Pesti Hírlap, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-05 / 130. szám

io életmód Euroturizmus HORLING KATALIN Suhan a táj a 250 kilométeres átlagsebességgel robogó vo­nat ablakából. A várt zajos zötykölődés elmarad, áram­vonalas formák, szemnyugta­tó színek, teljes kényelem és csönd vesz körül. Az utas szá­mára érzékelhetetlen az ICE, az InterCityExpress szágul­dása. A légkondicionált sze­relvényekben zárható cso­magmegőrző van, audio-vi­deo programok, fejhallgatós rádió szórakoztat, az üzlet­emberek munkáját írógép, te­lefax, másológép, telefon segí­ti. Pincérszolgálat viszi az ülések asztalkáihoz az étele­ket, italokat, de külön étkező­kocsi és minibár is rendelke­zésre áll. SÍNEN VAGYUNK... Az új német környezetkímé­lő, energiatakarékos csodavo­nat bemutatkozását a turista főszezonra időzítette a német államvasút, a Deutsche Bun­desbahn. Június másodiká­­tól, menetrend szerint közle­kedik az ICE, Hamburg, Han­nover, Frankfurt, Stuttgart és München között. 1992-93- ban pedig két újabb, szuper­gyors szakaszt adnak át. Bár az ICE-hez hasonló vonatok­ra a hazai nagyérdeműnek még egy darabig várnia kell, az első IC, azaz InterCity vá­rosközi gyorsvonat már fut Budapest és Miskolc között. Az európai vasúttársaságok egyeztetett fejlesztési prog­ramjába a MÁV az osztrák és a német vasúttal együttmű­ködve, a nemzetközi Euro- City járataival kapcsolódott be, közvetlen összeköttetést teremtve a jövőt jelentő In­terCity Expres­szel. A turizmus nem csupán egy a gazdasági ágak közül, hanem az összeurópai integ­ráció egyik motorja, mely minden országban javítja az életminőséget. E szellemben munkálkodva, beszámítva az Öböl-háború okozta utasfor­galmi kiesést, a Deutsche Zentrale für Tourismus /DZT/, a német idegenforgal­mi hivatal optimista a jövőt il­letően. A DZT marketing igazgatóhelyettese, Ewald, E. Meister szerint az egységessé vált Németország különleges idegenforgalmi vonzerőt kép­visel a kontinensen. Tavaly 30 millió külföldi kereste fel országukat, s ebből 25 millió­an jöttek Európából. Idén en­nél 2-3 százalékkal több tu­ristát várnak. Hasonló növe­kedést tartanak reálisnak a magyar beutazó forgalomban is. Előrejelzéseik és szándé­kaik szerint megfordul a be­utazó turizmus iránya: Nyu­­gat-Európából az eddigi ke­letnémet területekre, Kelet- Európából a nyugatnémet tartományokba jönnek töb­ben. Az élénkülő érdeklődés­re felkészülve, a Lufthansa például sűrítette berlini, lip­csei és drezdai járatait. Ez azonban korántsem elég. Az elkövetkező 4-5 évben a né­met kormány közel 6 billió márkát költ a keleti részek infrastruktúrájának fejlesz­tésére, az idegenforgalmi szakemberképzésre, marke­tingre, hogy azonos szintre hozza a nyugati országré­szekkel. A MAGYAR PIAC FONTOS A volt kelet-európai tömb or­szágai közül, eddigi turista­­forgalmát tekintve, hazánk áll az élen a német piacon. A hivatalos statisztikák mint­egy kétszázezer Németor­szágba utazó honfitársunkról tudnak, az European Travel Monitor azonban az ötszörö­sére teszi ezt a számot. A ma­gyar piac hagyományosan fontos számunkra, mondja Knud Jörgen, a DZT auszt­riai képviseletének igazgató­ja, aki egyúttal a magyar és a csehszlovák beutazó turiz­mus felelőse is. Szeretnék az eddigi eredményeket