Pesti Hírlap, 1992. június (1. évfolyam, 92-117. szám)

1992-06-01 / 92. szám

2 NEMZETKÖZI ÉLET HÍREK — Az ideiglenes azerbaj­dzsán elnök, Isza Gamba­­rov különleges jogokkal ru­házta fel a hétvégén a köztár­saság rendőrségét, a közel­múltban bejelentett rendkí­vüli intézkedések folytatása­ként. Az az­eri rendőrök ezentúl ügyészi szankció nél­kül is megmotozhatják a pol­gárokat, házkutatást tart­hatnak, átkutathatják a gép­kocsikat, autóbuszokat és más közlekedési eszközöket. Az illetékesek az intézkedést azzal magyarázzák, hogy a lakosság hatalmas mennyisé­gű lőfegyverrel rendelkezik illegálisan.­­ A volt Szovjetunió hadseregének a Baltikum­ban állomásozó egységeit „megszálló csapatoknak” kell nevezni, pontosan meghatározva a balti köztár­saságok hozzáállását a kivo­nulás problémájához. Fel kell hagyni az Oroszország­gal folytatott tárgyalásokon a „kivonuló csapatok” több­féleképpen is értelmezhető szóhasználattal — jelentette ki Vytautas Landsbergis lit­ván elnök a három balti köz­társaság parlamenti képvi­selőinek fórumán a litvániai Palangában. — Izrael elleni nemzetközi szankciókat követelt tegnap Ammanban Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke. A közel-keleti békefo­lyamat két védnökéhez, az Egyesült Államokhoz és Oroszországhoz címezve sza­vait „a megszállt területeken és Dél-Libanonban véghez vitt bűneiért” ugyan­olyan büntetőintézkedéseket szor­galmazott Izraellel szemben, mint amilyeneket az ENSZ Biztonsági Tanácsa Líbiával és Szerbiával szemben foga­natosított.­­ Az a kommandó, amelyik a hétvégén Eilat­­ban megölt egy izraelit, egy hivatalos ammani szóvivő szerint nem bizonyított, hogy Jordániából szivárgott be Izraelbe. A kommandó­akció után Ehud Barak tá­bornok, izraeli vezérkari főnök felszólította Jordániát, kövessen el mindent, hogy megakadályozza ellenséges elemek áthatolását a két or­szág közös határán.­­ Az izraeli légierő gé­pei tegnap reggel támadást hajtottak vége az Irán-barát Hezbollah libanoni szervezet Bekaa-völgyben lévő állásai ellen. Más jelentések arról számoltak be, hogy az izraeli tüzérség — az ENSZ békefenntartó erőinek ellenőrzése alatt álló — dél­libanoni területeket lőtt.­­ Fidel Ramos volt Fülöp-szigeteki védelmi mi­niszter a hétvégén azt han­goztatta, hogy megnyerte a közel három hete tartott elnökválasztásokat. Ramos egy sajtóértekezleten kö­zölte: a szavazatok 75 száza­lékának összeszámlál­ása után már egyértelmű, hogy ő a győztes. Legerősebb riváli­sa állítólag mintegy 800 ezer szavazattal van mögötte.­­ Elhunyt Carl Carstens, az NSZK egykori államfője. 77 éves volt. A már hosszabb ideje gyengélkedő politikus halálás szélhűdés okozta. Carstens 1979-84 kö­zött töltötte be a Német Szövetségi Köztársaság elnö­ki tisztét. —Bulgáriával szemben csak akkor szűnnek meg a Cocom-tiltások, ha Szófia szigorú kivitelellenőrzési rendszer épít ki — jelentette ki a bolgár fővárosban Law­rence Eagleburger, az Egyesült Államok külügymi­niszterének első helyettese, aki kétnapos látogatást tett Bulgáriában. Az amerikai diplomata hangoztatta: or­szágának cégei nem érdekeltek