Pest Megyei Hírlap, 1992. december (36. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-05 / 287. szám
TŐKÉS LÁSZLÓNAK A TRANSINFO KÉRDÉSÉRE ADOTT NYILATKOZATA Kolozsvár és a magyar tévé Lehet, hogy egyesek szerint újra vád alá helyezem magamat, amikor egy újságíró kérdéseire válaszolok. Kénytelen vagyok megjegyezni, hogy csalódást okozott bennem az a tény, hogy immár negyedik nap telik el a Kolozsváron elkezdődött Mátyás-szobor körüli bonyodalom óta, és még mindig nem mutatott élő képet az eseményekről a Magyar Televízió, hanem holmi többéves, poros Mátyás-szobros, Mihály-templomos képeket játszott be egy-egy félmondatnyi tudósításához. Ezzel szemben a magyarcsanádi eseményről azonnal helyszíni „látleletet” vett a Magyar Televízió. Azt a furcsa benyomást keltve ezáltal, mint hogyha Magyarországon dúlna az idegengyűlölet és az idegenellenesség, ugyanakkor elbagatellizálva az itt folyó eseményeket. Furcsának tartom, hogy annak idején, ’89-ben, Ceausescu idején, amikor még a madár sem tudott átjárni a határon, életesebb és több információhoz jutott a közvélemény az itteni helyzetről, mint most, amikor akár egy állandó kirendeltsége is lehetne a Magyar Televíziónak Romániában. Nem lehet eléggé elítélni ezt a fajta magyar- és demokráciaellenességet. Ezt a magatartást közvetett valósághamisításnak kell nyilvánítanunk, ezért kérjük a Magyar Televíziót, hogy a békesség, a feszültségek csökkentése és a helyzet tisztán látása érdekében változtasson eddigi magatartásán. Kolozsváron az is megtörténhetett volna, ami Marosvásárhelyen 1990-ben. Ezzel szemben a Magyar Televízió szenvtelen. Ugyanakkor furcsa, hogy azt a Panorámát s azt a Chrudinákot éri támadás, aki a legnyaktörőbb időkben is többet tudott tenni ebben az irányban, mint a mostani — gyakorlatilag vagy viszonylag — szabad tájékozódási és utazási körülmények között. Torokszorító, ami napjainkban Kolozsváron történik. Az eseménnyel kapcsolatban szenvtelenséget, érdektelenséget tapasztalva, népünk igencsak szomorú. A nyilvánosság, a hiteles tájékoztatás nemcsak a békesség elérését szolgálhatja, hanem egyben védelmet is jelent. Védelmet jelent azoknak a fiataloknak, akik immár ötödik napja zsoltárokat énekelve járják körbe a főteret. Senki nem kíváncsi erre?! Tegnap mintegy 400 fiatallal találkoztunk a Szent Mihály-templomban. Napjainkban olyan Kolozsvár főtere, mintha hadikészültség volna, de bátor szívvel, tisztán, békésen, szeretettel. Ki kell hangsúlyozni, hogy a helyi románság sem ellenséges. Ez a helyzet, mert érzik valahol a lelkük mélyén, hogy tiszta, kegyeletteljes ügyről van szó. Leszámítva azt a néhány tucatnyi román fiatalt, akiket maga a Funar-féle csoport küldött ki a térre december elsején, hogy randalírozzaVasárnap, december 6-án a kolozsvári Szent Mihálytemplomban a békességért, a szeretetért, egymás iránti tiszteletért kulcsolják kezeiket imára az emberek vallási és nemzeti hovatartozásra való tekintet nélkül. Mátyás királyunk igazsága erre is kötelez bennünket. 1456-ban, a nándorfehérvári győzelem után a pápa által elrendelt déli harangszó azóta szerte a világban a szeretet hangján szólal meg, ezt reméljük a december 6-i kolozsvári ökumenikusnak. Ettől eltekintve nem volt semmilyen román negatív magatartás, istentisztelet megtartása után is. Kérjük magyarországi testvéreinket, valamennyi egyházunkat és gyülekezetünket, hogy ezen a napon velük egy időben, együtt imádkozzanak a kolozsváriakkal a békességért és a szeretetért, egyben elítélve a magyarcsanádi ortodox templom elleni