Pesti Hírlap, 1992. június (1. évfolyam, 92-117. szám)
1992-06-01 / 92. szám
2 NEMZETKÖZI ÉLET HÍREK — Az ideiglenes azerbajdzsán elnök, Isza Gambarov különleges jogokkal ruházta fel a hétvégén a köztársaság rendőrségét, a közelmúltban bejelentett rendkívüli intézkedések folytatásaként. Az azeri rendőrök ezentúl ügyészi szankció nélkül is megmotozhatják a polgárokat, házkutatást tarthatnak, átkutathatják a gépkocsikat, autóbuszokat és más közlekedési eszközöket. Az illetékesek az intézkedést azzal magyarázzák, hogy a lakosság hatalmas mennyiségű lőfegyverrel rendelkezik illegálisan. A volt Szovjetunió hadseregének a Baltikumban állomásozó egységeit „megszálló csapatoknak” kell nevezni, pontosan meghatározva a balti köztársaságok hozzáállását a kivonulás problémájához. Fel kell hagyni az Oroszországgal folytatott tárgyalásokon a „kivonuló csapatok” többféleképpen is értelmezhető szóhasználattal — jelentette ki Vytautas Landsbergis litván elnök a három balti köztársaság parlamenti képviselőinek fórumán a litvániai Palangában. — Izrael elleni nemzetközi szankciókat követelt tegnap Ammanban Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke. A közel-keleti békefolyamat két védnökéhez, az Egyesült Államokhoz és Oroszországhoz címezve szavait „a megszállt területeken és Dél-Libanonban véghez vitt bűneiért” ugyanolyan büntetőintézkedéseket szorgalmazott Izraellel szemben, mint amilyeneket az ENSZ Biztonsági Tanácsa Líbiával és Szerbiával szemben foganatosított. Az a kommandó, amelyik a hétvégén Eilatban megölt egy izraelit, egy hivatalos ammani szóvivő szerint nem bizonyított, hogy Jordániából szivárgott be Izraelbe. A kommandóakció után Ehud Barak tábornok, izraeli vezérkari főnök felszólította Jordániát, kövessen el mindent, hogy megakadályozza ellenséges elemek áthatolását a két ország közös határán. Az izraeli légierő gépei tegnap reggel támadást hajtottak vége az Irán-barát Hezbollah libanoni szervezet Bekaa-völgyben lévő állásai ellen. Más jelentések arról számoltak be, hogy az izraeli tüzérség — az ENSZ békefenntartó erőinek ellenőrzése alatt álló — déllibanoni területeket lőtt. Fidel Ramos volt Fülöp-szigeteki védelmi miniszter a hétvégén azt hangoztatta, hogy megnyerte a közel három hete tartott elnökválasztásokat. Ramos egy sajtóértekezleten közölte: a szavazatok 75 százalékának összeszámlálása után már egyértelmű, hogy ő a győztes. Legerősebb riválisa állítólag mintegy 800 ezer szavazattal van mögötte. Elhunyt Carl Carstens, az NSZK egykori államfője. 77 éves volt. A már hosszabb ideje gyengélkedő politikus halálás szélhűdés okozta. Carstens 1979-84 között töltötte be a Német Szövetségi Köztársaság elnöki tisztét. —Bulgáriával szemben csak akkor szűnnek meg a Cocom-tiltások, ha Szófia szigorú kivitelellenőrzési rendszer épít ki — jelentette ki a bolgár fővárosban Lawrence Eagleburger, az Egyesült Államok külügyminiszterének első helyettese, aki kétnapos látogatást tett Bulgáriában. Az amerikai diplomata hangoztatta: országának cégei nem érdekeltek a bolgár hadiipar leépítésében. Pesti WHirlap 1. (151.) ÉVFOLYAM 92. SZÁM 1992. JÚNIUS 1., HÉTFŐ A VAJDASÁGI MAGYAROK LEADTÁK VOKSUKAT Szavazás a folytatás az 1. oldalról Az ENSZ BT szankcióinak egyelőre csak politikai vonatkozását taglalják az emberek, több nagyvállalat igazgatója azonban máris kijelentette: abszurd dolog bármiféle gazdálkodásról beszélni embargó esetén. Tény viszont, hogy a vállalatok többségének egy-két hónapra van nyersanyagtartaléka, az igazi pangás csak azután várható. A kőolajembargó azonban a jelek szerint egyelőre csak a kisembert sújtja. A hadseregnek óriásiak a tartalékai, nemcsak a háborús manőverezésre, arra is jutott az utóbbi hetekben, hogy néhány alakulat többször is átvonuljon a Vajdaság több útvonalán. Ott vannak a tankok Oromhegyes