Pesti Hírlap, 1990. november (1. évfolyam, 170-195. szám)

1990-11-01 / 170. szám

MUNKAERŐ­KÖLCSÖNZŐ IRODA BUDAPESTEN M­anpower Kft. néven mun­kaerő-kölcsönző irodát nyitott Budapesten — Kelet- Európában az elsőt —, az ame­rikai Manpower Incorporation francia­ leányvállalata, a Man­power France. Mint a szerda délelőtti saj­tótájékoztatón Michael Gru­­nelius, a Manpower France ve­zérigazgatója, Gilles Berolatti a francia tulajdonban levő bu­dapesti kft. ügyvezető igazga­tója, és Halmos Csaba igazga­tó elmondták: az iroda 100 millió forintos alaptőkével in­duló korlátolt felelősségű tár­saságként működik. Feladata, hogy kizárólag belföldön és egyelőre csak a fővárosban a különböző iparágakban a munkaerő-közvetítés helyett a munkaerő-kölcsönzés gya­korlatát vezesse be. Ennek a hazánkban még egyelőre szo­katlan módszernek a lényege, hogy az ideiglenes munkavál­lalók a Manpower szerződéses állományába tartoznak, és szolgáltatási díj ellenében a vállalatok, cégek „kölcsönve­­hetik” őket. Az ideiglenes munkavállalók listáját, jelent­kezés alapján, számítógépen tartják nyilván. A Manpower munkaerő­kölcsönzés nyereségre törekvő vállakozás. A világ 35 országá­ban működő Manpower iro­dák világforgalma 2,5 milliárd dollár, a francia leányvállalaté 7 milliárd fr. frank. Az induló budapesti vállalkozástól egy­előre nem várnak nyereséget, de az alapító francia cég veze­tői szerint egy év türelmi időt után már ki kell derülnie, hogy Magyarországon működ­tethető-e nyereségesen ez a vállalkozás vagy sem. Elméletileg minden felté­tel adott a vállalkozás sikeres­ségéhez. Mint Halmos Csaba elmondta, a magyar munka­erőpiacon a tartós túlkínálat a jellemző, és a prognózisok a munkanélküliek számának megduplázódását sejtetik. Je­lentős a strukturális munka­­nélküliség is, egyre több a szakképzettek aránya a mun­kájukat elvesztők között, sőt 5 százalék már a vezető, irányí­tó beosztásban dolgozottaké. A Magyarországon zajló priva­tizációs folyamat, amely új ér­dekviszonyokat teremt, ugyancsak forrása lehet a munkaerő mozgásának. A munkaerő-kölcsönző iro­da elsősorban az elhelyezked­ni nem tudó pályakezdő fiata­lokra, a munkanélküliekre, a háztartásban dolgozó vagy gyereket nevelő nőkre számít. Az MTI tudósítójának kérdé­sére, hogy az így ideiglenesen munkát vállalók jogait ki­vé­di, elkerülendő az iroda „rab­szolgapiac” jellegét. Halmos Csaba kifejtette: az iroda ellen­őrzi, hogy az általa küldött dolgozót a szerződésben rögzí­tett feltételek szerint foglal­koztatják-e, vagy sem. SZOVJET KAMATLÁBEMELÉS • Ú­ j kamatokat jelentett be a Szovjetunió központi bankja a vállalati hitelekre vo­natkozóan, s ezek november 1- jén lépnek érvénybe. A kölcsö­­nös­ díjának megváltoztatását az infláció kordában tartása és a piacgazdaságra történő átál­lás végett határozta el a pénz­intézet. A bank közleménye alap­ján a szovjet hitelnyújtó inté­zetek legfeljebb 6 százalékos éves kamatot szabhatnak ki az egy évnél rövidebb időre fel­vett kölcsönökre, az öt évnél hosszabb lejáratúakra pedig 11 százalékosat. A biztosíté­kok nélküli, nagy kockázatot vállaló hitelnyújtás kamata azonban akár 25 százalék is le­het. A közlemény szerint a no­vember 1. előtt felvett hitelek