a bolgár hadiipar leépítésében. Pesti WHirlap 1. (151.) ÉVFOLYAM 92. SZÁM 1992. JÚNIUS 1., HÉTFŐ A VAJDASÁGI MAGYAROK LEADTÁK VOKSUKAT Szavazás a folytatás az 1. oldalról Az ENSZ BT szankcióinak egyelőre csak politikai vonat­kozását taglalják az emberek, több nagyvállalat igazgatója azonban máris kijelentette: abszurd dolog bármiféle gazdálkodásról beszélni embargó esetén. Tény viszont, hogy a vállala­tok többségének egy-két hó­napra van nyersanyagtarta­léka, az igazi pangás csak az­után várható. A kőolaj­em­bargó azonban a jelek szerint egyelőre csak a kisembert sújtja. A hadseregnek óriásiak a tartalékai, nemcsak a hábo­rús manőverezésre, arra is jutott az utóbbi hetekben, hogy néhány alakulat több­ször is átvonuljon a Vajdaság több útvonalán. Ott vannak a tankok Oromhegyes hatá­rában is, ahol már három hete tart azon magyar kato­nakötelesek tiltakozása, akik megtagadták a bevonulást. A tiltakozók egyelőre bántó­­dásmentesen tanyáznak a tá­borhellyé alakított Zitzer klubban. Oromhegyesen a szavazást is bojkottálták, an­nak ellenére, hogy a VMDK a választásokon való rész­vételre szólította fel a vajda­sági magyarokat. A vajdasági tartományban a szövetségi és helyhatósági választásokon kívül most szavaztak a tartományi par­lament leendő 120 képviselő­jére is. A VMDK a 45 vajdasá­gi közigazgatási egységből 15-ben állított jelöltet, és ezzel a szocialisták és a szerb radikálisok után a harmadik legnagyobb induló politikai tömörülés lett. Az első részeredmények szerint a vajdasági magyarok jelentős számban megjelentek a vá­lasztóhelyeken, bár a háború árnyékában folyó választáso­kat nem tartják demokrati­kusnak. A Vajdaságban ötnyelvű (szerb, magyar, szlovák, ru­szin, román) szavazócédulá­kat nyomtattak, így a szava­zás egyfajta népszámlálás is lehet, milyen a választáso­kon részt vett polgár nemzeti összetétele, szankciók árnyékában A nagy pilláikat. Slobodan Milosevic leadja szavazatát Belgrádban FOTÓ: MTI KÜLFÖLDI KÉPSZERKESZTŐSÉG Washington zárolta a vagyont MTI. A Biztonsági Tanács szombaton hozott, 757-es számú határozata kereskedelmi, olaj­­szállítási és légiforgalmi embargót rendel el, s előirányozza a mindössze Szerbiából és Montenegróból álló Kis-Jugoszlávia külföldi javainak befagyasztását. Ezzel összhangban George Bush amerikai elnök elrendelte Szerbia és Montenegró Egyesült Államok­beli javainak befagyasztását. Ennek értelmé­ben a washingtoni pénzügyminisztérium lefoglalja az USA-ban található 214 millió dollár értékű jugoszláv vagyont. Ausztria azonnali intézkedéseként tegnap lezárta légterét a jugoszláv gépek előtt, és megszakította Belgráddal a légi összekötte­tést — jelentette be Alois Mock külügymi­niszter. Az embargó egészének ausztriai végrehajtásával az osztrák kormány holnapi ülésén foglalkozik. Bernard Kouchner, a francia egészségügyi és humanitárius ügyek minisztere szerint az ENSZ-nek előbb-utóbb el kell fogadnia a „megelőző beavatkozás” elvét is a humanitá­rius célok érdekében. Kouchner szerint a ta­nács határozata nagy jelentőségű ugyan, és elősegítheti a jelenlegi válság