Pesti Hírlap, 1992. szeptember (1. évfolyam, 170-195. szám)

1992-09-01 / 170. szám

ORSZÁGOS GAZDASÁGI, KÖZÉLETI ÉS KULTURÁLIS NAPILAP ­ Titkos­­ kutatások Jelcin a katonai lobby be­folyása alatt 2. oldal Feltárul az állampárti múlt Hozzáférhető dokumentu­mok 3. oldal Harapós lángnyelvek Erdők veszélyben 4. oldal Elpárolgott remények Szomjas a föld — drága a termés 6. oldal Pesti posta 10. oldal Prága válni akar Az éléskamra kulcsát a magyarság tartja a kezé­ben _______________13. oldal | Budapesten körözik Draghicit Megérkezett a Legfőbb Ügyészségre tegnap délelőtt az a levél, amelyben Romá­nia főügyésze kéri Alexandra Draghici, volt belügyminisz­ter kiadását Magyarország­tól. A múlt héten a román fő­ügyészség megkezdte a „kommunizmus perét”, az 1949—1954 közötti időszak néhány gyilkossági ügyének tárgyalását. Ennek alapján büntetőeljárás indult Ale­xandra Draghici tartalékos vezérezredes, volt belügymi­niszter ellen, és elrendelték letartóztatását. Románia fő­ügyésze magyar kollégájától Draghici kiadását kérte a két ország közötti jogsegélye­gyezmény alapján. Román értesülések szerint ugyanis a volt belügyminiszter a közel­múltban Magyarországra menekült, s feleségével Bu­dapesten tartózkodik. A Leg­főbb Ügyészség — a büntető­eljárásról szóló törvény ren­delkezései alapján — a kérel­met soron kivül továbbította a kiadatási eljárás intézésére jogosult Igazságügyi Minisz­tériumnak. A legfőbb ügyész levélben értesíti román kollé­gáját az iratok továbbításá­ról. VISZONYLAGOS NYUGALOM BOSZNIÁBAN Nem lesz csoda MÁR PÁNIC SEM KELL A SZERBEKNEK? A bosnyák fővárosban tegnap viszonylagos nyugalom volt, a többi frontszakaszon ellenben súlyos harcok dúltak. A közös horvát-muzulmán erők előre­nyomultak. Szarajevóban az ál­lítólagos fegyvernyugvás ellené­­re néhány gránát hutlott a lakó­telepekre. A bosnyák főváros már egy hónapja áram nélkül van, és immár harmadik napja szünetel a vízellátás. Összecsa­pásokról érkeztek hírek Mosz­­tárból is. Horvátországban sem hallgatnak a fegyverek, a na­gyobb településekéi, főleg a Száva mentái, állandóan riadót fújnak. Alija Izetbegovic boszniai el­nök az amerikai Newsweek cí­mű hetilapnak adott tegnapi in­terjújában hangsúlyozta: kelle­metlenül érintette a bosnyáko­­kat­ a Nyugat politikai határo­zatlansága. Mint mondta, még szerencse, hogy a I. világhábo­rú kezdetekor ezek az országok nem haboztak ennyit, mert ak­kor ma a nácik uralnák a vi­lágot Lord Owen, az Európai Kö­zösség új jugoszláviai békeköz­­vetítője tegnap körútra indult, hogy előkészítse a csütörtökön Genfben folytatódó Jugoszlá­­via-konferrenciát. Londoni nyi­latkozatában figyelmeztetett arra, hogy sajnos nem lehet iga­zán jó megoldásokra számítani A minapi londoni konferen­ciáról az albéniai, illetve a ko­szovói albán sajtó elégedetlen­ségének adott hangot Megálla­pítják, hogy nem történt lényegi haladás, a konferencia nem vet­te figyelembe a koszovói albá­nok önrendelkezésre vonatkozó politikai akaratát Az albánok azt róják föl a Nyugatnak, hogy továbbra is etnikai kisebbség­ként kezelik a koszovói albáno­kat, nem pedig egy olyan nép al­­kotó részének, amelyet törté­nelmi igazságtalanság ért Radovan Karadzic, a bosz­niai szerbek vezetője a BBC brit tévéállomásnak adott interjújá­ban azt állította, hogy a bosz­niai muzulmán erők lőtték ki azt a tüzérségi lövedéket, melynek következtében egy szarajevói piactéren többen életüket vesztették. Karadzic személyesen Izetbegovic el­nököt vádolta azzal, hogy sa­ját népét is megöleti, csak­hogy megmutassa: a londoni Jugoszlávia-konferenciának nem volt semmi értelme. A jugoszláv parlament teg­napi ülésén bizalmatlansági in­dítványt terjesztett be Milan Panic szövetségi miniszterel­nök ellen. A javaslatot a Szerb Szocialista Párt és a Szerb Radi­kális Párt, azaz Milosevic és Ser­naj pártja terjesztette be. A két párt egyébként a parlamentben abszolút többséget élvez. Nyil­vánvaló, hogy már Panic sem kell a szer­­ fasiszta hatalom­nak, mert, mint ismeretes, Londonban több ízben tá­madta Milosevicet. Gorazdenál a muzulmán arák áttörték a szerb ostromgyűrűt. A lövészárokban a bos­nyák katona mégis búslakodik.