feltételeit a jövő év elejétől új­ra kell tárgyalni. Ami a betéteket illeti, ezek minimális éves kamata 2-8 százalék között lesz a lekötés időtartamának függvényében. T­Tévfolyam T7Ö 7száll­ó 1990. november 1., csütörtök Pestin Hirlap ENSZ-JELENTÉS KELET-EURÓPA ORSZÁGAIRÓL A­z ENSZ Gazdasági és Szo­ciális Tanácsa (ECOSOC) a világgazdaság helyzetéről szóló legújabb jelentésében komor képet fest a gazdasági kilátá­sokról. Borúlátó megállapítása­it azzal indokolja, hogy a Per­zsa-öböl válsága és a kelet-eu­rópai országok termelése nagy­arányú visszaesésének globális következményei alól senki sem vonhatja ki magát. Míg tavaly a világ országa­inak összesített gazdasági nö­vekedése elérte a három szá­zalékot, idén előreláthatólag be kell érni a körülbelül 1 szá­zalékos expanzióval. A kelet­európai államok csoportjában — olvasható az ENSZ jelenté­sében — egyetlen országban sem nőtt a termelés az év első kilenc hónapjában. Előzetes becslések szerint a termelés legalább 12 százalékkal ha­nyatlott Kelet-Európában és feltehetően öt százalékkal a Szovjetunióban. A kelet-európai átlagos visz­­szaesés adata valójában nagy eltéréseket takar, mert míg Csehszlovákiában a termelés csökkenése enyhe, talán há­rom százalék, addig a lengyel­­országi és romániai recesszió a szervezet megítélése szerint minimálisan 20, maximálisan 25 százalék. A jelentés megállapítja, hogy a nyersolaj árának hirte­len emelkedéséből nagy hasz­not húzhat a Szovjetunió, de az energiatermelésben ta­pasztalható visszaesés — és ez különösen az olajtermelésben mutatkozik meg — korlátoz­hatja a Szovjetunió lehetősé­geit az olajárak megugrásából származó bevételnövekedés realizálására. A kelet-európai gazdaságok és a szovjet gazda­ság fejlődését több tényező fé­kezi — véli az ENSZ-jelentés. Közülük az egyik legjelentő­sebb az átállás a KGST köz­ponti irányítási rendszeréről olyan külkereskedelmi kap­csolatokra, amelyek alapját a szabadon átváltható valuták és a mindenkori világpiaci árak alkotják. A KGST-nek, mint regio­nális gazdasági szervezetnek az összeomlása csak fokozza a gazdasági teendők meghatá­rozásában mutatkozó zűrza­vart. A kétoldalú kereskedel­mi és fizetési egyezmények, amelyek az eddigi KGST-mód­­szert felváltották — jegyzi meg az ENSZ-jelentés —, me­revségükben talán még túl­tesznek a világháborút köz­vetlenül követő időszak kül­kereskedelmében megmutat­kozó hiányosságokon is. Nincs sok olyan gazdaság­­tervező szakember Kelet-Eu­­rópában, aki kész lenne felis­merni a regionális együttmű­ködésben rejlő előnyöket, pél­dául vámunió és fizetési unió létrehozását a magukat gaz­daságilag gyökeresen megre­formálni szándékozó orszá­gok között. Ehelyett—áll a j­e­­lentésben — a kelet-európai­ak többsége abban reményke­dik, hogy a nyugati segítség nemcsak a hanyatló kereske­delmi tevékenységből fakadó veszteséget fogja kiegyensú­lyozni, hanem a köztük és a Szovjetunió közti nagyarányú fizetésimérleg-deficitet is. AZ MMKHIVATAL A DEVIZAÁRFOLYAMA 1 ..1. : Érvényben: november 1-jén devizanem vételi közép eladási árfolyam 100 egységre forintban angol font 11911,38 11923,30 11935,22 ausztrál dollár 4794,39 4799,19 4803,99 belga frank 195,96 196,16 196,36 dán korona 1055,33 