megoldását, nem feltétlenül bizonyos azonban, hogy rö­vid időn belül eredményes lesz. A Cseh és Szlovák Köztársaság feltétlenül csatlakozik a szankciókhoz, bár a nagykövetét nem fogja hazarendelni — jelentette Isi Jirí Dienstbier külügyminiszter Prágában. Egyiptom hazahívja belgrádi nagykövetét, a görög kormány pedig élénk figyelemmel kí­séri az eseményeket, és előkészületeket tesz arra, hogy szükség esetén biztosítsa a görög határszakasz védelmét. Konsztantin Micota­­kisz miniszterelnök a sorkatonai szolgálat­idejének meghosszabbítását is kilátásba helyezte, ha a jugoszláviai konfliktus miatt menekültáradat indulna meg Görögország felé. A NÉMET KÜLÜGYMINISZTER VÉLEMÉNYE: „Bíróság elé a szerb vezetőkkel!” Klaus Kinkel német külügyminiszter az ENSZ Bizton­sági Tanácsa és az Európai Közösség által meghirdetett büntető szankciók ellenére sem bízik abban, hogy a Bal­kánon a szerb hadsereg belátható időn belül befejezi az öldöklést. A politikus szerint a belgrádi vezetőkkel szemben az elfogadott intézkedések következetes betar­tására van szükség. LEZSÁK MIHÁLY, STUTTGART „Politikai elszigetelésre, nemzetközileg kiközösítésre van szükség, amennyiben Belgrád tovább szítaná a há­borút. Szerbia nem foglalhat­ja el a nemzetközi szerveze­tekben a már nem létező Ju­goszlávia helyét, tehát nem lehet az ENSZ tagja sem.” A német külügyminiszter a Bild am Sonntagnak adott interjújá­ban a továbbiakban kiemelte, hogy a véres harco­kért nem a szerb nép, hanem a jelenlegi politikai vezetők a felelősek, akiket az emberi­ség ellen elkövetett bűntet­teikért nemzetközi bíróság elé kellene állítani. Kinkel az ENSZ esetleges katonai beavatkozásával kapcsolatban úgy vélekedett, hogy azt mindaddig nem tartja aktuálisnak, amíg nem derül ki: a szankciók meghozzák-e a kívánt eredményt. Történelmi okokra hivatkozva viszont eleve kizárja annak lehető­sé­gét, hogy egy esetleges kato­nai akcióban a német hadsereg, a Bundeswehr is részt vegyen. A Bosznia-Hercegoviná­ban dúló harcokkal kapcso­latban a hét folyamán Karl Lamers és Heinrich Summer kereszténydemokrata politi­kusok hasonló fegyveres be­avatkozást követeltek az ENSZ részéről, mint annak idején Irak esetében. Véle­ményük szerint egyes szerb célpontok elleni légitámadá­sokkal gyorsan véget lehetne vetni a polgárháborúnak. A német kormány egyébként már az embargóintézkedések foganatosítása előtt a mini­málisra korlátozta kereske­delmi kapcsolatait a volt Ju­goszláviával. Orosz—grúz megállapodás MTI• Elhalasztották Borisz Jelcin orosz és Leonyid Krav­­csuk ukrán elnöknek a nyugat­oroszországi Brjanszkba mára tervezett találkozóját. A ha­lasztás oka nem ismeretes, de egyes források úgy tudják, hogy a két elnök júniusban a Fekete-tenger partján lévő Da­­gomiszban találkozik egymás­sal. Mint ismeretes, az orosz— ukrán kapcsolatok legneural­gikusabb pontja a Krím-fél­­sziget hovatartozása és a Fekete-tengeri Flotta felosztá­sa. A Fekete-tengeri Flotta grúz kikötőkben állomásozó egységei Tbiliszihez kerülnek. Erről állapodtak meg a grúz fővárosban Grúzia és Orosz­ország képviselői. Grúzia idén tavasszal