határában is, ahol már három hete tart azon magyar katonakötelesek tiltakozása, akik megtagadták a bevonulást. A tiltakozók egyelőre bántódásmentesen tanyáznak a táborhellyé alakított Zitzer klubban. Oromhegyesen a szavazást is bojkottálták, annak ellenére, hogy a VMDK a választásokon való részvételre szólította fel a vajdasági magyarokat. A vajdasági tartományban a szövetségi és helyhatósági választásokon kívül most szavaztak a tartományi parlament leendő 120 képviselőjére is. A VMDK a 45 vajdasági közigazgatási egységből 15-ben állított jelöltet, és ezzel a szocialisták és a szerb radikálisok után a harmadik legnagyobb induló politikai tömörülés lett. Az első részeredmények szerint a vajdasági magyarok jelentős számban megjelentek a választóhelyeken, bár a háború árnyékában folyó választásokat nem tartják demokratikusnak. A Vajdaságban ötnyelvű (szerb, magyar, szlovák, ruszin, román) szavazócédulákat nyomtattak, így a szavazás egyfajta népszámlálás is lehet, milyen a választásokon részt vett polgár nemzeti összetétele, szankciók árnyékában A nagy pilláikat. Slobodan Milosevic leadja szavazatát Belgrádban FOTÓ: MTI KÜLFÖLDI KÉPSZERKESZTŐSÉG Washington zárolta a vagyont MTI. A Biztonsági Tanács szombaton hozott, 757-es számú határozata kereskedelmi, olajszállítási és légiforgalmi embargót rendel el, s előirányozza a mindössze Szerbiából és Montenegróból álló Kis-Jugoszlávia külföldi javainak befagyasztását. Ezzel összhangban George Bush amerikai elnök elrendelte Szerbia és Montenegró Egyesült Államokbeli javainak befagyasztását. Ennek értelmében a washingtoni pénzügyminisztérium lefoglalja az USA-ban található 214 millió dollár értékű jugoszláv vagyont. Ausztria azonnali intézkedéseként tegnap lezárta légterét a jugoszláv gépek előtt, és megszakította Belgráddal a légi összeköttetést — jelentette be Alois Mock külügyminiszter. Az embargó egészének ausztriai végrehajtásával az osztrák kormány holnapi ülésén foglalkozik. Bernard Kouchner, a francia egészségügyi és humanitárius ügyek minisztere szerint az ENSZ-nek előbb-utóbb el kell fogadnia a „megelőző beavatkozás” elvét is a humanitárius célok érdekében. Kouchner szerint a tanács határozata nagy jelentőségű ugyan, és elősegítheti a jelenlegi válság megoldását, nem feltétlenül bizonyos azonban, hogy rövid időn belül eredményes lesz. A Cseh és Szlovák Köztársaság feltétlenül csatlakozik a szankciókhoz, bár a nagykövetét nem fogja hazarendelni — jelentette Isi Jirí Dienstbier külügyminiszter Prágában. Egyiptom hazahívja belgrádi nagykövetét, a görög kormány pedig élénk figyelemmel kíséri az eseményeket, és előkészületeket tesz arra, hogy szükség esetén biztosítsa a görög határszakasz védelmét. Konsztantin Micotakisz miniszterelnök a sorkatonai szolgálatidejének meghosszabbítását is kilátásba helyezte, ha a jugoszláviai konfliktus miatt menekültáradat indulna meg Görögország felé. A NÉMET KÜLÜGYMINISZTER VÉLEMÉNYE: „Bíróság elé a szerb vezetőkkel!” Klaus Kinkel német külügyminiszter az ENSZ Biztonsági Tanácsa és az Európai Közösség által meghirdetett büntető szankciók ellenére sem bízik abban, hogy a Balkánon a szerb hadsereg belátható időn belül befejezi az öldöklést. A politikus szerint a belgrádi vezetőkkel szemben az elfogadott intézkedések következetes betartására van szükség. LEZSÁK MIHÁLY, STUTTGART „Politikai elszigetelésre, nemzetközileg kiközösítésre van szükség, amennyiben Belgrád tovább szítaná a háborút. Szerbia nem foglalhatja el a nemzetközi szervezetekben a már nem létező Jugoszlávia helyét, tehát nem lehet az ENSZ tagja sem.” A német külügyminiszter a Bild am Sonntagnak adott interjújában a továbbiakban kiemelte, hogy a véres harcokért nem a szerb nép, hanem a jelenlegi politikai vezetők a felelősek, akiket az emberiség ellen elkövetett bűntetteikért