Pesti Hírlap, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-20 / 143. szám

4 HAZAI ÉLET FELTŰNŐ AKTIVITÁS A KERESZTÉNYDEMOKRATÁKNÁL Elhallgatott javaslatok A Kereszténydemokrata Néppárt vezetői az utóbbi idő­ben feltűnően sokat járnak vidéki településekre. Meg­kérdeztük dr. Hasznos Miklós alelnököt, a MUSZ 51-56 nevű szervezet elnökét, hogy mi az oka az aktivitásuknak? VICSOTKA MIHÁLY_____ — Nagyok a feladatok. Csak néhányat említve: kárpótlási törvény, az egyházi ingatlank visszaadása, Németh Miklós helyének betöltése, az 1951 júliusa és 1956 novembere közötti időben behívott mu­­szosok kárpótlása. — Kezdjük az utóbbiakkal! — Rákosi alatt A, B és C honvédeket különböztettek meg. A C kategóriába tartoz­tak a politikailag megbízha­tatlanok, az osztályidegenek, a klerikálisok és a kulákgye­­rekek. Rendes behívót kap­tak, de kényszermunkatábo­rokba kerültek, s szovjet re­pülőtereket, laktanyákat, tiszti házakat építettek. Ami­kor jogszabály született az 1938 és 45 közötti munka­szolgálatosok kártalanításá­ra, a KDNP megkérdezte, mi lesz az 1951 és 56 között disz­­krimináltakkal? Nagy ámula­tunkra kiderült, hogy az Igaz­ságügyi Minisztérium egy­szerűen nem tud róluk. Pedig ezek a katonák a körletüket 27 hónapig nem hagyhatták el, ingyen robotoltak, silány ételeket kaptak, durva bánás­módban részesültek. Mi most a Magyar Politikai Foglyok Szövetségének részeként lét­rehoztuk a MUSZ 51-56-ot. Próbálunk nyomára jutni a 30-35 ezer munkaszolgála­tosnak. — A leszerelés után békén hagyták a C kategóriásokat? — Nem, mint a rendszer ellenségeit évtizedekig hátrá­nyos helyzetbe kényszerítet­ték. — A vidéki gyűlések szer­vezésének ez az egyik oka. Vé­lem, hogy nem kizárólag! — Úgy van. Szeretnénk ki­alakítani a KDNP imázsát. Minket arctalan, hangtalan, jellegtelen, szürke pártnak tartanak. Alig írnak rólunk, a rádióban, a tévében még a fontos gondolatainkat sem publikálják megfelelően. Más pártok képviselőinek szavait pátosszal tálalják. Vegyük a személyes eseteimet! A közel­múltban országgyűlési hatá­rozati javaslatot nyújtottam be arról, hogy ne lehesen kér­ni a munkanélküli-segélyt csak az üres marok bemuta­tásával. Hiszen rengeteg le­hetőség adódik közhasznú munkák végzésére. Foglal­koztassuk a munkanélkülie­ket! Miközben a segélyre mil­­liárdokat fizetünk ki, tönkre­mennek a parkjaink, patak­partjaink, erdeink. Javasol­tam a főhivatású anyaság be­vezetését, olcsó kölcsönök juttatását a fiataloknak lakás­építésre, hogy ne indítsuk az életbe a pályakezdőket mun­kanélküli-segéllyel. Követel­tem, hogy az Országgyűlés kötelezze a kormányt: októ­ber 30-ig tegyen le az asztalra konkrét antiinflációs progra­mot! A Népszava e legutóbbi javaslatomról írt, a többire más új­ságok egyetlen sorral sem reagáltak. Ezért arcta­lan, szürke a KDNP A vidéki gyűlések tartásával ezen a megítélésen változtatni kívá­nunk. — Önök nyilván síkra­­szállnak az egyházi ingatla­nok visszaadásáért. — Nem a teljes vagyont kérjük, de annyit igen, hogy az egyház a hivatásának gya­korlásában anyagi korlátok­ba ne ütközzön! Úgy hisszük, hogy az álláspontunk egyér­telmű. Felteszem a kérdést, hogy az ügy mielőbbi megol­dása helyett nem groteszk-e az érvelés: az egyház azért nem kapja vissza a vagyonát, mert úgysem tudná fenntar­tani, központi támogatásra szorulna, emiatt az állam és az egyház szétválasztása nem történne meg. Erre a nagy­gyűléseimen