Pesti Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 14-39. szám)
1990-05-02 / 14. szám
Előfizetési ár: egy évre...............2640 Ft 1/2 évre.................1320 Ft 1/4 évre..................660 Ft egy hónapra.........220 Ft Főszerkesztő: RISKÓ GÉZA. A szerkesztőbizottság elnöke: FODOR LAJOS. Főszerkesztő-helyettes: JUHANI NAGY JÁNOS. Olvasószerkesztő: Deáki László, Kör Pál. Művészeti szerkesztő: Molnár István. Tipográfiai vezető: Tihanyi Csaba. Főmunkatárs: Bencsik András, Tettamanti Béla. Gazdasági Terjeszti a Magyar Posta. szerkesztő: Egerszegi Csaba. Hazai szerkesztő: Kőszegi Ferenc. Nemzetközi szerkesztő: Szerdahelyi Csaba. Kulturális szerkesztő: Rab Nóra Sportszerkesztő: Előfizethető a kézbesítő Iglói Nagy István. Hírszerkesztő: M. Szabó Imre. Levelezés: Király Éva Pesti Hírlap Kiadó Kft Felelős kiadó: Varga István ügyvezető igazgató. Szerkesztőség és kiadófiatal: Budapest VII., Osvát u. 8. postahivatalokban. Levélcím: Budapest 1440. Pf. 31. Telefon: 111-8007. Telex: 20-2800. Telefax: 131-8174 (szerkesztőség), 131-8572 (kiadó). Betűk: RealComp System. a hírlapkézbesítőknél Nyomás: Szikra Lapnyomda. Felelős vezető: dr. Csöndes Zoltán vezérigazgató. HU-ISSN: 0865-6495. Telefon: 111-8007 LEVELEK A KÉPVISELŐHÁZBÓL BEKÖSZÖNTŐ SZENTPÉTERI NAGY _________RICHARD_________ Végre! Felvirradt a nap! Lapozzunk egyet a történelemkönyvben! Agyonideologizált és többszörösen átírt oldalak után, íme, tiszta lap vár arra, hogy cenzúrázatlan tollainkkal magunk írjuk tele. Ma, 1990 május havának második napján, délelőtt 10 óra 00 perckor Magyarország fővárosának impozáns, Dunaparti épületében, a fél éve kikiáltott Köztársaság még egy napig hivatalban lévő ideiglenes elnöke megkondítja a Házelnök „dologra hívó" csengőjét, s a boltívek alatt összesereglett urak és hölgyek megalakítják az ország történetének legszabadabban választott parlamentjét. Sarlósok, Aczélok, Maróthyk és Stadingerek után mától a rendőrségi jelentésekből, utcai tüntetésekről, késő esti Napzártákból megismert „politikai viszszaesők" töltik meg az Ország Házának padsorait, amhol leomlottak a falak, a vasfüggönyök és a pártállamok, s végül a „csöndes forradalom" bevette és elfoglalta a Parlamentet is. Kormányozni kell, alkotmányozni kell, törvénykezni-építkezni kell már, fel hát, kezdődjék az új időszámítás, a XX. század utolsó évtizede! Ma — Széchenyi István szellemében — visszanézünk és reménykedünk. „E végtelenül gyötrelmes ... esztendő(k) alatt, midőn szolgaságba taszítottak bennünket, úgy éreztük, hogy megfulladunk; ámde most, mióta az igaz Isten, úgy látszik, megbocsátja kétségtelenül nagy eltévelyedéseinket, s könyörületesen felénk fordul, most érezzük, hogy a vég ... legalább nem a megfulladás lesz már." Próbát teszünk mától jól bevált európai példát követni. Erről a próbáról szeretnék Neked levelekben beszámolni, ki a „csakazértis tévéközvetítésekből", és a napilapokból amúgy is hírt szerzel mindenről. Vitatkozzunk, kérlek, tovább, mint tettük eddig is, mostantól azonban immár az Olvasók előtt! Ne higgyék képviselőink, hogy míg találkozgatunk, jövünk-megyünk, s tesszük a dolgunk, nem figyelünk árgus szemekkel rájuk. Lám, a pártállam néhány lebontott kövét már beépítették az új épületbe. Reményeink mégis erősek, hogy a gyűlölt rezsim halálából feltámad végre Magyarország! „Jó mulatság, s férfimunka" — lesz. Nosza, vágjunk bele! MAJÁLIS ’90 _______MÁTAY MÓNIKA Az idei majálist a fővárosban — a tavalyihoz hasonlóan — a Városligetben és a Népligetben rendezték a különböző szervezetek. 