1056,39 1057,45 finn árka 1694,51 1696,21 16,97,91 francia frank 1203,78 1204,98 1206,18 holland forint 3574,66 3578,24 3581,82 ír font 10798,36 10809,17 10819,98 japán jen (1000) 471,69 472,16 472,63 kanadai dollár 5237,59 5242,83 5248,07 kuvaiti dinár az árfolyamjegyzés szünetel német márka 4030,03 4034,06 4038,09 norvég korona 1036,70 1037,74 1038,78 olasz líra (1000) 53,80 53,85 53,90 osztrák schilling 573,09 573,66 574,23 portugál escudo 45,84 45,89 45,94 spanyol peseta 64,34 64,40 64,46 svájci frank 4753,45 4758,21 4762,97 svéd korona 1085,96 1087,05 1088,14 tr. és cl. rubel 2747,25 2750,00 2752,75 USA dollár 6124,83 6130,96 6137,09 ECU (Közös Piac) 8354,70 8363,06 8371,42 SHSfe'f V ' v'/s.­• ‘ 4.;, * wmBmipMannWaJKUPA MAN^M. RT DEVIZAKAMATAI Az Europiac az Európában köttetett pénzügyi műveletek piaca és egyben a legnagyobb, kon­vertibilis devizákban működő pótpiac.Szereplői a bankok és egyéb szervezetek, amelyek lik­vid konvertibilis pénzeszközeiket egymás között betét formájában elhelyezik, illetve egyéb konvertibilis devizák ellenében adás-vételre felajánlják. Az Europiac általában 2 értéknappal (munkanappal) előre dolgozik. A fenti adatok a tegnap (13.00 órakor) érvényes piaci feltéte­leket mutatják. Az Inter-Europa Bank Rt Ft­ hitelkamatai futamidőtől és a hitelfelvevő kockázati helyzetétől függően 33-35 p.a. körül alakulnak. Ezen adatok tájékoztató jellegűek. 2 hét 1 hó 3 hó 6 hó 9 hó 12 hó I USD 73/4-7/8 7 13/16-15/16 7 15/16-81/16 7 15/16-81/167 15/16-8 1/16 8-8 1/8 | DEM 8 1/8-1/4 8 3/16-5/16 8 9/16-11/16 811/16-13/16 8 3/4-7/8 8 7/8-9 ITL 101/4-1/2 10 3/8-5/8 103/4-11 11-111/4 111/4-1/2 11 1/2-3/4 SFR 715/16-81/16 7 7/8-8 8 1/16-3/16 81/8-1/4 81/8-1/4 8 3/16-5/16 ATS 8,60-85 8.70-95 8.85-9.10 8.85-9.10 8.85-9.15 8.85-9.15 I GBP 13 15/16-14 1/16 1311/16-13/16 13 5/16-7/16 1215/16-131/16 12 3/4-7/8 Az itt közölt kamatok tájékoztatásul szolgálnak azok számára, akik bankoknál devizabetét el­helyezését vagy devizahitel felvételét fontolgatják. A baloldali adat mindenkor a piacvezető bankok által felvett betétekért fizetett kamatlábat jelzi. A jobboldali adat ugyanazon bankok betétkihelyezéseinek kamatlábát mutatja. USD DEM ITL SFR ATS GBP USD-1,5195 1139,00 1,2885 10,6860 0,5144 DEM 0,6585-749,50 0,8480 7,0326 0,3386 1000 ITL0,8780 1,3342 1,1313 9,3819 0,4516 SFR 0,7765 1,1792 883,97 8,2934 0,3993 ATS 0,0936 0,1422 106,59 0,1206 0,0481 GBP 1,9440 2,9533 2214,23 2,5044 20,7737 1 P\ 4K $ ** 1990. október 31. Miskolc Győr Siófok Szeged Pécs Megnevezés min-max min-max min-max min-max min-max Burgonya-16-18 10-20 14-18 14-20 Fejeskáposzta 12-18 20-25 20-30 12-16 18-25 Kelkáposzta 19-40 30 25-40 20-25 30-35 Karalábé 25-38 20-12 18-32 Karfiol 20-35 30-36 15-25 25-35 Petrezselyem 24-40 30-35 35-50 25-30 30-50 Zeller 20-40­ Retek 10-16 6-10 Vöröshagyma 20-36 26-30 20-40 18-25 25-30 Zöldhagyma­ 6-10 Fokhagyma 80-150 100-120 150-250 80-130 140-180 Saláta 8-15 10 6-10 Paraj 30-40 30-35-40-40 60-80 Sóska 40-30 80-90 Uborka 40-60-30-40 70-80 Zöldbab-60-70-40 60-70 Paradicsom 40-60 20-30 40-70 10-20 40-60 Paprika 15-70 30-90 30-80 15-50 20-90 Gomba 120-Méz­--100-200 Citrom­--80-120 Narancs 130-160-120-150 Banán-120-160-80-130 Mák-120-180 