Pesti Hírlap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 118-142. szám)
1990-09-01 / 118. szám
Előfizetési ár: egy évre......... 1/2 évre......... ...2640 Ft ..1320 Ft NEMZETKÖZI ÉKET • ALÁÍRTÁK A NÉMET SZERZŐDÉST német újraegyesítési folyamat újabb állomáshoz érkezett. Pénteken délután a kelet-berlini kormányzói palotában aláírták a második államszerződést. A szerződés rögzíti azokat a feltételeket, amelyekkel az NDK október 3-án csatlakozik az NSZK- hoz. A 45 cikkelyből és számtalan protokolljegyzetből álló szerződést Wolfgang Schäuble belügyminiszter és Günter Krause államtitkár, a keletberlini delegáció vezetője írta alá. Az ünnepélyes ceremónián Lothar de Maiziere NDK miniszterelnök méltatta a szerződést. Kiemelte, hogy ez a legjelentősebb megállapodás, amit a háború óta a két Németország aláírt. A konstruktív szellemben létrejött szerződés a német egység legfontosabb előfeltétele. De Maiziere hét pontban emelte ki a szerződés jelentőségét. 4. oldal T GAZDASÁG SZIRÁKI TANÁCSKOZÁS egnap véget ért a III. Sziráki Világgazdasági Konferencia. A világhírű magyar és külföldi gazdasági és pénzügyi szakemberek elsősorban arról tanácskoztak, hogyan zárkózhat fel hazánk Európa gazdaságához, milyen szerepe lehet az Európai Gazdasági Közösségben, s a Közös Piacban. A szakemberek mélyrehatóan elemezték a magyar gazdaságot, a pénzügypolitikát, a kelet-európai országok új együttműködési lehetőségeit. Sok előadás és vita témája volt a szabadpiaci határok felnyitása, a kettős valutarendszer bevezetése és a pénzügyi reform szükségessége. A közeljövő együttműködését a kelet-európai országokban nem elsősorban a konvertibilis valutaelszámolás bevezetésében látják, hanem olyan szabadpiaci kereskedelmi kapcsolatokban, amelyek árucserét és pénzforgást eredményeznének. Sok szó esett a kereskedelem, illetve a beruházások finanszírozásáról, s arról: milyen feltételeket látna szívesen a működő tőke. 9. oldal KULTÚRA A MINISZTERI TÁJÉKOZTATÓ Művelődési és közoktatásügyi tárca helyzetéről, gondjairól és terveiről tájékoztatotta tegnap délután a sajtót dr.Andrásfalvy Bertalan miniszter az MDF Bem téri székházában. A miniszter elöljáróban kijelentette, hogy a legfontosabb változás révén megszűnik az államnak az iskolák fölött eddig gyakorolt szoros és szigorú ellenőrzése, így megnövekszik a tanítók, tanárok szabadsága, de természetesen felelőssége is. 6.oldal Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Szerkesztő: BENCSIK ANDRÁS, DEÁKI LÁSZLÓ KŐSZEGI FERENC Olvasószerkesztő: Csupor Tibor, Kör Pál, Mezővári Gyula. Tipográfiai vezető: Tihanyi Csaba. Főmunkatárs: Tettamanti Béla. Nemzetközi szerkesztő: Szerdahelyi Csaba.Gazdasági szerkesztő: Egerszegi Csaba. Hazai szerkesztő: Iglódi Csaba Kulturális szerkesztő: Rab Nóra. Sportszerkesztő: Iglói Nagy István. Levelezés: Király Éva. Fotószerkesztő: Toroczkay Csaba. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a kézbesítő postahivatalokban: 1/4 évre.............660 Ft Pesti Hírlap Kiadó Kft. Felelős kiadó: Varga István ügyvezető igazgató. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest VII., Osvát u. 8. Levélcím: Budapest 1440. Pf. 31. Telefon: 111-8007, a hírlapkézbesítőknél egy hónapra........220 Ft Telex: 20-2800. Telefax: 131-8174 (szerkesztőség), 131-8572 (kiadó). Betűk: RealComp System. Nyomás: Szikra Lapnyomda. Felelős vezető: dr. Csöndes Zoltán vezérigazgató. HU ISSN: 0865-6495. BIZTATÁS A FINN BERUHÁZÓKNAK A kétoldalú gazdasági együttműködés bővítésének lehetőségeiről és az európai fejleményekről folytatott eszmecserét pénteken Helsinkiben Antall József magyar és Harri Holkeri finn miniszterelnök. A két államférfi három hónapon belül másodszor találkozott egymással, ugyanis Holkeri volt az első külföldi kormányfő, aki júniusban látogatást tett az új magyar miniszterelnöknél. Antall József, aki az Európai Demokrata Szövetség XIII. pártvezetői konferenciáján vett részt Helsinkiben, ezt az alkalmat használta fel a kétoldalú tárgyalásokra. A kormányfői megbeszélés utáni sajtóértekezleten Antall József nagyon hasznosnak minősítette a két ország gazdasági együttműködését, és magyarországi beruházásokra biztatta a finn befektetőket. Úgy vélte, még két nehéz esztendő után fellendülést várhatunk a magyar gazdaságban. Említést tett az országot sújtó