Pesti Hírlap, 1992. május (1. évfolyam, 67-91. szám)
1992-05-02 / 67. szám
I HÍREK — Érdemi haladás nélkül fejeződött be csütörtökön Washingtonban a közel-keleti béketárgyalások V. fordulója. Az izraeli kormány most felajánlotta ugyan, hogy rendezzenek részleges helyi választásokat a megszállt területeken, ezt aizonban a palesztinok elutasították, mondván: teljes autonómiát követelnek maguknak. A tárgyalások következő színhelye Róma lesz, de valószínűleg csak a június 23-i izraeli választások után. Szükségállapotot rendeltek el a nyugat-afrikai Sierra Leonéban végrehajtott katonai zendülés vezetői tegnap. A csütörtökön megalakított Átmeneti Nemzeti Kormányzó Tanács a hírek szerint felfüggesztette az alkotmányt, este 6-tól reggel 6- ig tartó kijárási tilalmat vezetett be. Aki azt megszegi, a helyszínen kivégzik. Az öttagú katonai junta szóvivője szerint az országban tartózkodó külföldiek biztonságát szavatolják. Hozzáfűzte, hogy a hadsereg ura a helyzetnek, s a katonák visszatérnek laktanyáikba, mihelyt helyreállítják az országban a többpártrendszert.A Petre Roman vezette Nemzeti Megmentési Frontból kivált erők új politikai pártját Nemzeti Megmentési Demokrata Front elnevezéssel jegyezte be tegnap a bukaresti bíróság. Ion Iliescu államfő hívei NMF-December 22. néven kérték ugyan pártjuk bejegyzését, de ezen elnevezés ellen több óvást is benyújtottak a fővárosi bíróságon. A júliusi müncheni világgazdasági csúcsértekezlet, valamint a Független Államok Közösségéhez és a közép-kelet-európai országokhoz fűződő kapcsolatok kiemelt témaként szerepeltek Helmut Kohl német kancellár és Mijadzava Kiicsi japán miniszterelnök bonni tárgyalásain. Kohl kijelentette: véget ért az az idő, amikor a gazdasági nagyhatalom Németország és Japán politikailag törpének számított. A japán politikus azt az igényét vetette fel, hogy Németország — különleges moszkvai kapcsolatait felhasználva — segítsen Tokiónak visszaszerezni Oroszországtól a Kurilszigetcsoport négy tagját. Az Oroszország támogatását szolgáló többmilliárdos segélyprogram mielőbbi jóváhagyását sürgette az amerikai képviselőházban James Baker külügyminiszter. A washingtoni kormány azt szeretné, ha a megfelelő törvényeket a következő hat hétben még Borisz Jelcin orosz elnök júniusi washingtoni látogatása előtt elfogadnák. Gorbacsov szovjet exelnök az AP hírügynökségnek adott nyilatkozatában elmondta, hogy az Egyesült Államok az Öböl-háború idején elköltött dollármilliárdok helyett jobban tette volna, ha „azoknak a demokratikus reformoknak a támogatására ügyel nagyobb hangsúllyal, amelyek évszázadokra meghatározzák az új világot”. Az amerikai látogatásra készülő politikus Jelcinről szólva hangsúlyozta: az orosz elnök túl gyorsan halad a reformokkal. Észak-Korea akár egy nap alatt képes háborút kirobbantani a térségben — nyilatkozta az amerikai védelmi miniszter. Dick Cheney szerint az észak-koreai hadsereg jelenlegi telepítési módja, valamint az atomfegyverek kifejlesztésének lehetősége valós fenyegetést jelent Dél-Korea számára 2 NEMZETKÖZI Él£T Pesti Hirlap 1. (151.) ÉVFOLYAM 67. SZÁM 1992. MÁJUS 2., SZOMBAT Ú A NÉVSOROLVASÁS TELEGRAF MÓDRA Nyilvános a titkos jelentés Csehszlovákiában csütörtökön bizonyára a Telegraf című napilap volt a legkelendőbb országos sajtótermék. Közölte ugyanis a Szövetségi Biztonsági Információs Szolgálat (FBIS) szigorúan bizalmas jelentését , vagyis azon cseh és szlovák újságírók nevét, akik tagjai voltak az újságírószövetségnek, s egyben bizonyíthatóan az egykori titkosrendőrség (StB) ügynökeiként is működtek. MÁGYOR ALÍZ, POZSONY Szinte biztosra vehető, hogy a kompromittálónak ígérkező névsort a Telegraf szerkesztőségének a Szövetségi