Pesti Hírlap, 1992. április (1. évfolyam, 42-66. szám)
1992-04-01 / 42. szám
Nincs újabb engedmény Lech Walesa lengyel elnök németországi hivatalos programjának második napján tegnap találkozott Helmut Kohllal, miközben a lengyel pénzügyminiszter, Andrzej Olechowski Horst Köhler államtitkárnál azt szerette volna elérni, hogy Németország újabb tíz százalékot, egymilliárd márkát engedjen el a lengyel tartozásokból. A Deutschlandfunk rádióállomás szerint a válasz nemleges volt, míg Graf Otto Lambsdorff, a kormányon lévő szabaddemokraták (FDP) elnöke a német elutasítás magyarázataként az összeg nagysága mellett azt említette, hogy beleegyezés esetén más államok is tartozáselengedést kérnének. Másfél hónappal ezelőtt Bonn már eltörölte a német állammal szemben fennálló lengyel adósságok — 9,1 milliárd márka — felét, a maradék ötven százalékot Varsónak 18 év leforgása alatt kell törlesztenie. A lengyel államfő Genscher külügyminiszterrel és pártvezetőkkel is találkozott Önrendelkezést Igen, nemzeteszmét nem Interjú Duray Miklóssal 2. oldal Mitől döglik a méh? Parlamenti interpellációk 4. oldal Kötelességünk az anyagi jóvátétel Szőke László HM-főosztályvezetővel beszélget Fekete Zoltán 5. oldal Kárpótlás ürügyén földforgácsolás Merénylet vagy dilettantizmus (Riportunk befejező része) 8. oldal Cantus Hungarorum Zágrábban vendégszerepelt a Honvéd Férfikar 11. oldal Csecsen lázadás Rendkívüli napot hirdetett tegnap a Csecsen Köztársaság parlamentje azt követelve, hogy fegyveres lázadók elfoglalják a grozniji rádió és televízió központját. A rendkívüli állapot fenntartásának időtartamát nem határozták meg: a csecsen törvényhozás az javasolta, hogy az a helyzet teljes rendeződéséig maradjon érvényben. Dzsohar Dudgjev hívei közül a rádió- és tévéépület körüli harcokban öten vesztették életüket. Dudgjev groznyi rezidenciáját is körülvették az ellenzéki erők. Az épületben ott tartózkodik Zviad Gamszahurdia, az elűzött grúz elnök is. Grúziában ez idő alatt a Gamszahurdiához hű fegyveres csapatok Zugoly városába vonultak vissza, miután feloldották a közúti blokádot. ÚJABB HALOTTAK DUBOSSZÁRINÁL Véget ért a türelem SNEGUR ELNÖK DRÁMAI HANGÚ BESZÉDE A moldáviai rendőrség és a Dnyeszter menti erők között tegnap délután Dubosszári körzetében kiújultak a harcok. A Kosnica település közelében kialakult összecsapásokban páncélosokat és sorozatvetőket is bevetettek. A moldáviai belügyminisztérium közlése szerint a harcokban két moldáviai rendőr életét vesztette, 13 pedig megsebesült. A Dnyeszter menti erők azt jelentették, hogy részükről mindössze egy személy sebesült meg. Időközben egyébként lejárt az a határidő, amelyet még a hét végén adott a Dnyeszter menti oroszoknak a moldáviai vezetés. A konfliktus éleződését mutatja, hogy Mircea Snegur moldovai elnök kedden a parlamentben drámai hangú beszédében kijelentette: “Türelmünk végére értünk, a túlparton nem akarnak békés megoldást”. Snegur parlamenti beszédében félreérthetetlenül leszögezte: Chisinau (Kisinyov) megteszi a rend és a fegyelem helyreállításához szükséges lépéseket. A parlament ülésén egyébként először vett részt a Dnyeszter bal partjáról érkezett küldöttség, amely felszólította a szemben állókat, hogy vonják hátrább csapataikat, és azonnal kezdjék meg a tárgyalásokat. Ebédidő harcidőben — a képen látható moldáviai rendőr fél szemét azért a frontra veti FOTÓ: MTI KÜLFÖLDI KÉPSZERKESZTŐSÉG VÉGE A MOSZKVAI BÜROKRÁCIÁNAK? Szankciók Egyben a Föderáció Líbia ellen A Kreml György termében tegnap délután ünnepélyes keretek között aláírták az oroszországi föderációs szerződést. A ceremónián a két, maga útját járó terület, Tatárföld és a Csecsen Köztársaság képviselője nem vett részt. Ennek ellenére az a tény, hogy az orosz vezetés tető alá hozta a dokumentumot, esélyt ad a szétesni látszó Oroszországi Föderáció ideiglenes egyben tartására. Borisz Jelcin orosz elnök beszédében hangoztatta: “Oroszország mindig is egységes volt, az ma is és a jövőben is az lesz, nem törik meg Oroszország történelme”. Jelcin szerint a szerződés új szempontokat vet fel Oroszország gazdasági és politikai fejlődésének meghatározásakor. A legfontosabbnak a gazdasági, valamint a társadalmi és jogi reformok továbbvitelét nevezte. Kifejezte reményét, hogy a dokumentum az új orosz alkotmány alkotó részévé válik, egyben megakadályozza a mindent behálózó, a fejlődést gátló hivatalnok struktúra térnyerését. “Véget vetünk a moszkvai bürokrácia hatalmának” — hangsúlyozta. KÖZT. (A SZABAD FTE): 2.30 korona, .rpAtaua (AZ IGAZ SZÓ MELLÉKLETE): 10 kopka. ROMÁNIA (HETILAP): 15 lej. AZ ORSZÁGGYŰLÉS PLENÁRIS ÜLÉSE Módosították a földtörvényt Kedden a tavaszi ülésszak tizenkilencedik munkanapján az önkormányzatok