felhozok egy példát: olyan ez, mintha el­lopnánk az autómat, s a bíró­ság azért nem adná vissza, mert közben felment a benzin ára, s féltenének a szociális segélytől. Végül a kárpótlási tör­vényről: addig nem lesz nyu­galom az országben, amíg a tulajdonkérdés nyitott. Ezért a KDNP a törvény késedelem nélküli megalkotásán dolgo­zik. Cukorbetegnek luxus a kórház _______________ifj._______________ Egyetlen cukorbeteg egyszeri 17 napos fölösleges kórházba fektetésének árából fedezhe­tő lenne egy reggel 8-tól dél­után fél 5-ig dolgozó—egy or­vosból, egy dietetikusból és egy diabetológus nővérből ál­ló — csoport egyhavi fizetése. Egy ilyen trió pedig naponta 200 beteget taníthat meg ar­ra, hogyan gondozza, lássa el önmagát, hogy teljes értékű emberként élhessen a társa­dalomban. Erről az első dia­betes világnap kapcsán be­szélt dr.Ke­rényi Zsuzsa, a Té­tényi úti Kórház főorvosa. Hazánk a cukorbetegség gya­koriságát tekintve is a „veze­tő” országok között tudhatja magát, mert amíg világátlag­ban a népesség 3 százaléka cukorbeteg, nálunk ez a szám 5 százalék fölött van. Ráadá­sul az adat csak a nyilvántar­tott betegeket jelöli, ha szűr­nék a lakosságot, a betegek száma becslések szerint 8-9 százalék lenne. Ezért fontos volna, hogy minél többen tisztában legyenek vele: bete­gek-e vagy sem, s ha igen, ak­kor mit kell tenniük a szövőd­mények megelőzésére, illetve késleltetésére. A rosszul vagy egyáltalán nem kezelt cukor­­betegség ugyanis vakságot, veseelégtelenséget, szív- és keringési megbetegedéseket, sikertelen terhességeket von­hat maga után. A Tétényi úti kórházban működő oktatóbázison évek óta kiemelt figyelmet szentel­nek a cukorbetegek felvilágo­sítására, tanítására, a korai diagnózis fontosságának tu­datában pedig az orvosok képzésére, továbbképzésére is. A világnap alkalmából or­szágszerte összejövetelekre várják a betegeket, hozzátar­tozóikat és minden érdeklő­dőt — hallhattuk egy tegnapi tájékoztatón. A főváros leg­nagyobb ilyen jellegű rendez­vényének a Tétényi úti Kór­ház ad otthont vasárnap déle­lőtt, amikor vetélekedőkre, és — a fizikai aktivitás fontossá­gát hangsúlyozandó — zenés aerobikra várják a látogató­kat. A szakmai fórum kereté­ben diabetológusok, dieteti­kusok válaszolnak a kérdé­sekre és ingyenes vércukor- és vérnyomásmérés is lesz. A világnaphoz kapcsolódóan egy-egy pályázatot írt ki a Magyar Cukorbetegek Orszá­gos Szövetsége és a Humán Oltóanyagtermelő és Kutató­­intézet. Az előbbi — Önkont­roll a cukor fölött — beküldé­si határideje június 12., utób­bira — Életem és a diabetes címmel —július 31-ig várják a pályaműveket. MA: KORMÁNYÜLÉS Újra a testület elé kerül a Start-hitel kérdése. Ezúttal ar­ról kell dönteni, hogy a száz­ezer márkás német hitel felté­teléül szabott magyar garancia­­fedezetet milyen forrásból te­remtsék elő, és ezt az összeget kinek a kezelésére bízzák. A hi­telfedezet alapja várhatóan az az összeg lesz, amely a Német­országból érkezett szénsegély eladásából folyt be. A kezelést illetően abban oszlanak meg a vélemények, hogy már létező intézmény, illetőleg új, kizáró­lag erre a célra létrejövő alapít­vány keresi-e a garanciafede­zetet. Tárgyal a kormány a szovjet csapatkivonás során ki­ürített ingatlanok hasznosítá­sáról, valamint az egykori munkásőrség ingatlanairól. Most kerül a miniszterek elé a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumnak az a