Gyűlés valamelyik képviselője juttatta el. Ez azért érdekes, mert előző nap a parlament a baloldali pártok heves tiltakozása ellenére — néhány párt testületileg kivonult az ülésteremből — megszavazta: a titkos jelentést sokszorosítják és a képviselőknek titoktartási nyilatkozat aláírása ellenében átadják. A lap tehát látszólag feloldotta a politikai körök dilemmáját, hogy mi legyen a FBIS hírszerző jelentésnek mondott anyagával, melyet mindkét tagköztársaság, valamint a szövetségi köztársaság legfelsőbb alkotmányos képviselői magkaptak. A névsor egyelőre nem teljes. A Telegraf folytatásban kivárja közölni a „bizalmas munkatárs”, a „titkos munkatársjelölt” és a „konspirációs lakástulajdonos” kategóriába sorolt újságírók nevét is. Az ügynek csak egy szépséghibája van. Az ügynökök és a konspirációs lakások birtokosai tudatosan működtek együtt az StB-vel, hiszen erre írásban kötelezték magukat, bizalmas munkatársként vagy munkatársjelöltként azonban bárkit számon tarthatott az StB. Anélkül, hogy az érintettnek erről sejtelme lett volna... Hírügynökségi jelentések szerint a cseh kormány tízért ül hétfőn össze, hogy megvitassa, miként lehetne kidolgozni és beterjeszteni olyan törvénytervezetet, amely lehetővé tenné a köztársaság területén egykor működő StB-ügynökök nevének nyilvánosságra hozatalát. MAROSVÁSÁRHELY: A VÁLASZTÁS ÚJRA ELMARAD Játék a szavazók idegeivel A román televízió híradója közölte a kormány legújabb határozatát a marosvásárhelyi helyzettel kapcsolatban, mely szerint a május 3-ra kiírt polgármester-választást újra elhalasztották. Pedig a holnapi eseményre már minden elő volt készítve: kinyomtatták a szavazólapokat, ellenőrizték a választási körzeteket. Igaz, a kormányhatározat mégsem érkezett váratlanul, hiszen sejteni lehetett, hogy a Vatra Romanesca nem lesz halandó a magyar jelölttel szemben felvenni a harcot. SZONDY ZOLTÁN, CSÍKSZEREDA Marosvásárhelyen a polgármester-választást először február 9-én tartották meg. Akkor Káli Király Istvánt, az RMDSZ jelöltjét azzal a váddal törölték a hivatalos listáról, hogy az 1990-es események tevékeny része volt. Saját jelölt hiányában az RMDSZ a függetlenként induló Pokornyi Lászlót támogatta, aki a szavazatok alapján győzött. A Vatra azonban fellebbezett, választási csalással vádolva Pokornyit. Néhány aláírásgyűjtő lista valóban összekeveredett — Pokornyi László lemondott tisztségéről, annak ellenére, hogy választási csalásról nem volt szó, s ellene nem is indult eljárás. A törvény előírásainak megfelelően új választásokat írtak ki. A Vatra minden szinten nyomást igyekezett gyakorolni annak érdekében, hogy az RMDSZ ne állíthasson új jelöltet. Az első lépés a polgármesteri tanács megalakításának bojkottja volt. Hiába vannak többségben az RMDSZ tanácsosai, a Román Nemzeti Egységpárt megtagadta a részvételt, így Marosvásárhelynek jelenleg nincs városi tanácsa Második lépésként az ötszáz helyi román állampolgár aláírásával rendelkező Pale Alexandru beperelte a központi választási bizottságot a szerinte törvénytelen választások leállítása érdekében. A Maros megyei törvényszék helyt adott a keresetnek, időközben a kormány a választást április 12-re, majd május 3-ra halasztotta E hét szerdáján azonban a marosvásárhelyi Cuvintul Liber napilapban — aimely a Vatra szócsöve — közlemény jelent meg, melyben a szervezet pártja, a RNEP a választás bojkottjára szólítja fel a román lakosságot. „Az RMDSZ egyértelműen nemzetellenes szervezetnek bizonyult, mely revizionista politikát folytat” — állt a közleményben, s a román kormány egyoldalúan lebonyolított választásoktól félve újra elhalasztotta a választást. A határozat a halasztás okaként azt hozza fel, hogy