Pesti Hírlap, 1992. május (1. évfolyam, 67-91. szám)

1992-05-02 / 67. szám

I HÍREK — Érdemi haladás nélkül fejeződött be csütörtökön Washingtonban a közel-kele­ti béketárgyalások V. fordu­lója. Az izraeli kormány most felajánlotta ugyan, hogy ren­dezzenek részleges helyi vá­lasztásokat a megszállt terü­leteken, ezt aizonban a pa­lesztinok elutasították, mondván: teljes autonómiát követelnek maguknak. A tár­gyalások következő színhelye Róma lesz, de valószínűleg csak a június 23-i izraeli vá­lasztások után.­­ Szükségállapotot ren­deltek el a nyugat-afrikai Sierra Leonéban végrehaj­tott katonai zendülés vezetői tegnap. A csütörtökön meg­alakított Átmeneti Nemzeti Kormányzó Tanács a hírek szerint felfüggesztette az al­kotmányt, este 6-tól reggel 6- ig tartó kijárási tilalmat ve­zetett be. Aki azt megszegi, a helyszínen ki­végzik. Az ötta­gú katonai junta szóvivője szerint az országban tartóz­kodó külföldiek biztonságát szavatolják. Hozzáfűzte, hogy a hadsereg ura a hely­zetnek, s a katonák vissza­térnek laktanyáikba, mihelyt helyreállítják az országban a többpártrendszert.­­A Petre Roman vezette Nemzeti Megmentési Front­ból kivált erők új politikai pártját Nemzeti Megmentési Demokrata Front elnevezés­sel jegyezte be tegnap a bu­karesti bíróság. Ion Iliescu államfő hívei NMF-Decem­­ber 22. néven kérték ugyan pártjuk bejegyzését, de ezen elnevezés ellen több óvást is benyújtottak a fővárosi bíró­ságon.­­ A júliusi müncheni vi­lággazdasági csúcsértekezlet, valamint a Független Álla­mok Közösségéhez és a kö­­zép-kelet-európai országok­hoz fűződő kapcsolatok ki­emelt témaként szerepeltek Helmut Kohl német kancel­lár és Mijadzava Kiicsi japán miniszterelnök bonni tárgya­lásain. Kohl kijelentette: vé­get ért az az idő, amikor a gazdasági nagyhatalom Né­metország és Japán politikai­lag törpének számított. A ja­pán politikus azt az igényét vetette fel, hogy Németor­szág — különleges moszkvai kapcsolatait felhasználva — segítsen Tokiónak visszasze­rezni Oroszországtól a Kuril­­szigetcsoport négy tagját.­­ Az Oroszország támo­gatását szolgáló többmilli­árdos segélyprogram mielőb­bi jóváhagyását sürgette az amerikai képviselőházban James Baker külügyminisz­ter. A washingtoni kormány azt szeretné, ha a megfelelő törvényeket a következő hat hétben még Borisz Jelcin orosz elnök júniusi washing­toni látogatása előtt elfogad­nák.­­ Gorbacsov szovjet exel­nök az AP hírügynökségnek adott nyilatkozatában el­mondta, hogy az Egyesült Ál­lamok az Öböl-háború idején elköltött dollármilliárdok he­lyett jobban tette volna, ha „azoknak a demokratikus re­formoknak a támogatására ügyel nagyobb hangsúllyal, amelyek évszázadokra meg­határozzák az új világot”. Az amerikai látogatásra készülő politikus Jelcinről szólva hangsúlyozta: az orosz elnök túl gyorsan halad a refor­mokkal.­­ Észak-Korea akár egy nap alatt képes háborút ki­robbantani a térségben — nyilatkozta az amerikai vé­delmi miniszter. Dick Che­ney szerint az észak-koreai hadsereg jelenlegi telepítési módja, valamint az atom­fegyverek kifejlesztésének le­hetősége valós fenyegetést je­lent Dél-Korea számára 2 NEMZETKÖZI Él£T Pesti­ Hirlap 1. (151.) ÉVFOLYAM 67. SZÁM 1992. MÁJUS 2., SZOMBAT Ú A NÉVSOROLVASÁS TELEGRAF MÓDRA Nyilvános a titkos jelentés Csehszlovákiában csütörtökön bizonyára a Telegraf című napilap volt a legkelendőbb országos sajtótermék. Közöl­te ugyanis a Szövetségi Biztonsági Információs Szolgálat (FBIS) szigorúan bizalmas jelentését , vagyis azon cseh és szlovák újságírók nevét, akik tagjai voltak az újságíró­szövetségnek, s egyben bizonyíthatóan az egykori titkos­rendőrség (StB) ügynökeiként is működtek. MÁGYOR ALÍZ, POZSONY Szinte biztosra vehető, hogy a kompromittálónak ígérke­ző névsort a Telegraf szer­kesztőségének