Pesti Hírlap, 1991. július (2. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-23 / 171. szám

G­GAZDASÁG Nincs búzaválság A Földművelésügyi Miniszté­rium adatai szerint 5,2 tonna hektáronkénti átlagra, tehát 6 millió tonna búzatermésre számíthatunk az idén. Ennek felvásárlása és értékesítése megoldható az e heti kormá­nyülés elé kerülő intézkedé­sek segítségével. A miniszté­rium maximum 1,3 millió tonna Szovjetunióba exportá­landó gabonára szeretne biz­tosítani 100 százalékos álla­mi garanciát. A keletkező bú­zafelesleg kezelhetőségét az is nagyban elősegíti, hogy elő­rehaladott tárgyalásokat folytatnak egy 500 ezer ton­nás egyiptomi és egy 300 ezer tonnás iráni megrendelésről is . 2,5 millió tonna búza fel­vásárlására kötöttek már szerződéseket 5700 forintos tonnánkénti átlagáron a gaz­daságok és a gabonaforgalmi vállalatok. (MTI) Royal Cola Martfűről Augusztus első napjaiban Amerika harmadik legna­gyobb kólagyártója is megjelenik a magyar pia­con, miután licenc-szerző­­dést kötött a martfűi Első Magyar Szövetkezeti Sör­gyárral. A Royal Crown Cola volt az első cég, amely termékét dobozban forgalmazta (1954), cukor­mentes (1962), koffein­mentes (1980), illetve light üdítőitalokat gyártott (1987). 1991 májusában 750 ezer kóstolás alapján végzett ízteszt a következő eredménnyel zárult: RC­­Pepsi 53-47 százalék, RC­­Coca 57-43 százalék. MEICHL MÁTYÁS — Hogyan kerültek kapcso­latba az amerikai céggel? — kérdeztem Dudás János igaz­gatót. — Hosszú hónapokig tár­gyaltunk a Coca Colával és a Pepsi Colával, de licenc­ szer­­ződést nem voltak hajlandók kötni, csak bérmunkát adtak volna, de mi bérmunkások nem akarunk lenni. Megkér­tük régi partnerünk, a bécsi Ottakringer Sörgyár tulajdo­nosait, hogy próbáljanak egy világcéggel összehozni min­ket, és februárban egy levél­váltás után vettük fel a kap­csolatot az RC Colával, és rö­vid időn belül összehoztuk a szerződést. Ennek alapján Törökország, Hollandia és Anglia kivételével Európá­ban bárhová eladhatjuk ter­mékeinket. — Az egész forgalmazás megbukhat akkor, ha a keres­kedők nem tartják be a kedve­zőnek tűnő ajánlott fogyasztói árakat ? — A szabadáras rendszer­rel valóban nagyon kedvezőt­len tapasztalataink vannak. A kereskedők haszna az álta­lunk gyártott termékeken gyakran négy-ötszöröse a mi­énknek. Ezt a kólánál min­denképpen szeretnénk elke­rülni. Azoknak a kereskedők­nek fogjuk minden igényét ki­elégíteni, akik, betartják a 2 decis üveges kóla esetében a kilenc forintos, a dobozos kó­la esetében pedig a 36 forin­tos ajánlott árat. — Kósza hírek keringenek arról mostanában, hogy az Ottakringer mégsem vásárol­ja meg a Martfű részvényei többségét. Ez a részvényára­kat is erősen lenyomta a tőzs­dén. Mi az alapja a híresztelé­seknek ? — Az általunk megbízott brókercég az Ottakringer tu­lajdonosaival egyelőre nem tudott megállapodni az eladá­si árban. A különbség elég csekély, így van esély még a megállapodásra, de ha nem jön össze az üzlet, akkor sem dől össze a világ. Pesti­ Hírlap II. ÉVFOLYAM 171. SZÁM 1991. JÚLIUS 23., KEDD KÖZPONTOSÍTÁS ÉS CSÖKKENŐ FORGALOM Birodalmi bajok A Skála áruházaiban a nemrégiben megtartott francia hét után most dán napokat szerveztek A 2,9 millió dán korona értékben importált áruk nagyobb