támogatásáról, a gyámsági- és a földtörvény módosításáról döntöttek a képviselők, s megkezdték a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslat határozathozatalát. MUNKATÁRSUNKTÓL dr. Torgyán József, az FKGP pártelnökének viharos napirend előtti felszólalása közben a koalíciós pártok csaknem valamennyi képviselője kivonult az üléstermből. Az Országgyűlés törvénymódosítást fogadott el az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok kiegészítő állami támogatásáról. Ennek lényege, hogy az e célra tavaly megszavazott költségvetési támogatást a Ház most megtoldotta 226 millió forinttal, amiből újabb 49 önkormányzat kaphat támogatást. A képviselők módosították a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952- es törvényt. A sajtótájékoztatókat követően kérdések és interpellációk hangzottak el az ülésteremben. A legnagyobb érdeklődés dr. Török Gábor az “Első kommunista gyakosságsorozat 1945-ben” című interpellációját kísérte. Ezután döntött az Országgyűlés a földtörvény módosításáról, amely dr Pásztor Gyula (FKgP) képviselő múlt heti módosító indítványa volt. A késő esti órákban a képviselők megkezdték a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslat határozathozatalát. Védelmi csúcs Brüsszelben Kedd délután Brüsszelbe érkezett Für Lajos honvédelmi miniszter, hogy részt vegyen az Észak-atlanti Együttműködési Tanácshoz (EAET) tartozó országok védelmi minisztereinek szerdán sorra kerülő első tanácskozásán. Für Lajos kedd este a belga védelmi miniszter, Leo Delcroix által kollégái tiszteletére adott vacsorán vesz részt az Egmont-palotában. A szerdai tanácskozáson a NATO integrált katonai szervezetéhez tartozó országok védelmi miniszterei először találkoznak az EAET keretében az egykori Varsói Szerződés területén kialakult új demokráciákból és a Szovjetunió utódállamaiból érkező kollégáikkal. (Franciaország, amely nem tagja az integrált katonai szervezetnek, ezen a találkozón nem képviselteti magát.) Az Észak-atlanti Együttműködési Tanács legutóbbi március 10-i brüsszeli külügyminiszteri tanácskozásán átfogó munkatervet fogadott el. Ennek katonai vonatkozásait konkretizálja majd a szerdai tanácskozás, amelyen olyan kérdéseket tekintenek át a napirend szerint, mint a védelmi erők szerepe a demokratikus államban, a hadsereg parlamenti ellenőrzése, a védelmi költségvetés kialakítása, a hadiipar békés célokra való átállítása, a fegyveres erők csökkentésének következményei. Bár hivatalosan nem szerepelnek napirenden, mindamellett NATO-illetékesek valószínűnek tartják, hogy a tanácskozáson — és főként annak margóján, két- és többoldalú találkozókon - szóba kerülnek a FÁK területén kialakult fegyveres és más természetű konfliktusok, hiszen több közvetlenül szemben álló köztársaság védelmi miniszterét is Brüsszelbe várják. A Visegrádi Hármak brüsszeli — a NATO-val való kapcsolattartással is megbízott — nagykövetei egymással sűrűn kozultálva, heti találkozókon készültek fel a szerdai ülésre, és hétfőn nagy nemzetközi visszhangot kiváltott közös sajtóértekezleten is jelezték azokat a különleges elvárásokat, amelyekkel a találkozó elébe néznek. (MTI) Az előszobába tartunk Magyarországnak és más közép-európai országoknak az a szándékuk, hogy közelebb kerüljenek a Nyugat-Európai Unióhoz (WEU), kezdetben megfigyelőkként, később társult tagokként — mondotta Joó Rudolf, a Honvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára a WEU kedden kezdődött berlini biztonságpolitikai kollokviumán. Joó Rudolf javasolta, hogy térségünk szakemberei rendszeresen vegyenek részt az unió munkacsoportjaiban, s más fórumainak munkájában. Szoros együttműködésre és közös akciókra van szükség a WEU-val a biztonságpolitikában, aminek az lenne a célja, hogy fokozatosan kirajzolódjék egy közös védelmi politika. A párbeszéd célja a válságmegelőzés és -megoldás is. Az 1955-ben alapított WEU egészen a közelmúltig a NATO mögé szorult, ám a formálódó nyugat-európai politikai unió keretében újjá akarják éleszteni, a politikai unió katonai pillérévé kívánják megtenni. A közelmúltban német politikusok hangsúlyozták, hogy a NATO-tagságra törekvő közép-és keleteurópai államok a WEU-val való szorosabb kapcsolattartással mintegy beléphetnének “a NATO előszobájába”. (MTI) ítr. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának tegnap elfogadott 748. számú határozata április 15-i hatállyal szankciókat rendelt el Líbia ellen arra az esetre, ha nem adja ki a nyugati politikusok által terrorcselekményekkel gyanúsított titkosügynökeit. Mivel a határozat az ENSZ Alapokmány 7. fejezetére hivatkozik, nemcsak kötelező érvényű a világszervezet tagállamainak, hanem rendelkezéseinek megvalósítására katonai akciók igénybe vétele is