túlszár­nyalni a kölcsönös turizmus ösztönzésével. Épp ezért, a DZT az idei év második felé­ben, de legkésőbb jövőre, öná­­ló német idegenforgalmi kép­viseletet nyit Budapesten. E kirendeltség feladata lesz, hogy magyar nyelvű anya­gokkal, tanácsadással segítse a Németországba utazókat és megváltoztassa a szűkös ma­gyar valutaellátmány fényé­ben róluk kialakult „ez ne­künk drága ország” képet. Országaink részvétele a turizmust ösztönző világszer­vezetben a WTO-ban, az Eu­rópai Utazási Bizottságban, az ETC-ben és a Duna menti országok turisztikai szerve­zetében a Danube Tourist Commisionban (DTC), mind a közös turizmust erősíti. E véleményt osztja a DTC bécsi képviselője, Ursula Deutsch is, alá úgy véli, hogy az Európa-szerte bevezetett utazási könnyítések, a ví­zummentesség a Duna menti országok idegenforgalmát fellendítheti, különösen ak­kor, ha az eddigieknél is job­ban összefognak. ÖSSZEKÖTŐ KAPOCS A DUNA Erre jó példa a kétévenként rendezett Duna-börze, mely a turisztikai kínálatot mutatja be, vagy a német idegenfor­galmi hivatal a DZT idei kö­zös Duna-túra ajánlata, mely Németországot, Ausztriát és Magyarországot öleli fel. Az összekötő kapocs tehát több irányból is adott. A ma­gyar idegenforgalmi infra­struktúra további fejleszté­sén múlik, hogy mennyire ve­szi ki részét a jövőben az eu­rópai és a világturizmusból. •Hírlap SZAKÁCSKÖNYVE A paraj — azaz a spenót, vagy népies nevén a laboda —jószerivel csak főzelék formájában ismert a magyar konyhán. Pedig kitűnő köret, töltelék, felfújt is válhat belőle, ha van elég vállalkozó kedvünk a kipróbálásához. Nagyszerű segítséget nyújt hozzá a mikrohullámú készülék, amiben a párolt paraj szép leveles marad, és így tálalva még az is kedvet kaphat hozzá, aki egyébként nem tartozik a „spe­nótevők” táborába. A felfújt elkészítésére pedig kifejezetten rábeszélek mindenkit, gyönyörűen fel­jön, és a végén nem esik össze. Ínyencek közt biztos siker! Pákozdi Judit Mikrohullámmal párolt paraj Hozzávalók: 30 dkg friss, zsenge paraj, diónyi vaj, só. A paraj vastagabb szárát lecsipkedjük, majd a le­veleket többször váltott, bő vízben megmossuk és lecsöpögtetjük. Egy tűzálló tálat egy tiszta konyharuhával kibélelünk, és a parajleveket az aljára halmozuk. A tál tetejével vagy műanyag fóliával befedjük úgy, hogy a keletkező gőznek maradjon parányi rés. (A konyharuha a tál szé­lén kilóghat.) A legnagyobb teljesítménnyel 7-10 percig mikrohullámozzuk, majd öt percig lefed­ve állni hagyjuk. A levelek ezalatt tökéletesen megpuhulnak, de nem esnek úgy össze és az ér­tékes tápanyagok sem oldódnak ki, mint amikor vízben főzzük. Végül a konyharuha széleit összefogva a parajt a tálból kiemeljük és lecsö­pögtetjük. A tányérokba adagoljuk, sózzuk és ol­vasztott vajjal meglocsoljuk. Akár reszelt sajtot is szórhatunk a tetejére. Tejszínes paraj Hozzávalók: 35 dkg friss, zsenge paraj, 1 dl tej­szín, 5 dkg reszelt sajt, só, őrölt bors, reszelt sze­recsendió. A vastagabb száraitól megtisztított parajlevele­ket többször váltott vízben megmossuk. Szűrő­kanálba töltve, lobogva forró vízbe merítjük és addig főzzük, amíg a levelek összeesnek. (Ter­mészetesen több adagban is főzhetjük, vagy a Párolt parajnál leírt módon mikrohullámú ké­szülékben is