Pesti Hírlap, 1992. október (1. évfolyam, 196-221. szám)

1992-10-01 / 196. szám

ORSZÁGOS GAZDASÁGI, KÖZÉLETI ÉS KULTURÁLIS NAPILAP Baranyai pókerjátszma Egy orosz ezredes pálfor­­dulása. 2. oldal Becsületsértés az ülésteremben Kard Aladárnak felelnie kell. 4. oldal Moziműsor 10. oldal Ez ám a karrier! Dinnyés Józseffel beszél­get Szilas Zoltán. 13. oldal Elmaradt a csoda Ferencváros—Slovan Bra­tislava 0-0. Harc a segélyért Legkevesebb 25 ember életét vesztette és 45 megsérült a Szomália déli részén fekvő Baraawe kikötőjében hétfő óta folyó összecsapásokban. Az összetűzések az éhezők megsegítésére érkezett ENSZ-élelmiszersegély meg­szerzése miatt törtek ki. Mint azt a helyi rádió közöl­te, egy fegyveres csoport el­kezdte a Nemzetközi Vörös­­kereszt hajóján előző este ér­kezett humanitárius segély kirakodását, amikor egy má­sik csoport, amely szintén igényt tartott a szállítmány­ra, megpróbálta ebben meg­akadályozni, s a vita fegyve­res összetűzéssé fajult. Major: Változtatni kell Nagyfokú megértést tapasz­taltam az elnök részéről — jelentette ki John Major brit miniszterelnök tegnap dél­után Párizsban, Francois Mitterrand elnökkel folyta­tott tárgyalása után. Major a Tizenkettek soron kívüli, ok­tóber 16-án Birminghamban kezdődő csúcsértekezletének előkészítéseként találkozik a Közösség tagállamainak ve­zetőivel, elsőnek Mitterrand­­dal. Nyilatkozatában azt mondotta, hogy teljességgel azonos nézőpontra jutottak számos kérdésben, így min­denekelőtt abban, hogy a Kö­zösséget nem szabad kétfelé bontani, a Tizenketteknek „együtt kell előrehaladniuk az Európai Unió felé”. Mint mondta, abban is egyetértés volt, hogy „bizonyos eljárási változásokat” kell megvalósí­tani az Európai Közösségen belül, a döntéseknek nyíltab­baknak kell lenniök, jobban figyelembe kell venniök az egyes nemzeti érdekeket. Major a találkozót követően azonnal visszautazott Lon­donba, ahol tegnap este a dán miniszterelnökkel folytatott konzultációt. NEMZETKÖZI TÁRGYALÁSOK JUGOSZLÁVIÁRÓL Temetik a békét FESZÜLT A LÉGKÖR BARANYÁBAN Bosznia-Hercegovina válság­­területein tegnap sem szüne­teltek a harcok, változatlan hevességgel tombolt a hábo­rú. A szerb tüzérség ismét lőtte Szarajevót és még né­hány bosnyák várost. A ke­let-horvátországi Szlavóniá­ban is kiújultak a harcok. Horvátország mozgósítással növelte a hadseregének lét­számát. A jugoszláv hadsereg nyilatkozatban jelentette be, nem szemléli tétlenül az ag­resszió előkészületeit és meg­teszi a szükséges intézkedé­seket. Egyes jelentések sze­rint több ezer horvát mene­kült döntött úgy, hogy visz­­szatér a szerb ellenőrzés alatt álló baranyai otthoná­ba. Az ENSZ békefenntartó erők közleménye szerint a szerbek felfegyverkezve vár­ják a horvátokkal való össze­csapásokat. Butrosz Gáli ENSZ-főtit­­kár azt nyilatkozta, hogy a szerb félkatonai szervezetek továbbra is folytatják az etni­kai tisztogatást Horvátor­szágban. A kéksisakosoknak nem sikerült megvalósítani­uk terveiket, főképpen a me­nekültek és a kiköltöztetet­tek hazatelepítése vallott ku­darcot. Nyilatkozott