a Szövetségi Gyűlés valamelyik képviselő­je juttatta el. Ez azért érde­kes, mert előző nap a parla­ment a baloldali pártok he­ves tiltakozása ellenére — néhány párt testületileg ki­vonult az ülésteremből — megszavazta: a titkos jelen­tést sokszorosítják és a kép­viselőknek titoktartási nyi­latkozat aláírása ellenében átadják. A lap tehát látszólag feloldotta a politikai körök dilemmáját, hogy mi legyen a FBIS hírszerző jelentésnek mondott anyagával, melyet mindkét tagköztársaság, va­lamint a szövetségi köztár­saság legfelsőbb alkotmá­nyos képviselői magkaptak. A névsor egyelőre nem tel­jes. A Telegraf folytatásban kivárja közölni a „bizalmas munkatárs”, a „titkos mun­katársjelölt” és a „konspirá­­ciós lakástulajdonos” kategó­riába sorolt újságírók nevét is. Az ügynek csak egy szép­séghibája van. Az ügynökök és a konspirációs lakások bir­tokosai tudatosan működtek együtt az StB-vel, hiszen erre írásban kötelezték magukat, bizalmas munkatársként vagy munkatársjelöltként azonban bárkit számon tart­hatott az StB. Anélkül, hogy az érintettnek erről sejtelme lett volna... Hírügynökségi jelentések szerint a cseh kormány tízért ül hétfőn össze, hogy megvi­tassa, miként lehetne kidol­gozni és beterjeszteni olyan törvénytervezetet, amely le­hetővé tenné a köztársaság területén egykor működő StB-ügynökök nevének nyil­vánosságra hozatalát. MAROSVÁSÁRHELY: A VÁLASZTÁS ÚJRA ELMARAD Játék a szavazók idegeivel A román televízió híradója közölte a kormány legújabb határozatát a marosvásárhelyi helyzettel kapcsolatban, mely szerint a május 3-ra kiírt polgármester-választást újra elhalasztották. Pedig a holnapi eseményre már minden elő volt készítve: kinyomtatták a szavazólapo­kat, ellenőrizték a választási körzeteket. Igaz, a kor­mányhatározat mégsem érkezett váratlanul, hiszen sej­teni lehetett, hogy a Vatra Romanesca nem lesz halan­dó a magyar jelölttel szemben felvenni a harcot. SZONDY ZOLTÁN, CSÍKSZEREDA Marosvásárhelyen a polgár­mester-választást először február 9-én tartották meg. Akkor Káli Király Istvánt, az RMDSZ jelöltjét azzal a vád­dal törölték a hivatalos listá­ról, hogy az 1990-es esemé­nyek tevékeny része volt. Sa­ját jelölt hiányában az RMDSZ a függetlenként in­duló Pokornyi Lászlót támo­gatta, aki a szavazatok alap­ján győzött. A Vatra azonban fellebbezett, választási csa­lással vádolva Pokornyit. Né­hány aláírásgyűjtő lista való­ban összekeveredett — Po­kornyi László lemondott tisztségéről, annak ellenére, hogy választási csalásról nem volt szó, s ellene nem is in­dult eljárás. A törvény előírásainak megfelelően új választásokat írtak ki. A Vatra minden szinten nyomást igyekezett gyakorolni annak érdekében, hogy az RMDSZ ne állíthas­son új jelöltet. Az első lépés a polgármesteri tanács meg­alakításának bojkottja volt. Hiába vannak többségben az RMDSZ tanácsosai, a Román Nemzeti Egységpárt megta­gadta a részvételt, így Maros­­vásárhelynek jelenleg nincs városi tanácsa Második lépésként az öt­száz helyi román állampolgár aláírásával rendelkező Pale Alexandru beperelte a köz­ponti választási bizottságot a szerinte törvénytelen válasz­tások leállítása érdekében. A Maros megyei törvényszék helyt adott a keresetnek, idő­közben a kormány a válasz­tást április 12-re, majd május 3-ra halasztotta E hét szerdáján azonban a maros­vásárhelyi Cuvintul Liber napilapban — aimely a Vatra szócsöve — közlemény jelent meg, melyben a szerve­zet pártja, a RNEP a válasz­tás bojkottjára szólítja fel a román lakosságot. „Az RMDSZ egyértelműen nem­zetellenes szervezetnek bizo­nyult, mely revizionista poli­tikát folytat” — állt a közle­ményben, s a román kor­mány egyoldalúan lebonyolí­tott választásoktól félve újra elhalasztotta a választást. A határozat a halasztás oka­ként azt hozza fel, hogy