Pesti Hírlap, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-20 / 143. szám
4 HAZAI ÉLET FELTŰNŐ AKTIVITÁS A KERESZTÉNYDEMOKRATÁKNÁL Elhallgatott javaslatok A Kereszténydemokrata Néppárt vezetői az utóbbi időben feltűnően sokat járnak vidéki településekre. Megkérdeztük dr. Hasznos Miklós alelnököt, a MUSZ 51-56 nevű szervezet elnökét, hogy mi az oka az aktivitásuknak? VICSOTKA MIHÁLY_____ — Nagyok a feladatok. Csak néhányat említve: kárpótlási törvény, az egyházi ingatlank visszaadása, Németh Miklós helyének betöltése, az 1951 júliusa és 1956 novembere közötti időben behívott muszosok kárpótlása. — Kezdjük az utóbbiakkal! — Rákosi alatt A, B és C honvédeket különböztettek meg. A C kategóriába tartoztak a politikailag megbízhatatlanok, az osztályidegenek, a klerikálisok és a kulákgyerekek. Rendes behívót kaptak, de kényszermunkatáborokba kerültek, s szovjet repülőtereket, laktanyákat, tiszti házakat építettek. Amikor jogszabály született az 1938 és 45 közötti munkaszolgálatosok kártalanítására, a KDNP megkérdezte, mi lesz az 1951 és 56 között diszkrimináltakkal? Nagy ámulatunkra kiderült, hogy az Igazságügyi Minisztérium egyszerűen nem tud róluk. Pedig ezek a katonák a körletüket 27 hónapig nem hagyhatták el, ingyen robotoltak, silány ételeket kaptak, durva bánásmódban részesültek. Mi most a Magyar Politikai Foglyok Szövetségének részeként létrehoztuk a MUSZ 51-56-ot. Próbálunk nyomára jutni a 30-35 ezer munkaszolgálatosnak. — A leszerelés után békén hagyták a C kategóriásokat? — Nem, mint a rendszer ellenségeit évtizedekig hátrányos helyzetbe kényszerítették. — A vidéki gyűlések szervezésének ez az egyik oka. Vélem, hogy nem kizárólag! — Úgy van. Szeretnénk kialakítani a KDNP imázsát. Minket arctalan, hangtalan, jellegtelen, szürke pártnak tartanak. Alig írnak rólunk, a rádióban, a tévében még a fontos gondolatainkat sem publikálják megfelelően. Más pártok képviselőinek szavait pátosszal tálalják. Vegyük a személyes eseteimet! A közelmúltban országgyűlési határozati javaslatot nyújtottam be arról, hogy ne lehesen kérni a munkanélküli-segélyt csak az üres marok bemutatásával. Hiszen rengeteg lehetőség adódik közhasznú munkák végzésére. Foglalkoztassuk a munkanélkülieket! Miközben a segélyre milliárdokat fizetünk ki, tönkremennek a parkjaink, patakpartjaink, erdeink. Javasoltam a főhivatású anyaság bevezetését, olcsó kölcsönök juttatását a fiataloknak lakásépítésre, hogy ne indítsuk az életbe a pályakezdőket munkanélküli-segéllyel. Követeltem, hogy az Országgyűlés kötelezze a kormányt: október 30-ig tegyen le az asztalra konkrét antiinflációs programot! A Népszava e legutóbbi javaslatomról írt, a többire más újságok egyetlen sorral sem reagáltak. Ezért arctalan, szürke a KDNP A vidéki gyűlések tartásával ezen a megítélésen változtatni kívánunk. — Önök nyilván síkraszállnak az egyházi ingatlanok visszaadásáért. — Nem a teljes vagyont kérjük, de annyit igen, hogy az egyház a hivatásának gyakorlásában anyagi korlátokba ne ütközzön! Úgy hisszük, hogy az álláspontunk egyértelmű. Felteszem a kérdést, hogy az ügy mielőbbi megoldása helyett nem groteszk-e az érvelés: az egyház azért nem kapja vissza a vagyonát, mert úgysem tudná fenntartani, központi támogatásra szorulna, emiatt az állam és az egyház szétválasztása nem történne meg. Erre a nagygyűléseimen felhozok