nemzetközi bíróság elé kellene állítani. Kinkel az ENSZ esetleges katonai beavatkozásával kapcsolatban úgy vélekedett, hogy azt mindaddig nem tartja aktuálisnak, amíg nem derül ki: a szankciók meghozzák-e a kívánt eredményt. Történelmi okokra hivatkozva viszont eleve kizárja annak lehetőségét, hogy egy esetleges katonai akcióban a német hadsereg, a Bundeswehr is részt vegyen. A Bosznia-Hercegovinában dúló harcokkal kapcsolatban a hét folyamán Karl Lamers és Heinrich Summer kereszténydemokrata politikusok hasonló fegyveres beavatkozást követeltek az ENSZ részéről, mint annak idején Irak esetében. Véleményük szerint egyes szerb célpontok elleni légitámadásokkal gyorsan véget lehetne vetni a polgárháborúnak. A német kormány egyébként már az embargóintézkedések foganatosítása előtt a minimálisra korlátozta kereskedelmi kapcsolatait a volt Jugoszláviával. Orosz—grúz megállapodás MTI• Elhalasztották Borisz Jelcin orosz és Leonyid Kravcsuk ukrán elnöknek a nyugatoroszországi Brjanszkba mára tervezett találkozóját. A halasztás oka nem ismeretes, de egyes források úgy tudják, hogy a két elnök júniusban a Fekete-tenger partján lévő Dagomiszban találkozik egymással. Mint ismeretes, az orosz— ukrán kapcsolatok legneuralgikusabb pontja a Krím-félsziget hovatartozása és a Fekete-tengeri Flotta felosztása. A Fekete-tengeri Flotta grúz kikötőkben állomásozó egységei Tbiliszihez kerülnek. Erről állapodtak meg a grúz fővárosban Grúzia és Oroszország képviselői. Grúzia idén tavasszal vetette fel először, hogy jogot formál a Batumiban, Potiban és Ocsamcsirában lévő hadihajókra és felszereléseikre. (Az ukrán parlamentben egyébként holnap tűzik napirendre a kérdést.) Tengiz Szigua grúz kormányfő szerint az orosz védelmi minisztériummal kötött megállapodás alapján nemcsak a kikötőkben horgonyzó hadihajók, hanem haditengerészeti bázisok is grúz fennhatóság alá kerülnek. Snegur elégedett MTI: A józan ész győzelmének tekintette Mircea Snegur moldovai elnök, hogy Moszkva kivolja a Moldovában állomásozó és orosz fennhatóság alá tartozó 14. hadsereget. A moldovai politikus fogalmazott így Borisz Jelcin minapi bejelentésével kapcsolatban. Legutóbbi nyilatkozataiban agresszornak nevezte Oroszországot, amiért állítólag a Kisinyával szemben álló Dnyeszter menti Köztársaság oldalára állt és fegyverrel is támogatja a szeparatistákat. CSEH-SZLOVÁKIA KETTÉVÁLÁS ELŐTT? Választási esélyek Cseh-Szlovákiában egymást követik a közvélemény-kutatások a június 5—6-án megtartandó parlamenti választások előtt. A felmérések különböző központokban készülnek, s talán ennek köszönhető, hogy eltérő eredményeket mutatnak. PROGRESS EAST Szövetségi, vagyis országos szinten a megkérdezetteknek csak 30-31 százaléka szlovákiai polgár, és mindössze 3-4 százalék valamely nemzetiséghez tartozó, ezért a szlovákiai pártokról kialakított képet nem igazán lehet mérvadó felmérés eredményeként kezelni. A nemzeti központok által elvégzett kutatások szerint viszont azok a pártok kerülnek hátrányos helyzetbe, amelyek országos koalíciót alkotva indulnak a választásokon. Csehországban az 1990 júniusában imponáló győzelmet arató Polgári Fórum utódszervezetei vezetik a listát. Václav Klaus pénzügyminiszter Polgári Demokrata Pártja a legnépszerűbb, és jó szereplésre számíthatnak a jobboldali vagy jobbközép irányzatú pártok, amelyek a kormányalakításkor természetes partnerei lehetnek a PDP-nek. Ilyen a Vladimír Dlouhy szövetségi gazdasági miniszter nevével fémjelzett Polgári Demokrata Szövetség, a Kereszténydemokrata Unió, a Csehszlovák Néppárt és a Kereszténydemokrata Párt. A Jirí Dienstbier külügyminiszter vezette Polgári Mozgalom egyelőre gyengélkedik: a számok azt mutatják, hogy jelenleg nem éri el a parlamentbe jutáshoz szükséges öt százalékot. Teljesen szétzilálnak tűnik a baloldal, hiszen