javaslata, amelyet a közüzemi víz - és csatornaszolgáltatás díj­tételeinek megváltoztatására dolgoztak ki. Ennek lényege, hogy az idei évre előirányzott hárommilliárd forintos támo­gatást nem túllépve, új sziszté­mát vezetnének be. Eszerint a kiugróan magas víz­díjakat egyes területeken csökkente­nék úgy, hogy az ország 32 víz­művállalata közül 16 szolgálta­tási területén fél évre számítva 500-600 forinttal emelkedne a háztartásonkénti vízdíj, 11 víz­mű vállalatnál csökkenthető lenne a tarifa, és további öt te­rületen pedig — többek között Budapesten — nem változna a vízdíj. A bevezetés időpontja július 1-je lenne. Ismét tárgyal a kormány a tejtermelésben és -feldolgozás­ban kialakult feszültségekről. Az MTI értesülése szerint ezen az ülésen megszületik az a ko­rábban már ígért rendelet, amely szerint bizonyos feltéte­lek esetén egyszeri támogatást kapnak azok, akik önként csökkentik tehénállományu­kat. A kormányülés napirend­jén szerepelnek a kötelező gép­jármű-felelősségbiztosítással kapcsolatos feladatok, vala­mint azok a kormányzati in­tézkedések, amelyeket a kor­mány és a szakszervezetek, il­letőleg az Érdekegyeztető Ta­nács tárgyalásain született megállapodások tesznek szük­ségessé. Az utóbbiak közé tartozik a kormánynak az az ismert kötelezettségvállalá­sa, hogy módosítja az idei bér­­szabályozást, úgy, hogy bizo­nyos, meghatározott esetben lehetővé tesz adómentes bér­emelést. A kormány arra is ígéretet tett, hogy vállalja: visszaállítja az egyszeri uta­zási kedvezményt, vagyis azt kiterjeszti valamennyi mun­kavállalóra. Újból a testület elé kerül a sajtóról szóló törvényjavaslat, tájékoztató hangzik el az eddig lebonyolított egyeztető tárgya­lások eredményéről. Végeze­tül: a kormány előterjesztést vitat meg Magyar Köztársa­ság kitüntetéseinek átmeneti szabályozásáról. (MTI) Ismét vízdíjváltozás FIDESZ Évadzáró frakcióülés­e Csütörtökön és pénteken tartja évadzáró frakcióülését a Fiatal Demokraták Szövet­sége. A kétnapos frakcióülésen értékelik a fiatal demokrata képviselőcsoport parlamenti munkáját, továbbá elemzik az aktuális politikai helyze­tet, s kialakítják ezzel kapcso­latos álláspontjukat. Szemé­lyi kérdésekkel is foglalkoz­nak majd: új vezetőséget vá­lasztanak, illetőleg megerősí­tik a jelenlegieket tisztségük­ben. Értékelik emellett az or­szággyűlési bizottságokban résztvevő Fidesz-képviselők munkáját, s döntenek esetle­ges visszahívásukról. (MTI) Pestisi Hírlap II. ÉVFOLYAM 143. SZÁM 1991. JÚNIUS 20., CSÜTÖRTÖK A PÁPALÁTOGATÁSKOR ÖSSZEOMLIK A FŐVÁROS „Mi van itt, fiúk?” MUNKATÁRSUNKTÓL A fővárosban tapasztalható önkormányzati anomáliák ál­talános tünetnek látszanak, a kerületi testületek válságának és a Fővárosi Közgyűlés műkö­désképtelenségének közös gyökerei vannak. Az MSZP te­rézvárosi szervezetének tegna­pi sajtótájékoztatóján ennek okairól Csiha Judit, a budapes­ti önkormányzat szocialista képviselőcsoportjának vezető­je a következőket mondta: " Az SZDSZ és a Fidesz győzelme után felkészületlen vezetés vette át a hatalmat. Az önkor­mányzatiság és a politika kö­zötti különbséget nem ismer­ték fel. A kerületek működési szabályzataiból hiányoznak a legfontosabb ügyrendi eljárási előírások. Például hatezer mozgássérült nem kapott üzemanyagjegyet, mert senki sem tud­ja, hogy ki adhatja ki ezeket. Az MSZP véleménye szerint a kialakult kusza álla­potok a rossz fővárosi törvény­nek is köszönhetők, amiben