merényletet, illetve a gyulai román gimnázium meggyalázását. Nemzetközi Transsylvania Alapítvány FELHÍVÁS A MAGYAR EGYHÁZAKHOZ Elutazott a brit EPU-küldöttség Befejezték ötnapos magyarországi látogatásukat az Interparlamentáris Unió brit csoportjának képviselői A delegáció megbeszéléseket folytatott az Országgyűlés európai közösségi ügyek bizottsága tagjaival, és az IPU magyar csoportja magyar—brit baráti tagozatának képviselőivel. A vendégek megtekintették a Pető Intézetet, látogatást tettek a székesfehérvári Videoton Holding Rt. gyáregységeiben és a Herendi Porcelángyárban. Fogadta őket Szabad György, az Országgyűlés elnöke és Jeszenszky Géza külügyminiszter. A küldöttség tegnap elutazott hazánkból. MAGYARORSZAG A Magyarok Világszövetségének közleménye „A Magyarok Világszövetsége elnökségének tagjai megdöbbenéssel és mély felháborodással értesültek a magyarcsanádi román ortodox templomot és a gyulai Nikolae Balcescu román tanítási nyelvű általános iskolát és gimnáziumot ért, a magyar nemzeti önbecsülést sértő, durva, provokatív támadásról. Az elnökség tagjai a humánum, a keresztény erkölcs és a nemzeti kisebbségekkel szembeni szolidaritás nevében leghatározottabban elítélik a ezt és az ehhez hasonló cselekményeket. A magyarországi románság e két intézményét ért támadás súlyosan sérti a magyarság érdekeit. A Magyarok Világszövetsége együttműködésre törekszik a magyarországi nemzeti kisebbségekkel, a kisebbségek iránti szolidaritás jegyében támogatja nyelvük, azonosságuk kultúrájuk, önmegőrzésére irányuló törekvéseiket; magyarság és a szomszéd a népek közötti baráti kapcsolatokat a területileg széttagolt magyar nemzet alapvető érdekei között tartja számon, s elítél minden olyan törekvést — jöjjön az bármely oldalról — amely ezeket a kapcsolatokat rombolhatja. Természetesen elnökségünk tagjával, Tőkés Lászlóval, a Király-hágó melléki egyházmegye püspökével egyetértünk nem zárható abban, hogy ki a szándékos provokáció sem." Szakmai, erkölcsi felkészülés Keresztény szakmunkásképzés Két éve alakult újjá a magyarországi Kolping Szövetség, amely a Katolikus Legényegylet jogutódja. kommunista rendszer minden olyan egyesületet üldözött, amely nem a pártapparátus ellenőrzése alatt állt — mondotta a mozgalomról tartott tegnapi sajtótájékoztatón dr. Bolberitz Pál, a Hittudományi Egyetem dékánja. Adolph Kolping a múlt század elején a Köln mel letti Kerpenben született. Szegényes körülmények között nőtt fel. Az elemi népiskola elvégzése után a cipészmesterséget tanulta ki, és szakmájában tíz évig dolgozott. Huszonhárom évesen iratkozott be a gimnáziumba, majd annak elvégzése után teológiai tanulmányokat folytatott. 1844-ben pappá szentelték, öt évvel később megalakította a Katolikus Legényegyletet, mely fáradhatatlan tevékenységének köszönhetően 1865-ben Európa számos országában mintegy huszonötezer taggal és több mint négyszáz egyesülettel működött. A legényegylet az iparos fiatalembereknek kínált otthont, ahol hasonló korú és felfogású társak között bátorítást és lehetőséget kaptak arra, hogy önmagukat képezzék. Ez nemcsak szakmai képzést jelentett. Kolping szerint csak a kereszténység alapján lehet a szociális problémákon úrrá lenni, s nem az osztályharctól, a forradalomtól várta a társadalmi viszonyok jobbra fordulását. A társadalmi és gazdasági átalakulások korát éljük ma is. Éppen ezért a szövetség a helyi Kolping családok összefogásával szívügyének tekinti az iparos középosztály lapraállítását. Dr. Körinek László helyettes államtitkár, a Kolping-mozgalom