Pesti Hírlap, 1991. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-02 / 282. szám

JÓ REGGELT, MAGYARORSZÁG! ORSZÁGOS GAZDASÁGI, KÖZÉLETI ÉS KULTURÁLIS NAPILAP FŐSZERKESZTŐ: BENCSIK ANDRÁS BOROSS—DEMSZKY TALÁLKOZÓ Eltűnt 600 millió forint RPH-INFORMÁCIÓ Értesüléseink szerint dr. Boross Péter belügyminiszter hétfőn délelőtt hivatalában fogasa a Fővárosi Önkormányzat vezetőit, élükön Demszky Gábor főpolgármesterrel. A városházi küldöttség főként amiatt látogat az önkormányzati ügyekben illetékes belügyminiszterhez, hogy a lágymányosi híd sorsáról tárgyalon vele. Mint ismeretes, az Országgyűlés az idei év költségvetésének elfogadásakor több mint 600 millió forintot tervezett a lágymányosi híd munkálatainak megkezdésére. A Pénzügyminisztérium, azonban decemberig a városházi vezetők többszöri sürgetése ellenére sem utalta át ezt a pénzt a fővárosnak. Ezzel pedig—állítják a fővárosiak — törvénysértést követett el, mert semmibe vette az Országgyűlés ez évi költségvetéséről szóló törvényt. A híd munkálatainak megkezdését egyébként a főváros saját költésgvetése terhére megkezdte. A megbeszélésen emellett várhatóan szó esik mjd az állami vagyon önkormányzati átadása körüli bonyodalmakról, illetve az ezzel összefüggő fővárosi elképzelésekről is. Már előkészítették a tollakat Minden jel arra mutat, hogy Antall József miniszterelnök néhány nap múlva Moszkvában aláírja az új magyar—szovjet alapszerződést. Györke Sándor nagykövet távollétében — akit a hírek szerint tisztéből visszahívtak — a misszió vezetésével megbízott Birnbauer József rendkívüli követet, ideiglenes ügyvivőt kérdeztük meg a részletekről. 3. oldal Quo vadis, Nemzeti Bank? A Magyar Nemzeti Bank élén történt változások hullámai még nem csendesedtek le. Egész oldalas összeállításunkban a miniszterelnök véleménye mellett az új jelölt személye körüli aggályok is hangot kapnak. 7. oldal Csőd? Drámai hangú cikkek jósolták 15 hónapja, hogy Ella István csődbe viszi a Hungarotont. Mi történt azóta?— kérdeztük a vezérigazgatótól. 11. oldal A halál villamosa Szülei és barátnője támogatására számít Solymosi Attila a várható büntetésének letöltetése során. Bukszár Tibor rendőr halálának körülményeit ezúttal a Pest megyei Bíróság próbálja tisztázni. A fiatalember nem tudja pontosan felidézni 1988 novemberi estéjének eseményeit, mint mondja, minden olyan gyorsan történt, de igazságos ítéletet remel^^^^16^1da^ AZ EK HÁGÁBAN Döntöttek a pénzügyminiszterek Az Európai Közösség 12 országának pénzügyminiszterei vasárnap Hágában úgy döntöttek, hogy a minden országra vonatkozó úgynevezett „kimaradási formula” helyett egyedül Nagy- Britanniának ajánlják fel ezt a lehetőséget. A tanácskozás eredményéről az elnöklő Wim Kok holland pénzügyminiszter számolt be a televízióban. Korábban Dánia ragaszkodott ahhoz, hogy a formula legyen általános, de vasárnap megváltoztatta álláspontját. Ez egyébként azt jelenti, hogy a közösséghez később csatlakozó államok sem dönthetnek egyoldalúan a pénzügyi unió végső szakaszától való távolmaradás mellett. A miniszterek egyetértettek abban is, hogy az ECU-kosarat 1994 január 1-től befagyasztják, vagyis nem változtatják meg az értékének kiszámítására szolgáló valutakosár összetételét 1994 szeptemberében, amikor ez esedékes lenne. Ez kedvezmény a gyengébb valutájú tagállamok részére. Az ECU-kosár új koktélját csak 1997 elején határozzák meg - tehát a gazdasági és pénzügyi unió harmadik szakaszának előestéjén. (MTI) KONZULTÁCIÓ UTÁN Nem bénult meg a Hexagonale GYAPAY DÉNES, VELENCE Rendkívüli konzultációt tartottak szombaton Velencében a Hexagonale öt tagállamának — Ausztria, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország és Olaszország — külügyminiszterei. A lagúnák városának egyik legszebb reneszánsz palotájában, a Piazza della Prefettura freskókkal ékesített zongoratermében a résztvevők közül hiányzott Jugoszlávia képviselője. Az összegyűlt