még folyik a Pale Aleksandru és társai által elindított per. A valódi ok azonban a Vatra nyomása, hisz ennek az alakulatnak a vezetői a hét folyamán többször is tárgyaltak a kormány tagjaival, s a jelek szerint hatott a bojkottal való fenyegetőzésük. Borbély László, a Maros megyei RMDSZ elnöke nyilatkozatban tiltakozott a kormány döntése ellen. „A dolog jogi oldalairól, a különböző határozatok törvénytelenségéről már sokat beszéltek. Jóval súlyosabb azonban a politikai szempont. Egyesek Marosvásárhelyen nem akarnak demokratikusan megválasztott polgármestert és tanácsost, s mindenáron az RMDSZ bojkottálását akarják elérni. Ezek az erők újabb feszültségeket, konfliktushelyzetet akarnak kelteni, s akik támogatják őket, óriási felelősséget vállalnak” — közölte Borbély László. Csütörtökön este a Maros megyei RMDSZ gyűlést tartott, melyen megtárgyalták a tennivalókat a megváltozott helyzetben. Új fejlemény azonban csak május 11-e után várható, a Legfelsőbb Bíróság döntését követően. A dátum remélhetőleg a hoszszúra nyúlt ügy végét is jelenti majd, és ebben a hónapban mégis sor kerül a polgármester-választásra. Törvényesen, és nem a Vatra akarata szerint. AZ USA TÖBB VÁROSÁRA IS ÁTTERJEDTEK A ZAVARGÁSOK Ostromállapot Los Angelesben folytatás az 1. oldalról Az elmúlt napokban George Bush elnök túlnyomó részt a zavargásokkal foglalkozott. Columbusi beszédében elsőnek a tömegek brutális, vandál fellépését ítélte el, hangoztatva: a televíziós közvetítések még nem is mutattak mindent, például azt, hogy a csőcselék a tűzoltókra is fegyverrel támadt. .A feketék tragikus szegénysége, kétségbeesése ellenére az erőszak nem fogadható el, sem a fajüldözés, az antiszemitizmus bármilyen formája. Ebben egységre van szükség Amerikában” — hangoztatta az elnök, aki tegnap polgárjogi vezetőket fogadott, akik — akárcsak a Kongresszus fekete bőrű tagjai — felháborodottan utasították el és az igazságszolgáltatás megcsúfolásának minősítették az esküdtszék ítéletét. A fekete vezetők egyúttal elítélték a bűnözők, a lumpen elemek Los Angeles-i fellépését is. Tizenkét demokratapárti szenátor közös nyilatkozatban szögezte le: az amerikaiaik milliói, akik látták az esetről készült videofelvételt, úgy vélik, hogy Rodney Kinget brutálisan megverték a rendőrök, s nem tudják megérteni a vádlottak felmentését. A szenátorok és a fekete polgárjogi szervezetek vezetői arra sürgetik a kormányt, hogy a törvény adta lehetőséggel élve ismét emeljenek vádat a rendőrök ellen. Az igazságügy-miniszter már be is jelentette, hogy meggyorsítják a vizsgálatot, s adott esetben sor kerülhet újabb perre, talán már májusban. GENSCHER-CIKK A NÉMET KÜLPOLITIKÁRÓL Hatalmi pókerjátszma az FDP-ben Klaus Kinkel, a külügyminiszteri poszt várományosa onnan folytathatja, ahol én abbahagytam — üzente a május közepén leköszönő német külügyminiszter, Hans- Dietrich Genscher a Nordsee- Zeitung című lap tegnapi számának hasábjairól „Miniszterváltás igen — irányvonalváltás nem” című cikkében. „A német külpolitika irányvonalai szilárdak, kiszámíthatósága egy változó világban különösen nagy jelentőséggel bír. Az, aki ezt meg akarja változtatni, kurzusváltást sürget, sokat kockáztat” — közölte, vélhetően a bonni hármas koalíció legkisebb pártjára, a bajor Keresztényszociális Unióra (CSU) célozva. Mint ismeretes, Hans-Dietrich Genscher a hét elején jelentette be váratlanul, hogy 18 év után megválik a külügyminiszteri poszttól, bár az idézett cikkében úgy fogalmazott: „a jövőben is lehet velem számolni”. Távozásának bejelentése vihart váltott ki a koalícióban és hatalmi harcot a külügyminisztert állító liberálisoknál, az FDP-ben. Helmut Kohl kancellár, a koalíció legerősebb