része élelmiszer. A tegnapi ünnepélyes megnyitó után per­sze csak találgatni lehet az akció sikerét, de az már most valószínűnek látszik, hogy a további országbe­mutatók elmaradnak. A Skála-Coop vezetősége ugyanis aligha tanult a múlt hibáiból: megpróbálják továbbra is életben tartani a „birodalmi” szemléletet, vagy csak jelentős késéssel fi­zet. B. VARGA JUDIT Az SWT Kft. ügyvezető igazgatója, Csakonyi György — már pozíciójából eredően is — a központi beszerzés híve és keserűen jegyzi meg, hogy a franchise rendszerben mű­ködő vidéki Skála áruházak onnan vásárolják meg az áru­jukat, ahonnan akarják. A Skála vezetősége tehát aligha eszmélt rá arra, hogy a régeb­bi kereskedelem bajait éppen az ilyen törekvések okozták. Rugalmas és mind választék­ban, mind árban a kereslet­hez igazodó áru utánpótlásról ugyanis mindig a vásárlókhoz legközelebbi helyen tudnak megalapozottan dönteni. A budapesti áruházak nemrégi­ben végrehajtott tizenöt szá­zalékos létszámcsökkentése, a forgalom visszaesése, a nö­vekvő árukészletek talán ép­pen a „birodalmi” szemlélet­nek köszönhetőek. A közpon­tosítás mindenesetre teljesen érthetetlen akkor, amikor a gazdasági változások, a gom­bamód szaporodó kis- és kö­zépvállalkozások mind mind tökéletesen az ellenkező irányba mutatnak. A külkereskedelmi forgal­mat lebonyolító SWT Kft. ve­zetője elmondta, hogy az álta­luk közvetített eladások kö­zött elenyésző számban talál­ható olyan, amelyet saját ma­guk kezdeményeztek. Az idei évre tervezett hárommilliárd A Skála név számtalan kü­lönböző vállalkozást fémjelez hazánkban. Egyetlen dolog azonban mindegyiknél azo­nos: a tulajdonosok köre, így persze aligha beszélhetünk önálló munkáról, saját érde­keltségről és versenyről. A ta­valy év végén alakult Skála Trade Rt. a három nagyáru­házát és a cég elektronikai vállalkozását tömöríti. A részvénytársaság vezetősége természetesen tökéletes füg­gőségben van a gyakorlatilag száz százalékos tulajdonos­sal, a Skála-Cooppal. Nincs ez másként a Trade által létre­hozott Skála World Trade (SWT) Kft. esetében sem. Utóbbi az export-import ügy­letek lebonyolítását, az áru­házak külföldi árukkal való ellátását intézi. Szigorúan központosított alapon. Elmé­letben persze a kereslet, az ár és számtalan egyéb, a gyakor­lati kereskedelemben tapasz­talható kritérium határozná meg a beszerzendő cikkek faj­táját és mennyiségét. A való­ság azonban kicsit másként fest. Néhány cég jelzése sze­rint a Skálához szinte lehe­tetlen szállítóként bekerülni, még a legjobb ajánlat eseté­ben sem. Szintén tőlük szár­mazik az az információ is, hogy a Skála manapság a ki­sebb vállalkozásoknak nem, forintos forgalmuk időará­nyos teljesítése jelentősen el­marad a várakozásoktól. Ugyanakkor az arányok sem tekinthetők éppen kedvező­nek, hiszen a behozott áruk értéke és mennyisége messze meghaladja az exportot. Mindez persze nem feled­tetheti el azt, hogy a különbö­ző országok áruválasztékából tartott bemutatók és vásárok alkalmasak arra, hogy ha­zánk és az érintett állam ke­reskedelmi kapcsolatait javít­sa. A kezdeményezés tehát jó és helyeselhető. A folytatás azonban már kétséges. Az ün­nepélyes megnyitón hallot­tuk, hogy a tervbe vett német, izraeli és thaiföldi hét aligha­nem elmarad. Ha a