váratlan eseményekről, így az aszályról, amely 50-60 milliárd forint, valamint az iraki—kuvaiti konfliktusról, amely a magyar kintlevőségek és az embargó miatt 300-400 millió dollár veszteséget okoz az országnak. Holkern elmondta, hogy hasznos információkat kapott a magyar kormányfőtől nemcsak a magyarországi helyzetről, hanem a Varsói Szerződés Szervezetének átalakulásáról és a magyar—szovjet viszonyról. Mint Antall is megerősítette, megbeszélésükön tapasztalatcserét folytattak a Szovjetunióhoz fűződő viszonyról, hiszen mindkét ország sok szállal kötődik e világhatalomhoz. Antall József és a magyar delegáció péntek este hazaérkezett Helsinkiből Budapestre. TÖRVÉNYTERVEK A T. HÁZ ELŐTT FEKETE ZOLTÁN Szabad György, az Országgyűlés elnöke tegnap a Parlamentben tájékoztatót tartott a T. Ház jövő heti programjáról. Ezt követően ismertette azokat a törvényjavaslatokat, amelyeket a kormány tervei szerint szeptember-október folyamán megtárgyalhatna a parlament. A lista szerint sor kerülhet a fegyveres erők és testületek szolgálati viszonyának jogszabályi rendezésére, a Btk. és a büntetőeljárásról szóló törvény, a polgári törvénykönyv módosítására. Törvényjavaslat készül az államháztartásról, a termőföld tulajdonviszonyainak rendezéséről, a számvitelről, a rádióról és a tévéről, a privatizáció elveiről és a privatizációs eljárásról, a nemzeti és etnikai kisebbségekről, a rendőrségről, a lőfegyverekről és a lőszerekről. A kormány előterjeszti a foglalkoztatás elősegítéséről, a külföldiek magyarországi befektetéseinek előmozdításáról és a sajtószabadságról szóló törvényjavaslatot is. AZ ANTALL—KORMÁNY ELSŐ 100 NAPJÁNAK ÉRTÉKELÉSE Az európai parlamenti demokráciák hagyományaihoz híven a Magyar Köztársaság kormánya — a közvélemény várakozásának is eleget téve — röviden értékeli a megalakulást követő első 100 napban végzett munkáját. A szabad választásokkal Magyarországon nem kormányváltás, hanem rendszerváltozás történt. Történelmi feladat, hogy az elnyomó és általános leromlást okozó államot polgárainak boldogulást adó hazává építsük át. Példátlan nehézségeink ellenére biztató, hogy törekvéseink egybeesnek a nemzet ébredő tettvágyával és a környező országokban, sőt az egész világon zajló folyamatokkal. A koalíciós kormány az első időszakra hármas célt tűzött maga elé. El akarta végezni a kormányzati irányítás szervezeti, működési rendjének átalakítását; a nemzetközi kapcsolatok új alapokra helyezését, továbbá a gazdasági válság csillapítását és a vállalkozások élénkítését. I. Békés átmenettel új demokratikus kormányzat A kormányzati munka folyamatos és hatékony működésének fenntartása mellett végre kellett hajtani azokat a szervezeti és személyi változásokat, amelyek képessé teszik az államigazgatást arra, hogy hitelesen és hatékonyan vigye végbe a politikai és gazdasági rendszerváltozást. Az új kormányzati struktúra létrehozása érdekében tett legjelentősebb lépések: Az ország kormányozhatóságának érdekében a koalíciós pártok az ellenzékkel együttműködve úgy módosították az Alkotmányt, hogy csak azoknak a kérdéseknek az eldöntéséhez kelljen kétharmados többség, amelyeknek a demokrácia szempontjából garanciális jelentőségük van. Az így letisztult jogi helyzetben az Országgyűlés megválasztotta a Magyar Köztársaság elnökét. Átalakult a kormány szerkezete: megszűnt néhány — a régi rendszert szimbolizáló — minisztérium és főhatóság, például az Országos Tervhivatal, a miniszterelnök-helyettesi beosztások stb., és a kor feladataihoz igazodó minisztériumok szerveződtek. Elkészültek a minisztériumok új hatáskörének megállapításához szükséges törvénymódosító javaslatok. A minisztériumok irányítása új alapokra került a felelős miniszter, a politikai államtitkár, a közigazgatási államtitkár, valamint a helyettes államtitkárok kinevezésével. A tárca nélküli miniszterek és a miniszterelnökséghez tartozó államtitkárok lehetővé teszik az ügyek gyors, rugalmas kezelését és a tárcákhoz nem tartozó ügyek kormányszintű kezelését, így például a parlamenti képviselethez nem kellő mértékben jutott kisebbségek érdekvédelmét. A Belügyminisztérium a régi rendőrminisztériumból a közigazgatás minisztériumává alakult át. A biztonsági szolgálatok közvetlen felügyelete kikerült a miniszterelnök alól, és megkezdődött az alapos átszervezésük. Folyik