megpárolhatjuk.) Közben a reszelt sajtot a tejszínbe szórjuk és kis lángon keverget­­ve addig melegítjük, amíg a sajt fel nem olvad. Megsózzuk, megborsozzuk, csipetnyi reszelt szerecsendióval fűszerezzük és a tányérokba adagolt parajra öntjük. A mártást mikrohullá­mú készülékben is elkészíthetjük. Ekkor a tej­színes sajtot egy tűzálló tálba töltjük és a legna­gyobb teljesítménnyel 2-3 perc alatt mártássze­rűvé főzzük. Közben néhányszor megkeverjük, a végén pedig megfűszerezzük. A tejszínes paraj különleges keret lehet ünnepi alkalmakkor is. Tejszínes parajjal töltött omlett Hozzávalók: az omletthez 6 tojás, 2 evőkanál tej, 1 evőkanál rétesliszt, só, a töltelékhez 35 dkg friss, zsenge paraj, 1 dl tejszín, 5 dkg reszelt sajt, só, őrölt bors, reszelt szerencsendió, a sütéshez 2 evőkanál olaj a tetejére reszelt sajt. A töltelékhez a parajt a tejszínes parajnál leírtak szerint készítjük el, azzal a különbséggel, hogy a párolt leveleket a mártásba forgatjuk és amíg az omlettek elkészülnek melegen tartjuk. Az omlettekhez a tojásfehérjéket kemény habbá vetjük, majd a tojássárgákat egyenként beleke­verjük, a tejet beleöntjük, megsózzuk, és végül a lisztet is beleszórjuk. A masszából az olajon négy lepényt sütünk, majd a tejszínes parajjal meg­töltve feltekerjük, de az is elég, ha csak félbe­hajtjuk. A reszelt sajttal megszórjuk és azonnal tálaljuk. Tipp­. A tejszínes parajt a felhasználásig a mik­rohullámú készülék felolvasztó fokozatán illet­ve a legkisebb teljesítményén tarthatjuk mele­gen. Parajfelfújt mikrohullámú készülékben Hozzávalók: 35 dkg friss paraj (vagy 20 dkg mi­relit parajpüré) 2 gerezd fokhagyma, 4 tojás, 1 zsemle, 0,5 dl tej, diónyi vaj vagy margarin, só, őrölt bors; a tetejére reszelt sajt. A parajt a párolt parajnál leírt módon mikrohul­lámú készülékben megpároljuk. A legszebb le­velekkel egy mély tűzálló tálat kibélelünk. A maradék parajt a tojássárgákkal a tejben megáz­tatott zsemlével meg az elkapart fokhagymával turmixoljuk, vagy megdaráljuk. A pépet meg­sózzuk, megborsozzuk, a felolvasztott vajjal vagy a margarinnal összekeverjük. Végül a ke­mény habbá vert tojásfehérjét óvatosan belefor­gatjuk. A masszát a levelekkel kibélelt tálba tölt­jük és a legnagyobb teljesítménnyel 10-12 per­cig, majd a teljesítményt 75 százalékosra csök­kentve még 4-6 percig mikrohullámozzuk. Ak­kor jó, ha a beleszúrt tűre már nem tapad raga­csos massza. Öt percnyi állás után tálra borítjuk, és a tetejét bőven megszórjuk reszelt sajttal. Néhány percre akár vissza is tehetjük a mikrohullámú készü­lékbe, hogy a sajt a tetejére olvadjon. Úgy szele­teljük, mint a tortát. Ha kihűlt, mikrohullám­mal fel is melegíthető. Természetesen a parajfel­fújt hagyományos módon is elkészíthető, csak akkor a tálat, amibe a masszát töltjük, ki kell zsírozni és vízfürdőbe állítva, lefedve, egy bő órán át kell gőzölni, mikrohullámú készülékben az elkészítés gyorsabb, egyszerűbb és az ered­mény biztosabb. »Hírlap II. ÉVFOLYAM 130. SZÁM 1991. JÚNIUS 5., SZERDA SERES JÚLIA Az alapozás az arcfestés fun­damentumát képezi. Ezzel palástolni lehet a szépséghi­bákat, a bőr egyenetlensége­it, meg lehet változtatni az arc sápadt vagy szederjes szí­nét. Alapozót csak teljesen tiszta bőrfelületre szabad fel­tenni! Nagyon