világi elnöke az egyesület magyarországi történetéről beszélt, majd megfogalmazta a mozgalom jellegzetes vonásait. Ebbe tartozik, hogy a katolikus szervezet az evangélium üzenete alapján áll, az egyház társadalmi tanítása irányadó számára, szervezeti felépítésében az egyházi struktúrához kapcsolódik. Az egyesület művelődési és egyben cselekvő közösség is. Az együtt és egymásért végzett munka révén a tagság szorosabban forr össze. A közösségi élet irányítása demokratikus alapon történik. A dias jellegre szintén csakánagy hangsúlyt helyeznek, mindegyik korosztálynak szeretnének közösségi élményt nyújtani. Toleránsak, tisztelik egymás nézeteit, és szolidaritást vállalnak hozzájuk közel állókkal. A a munka nélküli fiatalok tanítására, képzésére nagy gondot fordítanak. Dr. Korinek László arról beszélt, hogy kereszténynek lenni az utóbbi időben egyre inkább értelmiségi attitűddé vált, ezért kiváltképp szeretnék, ha a szakmunkásképzőkben is helyt kaphatnának. Az elmúlt két év alatt az országban ötven család szerveződött: Kolping Pest megyében Budaörsön, Szentendrén, Vácott. (—bay—) ANTALL JÓZSEF: Döbbenetes cselekedet A kormány csütörtöki ülésén megtárgyalta Magyar Honvédség hosszú távú haditechnikai korszerűsítésének koncepcióját — hangzott el a szokásos pénteki kormányszóvivői tájékoztatón. Juhász Judit egyebek közt elmondta, hogy a koncepció a múlt évben elfogadott honi védelmi alapelvekkel összhangban — mintegy 15-18 évre határozza meg a haditechnikai korszerűsítés irányait. A fejlesztés célja az önálló nemzetvédelem igényeit kielégítő, egyúttal hiteles visszatartó erőt jelentő fegyveres erő létrehozása. A kormányülés napirendjén szerepelt az Orosz Föderáció területén lévő magyar háborús sírok, valamint hősi emlékművek kérdése is. A kormány egyetértett azzal, hogy megállapodás jöjjön létre a Magyar Köztársaság és az Orosz Föderáció kormánya között a háborús sírok, valamint emlékművek elhelyezéséről és gondozásáról. Ennek jegyében a honvédelmi miniszter által kijelölt bizottság tárgyalásokat kezd az orosz hatóságokkal egy emlékmű felállításáról, amelyet a magyar hadsereg doni katasztrófájának 50. évfordulóján, 1993-ban helyeznének el Uriv községben. Az agrárszférát érintő témákkal is foglalkozott a kormány. A miniszterek döntöttek arról, hogy módosítják a földadóról korábban alkotott törvényt. Ennek lényege: földadót az köteles fizetni, akinek az év május 31-én a föld használatában van. Mindamellett a földművelésügyi miniszter előterjesztésében megtárgyalták az agrárpiaci rendtartásról szóló törvénnyel kapcsolatban benyújtott képviselői módosító indítványokat A kabinet egyetértett azokkal a törekvésekkel, amelyek kiszélesítenék az újonnan szerveződő terméktanácsok jogkörét. A kormányülés témáitól függetlenül Juhász Judit bejelentette, hogy a jövőben a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetését Várhelyi András, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium korábbi szóvivője látja el a jövőben. A szóvivő végezetül felolvasta azt a nyilatkozatot, amelyben a miniszterelnök reagál arra, hogy csütörtökön a Csongrád megyei Magyarcsanádon ismeretlen tettesek megrongálták a román ortodox templomot. Antall József kormányfő megdöbbenéssel fogadta a nálunk mind ez ideig példa nélküli vandalizmust. döbbenetes és megmagyarázhatatlan cselekedet teljességgel idegen, polgáraink hagyományosan józan magatartásától. Honfitársainktól mind ez idáig távol állt a brutalitásnak ezen szégyenletes megnyilvánulása. Annak ellenére, hogy provokáció lehetősége