hír igaz, akkor kétséges, hogy mennyi­ben felel meg a valóságnak a szintén ott bejelentett, or­szágbemutatókkal kapcsola­tos üzleti siker. Nézzük talán, mit tudunk az eddigi tapasz­talatokról. A 2,5 millió dán korona értékben behozott élelmiszerek zöme sajt. A 150 grammos, valóban igen tet­szetős és ízletes termékek ára 250—300 forint között mo­zog. Az ismeretlen márkájú dán szeszesitalok palackja ezer forintot meghaladó összegbe kerül. Egy üveg dzsem például 311 forint. Az árak tehát meglehetősen bor­sosak. Nem kérdés, hogy a termékek (legalábbis ugyan­úgy, mint a francia héten — az élelmiszerek) a reklám és a felfokozott várakozás miatt gyorsan vevőre találnak. A gondot nem is ez, hanem az jelenti, hogy a későbbiekben ezeket a cikkeket valószínű­leg azok a vásárlók sem kap­ják meg, akik ezt megenged­hetik maguknak. A francia napok idején eladott élelmi­szerekből az áruházak a mai napig nem rendeltek újra... Tőzsdén a Zalakerámia Bejegyzése után másfél hó­nappal, július 22-én, hétfőn tőzsderészvények kibocsátá­sát kezdte meg az angol-ma­gyar érdekeltségű Zalake­­rámia Részvénytársaság. Az 1 milliárd 275 millió forint alaptőkéjű társaság 52,24 százalékos részaránnyal ren­delkező brit tulajdonostársa, az IMI Securities Ltd. birto­kában lévő részvények közül 318 750-et — egyenként ezer forint névértékben — hoznak nyilvános forgalomba a Bu­dapesti Értéktőzsdén. Ehhez kapcsolódik az a hír, hogy a 47,76 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező ma­gyar társtól, az Állami Va­gyonügynökségtől az IMI 296 000 értékpapírt vásárol meg. Emellett a londoni cég­társ megállapodott az Angliai Magyar Befektetési Társa­sággal, hogy a kibocsátással egyidőben 573 373 részvényt ad el a pénzintézetnek. A Za­­lakerámia Rt. alapítói meg­egyeztek abban is, hogy az IMI által rendelkezésre bo­csátott és dollárban átutalt 74 millió forintot dolgozói részvényvásárlásra kell fordí­tani. A társaság továbbá 100 részvény bevezetését kérel­mezte a bécsi értékpapírtőzs­dén. (MTI) A tizenötből mindössze négy részvénnyel kötöttek üzletet tegnap, ebből megint csak a FOTEX érdemel említést, ugyanis a 13 099 000 forintos összforgalomból 12 311 450 forintot ezek a papírok tettek ki. A nagy kínálat újra 200 fo­rint alá nyomta az árat, ami akár tovább is csökkenhet, ha a névértéken részvényhez ju­tott eladók tovább feszítik a húrt. A Martfű papírjaiért a ve­vők már csak 2000 forintot kí­náltak, míg az eladók 2100 fo­ TŐZSDE­ rintot szerettek volna kapni értük. Talán a kólagyártás beindítása megmozgatja a be­fektetők fantáziáját. A Duna­­holding részvényeire 37 400 forintos vételi és 38 000 forin­tos eladási ajánlat hangzott el. A Skála-Coop-papírokra ugyanez 22 700, illetve 23 000 forint volt. Holnap kerülnek eladásra a Ferencvárosi Be­fektetési Kft. birtokában lévő Skála-Coop-részvények 155 százalékon, de ebből az elővá­sárlási jog alapján csak a régi tulajdonosok részesülhetnek. Július 24-től kezdődően ezek a tőzsdei forgalomban úgy vesznek részt, mintha elővá­sárlási jogukkal a részvénye­sek már éltek volna. Hosszú idő óta először is­mét szóba kerültek a Nitroil részvényei, a vevők ajánlata 19 000 forint, az eladóké pe­dig 20 000 forint volt. A tőzs­deindex a 993,46 pontos zá­rással történetének eddigi legmélyebb pontjára került. A Tőzsdetanács döntése alap­ján szeptember 2-án kerül­nek tőzsdére a Kontrax Tele­kom Részvénytársaság, illet­ve a Kontrax Irodatechnika Részvénytársaság papírjai a forgalmazotti kategóriában. M. M. " ÉRTÉKPAPÍRPIAC 1991. július 22. Részvény Alaptőke Utolsó Tartalék Ár Ktt.