egy példát: olyan ez, mintha ellopnánk az autómat, s a bíróság azért nem adná vissza, mert közben felment a benzin ára, s féltenének a szociális segélytől. Végül a kárpótlási törvényről: addig nem lesz nyugalom az országben, amíg a tulajdonkérdés nyitott. Ezért a KDNP a törvény késedelem nélküli megalkotásán dolgozik. Cukorbetegnek luxus a kórház _______________ifj._______________ Egyetlen cukorbeteg egyszeri 17 napos fölösleges kórházba fektetésének árából fedezhető lenne egy reggel 8-tól délután fél 5-ig dolgozó—egy orvosból, egy dietetikusból és egy diabetológus nővérből álló — csoport egyhavi fizetése. Egy ilyen trió pedig naponta 200 beteget taníthat meg arra, hogyan gondozza, lássa el önmagát, hogy teljes értékű emberként élhessen a társadalomban. Erről az első diabetes világnap kapcsán beszélt dr.Kerényi Zsuzsa, a Tétényi úti Kórház főorvosa. Hazánk a cukorbetegség gyakoriságát tekintve is a „vezető” országok között tudhatja magát, mert amíg világátlagban a népesség 3 százaléka cukorbeteg, nálunk ez a szám 5 százalék fölött van. Ráadásul az adat csak a nyilvántartott betegeket jelöli, ha szűrnék a lakosságot, a betegek száma becslések szerint 8-9 százalék lenne. Ezért fontos volna, hogy minél többen tisztában legyenek vele: betegek-e vagy sem, s ha igen, akkor mit kell tenniük a szövődmények megelőzésére, illetve késleltetésére. A rosszul vagy egyáltalán nem kezelt cukorbetegség ugyanis vakságot, veseelégtelenséget, szív- és keringési megbetegedéseket, sikertelen terhességeket vonhat maga után. A Tétényi úti kórházban működő oktatóbázison évek óta kiemelt figyelmet szentelnek a cukorbetegek felvilágosítására, tanítására, a korai diagnózis fontosságának tudatában pedig az orvosok képzésére, továbbképzésére is. A világnap alkalmából országszerte összejövetelekre várják a betegeket, hozzátartozóikat és minden érdeklődőt — hallhattuk egy tegnapi tájékoztatón. A főváros legnagyobb ilyen jellegű rendezvényének a Tétényi úti Kórház ad otthont vasárnap délelőtt, amikor vetélekedőkre, és — a fizikai aktivitás fontosságát hangsúlyozandó — zenés aerobikra várják a látogatókat. A szakmai fórum keretében diabetológusok, dietetikusok válaszolnak a kérdésekre és ingyenes vércukor- és vérnyomásmérés is lesz. A világnaphoz kapcsolódóan egy-egy pályázatot írt ki a Magyar Cukorbetegek Országos Szövetsége és a Humán Oltóanyagtermelő és Kutatóintézet. Az előbbi — Önkontroll a cukor fölött — beküldési határideje június 12., utóbbira — Életem és a diabetes címmel —július 31-ig várják a pályaműveket. MA: KORMÁNYÜLÉS Újra a testület elé kerül a Start-hitel kérdése. Ezúttal arról kell dönteni, hogy a százezer márkás német hitel feltételéül szabott magyar garanciafedezetet milyen forrásból teremtsék elő, és ezt az összeget kinek a kezelésére bízzák. A hitelfedezet alapja várhatóan az az összeg lesz, amely a Németországból érkezett szénsegély eladásából folyt be. A kezelést illetően abban oszlanak meg a vélemények, hogy már létező intézmény, illetőleg új, kizárólag erre a célra létrejövő alapítvány keresi-e a garanciafedezetet. Tárgyal a kormány a szovjet csapatkivonás során kiürített ingatlanok hasznosításáról, valamint az egykori munkásőrség ingatlanairól. Most kerül a miniszterek elé a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumnak az a javaslata, amelyet a közüzemi