sem a zárható ki, a magyar kormány kifejezi azon óhaját, hogy az állampolgárok a jövőben is tanúsítsanak olyan önmérsékletet és józanságot, amely hagyományos jellemzője a magyarságnak, és egyedül méltó hozzánk — szól a nyilatkozat. Erdőbe viszik a fóti téesztagokat Vagyonjegykeringő Kovács módra A Pest Megyei Cégbíróság dolga lesz eldönteni: mulasztásos törvénysértés történt-e a fóti Vörösmarty Termelőszövetkezetben, vagy más is. A történet pedig kezdődjék az elején. Nagyhatalmú tsz-elnök volt Kovács Árpád Fóton. Tehette is, lehetett is, hosszú éveken keresztül a nomenklatúra tagja volt, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottságában ellenőrzött, Kovács Árpád elnök úr ma is nagyhatalom. Most a kilépő tsztagok vagyonrészének kiadásával hatalmaskodik. Felháborodott egykori tsztagok tanácsért fordultak a pesti Ó utcában székelő Piacfejlesztési Alapítvány ingyenes jogsegélyszolgálatához. Négy elszánt gazdálkodó ül dr. Szilasy László jogtanácsos irodájában. A fóti termelőszövetkezetben mindig ügyesen gazdálkodtak. A vállalatbirodalom szocialista öt falu határában rendezkedett be. Köztük van Palota is. termelőszövetkezet a palotai tagok földjéből annak idején jókorát eladott Budapest városának. Itt építették fel a káposztásmegyeri lakótelepet. Ez a földakció akkor hozott a tsznek vagy 350 milliót. A pénz harmadából balatoni villákat és üdülőket vásároltak. A többi pénz bankba került. Hozta a kamatot szépen. A palotaiak szerint a másfél milliárdos tsz-vagyon 30-35 százalékát ők kínlódták össze. Most meg kisemmizik valamennyiőjüket, mert az így szerzett értékeket természetesen nem rakta privatizációs listára a termelőszövetkezet vezetősége. Hallgatom a panaszokat. Nyolc egykori termelőszövetkezeti tag annak rendje-módja szerint június 15-ig bejelentette a kiválási szándékát. Az úgynevezett átmeneti törvény szerint (1992. II. törvény) a kiválási szándékot közgyűlésnek kell megtárgyalnia és a vagyonrészeket kiadni. Innentől ismét ügyeskedés. A privatizációs lista a vagyontárgyak név szerinti leírása november 3-ra készült el. A közgyűlést november 4-én tartották. A tsz-tagoknak nem állt módjukban felkészülni a közgyűlésre. Az egyezkedés fázisát eleve kihagyták, és a tétova tsz-tagokkal megszavaztatták, hogy a vagyont licitálás útján értékesítik. Törvényes akkor lett volna az eljárás — mondja dr. Szilassy László jogtanácsos, ha a közgyűlés dönt a kiválásról, valamint a vagyontárgyak odaítéléséről. A szövetkezetben maradók és a kilépő tagok egyenlő előjogokat élveznek a törvény szelleme szerint az idegenekkel szemben. A szövetkezetek felett a Cégbíróság gyakorolja a törvényességi felügyeletét. Most a fóti tsz nyolc kilépő tagja a Pest Megyei Cégbíróságon támadja meg a szövetkezet által elkövetett (vélhetően) mulasztásos törvénysértést. Van Fóton más is, ami nem törvénysértő, hanem egyszerűen erkölcstelen. Mostanában Palotát járja a fóti szövetkezet négyfős brigádja, és a tájékozatlan idős tagoktól nyilatkozatokat szereznek, hogy a tsznek adják el vagyonjegyeiket. A szándék pofonegyszerű, a napnál világosabb. A tsz az így megszerzett vagyonjegyek birtokában kiütéssel győzhet a licitálásokon, és a kiütöttek a tsztagok A nyolc magángazda bírósághoz fordult, elszánták magukat, hogy szembeszállnak a fóti birodalommal, amely már gőzerővel készül új szerepére, a vagyonkezelők mérhetetlenül jövedelmező szövetkezésére. S így születnek az átmenetett és meghizlalt vagyonok harmincöt-negyven évvel ezelőtt tsz-be pofozott gazdálkodók verejtékéből. Győri Béla