-ház megnevezése osztalék tőke szám névérték árt. érték névérték árt. érték átlag min. max. nyitó záró visz. ár • MR% MFt prompt Ft prompt Ft határidős Ft határidős R FtR Ft Ft Ft% Sztráda-Skála Keresk. Rt. A 334.00 20.000 91.153 30 000 73 5000 0 24 500 24 500 24 500 24 500 24 500 167.81 IBUSZ Rt. A 1320.50 20.000 0.007 147 000 6174000 0 4 200 4 200 4 200 4 200 4 200 85.71 FOTEX Rt. A 4471.60 7.000 105.09 58 6182 000 12311 4500 0 199 199 201 201 199 100.07 STYL Ruhagyár Rt. 1 500.00 18 000 264.002 29 000 89 6000 0 3 090 3 070 3 100 3070 3100 108,41 Albán infláció A piacgazdaságra áttérő Al­bániában éves szinten már el­éri a 25 százalékot az infláció. A pénz értéktelenedése miatt az albán központi bank a múlt hét végén 100 lekes bankjegyeket bocsátott ki, amelyek árfolyama hivatalo­san 6,5 dollár. Az eddigi leg­nagyobb címletű az 50 lekes bankjegy volt. Közgazdászok szerint a múlt heti általános 25 százalékos, s a szeptem­berre tervezett újabb, ugyan­ekkora mértékű fizetéseme­lés tovább gyorsítja a drágu­lási tempót. Terjeszkedik a szállodalánc BISZTRICSÁNY JULIANNA Bécsben nyitotta meg legújabb szállodáját a Pannónia Szállo­da és Vendéglátó Vállalat. Az új, négycsillagos, több mint 200 szobás hotel különleges konstrukcióban épült. A Pan­nónia bérleti szerződést kötött a telek tulajdonosával, a Süba Wien GmbH-val. A megállapo­dás értelmében az osztrák cég felépítette a házat, s a Pannó­nia osztrák leányvállalata a Panintemn pedig harminc évig, azaz 2021-ig bérli azt. Hosz­­szabbítási lehetőség is van, és amennyiben a bérbeadó eladja a szállodát, a Panintem­-nek elővételi joga van. A szálloda bebútorozásának költségeit a Pannónia vállalta, ennek ösz­­szege piaci értéken számítva 35 millió schilling. A magyar cég menedzsment-díjként jo­gosult a szálloda mindenkori bruttó bevételének 5 százalé­kára. A bérleti díj összege na­ponként és szobánként lépcső­zetesen növekszik: az első években 100 schilling, 1995- ben éri el a maximumot. Ekkor 175 schilling lesz. Ezt követően csak az osztrák fogyasztói árin­dex 75 százalékával, mintegy 2-2,5 százalékkal emelkedhet. A forgalom becsült értéke már jövőre eléri a 75 millió schillin­get, a nyereség várhatóan 5 millió schilling. Az előzetes tervek szerint az idén a szo­bakihasználtság 60 százalé­kos lesz, jövőre pedig eléri a 70 százalékot. A Pannónia Szálloda Válla­latnak nem ez az első külföldi szállodája, Pannónia szállodák 1990­ óta működnek Aachen­ben, Münchenben és Würz­­burgban. Egy éven belül pedig Hannoverben adnak át egy öt­csillagos házat. A vállalat a kül­földi terjeszkedéssel külpiaci hírét, nemzetközi pozícióit sze­retné javítani, és egyúttal lehe­tőséget kíván adni szakem­bereinek külföldi munkaválla­lásra, tréningre, továbbkép­zésre. Az új bécsi szálloda úgyne­vezett cégszerződéses ajánla­tokat tett több mint 4 ezer ma­gyar cégnek. Eszerint kedvez­ményesen fogadja a hivatalos magyar kiutazókat. Az egyik legvonzóbb