Mate Granic horvát miniszterelnök-he­lyettes is. Arra szólította fel a menekülteket, ne induljanak haza Baranyába és Szlavóniá­ba, hanem várják meg a szer­vezett visszatérést. A délszláv válsággal kap­csolatos több fontos találko­zó színhelye volt tegnap Genf. A Jugoszlávia-konfe­­rencia társelnökei, Cyrus Vance és Lord Owen találko­zott Fratjo Tudj­man horvát és Dobrica Cosic jugoszláv el­nökkel. A baranyai feszült­ségről és a boszniai helyzet­ről tárgyaltak. Milan Panic jugoszláv miniszterelnök Washingtonban az Egyesült Államok ügyvivő külügymi­niszterével, Lawrence Eagle­bur­génel folytatott megbe­széléseket. Egyes értesülések szerint Washington kész tá­mogatni a fűtőanyagok és a humanitárius cikkek szállí­tására vonatkozó embargó enyhítését. A külügyminisz­ter azonban leszögezte: az amerikai kormány mindad­dig ragaszkodik a tilalmi in­tézkedések fenntartásához, amíg a jugoszláv válság meg­oldásában nem születnek konkrét eredmények. Koporsó Boszniában — a szerbek is siratják halottaikat fotó: mti külföldi képszerkesztőség Gyermekek hete Háromnapos délszláv misszióján az ENSZ Gyermekalapja, az UNICEF küldöttségé­nek sikerült megegyez­nie a harcoló felekkel, hogy a gyermekek hete alkalmából beszünte­tik a harcokat novem­ber első hetében. A megállapodás értelmé­ben a felek megegyez­tek abban, hogy nem lövik a kórházakat, az iskolákat, minden har­ci cselekményt beszün­tetnek. Boszniában ed­dig mintegy ezer em­ber vesztette életét, és több mint 30 ezer sé­rült meg. A BT-hez is fordulhatunk Mintegy harminc ország ve­zető képviselőivel, az ENSZ fő­titkárával tárgyalt az ENSZ- közgyűlés alkalmából New Yorkban Jeszenszky Géza kül­ügyminiszter, megismertetve a magyar álláspontot egyebek között a délszláv válságban és a bősi erőmű kérdésében. A magyar diplomácia vezetője az Egyesült Nemzetek külpoliti­kai fóruma előtt is beszédet tartott. Magyar újságíróknak nyi­latkozva a miniszter hangsú­lyozta, tapasztalatai szerint az átalakítás sikerei, a ma­gyar külpolitika változatla­nul nemzetközi elismerést kapnak, nem tapasztalhatók a legutóbbi belpolitikai fejle­mények, viták hatásai. Szá­mára jó alkalom kínálkozott arra, hogy széles körben is­mertesse a Bőssel kapcsola­tos jogvitát, utalva arra: megfelelő szlovák válasz hiá­nyában e súlyos jogsértés kérdésében Magyarország EK-közvetítést kérhet, illet­ve az ENSZ Biztonsági Taná­csához is fordulhat. A délszláv kérdésben álta­lános volt az egyetértés, hogy változatlanul lehetséges a bé­kés megoldás, ha végrehajtják a londoni konferencia határo­zatait — mondta a miniszter, rámutatva: felhívta partnerei figyelmét a dél-baranyai és vajdasági etnikai tisztogatás­ra, ahol a cél e térségek etnikai összetételének megváltoztatá­sa. A kérdésre, mi a magyar kormány véleménye az ameri­kai legnagyobb kedvezmény megadásáról Romániának, a miniszter hangoztatta: Ma­gyarország mielőbbi felvirág­zást kíván Románia népeinek. Jeszenszky Géza szerint első­sorban politikai gesztusról van szó, hiszen az amerikai—ro­mán kereskedelem fellendülé­se nem