1989-ben a május elsejei ünnepségek elsősorban politikai propagandacélokat szolgáltak, az éppen szerveződő pártok népszerűsítették programjaikat. Az idei majális alaphangulatát a vurstli, a cirkusz, a sörkertekből kiáramló zene határozta meg. Feltehetően a választás utáni „vákuumhelyzetnek" tulajdonítható, hogy a kulturális, politikai programok háttérbe szorultak, a viták színvonala meglehetősen alacsony volt. 3. és 13. oldal CSENDES PREMIER FERENCZFALVI ÉVA, MÜNCHEN A nyugatnémet lapok még pár sornyi hírben sem konstatálták az NSZK és Magyarország közötti vízumkényszer megszűnésének május 1-jei kezdetét. Mintegy jelezvén, hogy mindez, a szabad turizmus, a vízummentes utazás a két ország közötti politikai, gazdasági kapcsolatok, továbbá a demokratizálódó magyar külpolitika logikus következménye. A május 1-jei sorompónyitás tehát nem szenzáció. Sokkal inkább az volt az itteni médiumoknak a május 1-jei kül- és belföldi ünnepségek sora. A kelet- és nyugat-berlini szakszervezetek négy évtizedes szünet után először rendeztek közösen május 1-jei megemlékezést, természetesen a német egység jegyében. VARGA BÉLA BUDAPESTEN Negyvenhárom esztendei emigráció után hazaérkezett Varga Béla kisgazdapárti politikus, az 1945-ös Nemzetgyűlés elnöke. A Ferihegyi repülőtéren Antall József, a Magyar Demokrata Fórum elnöke fogadta az Egyesült Államokban élő világhírű történelmi személyiséget. Jobbján dr. Varga László, egykori demokrata néppárti képviselő, mögötte dr. Fercsey János, a Reggeli Pesti Hírlap New York-i tudósítója. Exkluzív összeállításunk a 6-7-8. oldalon. FOTÓ: SZIGETVÁRY ZSOLT NDK ÁRUDÖMPING A magyar NDK külkereskedelmi kapcsolatok jövőjéről és az elszámolás formájának változásáról nyilatkozott az MTI munkatársának Németh Jánosné, a Kereskedelmi Minisztérium NDK referatúrájának vezetője. Mint elmondotta, a magyar NDK kétoldalú árucsere-forgalmi előirányzat erre az évre összesen 1,9 milliárd rubel, ami a tavalyi forgalom 8,7 százalékos csökkenését jelenti. Mivel az NSZK-beli áruk a keletnémet piacot is elárasztották, az NDK most valóságos áruoffenzívát zúdít kereskedőinkre, olyan termékeket is kínálnak, amelyeket eddig csak Nyugatra exportáltak. Egyidejűleg azonban körülbelül 50 millió rubel értékű magyar exportszállítmányt visszamondták az NDK cégei. A magyar vállalatoknak mindinkább meg kell küzdeniük azért, hogy termékeiket elhelyezhessék a keletnémet piacon, márpedig kívánatos lenne, ha a jelenlegi passzívumot év végére egy kisebb mértékű aktívum váltaná fel. Magyarország és az NDK ebben az esztendőben még rubelben számolja el az árucserét, s csak 1991-től szabadon átváltható, tehát konvertibilis fizetőeszközben. AZ ORSZÁGGYŰLÉS NAPIRENDJE ÜNNEPÉLYES ESKÜT TESZNEK A KÉPVISELŐK A május 2-i alakuló ülés munkája napirend előtti programmal kezdődik ma délelőtt 10 órakor. A Himnusz hangjai után Petőfi Sándor: A Nemzetgyűléshez című versét mondja el Oszter Sándor színművész, majd Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnökének megnyitója után előbb Varga Béla, a Nemzetgyűlés volt elnöke, majd Vörös Vince, az Ideiglenes Nemzetgyűlés és a Nemzetgyűlés volt jegyzője mond ünnepi beszédet. Ezt követően kezdődik az új Országgyűlés alakuló ülésének hivatalos programja. MUNKATÁRSUNKTÓL A köztársaság ideiglenes elnöke jelentést tesz a megbízólevelek átvételéről, és felkéri a korelnököt és a körjegyzőket, foglalják el helyüket. Kéri Kálmán korelnök köszöntő szavai után javaslatot tesz az alakuló ülés napirendjére. Eszerint elsőként az Országos Választási Bizottság és a