jó alapot kap, ha előtte tonikkal átitatott vattával törli le, vagy pofoz­gatja át az arcbőrét. A bőrtí­pus szerint kapható tonikok a bőrt frissé, feszessé, rugal­massá teszik, pórusait össze­húzzák. Soha ne tegyen alapozót közvetlenül sebre, pattanás­ra, hólyagra, mert elfertőzhe­ti a bőrét. Az antiszeptikus fe­dőkrémekre már rá lehet ala­pozni. A ráncokat sem taná­csos alapozóval „feltölteni”, mert a mimikai mozgás során úgyis kipréselődik belőlük a festék, és még kirívóbbak lesznek. Az arcfestést, sminkelést mindig az alapozással kezdte. Ennek tetejére — ha szüksé­ges — a kikészítés utolsó fázi­sában tegyen porpúdert, főleg az orra, állva, mert itt köny­­nyen kizsírosodik a bőr. Soha ne használjon túl sok alapo­zót! A „vakolat” gyorsan megreped, aláizzad és elkenő­­dik. Az alapozó csak egy ár­nyalattal térhet el eredeti bőrszínétől, de az a legjobb, ha azonos színűt használt. A kontúrok mentén óvato­san képezzen átmenetet a bőr eredeti színével, hogy ne le­gyen álarcszínű a sminkje. A nyári kánikularuhák vagy egyes alkalmi öltözetek sza­badon hagyják a dekoltázst, a vállat, sőt a ház egy részét is. Ilyenkor feltűnővé válnak e bőrfelületek eddig rejtett szépséghibái is. Nem elegen­dő ilyenkor csak az arcot sminkelni, a dekoltázson vagy a vállon éktelenkedő szeplőket, pigmentfoltokat, hiányosságokat is kendőzni kell. A nyak és a dekoltázs bőrszínének meg kell egyez­nie, illetve átmenetet kell ké­peznie az arc és a test egyéb bőrfelületeinek színével. Ez az alapozó vagy a púder satí­roz­ásával érhető el. Ugyan­így, ezzel a satírozási techni­kával lehet az arc anatómiai hibáit, egyenetlenségeit is el­tüntetni. Az azonos alapszí­nű, különböző árnyalatú ala­pozókat,­­ a fény-árnyék el­ve alapján — tegye fel, így ke­rüljön a palástolni kívánt ré­szekre világosabb, a hangsú­­lyozandókra sötétebb árnya­lat. Az ipar különböző alapo­zókat gyárt a bőrtípusok sze­rint. Száraz bőrűeknek a krém, normál, vagy vízhiá­nyos bőrökre a hidratáló ala­pozókat ajánlják. Ezeket leg­jobb ujjal felkenni, míg a kompakt, ú.n. vizes alapozó­kat vizes szivaccsal érdemes eldolgozni a bőrön. Az alapozás célja, hogy a bőr egyenletes felületű, hi­bátlan, egészséges színű le­gyen és üde benyomást kelt­sen. Az arcpír az egészség és fiatalság jele. Ha „mestersé­gesen” kerül is oda, termé­szetesnek kell hatnia. Ne fes­sen tehát soha „lázrózsákat” vagy akkora foltokat az arcá­ra, amelynek csak egy erőtel­jes pofontól jöhetnek létre természetes körülmények között. Ugyanakkor az arc­pírral nagyon látványos esz­tétikai hatást lehet elérni, ha az harmonizál a bőr, a haj, a szem és a szájrúzs színével, s formai megjelenésében sem kirívó. Az arcfesték színe lehet pi­ros, lilás, aranybarna vagy ró­zsaszín. A vérbőségben szen­vedő, pozsgás arcúak ritkán használnak arcpírt, mond­ván, hogy „az is sok, ami van”. Pedig ha a pirosas fol­tok kontúrját eldolgozza, alakjukat megváltoztatja, el­tűnik e szépséghiba. De min­dig a pírral azonos árnyalatú festéket szabad ilyenkor al­kalmazni! Sötétebb hajhoz, barna szemhez a sötétebb tónusok illenek. A barnás téglapiros, a bordó, esetleg a lilás árnyala­tok jöhetnek szóba. Világos hajhoz, kék, zöld, szürke szemhez élénkebb szí­neket, a rózsaszínt, rózsapi­rost, a