Pesti Hírlap, 1990. október (1. évfolyam, 143-169. szám)
1990-10-08 / 149. szám
LÉLEKTŐL LÉLEKIG A TEST, A LÉLEK ÉS A RÁK RISKÓ ÁGNES ~ A betegségek általában sokféle ok következtében alakulnak ki, de az bizonyos, hogy a test és a lélek közötti harmónia felbomlása ebben a folyamatban jelentős szerepet játszik. Ma már ott tartunk, hogy objektív vizsgálati tapasztalatok alapján ki tudjuk mutatni, milyen személyiségtényezők játszhatnak szerepet például a daganatos betegségek kialakulásában, sőt a lefolyásában is. A pszichoonkológia (a daganatos betegségek lelki vonatkozásaival foglalkozó tudományág) területén dolgozó szakemberek évek óta foglalkoznak a rákos betegek lelki támogatásával, pszichoterápiájával annak érdekében is, hogy a betegek lelki erőforrásaik mozgósításával minél jobban le tudják küzdeni — az előítéletekkel is súlyosbított — kór ártalmas testi és lelki hatásait. Az ez évi hamburgi onkológiai világkongresszuson elhangzott egyik lélektani előadás jól érzékelteti az utóbbi években lezajlott kedvező változást: az „együttérző megfigyelő” szerepéből egyre inkább az „együttérző cselekvő” helyzetébe sikerült átkerülnie a pszichoonkológia területén dolgozóknak. A rákbetegség kezelése még nem megoldott, de a betegségmegállapító és a terápiás munka fejlődésével ma már általában nem heveny, hanem krónikus betegségnek tekinthető. A tapasztalatok alapján a daganatos betegségek jelentkezését megelőzően az adott egyén számára érzelmileg feldolgozhatatlannak bizonyult „életesemények” is bekövetkeztek. Leggyakrabban valamelyik közeli hozzátartozó ápolásáról, elvesztéséről, vagy megoldatlan házassági, esetleg súlyos munkahelyi konfliktusról, stresszhelyzetekről számolnak be a betegek. Ezek az események általában fokozott és elhúzódó szorongással, krónikus depreszszív hangulattal járnak a potenciális betegeknél. Ezek az események sokunkkal megtörténhetnek, de abban különbözőek vagyunk, hogy hogyan tudunk megbirkózni egy hirtelen, vagy elhúzódó krízishelyzettel, vagy súlyos veszteséggel. Az, hogy lelki elhárító működéseink milyen mértékben érettek és változatosak, személyiségünk stabilitásától függnek. Az érett személyiségű felnőtt általában képes a hatékony küzdelemre a krónikus betegségekkel szemben is. A személytelenné, betegségközpontúvá váló orvoslás megváltoztatásával, a fokozatosan és egyéni módon felvilágosított, így aktívabbá vált beteg és családjának együttműködésével, szakmailag és érzelmileg érett gyógyító személyzettel sokat tehetünk a daganatos betegek gyógyulásáért, életben maradásért. I. évfolyam 149. szám KULTÚRA Pesti Hírlap JOHN WATERS KÜLÖNÖS, KEGYETLEN VILÁGA LAKKOZATLAN POLIÉSZTER PÓSA ZOLTÁN A Hitlert alakító Chaplin, mint a Diktátor főszereplője 1940-ben még luftballonként játszadozik a földdel. Napjainkban diktátorok köszönnek le, kivégzik, házi őrizetben tartják, felelősségre vonják őket, s váratlanul újak kezdik el áldatlan működésüket. De most már azt sem tudjuk, hogy ki (vagy mi) a luftballon, ki játszik mivel és kivel. Gárdonyi Géza A komédiás disznó című meséjében szerepel egy zseniális malacartista, ki a földön orrcsúcstáncot tud járni. A mai tudós disznók talán arra is képesek, hogy turcsi szaglószervükön táncoltassák a földet. Az 1944-ben született John Waters életművének abszurdoid darabjaiban (Rózsaszín Flamingók, Poliészter) azt is el tudja velünk hitetni, hogy a disznó a földgolyóbis, a világmindenség, az univerzum és a fordítottját is, ami lényegében ugyanaz. A Poliészterben még él, csúcsformában van a világ legpazarabb nőimitátora, Divine, s az a szerep vár reá, hogy eljátsszon egy alkoholista, kocaszerűen túlsúlyos nőt — egyben a film legpozitívabb hős(nő)jét... aki olykor meg tud hódítani Gary Coopernél is garycooperebb charmour-öket. Aki iszonyatos hájtömegével, esendőségével , lehengerlő, elképesztő, szóval Divine. Waters zseniális játékosságával bizonyítja: a művész az egyetlen ember, aki el tud igazodni a képtelen világban. Pontosabban: alkot az abszurdnál is abszurdabbat — de ezt a hiperabszurd világot nem csak hogy vezérli, de uralja is a teremtő képzeleterejével. S mindezt úgy, hogy szeretetre méltóvá is teszi a kiröhögött mindenséget. Másik két Magyarországon látható, újabb filmjében (Hajlakk, Cry-Baby) az underground mágus, a vérfagyasztó nyelvöltögetés, a gyilkos abszurditás mestere hangnemet módosít. Elkezd egy fából vaskarika fogalmazással élve: vérdúsabb szürrealista tónust. A nyakatekert ötletek bohókásabbak, a nyelvöltögetés ezúttal még harsányabb kacajt vált ki, a vérbő asszociációk humorának intenzitása nem csökken, de még megbocsátóbb, szeretetteljessebbé szelídül. S ez bizony kiteljesedés. A metafizikusan abszurd gondolatiságra ráadásul a sztoriknak erős és közvetlen társadalomkritikai akusztikája is támad. A Hajlakk 1962-be, Baltimore-ba vezérel bennünket a Waters és Divine szülővárosába. Őrültebbnél őrültebb, lakkozottabbnál lakkozottabb frizuraköltemények és förmedvények vonulnak végig az utcán. A végletek földje ez. Lumpen elemek kivételével már mindenki elért közép- és kelet-európai mérce szerint egyfajta pazar életszintet. Ugyanakkor a klasszikus gyarmatosítás korából maradt rekvizítumként dühöng a faji diszkrimináció. Az emberek a jóléttől nem lesznek jobbak! Tehetséges fiatalok csoporja — élükön a fehér bőrű, kövér, ám zseniális tini táncosnővel (Ricki Lake) kiharcolják a gyakorlati egyenjogúságot a négerek számára — legalább a klubok szférájában, a táncparketten. Divine ezúttal a hősnő elefántbaby méretű édesanyukáját játssza káprázatosan. A show és a musicalszerű elemek is erősítik az érzésünket, hogy a Hajlakk-Hairspray egy kicsit a Hair szürrealizált persziflázsa. A Cry-Baby pedig a modernizált Rómeó és Júlia-musical, a West Syde Story tovább csavart, kiteljesített variációja. A square-k és a drape-k a két öltözékben, mentalitásban eltérő teenagercsoport engesztelhetetlen harcait látjuk 1951-ben (szintén Baltimore-ban). Az abszolút győztes: az intenzitás, a két végén égetett gyertyalétezés szimbóluma és hordozója: a rock. A lázadó drepe fiút, aki beleszeret a konformista square lányba Johnny Depp, a tinik kedvelt sztárja alakítja. A nagy nőimitátor, a jóbarát Divine 1988. március 6- án, 42 évesen meghalt. Depp teljesítette Waters maximalista elvárásait, megjelent nála egyszerre a dolgok színe és fonákja, így elhisszük nekik azt is, hogy az őrült száguldás, a beat életvitel a mindent elpusztító idő elleni küzdelem egyetlen esélye. De azt is, hogy a túlfokozott életvitel igazi szimbóluma a halál angyala. A film egyszerre drape és square. John Waters talán csöndesebb , ám letisztultabb, egyértelműen humánus értékrendet képviselő szintéziserejű műveket teremtett „legutóbb” is. „Forró kukorica...” 