Belügyminisztérium számol be a választásokról, a szervezés és a lebonyolítás tapasztalatairól. A megbízólevelek vizsgálata és a mandátumigazolás után ismertetik az igazolt képviselők névsorát, majd az ünnepélyes esküre kerül sor. A választási beszámolókról szóló határozathozatal után bejelentés várható a pártok képviselőcsoportjainak megalakításáról, majd sor kerül az Országgyűlés tisztségviselőinek megválasztására. A titkos szavazás után Németh Miklós miniszterelnök a kormány megbízásából bejelenti a Minisztertanács lemondását. Ezután az Országgyűlés megbízott elnöke törvényjavaslatot terjeszt a Tisztelt Ház elé az 1956. októberi forradalom és szabadságharc jelentőségének törvénybe iktatásáról. Az Országgyűlés második napján a köztársaság ideiglenes elnöke kormányalakítási megbízást ad a leendő miniszterelnöknek, s a honatyák döntenek az Országgyűlés állandó és különbizottságainak megalakításáról. Ezután kezdődik a vita a törvényhozási képviselők tiszteletdíjának és költségtérítésének ideiglenes szabályozásáról. A vita és a határozathozatal után az alakuló ülést berekesztik. WEIZSÄCKER LEGJELENTŐSEBB LÁTOGATÁSA LEZSÁK MIHÁLY, STUTTGART A német—lengyel határ kérdése is terítékre kerül a nyugatnémet államfő szerdán kezdődő varsói látogatásán. Richard von Weizsäckert eredetileg a II. világháború kitörésének 50. évfordulójára várták Varsóba, ám akkor ezt különböző problémák meggátolták. Weizsäcker egyébként az első nyugatnémet államfő, aki hivatalosan Lengyelországba látogat. A nagy köztiszteletnek örvendő kereszténydemokrata politikus hivatalba lépése óta ezt a külföldi útját tekinti a legjelentősebbnek, amelytől a német—lengyel kiegyezés, együttműködés további erősítését reméli. A két ország népe érdekközösséget alkot. A jószomszédi viszony egész Európára pozitív kihatással lehet. Az elnök véleménye szerint az Odera—Neisse határ már semmiképp sem tekinthető nyitott kérdésnek. A bonni kormány nemcsak a belpolitikai párbeszédekben, hanem nemzetközi fórumokon is számtalanszor elkötelezően aláhúzta, hogy a németek „sem Lengyelországgal, sem más országgal szemben területi igényt nem támasztanak”, és ez az NSZK-ban már köznézet. Varsói tudósítónk jelentése szerint a nyugatnémet államelnök és a kíséretében lévő Genscher külügyminiszter május 4-én találkozik a lengyel köztársaság legfőbb állami vezetőivel, a Szejm és a szenátus képviselőivel, a katolikus egyházfővel. A következő napokban tiszteleg a varsói gettólázadás mártírjainak emlékművénél, ellátogat a volt treblinkai haláltáborba, majd a tengermelléken Lech Walesával,a Szolidaritás elnökével tárgyal. MERÉNYLETKÍSÉRLET HELMUT ZILK ELLEN A május elsejei ünnepségen le akarta szúrni a bécsi polgármestert egy munkanélküli férfi. Helmut Zilk ellen egy 39 éves férfi kísérelt meg merényletet végrehajtani , dzsekije alatt 30 centiméteres kést találtak. Tervéről egy ismerőse tájékozatta a rendőrséget, amely az őrizetbe vétel után elmeorvosi vizsgálatot rendelt el. tt ELNÖK: GÖNCZ ÁRPÁD, ALELNÖK: SZABAD GYÖRGY ________________ORSZÁGOS SAJTÓSZOLGÁLAT_______________ A Magyar Demokrata Fórum és a Szabad Demokraták Szövetsége megállapodott abban, hogy az Országgyűlés elnöke — amely tisztség a pártközi megállapodások értelmében a Magyar Demokrata Fórumot illetné meg — Göncz Árpád, az SZDSZ Országos Tanácsának tagja, az írószövetség elnöke legyen, míg ennek következtében az Országgyűlés első alelnöke Szabad György, az MDF Országos Elnökségének tagja lesz. Budapest, 1990. május 1. Dr. Antall József, Kis János, az MDF elnöke az SZDSZ elnöke