140-150 Sárgarépa 14-30 30 20-40 15-25 25-40 Alma 12-25 14-28 15-40 15-30 16-40 Körte 20-60 35-40 30-50 25-40 50 Dióbél-400-500 Dió­-300-330 Borszőlő 20-30­ Csemege szőlő 30-60 35-70-40-100 Tojás 3-5 4,2-6 4-5 ■■■■■■■■■ A SOK AJÁNLAT, ÁTLAGOS FORGALOM tánylag élénk kereskedés, folyamatos ajánlattételek és átlagos szintű forgalom jellemezte a Budapesti Értéktőzsdét. Összesen 37 üzletet kö­töttek, 3,614 millió forint névértékben, ami árfolyamértéken számolva 9,345 millió forintos forgalomnak felel meg. A részvények csoportjában 30 üzlet született, 2,944 millió forint névértékben, illetőleg 8,863 millió forin­tos árfolyamértéken. A Szövetkezeti Sörgyár Rt., Martfű részvényének mai nyitó ára 3000 forint volt, záró ára pedig 2900 forint. 14 üzlet kereté­ben 1726 darab papír cserélt gazdát. 11 azonnali kötés volt ebben a papír­ban, melynek során 976 darab részvény forgott. Három opciós ügyletet is kötöttek. 500 darab részvényre december 15-ig lehívhatóan egy vételi op­cióra történt kötés 3200 forintos áron, 150 forint opciós díj mellett. 200 da­rab részvényre november 30-ig lehívhatóan egy eladási opció volt a keres­kedés tárgya 3200 forintos áron, 350 forint opciós díj mellett. A harmadik ügylet szintén egy eladási opció volt: december 31-ig lehívhatóan, 50 darab részvényre, 3000 forintos áron, 300 forint opciós díj mellett. A Trade Coop Rt. részvényére egy üzlet jött létre 9100 forintos áron. Az IBUSZ Rt. pa­pírjának ezen a napon a nyitó és a záró ára is 5150 forint volt. Kilenc üz­letkötésben 268 darab részvény cserélt gazdát 5146 forintos átlagáron. A legalacsonyabb ár 5100 forint volt, a legmagasabb ár pedig megegyezett a nyitó és a záró árral. TŐZSDE RÉSZ­VÉNYEK _______________________________________________I 1990. október 31. szerda részvény neve kötés értékp .teljes ki­bocs.-kori hoz névértéke száma vételár visz.árf. MFt db MFt százalék Agrobank Rt. 0.5001 0.380 76.000 Konzum Kér.­és Ip. 0.2002 1.280 640.000 Skála-Coop Rt 0.100 10 0.360 360.000 Skála-Coop Rt 0.0303 0.102 340.000 Skála-Coop Rt 0.0202 0.070 350.000 Szöv. Sörgyár Rt 0.0011 0.003 300.000 Szöv. Sörgyár Rt 0.100 100 0.285 285.000 Szöv. Sörgyár Rt 0.100 100 0.285 285.000 Szöv. Sörgyár Rt 0.120 120 0.342 285.000 Szöv. Sörgyár Rt 0.0055 0.014 285.000 Szöv. Sörgyár Rt 0.330 330 0.924 280.000 Szöv. Sörgyár Rt 0.120 120 0.348 290.000 Szöv. Sörgyár Rt 0.050 50 0.143 285.000 Szöv. Sörgyár Rt 0.050 50 0.145 290.000 Szöv. Sörgyár Rt 0.050 50 0.145 290.000 Szöv. Sörgyár Rt 0.050 50 0.145 290.000 Szöv. Sörgyár Rt 0.500 500 1.600 320.000 Szöv.Sörgyár Rt 0.200 200 0.640 320.000 Szöv. Sörgyár Rt 0.050 50 0.150 300.000 Sztráda-Skála Kér. 0.0202 0.050 250.000 TRADE-COOP Ker. Rt 0.0808 0.073 91.000 IBUSZ Rt 0.020 20 0.103 105.102 IBUSZ Rt 0.0099 0.046 105.102 IBUSZ Rt 0.019­­9 0.098 105.102 IBUSZ Rt 0.0011 0.005 104.082 IBUSZ Rt 0.0022 0.010 104.082 IBUSZ Rt 0.100 100 0.515 105.102 IBUSZ Rt 0.0055 0.026 104.082 IBUSZ Rt 0.012­­2 0.061 104.082 IBUSZ Rt 0.100 100 0.515 105.102 ÖSSZESEN: 2.944 8.863 116.144 m­om,­ forintos címletekben váltható az ORSZÁGOS TAKAREHPenZTAR-nal i * lAKRSnyEREmEny-TRKfiREKBETET­LflKflS-SORSOLÁS EVER­TE KÉTSZER, az első és a harmadik negyedévben.

Next