kell a belső hie­rarchiát. Egyesek visszaélnek A Dunakanyar egyben idegenforgalmi célpont is, s ez ugyancsak sajátosan érvényesül a munkanélkü­liség alakulásában. Nem­csak azért, mert a szezon­ban ez a munkanélküliek csökkenéséhez vezet, ha­nem mert ellenkező folya­matok is mutatkoznak. — Évekkel ezelőtt nagyon sokan megéltek a turiz­musból — mondja a veze­tőnő —, mégpedig egész esztendőn át. Manapság azonban nincs így, a leg­jobb nyári vállalkozás sem fedezi a téli leállást, s bi­zony közül ősszel e szolgáltatók sokan itt jelentkez­nek. Nem beszélve a kény­szervállalkozásokról. Egy­re nagyobb az a tábor­­ amely épp a munkanélkü­liségtől menekülve, ám tő­ke nélkül próbál valamit elkezdeni, jobbára kicsi üzletet nyitni. Az a tapasz­talat, hogy még a legerő­sebb idegenforgalomban sem kell annyi ahány nyílik, s annyi közért, bu­tik, amennyi kínálja porté­káit. Igen megnő a konku­rencia, s ez még az egyéb­ként régi és eddig jól mű­ködő vállalkozásokat is ve­szélyezteti. Természetesen mi mindenkit támogatunk, aki piacra akar lépni, a járadék összegét a vállal­kozói igazolvány kiadását követően fél évig folyósít­juk, sőt, a megalakulás költségeiből is átvállalunk valamennyit. Azonban azt látom, a támogatások és különféle kísérletek elle­nére ember, sok a megkeseredett még akkor is, ha egyesek visszaélnek a mun­kanélküliséggel. Ez is van, egyre keményebben kell el­lenőrizni, de nem ez a jel­lemző. A többség kényszer­ből jön ide, s egyetlen cél­ja, hogy kikeveredjen je­len állapotából. Startra késsen A kirendeltség munka­társai minden lehetőséget igyekeznek „felhajtani” munkahelyek kiközvetíté­sére, csakhogy ez egyre ne­hezebb. Mindenképpen az újonnan alakult kis- és kö­zépüzemek a felvevők, egyelőre azonban most erő­södnek. Az viszont örven­detes, hogy a privatizálan­dó nagyobb cégek csak legszükségesebb létszámtól a­g­gnak meg, s a jó szak­emberekhez az utolsó per­cig­­ r­gaszkod­nak. Abban bízva, ha lesz munka, együtt legyen a startra kész gárda. —vasvári— Új privatizációs technika, a privatizációs lízing beve­zetésének lehetősége te­remtődött meg azzal, hogy megszületett a jogi szabá­lyozás. A konstrukció mind a személyi jövedelemadó­zást, mind a társasági adó­zást érinti, ezért e jogsza­bályok is új paragrafusok­kal egészültek ki. A parla­ment minderről a közel­múltban döntött. A privatizációs lízing olyan technika, amellyel — a jelenleg alacsony jövedel­mezőségű, ám feljavítható — állami tulajdonú társa­ságok értékesítéséhez te­remthető meg a belföldi fi­zetőképes kereslet. A lízingbe adható kör­be — mint azt az Vagyonügynökségnél Állami el­mondták — a legfeljebb­­ 500 millió forint könyv sze­rinti értéket meg nem ha­ladó társaságok állami tu­lajdonban lévő tulajdonré­szei kerülhetnek. A lízing­be­nak vevő által a társaság­— külön szerződés alapján — nyújtott vezeté­si-szervezési szolgáltatás ellenértékével azonos ösz­­szegű lízing törlesztő rész­letet a futamidő alatt a tár­saság közvetlenül a vagyon­ügynökségnek utalja át. A tulajdonhoz jutást döntően a vállalkozás által folyama­tosan termelt, adózás előtti többletjövedelemből lehet finanszírozni. Amennyiben a lízing futamideje alatt, amely általában 5-10 év, a versenypályázaton nyertes eleget tesz kötelezettségei­nek, úgy a társaság irányí­tásához szükséges tulajdon­­rész, illetőleg üzletrész kü­lön térítés nélkül kerül tu­lajdonába. A kötelezettsé­gek nem teljesítése esetén viszont a szerződés feltéte­leként előírt, a lízingbe ve­vő által nyújtott biztosíté­kot érvényesítik. A tulaj­donba kerülés egyébként gyorsítható, amennyiben a lízingbe vevő vállalja ma­gasabb törlesztőrészletek fizetését, illetőleg az egy­összegű kedvezményes ki­vásárlást. Új privatizációs technika a lízing Hazánkban a Mezőgaz­dasági Szövetkezők és Ter­melők Országos Szövetsége — együttműködve a Hitel­szövetkezetek Világtaná­­csával, a Woccuval — szor­galmazza a hitelszövetkeze­tek, a magyar vidék pénz­intézeteinek szervezését. Tolna, valamint Bács me­gyében már előrehaladottak az előkészületek, Pest me­gyében a megyei Teszöv szorgalmazza, a régió la­kói számára oly­ fontos in­tézmények megalakítását. Az ezzel kapcsolatos teen­dőkről esett szó a Mező­gazdasági Termelők Pest megyei Területi Szövetsé­gének legutóbbi elnökségi ülésén is. Egy hitelszövetkezetben a tagság önkéntes és nyitott mindazok számára, akik ér­dekszövetségi kötelékben igénybe veszik annak szol­gáltatásait és hajlandók el­fogadni az ezzel járó köte­lezettségeket. A szolgálta­tások sora gazdag; arra irányulnak, hogy javítsák tagjaik anyagi és szociális jólétét. Magyarországon a MOSZ által végzett felmérések szerint adott a hitelszövet­kezetek iránti igény. A cél érthetően az, hogy e pénz­intézetek ösztönözzék a fal­vak lakóit a takarékosság­ra, s az így összegyűlt pénz­ből kölcsönt, valamint egyéb pénzügyi szolgáltatásokat nyújtsanak a tagoknak és azok családjainak. A hitel­­szövetkezetek elsődlegesen úgynevezett fogyasztási hi­telt nyújtanak, amelybe beletartozik a tartós fo­gyasztási cikkek beszerzé­sére, a házépítésekre, lo­vába a kisvállalkozóknak, így a farmergazdaságok­nak nyújtott hitel. A falvakban megalakí­tandó hitelszövetkezeteket jórészt magánpénzből léte­sítik, s ezért magánvállal­kozásként jönnek létre. A mezőgazdasági nagyüze­mek átalakulásai során számos téesziroda dul fel, s ezekben szóba­nagy­szerű lehetőség nyílik ki­alakításukra. A hitelszövetkezetek mi­nőségi előnyökkel rendel­keznek. Nincs előírva pél­dául a minimális induló­tőke, így a társadalom bár­mely területén lehetővé te­szi a megalakítást és nem korlátozza azt csupán olyan ágazatokra, amelyek gaz­dagok, s így tőkeerősek. Gy. L. Fogyasztási hitelt nyújtanak Magánvállalkozás is lehet

Next