a szociáldemokraták annyira viszszaestek, hogy a Cseh- és Morvaországi Kommunista Párt is megelőzi őket. Érdekes, hogy nagyon magas azoknak az aránya, akik nem kívánnak szavazni, illetve úgy vélik, hogy nem érdemes senkire sem szavazni. Szlovákiában a népszerűségi lista éllovasa a Vladimír Meciar exminiszterelnök vezette Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom, amelyet a kommunista utódpárt, a Demokratikus Baloldal Pártja és a nacionalista Szlovák Nemzeti Párt követhet. Az előrejelzések itt a „nemzeti baloldal”, vagyis a nacionalista-etatista erők teljes győzelmét ígérik, s a programok olvastán valószínű az is, hogy a választások után kikiáltják az önálló Szlovákiát. A Szlovákiai Zöldek Pártja is támogatja az elszakadást. A legnagyobb szlovák kormánypárt, a Kereszténydemokrata Mozgalom kettészakadt, s a Ján Klepác vezette Szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom szintén önálló Szlovákiát óhajt. A szövetségi elrendezést és a gazdasági reformok folytatását támogató pártok közül a Demokrata Párt és a Polgári Demokrata Unió legfeljebb tíz-tizenöt százaléknyi szavazóra számíthat. A hatalmas nézetkülönbségek miatt azonban szinte ki van zárva, hogy Václav Klaus és Vladimír Meciar között létrejöjjön a szövetségi kormánykoalíció. A magyar mozgalmak közül a Magyar Néppárt, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és az Együttélés Politikai Mozgalom hármas választási szövetségének van esélye a parlament(ek)be való bejutásra. Átlagosan három százalékkal szerepelnek a szövetségi közvéleménykutatási listákon, ami az említett százalékarányos kiválasztás miatt jó eredménynek számít. A szlovákiai magyar értelmiség és a vállalkozók jelentős részének támogatását élvező Magyar Polgári Párt — amely most még a szlovák koránykoalíció tagja — elképzelhető, hogy parlamenten kívüli párt lesz. A ROMÁNIAI NÉPSZÁMLÁLÁS EREDMÉNYEI Fogyatkozó magyarság SZONDY ZOLTÁN, CSÍKSZEREDA Romániában nyilvánosságra hozták az 1992. január 7-i népszámlálás eredményeit. A statisztikai bizottság munkáját annak idején sok vád érte, a most közölt eredmények közül jó néhány megkérdőjelezhető. Az ország összlakossága 22 millió 560 449 fő, 1977 — a legutóbbi népszámlálás éve — óta 1,2 milliós a növekedés. Az utóbbi számot negatívan befolyásolja az a tény, hogy 1990-ben és ’91-ben a kivándorlók száma meghaladta a lakosság növekedési arányát. Az adatok szerint 20 millió 350 ezer személy román nemzetiségű, ez 89,4 százalékot jelent. 1977 óta a románok száma 1,4 millióval növekedett. A kisebbségek a lakosság 10,6 százalékát teszik ki, számuk 1977 óta — érthető okból — csökkent. A most nyilvánosságra hozott adatok azt mutatják, hogy a romániai magyarság száma jelenleg 1 millió 620 ezer, tehát — ha a statisztikának hinni lehet — 1977 óta 94 ezerrel (!) kevesebb. Romániai összlakosságának 7,1 százaléka magyar; a magyar lakosság száma szinte valamennyi erdélyi és bánsági megyében csökkent, a Székelyföld kivételével. Kovászna megyében a lakosság 75,2 százaléka, Hargitában 84,6 százaléka magyar, ezen kívül Maros, Szatmár, Bihar, Szilágy megyékben számottevő még a magyarság aránya. Erdélyben a lakosság 23,9 százaléka magyar. A kivándorlási hullám leginkább a német nemzetiséget érintette. Míg 1977-ben 359 ezren éltek Romániában, 1992-re csak 119 ezer német maradt. A cigányok száma 400 ezer, de ez az adat még elkészítői szerint sem felel meg a valóságnak. Elsősorban azért, mert sok cigány román, illetve magyar nemzetiségűnek vallotta magát. A II. világháború óta először a lakosságot a vallása szerint is számba vették. Ortodox vallású a lakosság 87 százaléka, római katolikus 5 százalék, református 3,5 százalék, görök katolikus 1 százalék. A fentiek alapján a statisztika elkészítői levonták a következtetést: Románia egységes nemzetállam.