vetette fel elő­ször, hogy jogot formál a Ba­­tumiban, Potiban és Ocsamc­­sirában lévő hadihajókra és felszereléseikre. (Az ukrán parlamentben egyébként holnap tűzik napirendre a kérdést.) Tengiz Szigua grúz kormányfő szerint az orosz védelmi minisztériummal kö­tött megállapodás alapján nemcsak a kikötőkben hor­gonyzó hadihajók, hanem ha­ditengerészeti bázisok is grúz fennhatóság alá kerülnek. Snegur elégedett MTI: A józan ész győzelmének tekintette Mircea Snegur mol­dovai elnök, hogy Moszkva ki­­vol­ja a Moldovában állomáso­zó és orosz fennhatóság alá tartozó 14. hadsereget. A mol­dovai politikus fogalmazott így Borisz Jelcin minapi bejelen­tésével kapcsolatban. Leg­utóbbi nyilatkozataiban ag­­resszornak nevezte Oroszor­szágot, amiért állítólag a Kisi­­nyával szemben álló Dnyeszter menti Köztársaság oldalára állt és fegyverrel is támogatja a szeparatistákat. CSEH-SZLOVÁKIA KETTÉVÁLÁS ELŐTT? Választási esélyek Cseh-Szlovákiában egymást követik a közvélemény-ku­tatások a június 5—6-án megtartandó parlamenti vá­lasztások előtt. A felmérések különböző központokban készülnek, s talán ennek köszönhető, hogy eltérő eredményeket mutatnak. PROGRESS EAST Szövetségi, vagyis országos szinten a megkérdezettek­nek csak 30-31 százaléka szlovákiai polgár, és mind­össze 3-4 százalék valamely nemzetiséghez tartozó, ezért a szlovákiai pártokról kiala­kított képet nem igazán lehet mérvadó felmérés eredménye­ként kezelni. A nemzeti köz­pontok által elvégzett kuta­tások szerint viszont azok a pártok kerülnek hátrányos helyzetbe, amelyek országos koalíciót alkotva indulnak a választásokon. Csehországban az 1990 júniusában imponáló győzel­met arató Polgári Fórum utódszervezetei vezetik a lis­tát. Václav Klaus pénzügy­­miniszter Polgári Demokrata Pártja a legnépszerűbb, és jó szereplésre számíthatnak a jobboldali vagy jobbközép irányzatú pártok, amelyek a kormányalakításkor termé­szetes partnerei lehetnek a PDP-nek. Ilyen a Vladimír Dlouhy szövetségi gazdasági miniszter nevével fémjelzett Polgári Demokrata Szövet­ség, a Kereszténydemokrata Unió, a Csehszlovák Néppárt és a Kereszténydemokrata Párt. A Jirí Dienstbier kül­ügyminiszter vezette Polgári Mozgalom egyelőre gyengélkedik: a számok azt mutatják, hogy jelenleg nem éri el a parlamentbe jutáshoz szükséges öt százalékot. Teljesen szétzilálnak tűnik a baloldal, hiszen a szociál­demokraták annyira visz­­szaestek, hogy a Cseh- és Morvaországi Kommunista Párt is megelőzi őket. Érdekes, hogy nagyon magas azoknak az aránya, akik nem kívánnak szavazni, illetve úgy vélik, hogy nem érdemes senkire sem szavazni. Szlovákiában a népszerű­ségi lista éllovasa a Vladimír Meciar exminiszterelnök vezette Demokratikus Szlo­vákiáért Mozgalom, amelyet a kommunista utódpárt, a Demokratikus Baloldal Párt­ja és a nacionalista Szlovák Nemzeti Párt követhet. Az előrejelzések itt a „nemzeti baloldal”, vagyis a naciona­­lista-etatista erők teljes győzelmét ígérik, s a progra­mok olvastán valószínű az is, hogy a választások után kiki­áltják az önálló Szlovákiát. A Szlovákiai Zöldek Pártja is támogatja