a honvédség átépítése, csökkent a létszám, és a polgárság óhajával egyetértésben a sorkatonai szolgálat ideje. Egyúttal hatékonyabbá vált a kiképzés és erősödött a katonák és tisztek nemzeti kötődése, megszűnt a politikai tiszt, a komisszár intézménye. A zajos politikai viták ellenére a kormányzatnak sikerült elérnie, hogy szeptember 30-án megtörténhessék a valóban demokratikus helyi önkormányzatok megválasztása, és ezzel befejeződhessék a politikai rendszerváltás. Természetesen a változás csak akkor lehet hiteles, ha együtt jár szükséges mértékű személycserékkel is. Jelenleg 132 helyettes államtitkárnál magasabb rangú köztisztviselője van az országnak, közülük 38-an viselték az előző kormány alatt vezető hivatalt, 94-en teljesen újak. A kormányzat az oktatást a válságból való kitörési pontnak tekinti, ámde a szükséges intézkedések — valóban hatékony iskolarendszer kidolgozása, új szellemű pedagógusképzés, új tankönyvek írása pénzügyi alapok előteremtése stb. — 100 nap alatt nem hozhatók meg. A munkanélküliség súlyos gondja nyomasztja a kormányzatot is. Készül a szociális háló, megtörtént a minimálbér meghatározása, folyik a Foglalkoztatási Alap feltöltése. (A dokumentum második része a 16. oldalon olvasható. Az SZDSZ állásfoglalása pedig a 2. oldalon) NEMERE MIATT HÁBOROG KUBASZOV MUNKATÁRSUNKTÓL A Nemere-könyv szovjet fogadtatásáról érdeklődtem telefonon az Orosz Föderáció Űrhajósainak Egyesületénél. Az egyesület munkatársa elmondta, hogy Nemere könyvét felháborítónak találja, szerinte ez az első űrhajós emlékének meggyalázása, ami bizonyos politikai köröknek érdekében állhat. Az, hogy Gagarin az űrbe repült, olyannyira biztos, hogy ilyen erővel Moszkva azt kérdőjelezhetné meg, hogy az amerikaiak valóban leszálltak-e a Holdra. Ilyen őrültség azonban eszükbe sem jut a szovjet kozmonautáknak. Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós komolytalan dolognak nevezte az irományt, s a félreértések elkerülése végett kijelentette: nyugodtak lehetünk abban, hogy ő járt a világűrben. Valerij Kubaszov szovjet űrhajós, aki Farkas Bertalan partnere volt az űrrepülésen, kétségbe vonta a magyar író szellemi képességeit. Mint elmondta, személyesen ismerte Gagarint, egy fedélzeten készülődtek a repülésre. Gagarin ezt a felkészülést komolyan vette, s teljes bedobással dolgozott egy újabb, a második repülésére, amire halála miatt nem kerülhetett sor. Ezt Magyarországon is megjelent könyvében már megírta. Gagarin repülése alatt ő az irányító központban tartózkodott, hallotta, hogy Gagarin a az irányítókkal rádión keresztül beszélt. Az űrrepülést megjátszani teljesen lehetetlen volt, mivel a rajtnál, illetve a visszaérkezésnél kimondottan erre a célra felállított bizottság dolgozott. Pontosan regisztrálták a felszállást, sokan látták Gagarint beszállni az űrhajóba, és felrepülni. Ha Gagarin repülése nem sikerült volna, akkor a második szovjet kozmonauta, German Tyitov sem indulhatott volna útnak — közölte Kubaszov, s egyáltalán nem leplezte felháborodását, amikor telefonbeszélgetésünk végén letette a kagylót. A MEGNYÍLT A 71. OMÉK Magyar Köztársaság elnöke, Göncz Árpád nyitotta meg tegnap reggel a kőbányai vásárvárosban a 71. Nemzetközi Mezőgazdasági Élelmiszeripari Kiállítást és Vásárt. Az ünnepségen többek között megjelent Győriványi Sándor munkaügyi, Siklós Csaba közlekedési miniszter, valamint Sárossi László a földművelésügyi minisztérium államtitkára. A külföldi vendégek között volt Ignaz Kiedle az NSZK mezőgazdasági minisztere, valamint román és török kollégája, Ioan Tipu és Lutfullah Kayalar. Göncz Árpád megnyitó beszédében kifejtette, hogy Magyarország fejlődésében a mezőgazdaság meghatározó szerepet tölt be. A gondok azonban az utóbbi időben sokasodnak, s az átalakulás mellett a pusztító aszály kínozza az egykori sikerágazatot. Mindemellett jelentős tartalékokkal rendelkezik a mezőgazdaság, ám ezeket csak akkor lesz képes hasznosítani, ha az ágazat elfogadható áron és jó minőségben jut a biológiai anyagokhoz, műszaki eszközökhöz, a tudományos eredmények ismeretéhez. Már gróf Széchenyi István is sokat tett azért, hogy a vásárok országos méretűvé fejlődjenek, hangoztatta Göncz Árpád. Éppen 160 esztendeje annak, hogy Széchenyinek sikerült ezt a folyamatot megindítania. 9. oldal Telefon: 111-8007