­ Megmenekültek a kéksisakosok Irakban időzített pokolgépet szereltek három ENSZ-alkal­­mazott kocsija alá, a csak a sze­rencsének köszönhető, hogy a merényletkísérlet nem követelt áldozatot A még csütörtökön történt esetet vasárnap hozták nyilvánosságra a világszervezet székhelyén. Az E­NSZ-alkalnazottak­ ép­pen az ENSZ által felügyelt kurd zónába tartottak, ami­kor az utolsó iraki ellenőrző pontnál egy gyanús alakra lettek figyelmesek. Az illető a kocsijuk körül ólálkodott, így a kurd zónába átlépve, azon­nal megvizsgálták a jármű­vet. Egy pokolgépet találtak, egy kilogramm TNT-robba­nóanyagot, s a hozzá való időzítő szerkezetet, amelyet úgy állítottak be, hogy a rob­banás két órával később, te­hát már az észak-iraki kurd övezetben történjék. A po­kolgépet hatástalanították, s az ENSZ illetékesei határo­zott hangú tiltakozó jegyzé­ket küldtek Iraknak. Kabuli repülőtér Kabul nemzetközi repülőte­rét hétfőn állítólag ismét megnyitották a belföldi pol­gári légiközlekedés és a nem­zetközi járatok előtt. A hírt a kormánnyal szemben álló erők hírügynöksége, az AIP közölte. A repülőteret három hete zárták le a heves rakétatá­madások és bombázások mi­att. A Gulbuddin Hekmatfar iszlám fundamentalista veze­tő fegyveresei által végrehaj­tott támadások során jelen­tősen megrongálódott a le­szállópálya és az irányítóto­rony. Tegnap megkezdték a ki­égett repülőgépek eltávolítá­sát. (Augusztus 10-e, a Hizb­­i-Iszlámi és a kormánycsapa­tok közötti összecsapások kezdete óta legkevesebb há­rom afgán és egy orosz gép kapott találatot az afgán fő­város repülőterén.) A békefolyamat esélyei Kairóba érkezett tegnap reg­gel Jas­szer Arafat, a PFSZ VB elnöke, hogy a közel-ke­leti békefolyamatról, azaz a Washingtonban egy hete megkezdett újabb tárgyalási forduló menetéről tárgyaljon az egyiptomi vezetőkkel. A palesztin vezető — aki­nek szervezete Izrael kíván­ságának megfelelően közvet­lenül nem vehet részt a tár­gyalási folyamatban—szom­baton Tuniszban fogadta a megszállt területeket képvi­selő palesztin tárgyalókül­döttség három tagját, és tájé­koztatást kapott tőlük az au­tonómiára vonatkozó, múlt héten előterjesztett izraeli ja­vaslatokról. Azokat Wa­shingtonban palesztin rész­ről az előző, jobboldali izraeli kormány által már ismerte­tett és visszautasított aján­lat megismétlésének nevez­ték. Arafat vélhetően Hoszni Mubarak elnökkel osztja majd meg aggályait, kikérve az álláspontját a békefolya­mat mostani állásáról. FŐSZERKESZTŐ: BENCSIK ANDRÁS AZ ORSZÁGGYŰLÉS PLENÁRIS ÜLÉSE Antall elhatárolta magát a Csurka-pamflettől Még véget sem ért az igazán forró nyár, mikor hétfőn megkezdődött a parlament ülésszaka. A képviselők elő­ször megemlékeztek a nyáron elhunyt Borz Miklós és Faddi József képviselőkről, majd igazolták az MSZP szí­neiben, Kisbér választókörzetben győztes Keleti György mandátumát. Ezt követően Szabad György, az Országgyűlés elnöke Antall József miniszterelnöknek adta meg a szót, aki napirend előtti felszólalásában fej­tette ki gondolatait Csurka István tanulmánya kapcsán. B. I.