1990. október 8., hétfő A DIVAT VILÁGA — A VILÁG DIVATJA _________________NICHL ANDREA_________________ Nem múlhat el anélkül egy tavasz, nyár, ősz vagy tél sem, hogy a világ nagy divatdiktátorai már ne a következő év öltözködési stílusát komponálnák. Megcsodálhatjuk a francia szalonok ruhakölteményeit, é s nem kevésbé manökenjeiket — de eszünkbe sem jutna hóbortosabb, esetenként egészen megdöbbentő alkotásaikat hordani. Ragaszkodunk saját szokásainkhoz, de azért néha — ha pénztárcánk is engedné — kitörnénk ebből az egyhangú, megszokott rendből. Ilyenkor elszabadul a pokol — és a fantázia — s főként a nők eszeveszett vásárlásba kezdenek, „milliókat” hagynak fodrásznál, kozmetikusnál. Felvásárolják a legextrémebb textíliákat, de legtöbbször a kivitelezésre már nem marad idő, energia vagy pénz. Aki viszont ezzel foglalkozik, annak ideje, energiája csak erre van. A különböző bemutatókon pedig a közönség is megnézheti, hogy mindehhez mennyi fantázia és ötlet társult. Itthon is gyakoriak, leginkább évszakváltások előtt a divatbemutatók, divatshow-k. Aki pénteken este a Petőfi Csarnokban járt, láthatott ilyet. Főként magyar és osztrák tervezők kreációit mutatták be nagy sikerrel. Hölgyek, lehet újabb anyagokat vásárolni, s az új ruha szilveszterig még el is készülhet. FOTÓK: TOROCZKAY CSABA MAGYAR VIDEOSIKER HÁGÁBAN Jelentős magyar siker született a napokban Hágában megrendezett IX. World Wilde Videofesztiválon. A világ videofilmterméséből kiválogatott 86 mű közül a fődíjat a Magyar Televízió Fiatal Művészek Stúdiója és a Balázs Béla Stúdió koprodukciójában készült Apa és három fiú című alkotása nyerte el, Forgács Péter rendezésében. A siker értékét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy tavaly ezt az elismerést a filmművészet egyik élő klasszikusa, Jean-Luc Godard érdemelte ki.(MTI) A Pesti Hírlap TÖRTÉNELEM E 50 Pesti Hírlap 1940. október 8. (A német Párizs) Az is a „német Párizshoz” tartozik, hogy magángépkocsit csak egészen ritkán, elvétve lehet látni. Mindenütt az acélszürke színű katonai autók nyargalnak, köztük behemót autóbuszok megrakva katonákkal, vagy járművek, amelyek ablakain pecsétes papírok jelzik, hogy milyen cél szolgálatába állították őket. Kettes,hármas sorokban hömpölyög ez az egyszínű gépkocsikaraván, ahol azelőtt a Champs Elysees fái alatt nyolchengeres, fényűző versenykocsik korzóztak, most ezek az egyszínű kettős rendekbe fejlődött katonai járművek robognak tova. 100 Pesti Hírlap (Mun 1890. október 8. bácsy jó tanácsa) Endrey Sándor nagyváradi születésű fiatal festő, aki cím-, és arcképfestéssel tengeti a fővárosban életét, elvitte néhány festményét Munkácsy Mihályhoz, aki őt igen barátságosan fogadta, és elismerően nyilatkozott műveiről. Önnek — úgymond — van tehetsége. Volt idő, mikor magam is cipőért, ruháért festettem céget, arcképet és nem bántam meg soha. A délelőttjeit fordítsa ily munkára, délután pedig csináljon kompozíciókat. Legelső kompozícióját pedig küldje el hozzám Párizsba, majd megbírálom, s esetleg intézkedni is fogok az ön érdekében. 149 Pesti Hírlap (A Pesti Hírlap első évfolyama hetente csak kétszer, szerdán és szombaton jelent meg.)