politikusok arra a kérdésre kerestek választ, hogy az éppen két éve Budapesten zászlót bontott együttműködés miképpen reagál a jugoszláviai belháborúra, különös tekintettel arra, hogy a Hexagonale elnöki tisztségét 1992 júliusáig Jugoszlávia töltené be. Jugoszláviával vagy nélküle? Hexagonale vagy ismét csak Pentagonale? A dilemma már jó ideje foglalkoztatta a kezdetben négy, majd Csehszlovákia, utóbb Lengyelország csatlakozásával hat országot tömörítő együttműködés tagállamait. Velencét megelőzően olyan hangok is hallatszottak, hogy Belgrádot netán kirekesztik a széleskörű politikai, gazdasági, műszaki-tudományos és kulturális kezdeményezésekből. Nos, a szombaton létrejött rendkívüli konzultáció kategorikus döntése: szó sincs déli szomszédunk kirekesztéséről. Tekintettel azonban az ország súlyos válságára, a Hexagonale elnöki tisztségét 1992. január elsejétől Ausztriára ruházzák, addig az olaszok vállalják az egyeztetések feladatait. 3. oldal II. ÉVFOLYAM 282. SZÁM 1991. DECEMBER 2., HÉTFŐ CYRUS VANCE ISMÉT KÖZVETÍTENI PRÓBÁL Heves harcok a hét végén ELFOGLALTÁK UPIK VÁROSÁT Horvátország szinte minden frontján elkeseredett harcok folytak a hét végén, s heves összetűzések voltak közvetlenül a magyar határ mentén, Baranyában is. Katonai közlések szerint horvát alakulatok támadták Torjanc átkelőt. Az újvidéki hadtest egy másik közleményében azt állította, hogy a horvát alakulatok megrohamozták Újbezdán, Kacsfalu és Szöllős, valamint Orlovnjak helységet, és sok polgári személyt megöltek. Eszék szinte minden pontját ágyúkkal és aknavetőkkel lőtték, különösen a nyugati és déli körzeteket. A városban több halott és számos sebesült vem. Heves harcok voltak Valpovo térségében is, horvát részről azt közölték, hogy a szerb területvédelmisek támadják a helységet, míg a hadsereg arról számolt be, hogy Valpovo irányából lőtték Pélmonostort, Baranya központját. A heves szombati harcok után egyébként vasárnap viszonylagos nyugalom uralkodott a harctereken. A szövetségi hadsereg viszont elfoglalta a nyugat-szlavóniai Lipik városát. A horvát kormány nyilvánosságra hozta a kisebbségi törvényt, amelyet a horvát köztársaság egész területén be akarnak vezetni. A törvény alkalmazását ahhoz kötik, hogy a köztársaságban teljes béke legyen, s a kisebbségiek által lakott körzetekben nemzetközi ellenőrzés mellett választásokat tartsanak. Tegnap Belgrádba érkezett Cyrus Vance, az ENSZ-főtitkár különmegbízottja, aki rövid időn belül már negyedik alkalommal jár Jugoszláviában, hogy közvetítsen a szembenálló felek között. Ezúttal az ENSZ-békeerők horvátországi állomásoztatásának részleteiről folytat eszmecserét, tárgyalni fog Milosevic szerb és Tudjman horvát elnökkel, valamint Kadijevic nemzetvédelmi miniszterrel. Tegnap megérkezett Eszékre az Európai Közösség megfigyelő csoportja is. Égő benzinespalackokat — Molotov-koktélokat — dobtak ismeretlen tettesek Jugoszlávia németországi nagykövetségének berlini kirendeltségére. A jugoszláv külügyminisztérium utasította a bonni nagykövetséget és a berlini kirendeltséget: tiltakozzanak a német hatóságoknál, követeljék a németországi jugoszláv képviseletek biztonságának szavatolását. Vladislav Jovanovic szerb külügyminiszter ismét a jugoszláv belügyekbe való beavatkozással vádolta meg Magyarországot, és azt állította, hogy Magyarországon kiképzőtáborokat hoztak létre zsoldosok számára. A szerb külügyminiszter egy szabadkai vitafórumon Németország csatlósának mondta Magyarországot, Ausztriát, Bulgáriát és Olaszországot. A szövetségi hadsereg utolsó harckocsijai is kivonultak Zágrábból FOTÓ: REUTER/MTI NÉPSZAVAZÁSOK A (VOLT?) SZOVJETUNIÓBAN Az ukránok a kiválás mellett Az ukrán polgárok túlnyomó többsége a függetlenség mellett szavazott a vasárnapi népszavazáson. Esti adatok szerint a jogosultak háromnegyede jelent meg és nyolcvan százalékuk az unióból való kiválás mellett voksolt. Az egyidejűleg megrendezett