—F. Z. Antall József beszédében le­szögezte, hogy a Csurka-írással nem azonosítja magát, és párt­ját sem. A kormányfő részlete­sen felsorolta azokat a csurkai megállapításokat, amelyeket nem tud elfogadni, egyúttal ki­emelte: az MDF-ben egyfor­mán helye van a nemzeti libe­ralizmusnak, a magyar népi, nemzeti gondolat hagyomá­nyának, s az európai keresz­ténydemokrácia eszmeköré­nek. (Antall József beszédét a 3. oldalon ismertetjük.) A kormányfői felszólalást követően Tardos Márton, az SZDSZ frakcióvezetője emel­kedett szólásra. Mint elmon­dotta, az SZDSZ Országos Ta­nácsa és képviselőcsoportja is megvitatta a napokban a Csur­­ka-tanulmányt A frakció­veze­tő üdvözölte, hogy a nyilvános­ság előtt Antall József elhatá­rolta magát Csurka István ál­láspontjától. Egyetértett a mi­niszterelnökkel abban, hogy az átalakulás, a társadalmi stabi­litás összehangolt, integrált munkát és nem veszekedést követelt meg. Egyetértett ab­ban is, hogy a megörökölt kö­rülmények nehezek, s együttes erőfeszítésre van szükség. A képviselő négy olyan kérdést talált, amelyet a Csurka-tanul­­mány kapcsán kötelességének érzett elmondani Elsőként ki­emelte, hogy egy ilyen labilis és ennyi nehézséggel küzdő idő­szakban megzavarja a társa­dalom fejlődését és stabilitá­sát, ha fontos politikai ténye­zők és a kormány a parla­mentáris rendszerben legiti­men működő politikai ellen­felet nem partnernek, hanem a gonosz erő képviselőjének minősíti. Ugyanígy veszé­lyekkel jár, ha a baráti orszá­gok kormányait és fontos ál­lami intézményeit, vagy az országgal együttműködő nemzetközi szerveket jelölik gonosz erőként. Második té­nyezőként Tardos Márton úgy vélte, hogy szétzilálja a társadalmat, ha jelentős poli­tikai tényezők az alkotmá­nyos vitákat nem a jogrend, az Alkotmány által előírt úton, hanem rendőri erővel kívánják megoldani. A frak­cióvezető szerint ezekben a kérdésekben az együttműkö­dés alapvető feltétele, hogy a társadalmi béke kiinduló­pontjait elfogadja az ország, a kormány és a koalícióban részt vevő erők. Tardos Már­ton kiemelte, hogy súlyos ve­szélyek forrása az, ha valaki a magyar élettér kérdéseit úgy említi, hogy közben az országot katonai konfliktu­sok felé sodorja. Ez mind a magyar bel-, mind a külföl­dön élő magyar polgárok szempontjából veszélyes. 3. oldal VITA A SZLOVÁK ALKOTMÁNYTERVEZETRŐL Meciar vádolja a magyarokat A szlovák honatyák úgy tervezik, hogy csütörtökön ke­rül sor a szlovák alkotmány ünnepélyes aláírására a po­zsonyi várban. Úgy döntöttek, hogy névre szólóan sza­vaznak majd az alaptörvény tervezetéről. Az MKDM­­Együttélés képviselői kifejtették, hogy amennyiben a törvényhozás elveti javaslataikat, úgy a koalíció nem szavazza meg Meciar kabinettervezetét. GÁGYÓH ALÍZ, POZSONY A szlovák alkotmányterveze­tet tegnap Vladimír Meciar szlovák miniszterelnök ter­jesztette elő a Szlovák Nem­zeti Tanácsban. Bevezetőjé­ben ledorongolta a tervezet bírálóit, főleg a magyar kép­viselőket. Azt mondta javas­latai elfogadhatatlanok, túl­lépik az alkotmány filozófiá­jának keretét, s azzal vádolta meg őket, hogy megkérdője­lezik Szlovákia területi in­tegritását és a nemzetközi szerződéseket. Merthogy — mondta Meciar — a tervezet megfelel, sőt túlhaladja az európai standardot. Szó sze­rint azt mondta, hogy a ma­gyar képviselők nézetei filo­zófiai, politikai és koncepciós szempontból éretlenek. A magyar képviselők vissza­utasították a vádaskodást. Javaslatukat, hogy a parla­ment adja vissza a tervezetet átdolgozásra, majd bocsássa azt nyilvános vitára, csak 29-en támogatták a 143 jelenlé­vő közül. Bírálták a terveze­tet a Ján Carnogursky vezet­te kereszténydemokraták is. Főleg azt kifogásolták, hogy a tervezet futószalagon ké­szült, ellentmondásos ren­delkezéseket és pontatlan jo­gi kifejezéseket tartalmaz. Ezt egyebek között az is tük­rözi, hogy közel négyszáz módosító javaslatot terjesz­tettek be a képviselők. Car­­nogurskyék átmeneti alkot­mányt javasolnak. Nem kétséges, hogy az al­kotmányt végül is a képvise­lők háromötöde megszavaz­za. Hiszen a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom és a Szlovák Nemzeti Párt birto­kolja a szükséges 90 mandá­tumot. A Demokratikus Bal­oldal Pártja is valószínűleg igennel voksol majd. Mind­össze a magyar és a KDH- képviselők szavaznak majd ellene.

Next