víz - és csatornaszolgáltatás díjtételeinek megváltoztatására dolgoztak ki. Ennek lényege, hogy az idei évre előirányzott hárommilliárd forintos támogatást nem túllépve, új szisztémát vezetnének be. Eszerint a kiugróan magas vízdíjakat egyes területeken csökkentenék úgy, hogy az ország 32 vízművállalata közül 16 szolgáltatási területén fél évre számítva 500-600 forinttal emelkedne a háztartásonkénti vízdíj, 11 vízmű vállalatnál csökkenthető lenne a tarifa, és további öt területen pedig — többek között Budapesten — nem változna a vízdíj. A bevezetés időpontja július 1-je lenne. Ismét tárgyal a kormány a tejtermelésben és -feldolgozásban kialakult feszültségekről. Az MTI értesülése szerint ezen az ülésen megszületik az a korábban már ígért rendelet, amely szerint bizonyos feltételek esetén egyszeri támogatást kapnak azok, akik önként csökkentik tehénállományukat. A kormányülés napirendjén szerepelnek a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással kapcsolatos feladatok, valamint azok a kormányzati intézkedések, amelyeket a kormány és a szakszervezetek, illetőleg az Érdekegyeztető Tanács tárgyalásain született megállapodások tesznek szükségessé. Az utóbbiak közé tartozik a kormánynak az az ismert kötelezettségvállalása, hogy módosítja az idei bérszabályozást, úgy, hogy bizonyos, meghatározott esetben lehetővé tesz adómentes béremelést. A kormány arra is ígéretet tett, hogy vállalja: visszaállítja az egyszeri utazási kedvezményt, vagyis azt kiterjeszti valamennyi munkavállalóra. Újból a testület elé kerül a sajtóról szóló törvényjavaslat, tájékoztató hangzik el az eddig lebonyolított egyeztető tárgyalások eredményéről. Végezetül: a kormány előterjesztést vitat meg Magyar Köztársaság kitüntetéseinek átmeneti szabályozásáról. (MTI) Ismét vízdíjváltozás FIDESZ Évadzáró frakcióülése Csütörtökön és pénteken tartja évadzáró frakcióülését a Fiatal Demokraták Szövetsége. A kétnapos frakcióülésen értékelik a fiatal demokrata képviselőcsoport parlamenti munkáját, továbbá elemzik az aktuális politikai helyzetet, s kialakítják ezzel kapcsolatos álláspontjukat. Személyi kérdésekkel is foglalkoznak majd: új vezetőséget választanak, illetőleg megerősítik a jelenlegieket tisztségükben. Értékelik emellett az országgyűlési bizottságokban résztvevő Fidesz-képviselők munkáját, s döntenek esetleges visszahívásukról. (MTI) Pestisi Hírlap II. ÉVFOLYAM 143. SZÁM 1991. JÚNIUS 20., CSÜTÖRTÖK A PÁPALÁTOGATÁSKOR ÖSSZEOMLIK A FŐVÁROS „Mi van itt, fiúk?” MUNKATÁRSUNKTÓL A fővárosban tapasztalható önkormányzati anomáliák általános tünetnek látszanak, a kerületi testületek válságának és a Fővárosi Közgyűlés működésképtelenségének közös gyökerei vannak. Az MSZP terézvárosi szervezetének tegnapi sajtótájékoztatóján ennek okairól Csiha Judit, a budapesti önkormányzat szocialista képviselőcsoportjának vezetője a következőket mondta: " Az SZDSZ és a Fidesz győzelme után felkészületlen vezetés vette át a hatalmat. Az önkormányzatiság és a politika közötti különbséget nem ismerték fel. A kerületek működési szabályzataiból hiányoznak a legfontosabb ügyrendi eljárási előírások. Például hatezer mozgássérült nem kapott üzemanyagjegyet, mert senki sem tudja, hogy ki adhatja ki ezeket. Az MSZP véleménye szerint a kialakult kusza állapotok a rossz fővárosi törvénynek is köszönhetők, amiben viszont