elnökválasztásról egyelőre csak annyit tudni, hogy Leonyid Kravcsuk, a parlament elnöke magasan vezet, de valószínűleg nem érte el az ötven százalékot, így két hét múlva második fordulóra van szükség. Kárpátalján, a zömében magyarlakta beregszászi járásban külön népszavazást is tartottak arról, hogy megalakuljon-e az önálló önkormányzati terület, amely az ukrán alkotmányban is rögzített különleges jogokat kapna és nem tartozna más területi egységhez. * * * A várakozásnak megfelelően nagyarányú részvételt és Nurszultan Nazarbajev elnök jelöltségének erőteljes támogatását hozta a tegnapi első közvetlen elnökválasztás Kazahsztánban. Vasárnap estig a jogosultak 85 százaléka ment el szavazni és túlnyomó többségük megerősítette az egyetlen jelölt Nazarbajev elnököt eddigi posztján. A Moldáviai Köztársaság területén múlt év szeptemberében kikiáltott — és a kisinyovi vezetés által törvénytelennek tekintett — Dnyeszter menti Köztársaság területén élők többsége vasárnap a függetlenség megerősítése és a köztársaság elnökének megválasztása mellett szavazott. Az orosz többségű terület lakosainak nagyobb része azt kívánja, hogy a független Dnyeszter menti Köztársaság a volt Szovjetunió egyes köztársaságait tömörítő új szövetség tagja legyen. Egy másik népszavazáson, az Oroszországi Föderációhoz tartozó Csecsen-Ingus köztársaságban a részvételre jogosultak alig több mint öt százaléka kereste fel a szavazóhelyiségeket. Az ingusok függetlenségéről dönteni hivatott népszavazást az ingus nacionalisták hirdették meg. 2. oldal ÁRA: 8,80 FILSA (HETILAP): 1,50 $ KARPATAUA (AZ IGAZ SZÓ MELLÉKLETE): 10 kopejka FELROBBANTOTTÁK A RAKÉTÁT Megint a határnál... Miután a hatástalanításra nem volt mód, szombaton délután 5 óra 10 perckor a tűzszerészek felrobbantották a magyar-jugoszláv határ közelében talált földlevegő rakétát. CSOKNYAY EDIT Mint az már ismeretes, pénteken délután polgári személyek a bajai rendőrőrsön jelentették, hogy Bács-Kiskun megyében, Gara és Bácsborsod között, egy tanya közelében fekvő mezőgazdasági területen földbe fúródott egy rakéta. A magyar–jugoszláv határtól 4,5 kilométerre becsapódott rakétáról a szakemberek megállapították, hogy KUB típusú, úgynevezett föld—levegő légvédelmi rakétáról van szó. Hatástalanításáról azért nem lehetett szó, mert a rakétatest annyira roncsolódott, hogy ez a művelet végzetessé válhatott volna. Sorozatszáma azt is elárulta, hogy nem a Magyar Honvédség tulajdonában levő légvédelmi fegyverről van szó. 3. oldal MSZP: Veszélyben a demokrácia SINKOVICS FERENC A kormány és az MDF utóbbi napokban elhangzott nyilatkozatai miatt tartott rendkívüli ülést vasárnap délelőtt a szocialisták országos elnöksége. Horn Gyula pártelnök elsősorban a felkorbácsolt indulatoktól és a társadalom megosztottságától, s a nyomában keletkező konfliktusoktól félti a fiatal magyar demokráciát. A felidézett nyilatkozatok és megnyilvánulások közül talán azt tartja a legmegdöbbentőbbnek, ahogyan Balsai István igazságügyi miniszter próbált nyíltan nyomást gyakorolni az Alkotmánybíróságra a „Zétényi-törvény” ügyében. Aggodalmat keltett Antall József legutóbbi nyilatkozata is, amelyben a miniszterelnök megkérdőjelezte azokat a demokratikus és liberális alapértékeket, amelyeket annak idején egyébként az MDF is a választási zászlójára írt. Attól tart az MSZP hogy a most megindult tisztogatások, személycserék kiterjednek majd az államélet minden területére, de nem hagyják érihetetlenül a kultúra, az oktatás világát sem. Egy „újkori” kontraszelekció vonalai rajzolódnak ki a párt véleménye szerint. A szocialista párt elnöksége felkéri az MSZP tagjait és támogatóit, hogy aláírásukkal csatlakozzanak a demokrácia és a jogállamiság mellett hitet tevő Demokratikus Chartához. A szocialisták indítványozni fogják az eddig született kivételes törvények felülvizsgálatát, s ha kell, megteszik az ehhez szükséges nemzetközi lépéseket is.