ajánlat, hogy min­denkor az érvényes másodosz­tályú napidíj-besoroláshoz tar­tozó szálláskeretért ad szobát. Ez pillanatnyilag egyágyas szoba esetében 850 schilling. A hivatalos utazók térítésmente­sen kapnak napi bérletet, mellyel valamennyi bécsi tö­megközlekedési eszközön utazhatnak. Voltos buszok MUNKATÁRSUNKTÓL Még 1985 végén gondoltak egy merészet a BKV autóbuszága­zatának mérnökei: fokozato­san lecserélni az Ikaroszok Prága típusú sebességváltóját 17 000 márkába kerülő német ZF-re vagy Voltra. Az akkor igencsak rögösen, barterüzlet keretében megkötött szerző­dés is nagyban hozzájárult ah­hoz, hogy ma még van pénz hajnalonta utcára küldeni a buszokat. Bizonyította, hosz­­szabb távon a drágább az ol­csóbb. A cseh Prága típusú váltók tisztes olajfoltokat hagytak a megállókban. Nagyjavítás nél­kül 30-35 ezer kilométernél többet nem bírtak ki. A né­met váltók ötször drágábbak, de az elektronikus vezérlésük révén — a hatékonyabb mo­torfékhatás következtében — kímélték a fékeket és gázola­jat takarítottak meg. Egyes példányuk már 450 ezer kilo­métert dolgozott hiba nélkül úgy, hogy fillérekbe került a karbantartása. A napokban utcára futott 90 új, szóló buszban mind Volt váltó van. A műszaki fejlesztésről pénz­ügyi válsága ellenére sem akar lemondani a BKV A négy új csuklós egyikébe — a megszokott Rába meghajtó tengely helyett — ZF-et sze­reltettek. MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK Érvényben: 1991.július 23. Devizanem Vételi Közép Eladási árfolyam 100 egységre, forintban angol font 12845,64 12858,50 12871,36 ausztrál dollár 5936,89 5942,83 5948,77 belga frank 211,38 211,59 211,80 dán korona 1124,87 1126,00 1127,13 finn márka 1807,86 1809,67 1811,48 francia frank 1280,91 1282,19 1283,47 holland forint 3861,14 3865,01 3868,88 ír font 11630,99 11642,63 11654,27 japán jen (1000) 559,27 559,83 560,39 kanadai dollár 6605,25 6611,86 6618,47 kuvaiti dinár árfolyam jegyzés szünetel német márka 4352,02 4356,38 4360,74 norvég korona 1116,21 1117,33 1118,45 olasz líra (1000) 58,41 58,47 58,53 osztrák schilling 618,00 618,62 619,24 portugál escudo 50,76 50,81 50,86 spanyol peseta 69,71 69,78 69,85 svájci frank 5031,80 5036,84 5041,88 svéd korona 1201,78 1202,98 1204,18 tr. és cl. rubel 2747,25 2750,00 2752,75 usa dollár 7650,86 7658,52 7666,18 ecu (közös piac) 8944,19 8953,14 8962,09 VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK Érvényben: 1991. július 23—30. Pénznem Vételi Eladási árfolyam 100 egységre,forintban angol font 12472,75 13244,26 ausztrál dollár 5764,55 6121,11 belga frank 205,24 217,94 dán korona 1092,22 1159,78 finn márka 1755,38 1863,96 francia frank 1243,72 1320,66 görög drachma­­a 38,60 40,98 holland forint 3749,06 3980,96 ír font 11293,35 11991,91 japán jen (1000) 543,04 576,62 kanadai dollár 6413,50 6810,22 kuwaiti dinár árf. jegyzés szünetel német márka 4225,69 4487,07 norvég korona 1083,81 1150,85 olasz líra (1000) 56,72 60,22 osztrák schilling 600,06 637,18 portugál escudo 49,29 52,33 spanyol peseta 67,69 71,87 svájci frank 4885,73 5187,95 svéd korona 1166,89 1239,07 usa dollár 7428,76 7888,28 ecu (közös piac) 8684,55 9221,73 a) bankközi és vállalati elszámolásoknál alkalmazható árfolyam: görög drachma 39,75 39,83

Next