pártjának (CDU) elnöke csütörtökön este a ZDF televízióban úgy nyilatkozott, hogy Genscher távozása méltóbb körülmények között is végbe mehetett volna. Az FDP vezetősége Iungrad Schätzer építésügyi minisztert szemelte ki külügyminiszternek, egy nappal később azonban a szélesebb körű vezetőség és a frakció „felülbírálta” az elnökséget. Klaus Kinkel igazságügy-miniszter, a Schwatzer-jelölést jóváhagyó elnökségi határozat korábbi támogatója ellenjelöltként lépett fel, s az FDP lázadóinak segítségével a külügyminiszteri széket már magáénak tudó Irmngrad Schwatzert „félresöpörte” az útból. Egybehangzó vélemények szerint a hatalmi pókerjátszma tétje az FDP elnökének posztja. A MENEKÜLTKÉRDÉS KÖZÖS ÜGY Módosítják az alkotmányt A bonni parlamentben csütörtökön foglalkoztak az idei év végén életbe lépő „schengeni egyezmény” kérdésével, amely az európai határok megnyitását célozza. Ezzel kapcsolatban a középpontban a menekültügyi probléma szerepelt, a német pártok ugyanis még az egyezmény ratifikálása előtt megnyugtató megoldást akarnak találni. LEZSÁK MIHÁLY, STUTTGART A német kormány gerincét képező kereszténydemokraták és keresztény szocialisták elkerülhetetlennek tartják az alkotmány idevágó, 16. cikkelyének módosítását ahhoz, hogy egyúttal szabályozzák a bevándorlást is. Erre azonban eddig sem tíz ellenzék — elsősorban szociáldemokraták —, sem pedig a koalícióhoz tartozó szabaddemokraták nem mutattak hajlandóságot. Más megközelítésben nagyobb esély látszik a pártok közötti megegyezésre a menekültkérdésben. A honatyák tegnap meglepő tárgyilagossággal vitáztak a CDU/CSU javaslatáról. Eszerint az alkotmány idevágó passzusát olyan értelemben kell módosítani, hogy „menedékjogot kérőket nem fogadnak be olyan országból, amelyikben kétségbevonhatatlanul nem üldöznek senkit politikai nézetei miatt”. A nézeteltérések ellenére is azt a benyomást keltették a hozzászólások, hogy végre konszenzus jöhet létre a vitás kérdésekben. Az alkotmánymódosítás a bonni parlamentben kétharmados többséget feltételez. Rudolf Seiten belügyminiszter beszédében kihangsúlyozta, hogy a tisztelt ház nem folytathat örökké a polgárok kívánságával ellentétes politikát, hiszen azzal csak a társadalom belső békéjét veszélyeztetné. A menekültkérdéssel kapcsolatban többszörösen is fennáll ez a veszély, óriási hiba lenne tehát „egyengetni az utat a szélsőjobboldali demagógok előtt”. Seiters felszólította az Európai Közösséget, hogy alkosson egy menekült- és bevándorlási törvényt, amely a Közösség minden országára egyaránt érvényes. Hans-Ulrich Klose SPD- frakcióvezető szerint a schengeni egyezmény nem teszi szükségessé az alkotmánymódosítást, a szociáldemokraták azonban készségesen támogatnak minden intézkedést, amely alkalmasnak mutatkozik a korlátlan bevándorlásból adódó szociális problémák enyhítésére. Alkotmánymódosításról is szó lehet, ha meg lesz a garancia az „individuális mene-Írni finer” kvára vhmásol Jelcin az élen PHAN-EXKLUZÍV Az oroszországi népképviselők VI. kongresszusán felvetették az új elnökválasztás kiírását is. Vajon kit választanának Oroszország polgárai, ha most kellene dönteniük? Az Orosz Tudományos Akadémia Közvélemény-kutató Intézete az ország 19 térségében végzett erre vonatkozó felmérést, összehasonlítva a tavaly nyári választási eredményeket a jelenlegi szándékokkal. Íme, az eredmény: A táblázatban közölt adatokból egyértelműen kiderül, hogy ha ma tartanák az elnökválasztást, Jelcin a tavalyinál nagyobb előnnyel nyerne. 1991. június 1992. március (százalékban) Borisz Jelcin 57,3 60,9 Nyikolaj Rizskov 16,8 9,8 Vlagyimir Zsirinovszkij 7,8 6,4 Amalgeldi Tuljejev 6,8 13,0 Albert Makasov 3,7 2,0 Vagyim Bakatyin 3,4 7,7