vi­szont vétkes Budapest önkor­mányzata is. Ahelyett ugyanis, hogy teljes, összefüggő javasla­tot dolgozott volna ki, a tör­vény koncepciója feletti vitát is a parlamentre bízta. Mivel az első fokon eljáró kerületek után második lép­csőben a köztársasági megbí­zott gyakorol államigazgatási jogkört, a fővárosi önkormány­zat korábbi apparátusa egy ré­szének nincs munkája — mondta Csiha Judit. — Ennek ellenére az örökölt apparátus gyakorlatilag érintetlen ma is. A főpolgármestert hetvenfős „holdudvar” (tanácsadók) ve­szi körül, bizottságok működ­nek, amelyeknek kompetenci­ája szabályozatlan. A hatszáz fős szakembergárda felére nem lenne szükség. S bár a tes­tületnek ma sincs házszabálya, mert a többség nem tartja idő­szerűnek megalkotását, a jú­nius 30-i ünnepség előkészí­tése gőzerővel folyik. Szabó Lajos Mátyás, az MSZP buda­pesti tanácsának elnöke el­mondta, hogy körülbelül 850 ezer emberre tervezik a meg­mozdulásokat, a költségek majd 11 millió forintra rúgnak, melyeket a fővárosi vállalatok­nak, végső soron az adófizetők­nek kell kifizetniük. Másfél hó­nappal a pápa magyarországi látogatása előtt még semmi­lyen elképzelés sincs arról, ho­gyan oldják meg a milliós tö­meg közlekedését, az emberek étellel-itallal való ellátását, a mentők miként és miből lás­sák el feladatukat. Az SZDSZ annak idején a „Mi lesz itt?” kérdést írta vá­lasztási plakátjaira. A főváros és a kerületek működéskép­telenségének közelségét lát­va ma meg kellene kérdezni Demszky Gábort és csapatát: Mi van itt, fiúk?—vélekedett Szabó Legos Mátyás. Bucsai bumeráng DÁNYI LÁSZLÓ, BÉKÉSCSABA Ez év május 10-e bizonyára nevezetes napként íródik be a Bucsai új Barázda Mgtsz tör­ténetébe. A Békés megye északi csücskében fekvő, mindössze 3200 lakosú köz­ség egyetlen, 160 taggal ren­delkező, 4350 hektáron gaz­dálkodó téeszében ugyanis azon a napon viharos közgyű­lést tartottak. A tagság részé­ről négy pontban megfogal­mazást nyert, hogy aggasztó a szövetkezet pénzügyi hely­zete, bizalmatlanság alakult ki a vezetőkkel szemben, kö­zelíteni kellene egymáshoz a fizikai dolgozók és a középve­zetők fizetését, illetve növelni az egyéb járandóságok mérté­két. Szó szót követett, majd a felfokozott hangulatban B. Nagy Sándor szerető — a té­­esz elnökének kivételével — lemondásra szólította fel a ve­zetőséget, az ellenőrző, vala­mint a döntőbizottságot. A nagyfokú vezetőellenes hangulatot érzékelve vala­mennyi tisztségviselő lemon­dott, ám ekkor következett a meglepetés. Nagy Győző, az előző évben 18 millió forint nyereséget produkáló téesz elnöke felállt, és közölte a tagsággal, az adott helyzet­ben ő is lemond beosztásáról. A közgyűlés erre ezt a határo­zatot hozta, hogy két héten belül ismét össze kell hívni a szövetkezet legfelsőbb fóru­mát. A május 24-én megtarott közgyűlésen megválasztot­ták a téesz új vezetőségét (a 12 tagú régi vezetőségnek mindössze egyetlen tagja ka­pott ismét bizalmat), tovább­ra sem lett azonban elnöke a téesznek, mivel senki sem vállalta el a jelöltséget. Az el­nök nélküli tagság számára így nem maradt más megol­dás hátra, mint az, hogy pá­lyázatot hirdessen meg a saj­tóban, és a főagronómus, va­lamint a főkönyvelő szakmai irányítása mellett a három legtöbb szavazatot kapott ve­zetőségi tagot bízza meg a té­esz ügyeinek vitelével. Önfinanszírozó kábeltévék ________SJC__________ Ma Magyarországon több mint 80 helyi kábeltelevízió létezik, azonban többségük működése az önkormányza­tok segítsége nélkül elképzel­hetetlen. Meghatározott fel­tételek között, meghatáro­zott műsoridőben sugároz­hatnak csupán, filmeket alig vetíthetnek, hiszen ezeknek megvásárlása végképp aka­dályokba ütközik — még az önkormányzatoknak is. A helyi közszolgálati tele­víziók és érdekvédelmi egye­sületek ezért létrehozták a HTV 30, Propaganda, Rek­lámszolgáltató és Kereskedel­mi Kft.