vétkes Budapest önkormányzata is. Ahelyett ugyanis, hogy teljes, összefüggő javaslatot dolgozott volna ki, a törvény koncepciója feletti vitát is a parlamentre bízta. Mivel az első fokon eljáró kerületek után második lépcsőben a köztársasági megbízott gyakorol államigazgatási jogkört, a fővárosi önkormányzat korábbi apparátusa egy részének nincs munkája — mondta Csiha Judit. — Ennek ellenére az örökölt apparátus gyakorlatilag érintetlen ma is. A főpolgármestert hetvenfős „holdudvar” (tanácsadók) veszi körül, bizottságok működnek, amelyeknek kompetenciája szabályozatlan. A hatszáz fős szakembergárda felére nem lenne szükség. S bár a testületnek ma sincs házszabálya, mert a többség nem tartja időszerűnek megalkotását, a június 30-i ünnepség előkészítése gőzerővel folyik. Szabó Lajos Mátyás, az MSZP budapesti tanácsának elnöke elmondta, hogy körülbelül 850 ezer emberre tervezik a megmozdulásokat, a költségek majd 11 millió forintra rúgnak, melyeket a fővárosi vállalatoknak, végső soron az adófizetőknek kell kifizetniük. Másfél hónappal a pápa magyarországi látogatása előtt még semmilyen elképzelés sincs arról, hogyan oldják meg a milliós tömeg közlekedését, az emberek étellel-itallal való ellátását, a mentők miként és miből lássák el feladatukat. Az SZDSZ annak idején a „Mi lesz itt?” kérdést írta választási plakátjaira. A főváros és a kerületek működésképtelenségének közelségét látva ma meg kellene kérdezni Demszky Gábort és csapatát: Mi van itt, fiúk?—vélekedett Szabó Legos Mátyás. Bucsai bumeráng DÁNYI LÁSZLÓ, BÉKÉSCSABA Ez év május 10-e bizonyára nevezetes napként íródik be a Bucsai új Barázda Mgtsz történetébe. A Békés megye északi csücskében fekvő, mindössze 3200 lakosú község egyetlen, 160 taggal rendelkező, 4350 hektáron gazdálkodó téeszében ugyanis azon a napon viharos közgyűlést tartottak. A tagság részéről négy pontban megfogalmazást nyert, hogy aggasztó a szövetkezet pénzügyi helyzete, bizalmatlanság alakult ki a vezetőkkel szemben, közelíteni kellene egymáshoz a fizikai dolgozók és a középvezetők fizetését, illetve növelni az egyéb járandóságok mértékét. Szó szót követett, majd a felfokozott hangulatban B. Nagy Sándor szerető — a téesz elnökének kivételével — lemondásra szólította fel a vezetőséget, az ellenőrző, valamint a döntőbizottságot. A nagyfokú vezetőellenes hangulatot érzékelve valamennyi tisztségviselő lemondott, ám ekkor következett a meglepetés. Nagy Győző, az előző évben 18 millió forint nyereséget produkáló téesz elnöke felállt, és közölte a tagsággal, az adott helyzetben ő is lemond beosztásáról. A közgyűlés erre ezt a határozatot hozta, hogy két héten belül ismét össze kell hívni a szövetkezet legfelsőbb fórumát. A május 24-én megtarott közgyűlésen megválasztották a téesz új vezetőségét (a 12 tagú régi vezetőségnek mindössze egyetlen tagja kapott ismét bizalmat), továbbra sem lett azonban elnöke a téesznek, mivel senki sem vállalta el a jelöltséget. Az elnök nélküli tagság számára így nem maradt más megoldás hátra, mint az, hogy pályázatot hirdessen meg a sajtóban, és a főagronómus, valamint a főkönyvelő szakmai irányítása mellett a három legtöbb szavazatot kapott vezetőségi tagot bízza meg a téesz ügyeinek vitelével. Önfinanszírozó kábeltévék ________SJC__________ Ma Magyarországon több mint 80 helyi kábeltelevízió létezik, azonban többségük működése az önkormányzatok segítsége nélkül elképzelhetetlen. Meghatározott feltételek között, meghatározott műsoridőben sugározhatnak csupán, filmeket alig vetíthetnek, hiszen ezeknek megvásárlása végképp akadályokba ütközik — még az önkormányzatoknak is. A helyi közszolgálati televíziók és érdekvédelmi egyesületek ezért létrehozták a HTV 30, Propaganda, Reklámszolgáltató és Kereskedelmi Kft.