még folyik a Pale Aleksandru és társai által elindított per. A valódi ok azonban a Vatra nyomása, hisz ennek az ala­kulatnak a vezetői a hét fo­lyamán többször is tárgyal­tak a kormány tagjaival, s a jelek szerint hatott a bojkot­tal való fenyegetőzésük. Borbély László, a Maros megyei RMDSZ elnöke nyi­latkozatban tiltakozott a kormány döntése ellen. „A dolog jogi oldalairól, a külön­böző határozatok törvényte­lenségéről már sokat beszél­tek. Jóval súlyosabb azonban a politikai szempont. E­gye­­sek Marosvásárhelyen nem akarnak demokratikusan megválasztott polgármestert és tanácsost, s mindenáron az RMDSZ bojkottálását akarják elérni. Ezek az erők újabb feszültségeket, konf­liktushelyzetet akarnak kel­teni, s akik támogatják őket, óriási felelősséget vállalnak” — közölte Borbély László. Csütörtökön este a Maros megyei RMDSZ gyűlést tar­tott, melyen megtárgyalták a tennivalókat a megváltozott helyzetben. Új fejlemény azonban csak május 11-e után várható, a Legfelsőbb Bíróság döntését követően. A dátum remélhetőleg a hosz­­szúra nyúlt ügy végét is je­lenti majd, és ebben a hónap­ban mégis sor kerül a polgár­mester-választásra. Tör­vényesen, és nem a Vatra akarata szerint. AZ USA TÖBB VÁROSÁRA IS ÁTTERJEDTEK A ZAVARGÁSOK Ostromállapot Los Angelesben folytatás az 1. oldalról Az elmúlt napokban George Bush elnök túlnyomó részt a zavargásokkal foglalkozott. Columbusi beszédében első­nek a tömegek brutális, van­dál fellépését ítélte el, han­goztatva: a televíziós közvetí­tések még nem is mutattak mindent, például azt, hogy a csőcselék a tűzoltókra is fegyverrel támadt. .A feke­ték tragikus szegénysége, kétségbeesése ellenére az erőszak nem fogadható el, sem a fajüldözés, az antisze­mitizmus bármilyen formája. Ebben egységre van szük­ség Amerikában” — han­goztatta az elnök, aki teg­nap polgárjogi vezetőket fo­gadott, akik — akárcsak a Kongresszus fekete bőrű tagjai — felháborodottan utasították el és az igazság­szolgáltat­ás megcsúfolásá­nak minősítették az esküdt­szék ítéletét. A fekete veze­tők egyúttal elítélték a bű­nözők, a lumpen elemek Los Angeles-i fellépését is. Tizenkét demokratapárti szenátor közös nyilatkozat­ban szögezte le: az amerika­iaik milliói, akik látták az esetről készült videofelvételt, úgy vélik, hogy Rodney Kin­­get brutálisan megverték a rendőrök, s nem tud­ják megérteni a vádlottak fel­mentését. A szenátorok és a fekete polgárjogi szerveze­tek vezetői arra sürgetik a kormányt, hogy a törvény adta lehetőséggel élve ismét emeljenek vádat a rendőrök ellen. Az igazságügy-mi­niszter már be is jelentette, hogy meggyorsítják a vizs­gálatot, s adott esetben sor kerülhet újabb perre, talán már májusban. GENSCHER-CIKK A NÉMET KÜLPOLITIKÁRÓL Hatalmi pókerjátszma az FDP-ben Klaus Kinkel, a külügymi­niszteri poszt várományosa onnan folytathatja, ahol én abbahagytam — üzente a május közepén leköszönő né­met külügyminiszter, Hans- Dietrich Genscher a Nordsee- Zeitung című lap tegnapi szá­mának hasábjairól „Minisz­terváltás igen — irányvonal­­váltás nem” című cikkében. „A német külpolitika irány­vonalai szilárdak, kiszámít­hatósága egy változó világ­ban különösen nagy jelentő­séggel bír. Az, aki ezt meg akarja változtatni, kurzus­váltást sürget, sokat kockáz­tat” — közölte, vélhetően a bonni hármas koalíció legki­sebb pártjára, a bajor Keresz­tényszociális Unióra (CSU) célozva. Mint ismeretes, Hans-Di­etrich Genscher a hét elején jelentette be váratlanul, hogy 18 év után megválik a kül­ügyminiszteri poszttól, bár az idézett cikkében úgy fo­galmazott: „a jövőben is le­het velem számolni”. Távo­zásának bejelentése vihart váltott ki a koalícióban és ha­talmi harcot a külügyminisz­tert állító liberálisoknál, az FDP-ben. Helmut Kohl kan­cellár, a koalíció legerősebb