-t. A társaság feladata, hogy a kábeltévék összefogá­sával megteremtsék a műkö­désükhöz szükséges feltétele­ket, azaz reklámokat szervez­nek, és a bevétellel kompen­zálják a műsorsugárzáshoz szükséges ráfordítást. A tár­saság megalakulása alkalmá­ból tartott sajtótájékoztatón elmondták, hogy a tervek sze­rint a kábelcsatornákon he­tente egyszer, mindenhol egy időpontban levetítenek egy Magyarországon még be nem mutatott filmet. A PÁRTOK A MÉDIAKONCEPCIÓRÓL A fele a hatalomé MUNKATÁRSUNKTÓL Milyen legyen a közszolgálati televíziót és rádiót felügyelő bi­zottságok összetétele, jogköre és miként oldják meg e médi­ák finanszírozását?Az Ország­­ ■ gyűlés rádió, televízió­, sajtó­albizottságában szerdán lezaj­lott vita arról tanúskodik, hogy a pártok véleménye a vártnál közelebb áll egymáshoz e kér­désekben. A többség egyetértett azzal, hogy a felügyelőbizottságok ne a pártpolitika kicsiben való le­képeződését mutassák, hanem viszonylag nagy létszámú (20- 30 fős) testületek legyenek, amelyek a társadalom legfonto­sabb csoportjainak képviselői­ből, a kormány, valamint a par­lamenti pártok küldötteiből egyenlő arányban tevődnének össze. Kávássy Sándor, a Kis­gazdapárt nevében viszont el­fogadhatónak találta, hogy a hatalom delegáltjainak rész­aránya ötven százalék legyen. Szükségtelennek ítélte, hogy minden társadalmi réteg képvi­seltesse magát, s a kisebb fele­kezetekkel szemben előnyben részesítené a nagy egyházakat. Az Igazságügyi Minisztérium szakértője szerint ez ellentétes lenne az alkotmánnyal. A két médiát felügyelő gré­miumok jogköréről az MSZP és a kisgazdák kivételével egyetértés mutatkozott abban, hogy a testületek csak átfogó, elvi és stratégiai ellenőrzést gyakorolhassanak és mind­össze véleményezési, javaslat­tételi joguk legyen. Ugyane két párt vélte úgy, hogy a bizottsá­gok döntései kötelezzék az in­tézmények elnökeit. A rádió és a televízió műkö­dése finanszírozási hátterének fontos része az állami támo­gatás. Az MSZP és a kisgaz­dák kivételével az albizottság arra az álláspontra helyezke­dett, hogy átmeneti időszak után ez megszüntetendő. Az MDF, a KDNP és az MSZP kép­viselője nem értett egyet azzal, hogy a leendő törvény a finan­szírozás többségi hányada­ként az elő­fizetési díjakat te­gye meg. Pestisi Hírlap Főszerkesztő-helyettesek: GAZSÓ L. FERENC, KAMARÁS PÉTER Szerkesztők: DEÁKI LÁSZLÓ, PAPP MÁRIÓ Pesti Hírlap Kiadó Kft. Felelős kiadó: Varga István ügyvezető igazgató. Szerkesztőség és kia­dóhivatal: Budapest VII., Osvát u. 8. Levélcím: Budapest 1440. Pf. 31. Telefon: 111-8007. Telex: 20-2800. Telefax: 131-8174 (szerkesztőség), 131-8572 (kiadó)., Betűk: RealComp System. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR) Budapest, XIII., Lehel út 10/a. 1900., közvetlenül, vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 219-98636 pénzforgalmi jelzőszámra. Nyomás: Szikra Lapnyomda. Felelős vezető: dr. Csöndes Zoltán vezérigazgató. HU­ ISSN: 0865-6495.

Next