lilás rózsaszín árnyala­tait válassza. Legjobb, ha egy színskála van Ön előtt, s ab­ból választja ki azt, amellyel a legkedvezőbb hatást tudja el­érni. De ez még akkor sem minden! Gondolnia kell arra is, hogy milyen színű ruhához készíti a sminkjét, mert a lila pulóver nem igazán harmoni­zál a piros árnyalataival, és ez fordítva is igaz. Az arcpírt soha ne kerek foltban, hanem háromszög alakban satírozza az alapozó­ra aszerint, hogy nyújtani, vagy szélesíteni kívánja-e az arcformáját. Ha beesett az ar­ca, a „lyukba” soha ne tegyen sokat, inkább a környezetét hangsúlyozza ki. Közvetlenül a szeme alá se kerüljön sok, mert „kisírt” lesz a tekintete. Az arcpír felfuthat a ha­lántékra, a szemhéjra, sőt, a fülcimpára is. Fitosabbnak látszik az orra, ha kevés pírt tesz a hegyére. A kiugró, „erő­szakos” áll is megenyhül egy kis pír hatására, sőt a csapott áll is jól korrigálható ezzel a színezési módszerrel, csak az árnyalatok erősségét kell meghatároznia ahhoz, hogy a kívánt rész hangsúlyozottá vagy tompábbá váljék. A pírt úgy tegye fel, hogy az alapozást ne rontsa el, ne kenődjön el. Az a legjobb, ha a pír anyaga megegyezik az ala­pozóéval, de ez ritkán szerez­hető így be. Az arcpirosítókat ezért általában egy tiszta vat­tapamaccsal vagy finom sző­rű ecsettel tesszük fel az arc­ra. A vattával leszedhető a fel­esleg, míg az ecsettel tökéle­tesen el lehet oszlatni a por­­festékre úgy, hogy kontúr nél­küli legyen. DEKORATÍV KOZMETIKA II. ki arcfestés technikája Cserebere ANTAL JÓZSEF Az időpont vasárnap reggel 8 óra, helyszín a Fővárosi Mű­velődési Ház, a XI. kerület­ben, a Fehérvári út 47-ben. Benépesülnek a termek. A gyűjtők, vagy ahogy itt mond­ják, a hobbisok tartják szoká­sos csere-összejövetelüket. A törzstagok — akik több évti­zede járnak ide — megszokott asztaluknál rakják ki mind­azt, amit cserére szánnak. Van itt minden, ami a gyűj­tőket lázba hozhatja! Renge­teg képeslap, jelvény, kitünte­tés, kártyanaptár, miniatűr könyvek, kis üvegek itallal töltve, gyufásdobozok és sö­rösüvegek címkéi, régi, meg­sárgult újságok és folyóira­tok, kulcstartók és sorolni is nehéz lenne, még mi minden. Az emeleti teremben a bé­lyeggyűjtők lapozgatnak vas­kos albumokat. Fiatal srácok az üres sörösdobozok között válogatnak — ez most a „me­nő” téma. Egy kisfiú képesla­pokat kínál, cserébe Lutra­­képeket szeretne kapni. Ko­rosabb hölgy régi színészké­peket keres. Idős úr egy címe­res fedelű albumot rak ki, te­lis-teli közel százesztendős képeslapokkal. Közben jugoszláviai ven­dégek érkeznek — vagy tízen — régi ismerősök. Sok szép csereanyaggal jöttek, főleg minikönyveket, jelvényeket hoztak és meghívást a jugo­szláv gyűjtők kiállítására, aminek minden évben van­nak magyar résztvevői. A hobbiklub egyik vezető­je, Német László elmondta: immár 30 éve minden vasár­nap 200-300 gyűjtő jön el ide annak reményében, hogy a kollekcióját gyarapíthassa. A látogatók nagy része nyugdí­jas, akinek jó időtöltést jelent a klub. Itt mindenki minden­kit ismer és tudja, hogy kinek mi a hobbija. A klub délig tart nyitva, hamarosan záróra. A gyűjtők örömmel számolnak be egy­másnak, mihez sikerült hoz­zájutniuk. És várják a követ­kező vasárnapot, az új csere­­lehetőségeket. HOBBI­ S FOTÓ: A SZEFIZÓ

Next