pártjának (CDU) elnöke csü­törtökön este a ZDF televízi­óban úgy nyilatkozott, hogy Genscher távozása méltóbb körülmények között is végbe mehetett volna. Az FDP vezetősége I­ung­­rad Schätzer építésügyi mi­nisztert szemelte ki külügy­miniszternek, egy nappal ké­sőbb azonban a szélesebb körű vezetőség és a frakció „felülbírálta” az elnökséget. Klaus Kinkel igazságügy-mi­niszter, a Schwatzer-jelölést jóváhagyó elnökségi határo­zat korábbi támogatója ellen­jelöltként lépett fel, s az FDP lázadóinak segítségével a külügyminiszteri széket már magáénak tudó Irmngrad Schwatzert „félresöpörte” az útból. Egybehangzó vélemé­nyek szerint a hatalmi pó­­kerjátszma tétje az FDP el­nökének posztja. A MENEKÜLTKÉRDÉS KÖZÖS ÜGY Módosítják az alkotmányt A bonni parlamentben csütörtökön foglalkoztak az idei év végén életbe lépő „schengeni egyezmény” kérdésével, amely az európai határok megnyitását célozza. Ezzel kap­csolatban a középpontban a menekültügyi probléma sze­repelt, a német pártok ugyanis még az egyezmény ratifi­kálása előtt megnyugtató megoldást akarnak találni. LEZSÁK MIHÁLY, STUTTGART A német kormány gerincét képező kereszténydemokraták és keresztény szocialisták el­kerülhetetlennek tartják az alkotmány idevágó, 16. cik­kelyének módosítását ahhoz, hogy egyúttal szabályozzák a bevándorlást is. Erre azon­ban eddig sem tíz ellenzék — elsősorban szociáldemokra­ták —, sem pedig a koalíció­hoz tartozó szabaddemokra­ták nem mutattak hajlandó­ságot. Más megköz­elítésben na­gyobb esély látszik a pártok közötti megegyezésre a me­nekültkérdésben. A hona­tyák tegnap meglepő tárgyi­lagossággal vitáztak a CDU/CSU javaslatáról. Esze­rint az alkotmány idevágó passzusát olyan értelemben kell módosítani, hogy „mene­dékjogot kérőket nem fogad­nak be olyan országból, ame­lyikben kétségbevonhatatla­­nul nem üldöznek senkit po­litikai nézetei miatt”. A né­zeteltérések ellenére is azt a benyomást keltették a hozzá­szólások, hogy végre kon­szenzus jöhet létre a vitás kérdésekben. Az alkotmánymódosítás a bonni parlamentben kéthar­mados többséget feltételez. Rudolf Seiten belügyminisz­ter beszédében kihangsú­lyozta, hogy a tisztelt ház nem folytathat örökké a pol­gárok kívánságával ellenté­tes politikát, hiszen azzal csak a társadalom belső bé­kéjét veszélyeztetné. A me­nekültkérdéssel kapcsolat­ban többszörösen is fennáll ez a veszély, óriási hiba lenne tehát „egyengetni az utat a szélsőjobboldali demagógok előtt”. Seiters felszólította az Európai Közösséget, hogy al­kosson egy menekült- és be­vándorlási törvényt, amely a Közösség minden országára egyaránt érvényes. Hans-Ulrich Klose SPD- frakcióvezető szerint a schengeni egyezmény nem teszi szükségessé az alkot­mánymódosítást, a szociálde­mokraták azonban készsége­sen támogatnak minden in­tézkedést, amely alkalmas­nak mutatkozik a korlátlan bevándorlásból adódó szociá­lis problémák enyhítésére. Alkotmánymódosításról is szó lehet, ha meg lesz a ga­rancia az „individuális mene-Írni finer” k­vára vhm­ásol ­ Jelcin az élen PH­AN-EXKLUZÍV Az oroszországi népképviselők VI. kongresszusán felvetet­ték az új elnökválasztás kiírását is. Vajon kit választaná­­nak Oroszország polgárai, ha most kellene dönteniük? Az Orosz Tudományos Akadémia Közvélemény-kutató Inté­zete az ország 19 térségében végzett erre vonatkozó felmé­rést, összehasonlítva a tavaly nyári választási eredménye­ket a jelenlegi szándékokkal. Íme, az eredmény: A táblázatban közölt adatokból egyértelműen kiderül, hogy ha ma tartanák az elnökválasztást, Jelcin a tavalyi­nál nagyobb előnnyel nyerne. 1991. június 1992. március (százalékban) Borisz Jelcin 57,3 60,9 Nyikolaj Rizskov 16,8 9,8 Vlagyimir Zsirinovszkij 7,8 6,4 Amalgeldi Tuljejev 6,8 13,0 Albert Makasov 3,7 2,0 Vagyim Bakatyin 3,4 7,7

Next