-t. A társaság feladata, hogy a kábeltévék összefogásával megteremtsék a működésükhöz szükséges feltételeket, azaz reklámokat szerveznek, és a bevétellel kompenzálják a műsorsugárzáshoz szükséges ráfordítást. A társaság megalakulása alkalmából tartott sajtótájékoztatón elmondták, hogy a tervek szerint a kábelcsatornákon hetente egyszer, mindenhol egy időpontban levetítenek egy Magyarországon még be nem mutatott filmet. A PÁRTOK A MÉDIAKONCEPCIÓRÓL A fele a hatalomé MUNKATÁRSUNKTÓL Milyen legyen a közszolgálati televíziót és rádiót felügyelő bizottságok összetétele, jogköre és miként oldják meg e médiák finanszírozását?Az Ország ■ gyűlés rádió, televízió, sajtóalbizottságában szerdán lezajlott vita arról tanúskodik, hogy a pártok véleménye a vártnál közelebb áll egymáshoz e kérdésekben. A többség egyetértett azzal, hogy a felügyelőbizottságok ne a pártpolitika kicsiben való leképeződését mutassák, hanem viszonylag nagy létszámú (20- 30 fős) testületek legyenek, amelyek a társadalom legfontosabb csoportjainak képviselőiből, a kormány, valamint a parlamenti pártok küldötteiből egyenlő arányban tevődnének össze. Kávássy Sándor, a Kisgazdapárt nevében viszont elfogadhatónak találta, hogy a hatalom delegáltjainak részaránya ötven százalék legyen. Szükségtelennek ítélte, hogy minden társadalmi réteg képviseltesse magát, s a kisebb felekezetekkel szemben előnyben részesítené a nagy egyházakat. Az Igazságügyi Minisztérium szakértője szerint ez ellentétes lenne az alkotmánnyal. A két médiát felügyelő grémiumok jogköréről az MSZP és a kisgazdák kivételével egyetértés mutatkozott abban, hogy a testületek csak átfogó, elvi és stratégiai ellenőrzést gyakorolhassanak és mindössze véleményezési, javaslattételi joguk legyen. Ugyane két párt vélte úgy, hogy a bizottságok döntései kötelezzék az intézmények elnökeit. A rádió és a televízió működése finanszírozási hátterének fontos része az állami támogatás. Az MSZP és a kisgazdák kivételével az albizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy átmeneti időszak után ez megszüntetendő. Az MDF, a KDNP és az MSZP képviselője nem értett egyet azzal, hogy a leendő törvény a finanszírozás többségi hányadaként az előfizetési díjakat tegye meg. Pestisi Hírlap Főszerkesztő-helyettesek: GAZSÓ L. FERENC, KAMARÁS PÉTER Szerkesztők: DEÁKI LÁSZLÓ, PAPP MÁRIÓ Pesti Hírlap Kiadó Kft. Felelős kiadó: Varga István ügyvezető igazgató. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest VII., Osvát u. 8. Levélcím: Budapest 1440. Pf. 31. Telefon: 111-8007. Telex: 20-2800. Telefax: 131-8174 (szerkesztőség), 131-8572 (kiadó)., Betűk: RealComp System. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR) Budapest, XIII., Lehel út 10/a. 1900., közvetlenül, vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 219-98636 pénzforgalmi jelzőszámra. Nyomás: Szikra Lapnyomda. Felelős vezető: dr. Csöndes Zoltán vezérigazgató. HU ISSN: 0865-6495.