az elszakadást. A legnagyobb szlovák kor­mánypárt, a Keresz­ténydemokrata Mozgalom kettészakadt, s a Ján Klepác vezette Szlovák Keresz­ténydemokrata Mozgalom szintén önálló Szlovákiát óhajt. A szövetségi elrendezést és a gazdasági reformok foly­tatását támogató pártok kö­zül a Demokrata Párt és a Polgári Demokrata Unió legfeljebb tíz-tizenöt száza­léknyi szavazóra számíthat. A hatalmas nézetkülönb­ségek miatt azonban szinte ki van zárva, hogy Václav Klaus és Vladimír Meciar kö­zött létrejöjjön a szövetségi kormánykoalíció. A magyar mozgalmak kö­zül a Magyar Néppárt, a Ma­gyar Kereszténydemokrata Mozgalom és az Együttélés Politikai Mozgalom hármas választási szövetségének van esélye a parlament(ek)be va­ló bejutásra. Átlagosan há­rom százalékkal szerepelnek a szövetségi közvélemény­kutatási listákon, ami az említett százalékarányos ki­választás miatt jó eredménynek számít. A szlo­vákiai magyar értelmiség és a vállalkozók jelentős ré­szének támogatását élvező Magyar Polgári Párt — amely most még a szlovák koránykoalíció tagja — elképzelhető, hogy par­lamenten kívüli párt lesz. A ROMÁNIAI NÉPSZÁMLÁLÁS EREDMÉNYEI Fogyatkozó magyarság SZONDY ZOLTÁN, CSÍKSZEREDA Romániában nyilvánosságra hozták az 1992. január 7-i népszámlálás eredményeit. A statisztikai bizottság munká­ját annak idején sok vád érte, a most közölt eredmények közül jó néhány megkér­dőjelezhető. Az ország összlakossága 22 millió 560 449 fő, 1977 — a legutóbbi népszámlálás éve — óta 1,2 milliós a növek­edés. Az utóbbi számot nega­tívan befolyásolja az a tény, hogy 1990-ben és ’91-ben a kivándorlók száma megha­ladta a lakosság növekedési arányát. Az adatok szerint 20 millió 350 ezer személy ro­mán nemzetiségű, ez 89,4 százalékot jelent. 1977 óta a románok száma 1,4 millióval növekedett. A kisebbségek a lakosság 10,6 százalékát teszik ki, számuk 1977 óta — érthető okból — csökkent. A most nyilvánosságra ho­zott adatok azt mutatják, hogy a romániai magyarság száma jelenleg 1 millió 620 ezer, tehát — ha a statiszti­kának hinni lehet — 1977 óta 94 ezerrel (!) kevesebb. Romániai összlakosságának 7,1 százaléka magyar; a ma­gyar lakosság száma szinte valamennyi erdélyi és bánsá­gi megyében csökkent, a Székelyföld kivételével. Ko­­vászna megyében a lakosság 75,2 százaléka, Hargitában 84,6 százaléka magyar, ezen kívül Maros, Szatmár, Bihar, Szilágy megyékben számot­tevő még a magyarság ará­nya. Erdélyben a lakosság 23,9 százaléka magyar. A kivándorlási hullám leg­inkább a német nemzetiséget érintette. Míg 1977-ben 359 ezren éltek Romániában, 1992-re csak 119 ezer német maradt. A cigányok száma 400 ezer, de ez az adat még elkészítői szerint sem felel meg a valóságnak. Elsősor­ban azért, mert sok cigány román, illetve magyar nemzetiségűnek vallotta ma­gát. A II. világháború óta elő­ször a lakosságot a vallása szerint is számba vették. Or­todox vallású a lakosság 87 százaléka, római katolikus 5 százalék, református 3,5 szá­zalék, görök katolikus 1 szá­zalék. A fentiek alapján a sta­tisztika elkészítői levonták a következtetést: Románia egységes nemzetállam.

Next