oldhatja meg Bukarest gazdasági gondjait. Je­szenszky Géza ma szóla fel a közgyűlés előtt. Nincs megállapodás Senkinek a nevében nem ál­lapodhatok meg médiaügy­ben, a magam nevében a leg­kevésbé állapodhatok meg egy független szerv vezetőjé­vel, és nem állapodhatok meg egyik párt nevében sem. Te­hát megállapodása nem volt — mondta Göncz Árpád arra a kérdésére válaszolva, ho­gyan értékeli a médiaháború legújabb fejleményét, s az an­nak kapcsán elhangzott uta­lást a megállapodásról. — Ha valakivel beszélge­tek, az nem megállapodás, hanem beszélgetés — szögez­te le a köztársasági elnök. Hangoztatta: mindenkivel hajlandó tárgyalni, aki jót akar és a kérdés megoldására törekszik. Tekintettel arra, hogy sem a pártok nevében nem nyilatkozhat, s a rádió vagy a tévé nevében sem köt­het megállapodást, jó szolgá­latot azzal tehet, hogy igyek­szik mindenkivel beszélni, a jövőre nézve azonban nem bocsátkozhat jóslatokba. FŐSZERKESZTŐ: BENCSIK ANDRÁS KULTURÁLIS BIZOTTSÁG Mi lesz az egymilliárddal? _________MESTER ZSOLT_________ Kisebb napirend előtti vita kezdődött tegnap az Ország­­gyűlés Kulturális bizottságá­nak ülésén Fodor Tamás (SZDSZ) indítványa miatt. A színművész-kép­viselő­­ugyan­is kérte: iktassák be a napi­rendbe a médiatörvény elő­készítésében előállott új helyzet megvitatását. Hosz­­szantartó, súlyos eszmecsere után végül a honatyák elve­tették a javaslatot. Tárgyalták ugyan, egyelő­re azonban nem alakítottak ki végleges álláspontot arról, vajon javasolja-e a kormány­nak a Magyar Televízió zá­rolt költségvetési pénzének föloldását. Mint ismeretes az 1992. évi költségvetésről szó­ló törvény tárgyalásakor a parlament hosszú vita után megszavazta, hogy a televízió­nak szánt költségvetési pénz­ből egymilliárd forintot zárol­tat, ameddig nem tisztázód­nak a közintézmény vitatott ügyei. Hankiss Elemér, a Ma­gyar Televízió elnöke azóta levélben fordult Szabad György házelnökhöz, amely­ben kifogásolta, hogy az MTV vezetése már többször kérte a Pénzügy­minisztériumot, vizsgálja fö­lül e kedvezőtlen döntést, ám választ mindeddig nem kap­tak. A tegnapi ülésen a tárca képviseletében részt vett Aradi Zoltán, aki bejelentet­te: a PM javasolja a kor­mánynak, hogy egy bizottság vizsgálja meg az MTV gaz­dálkodását. Mégpedig abból a szempontból, hogy az megfe­lel-e azoknak a feltételeknek és elvárásoknak, amelyeket az Állami Számvevőszék a ta­valyi átfogó ellenőrzés után meghatározott. Ezek közül, mint Aradi Zoltán elmondta, a tévé veze­tése elkészíttette az intéz­mény vagyonának felméré­sét, megkezdte a kintlévősé­gek behajtását és megalkotta a gazdálkodási szabályzatot. Nem hajtottak végre viszont létszámleépítést és nem ve­zették be az új anyagi ösztön­zési rendszert. Ez utóbbiakat a Magyar Televízió ugyan­csak jelenlévő gazdasági ve­zetője, Nagy László szerint a közalkalmazotti törvény mi­att nem tudták teljesíteni. Szükséges lépések A kormány eddig a maga ré­széről mindent megtett azért, hogy az úgynevezett médiakérdés minél előbb rendeződjék. A rádióról és a televízióról szóló törvényja­vaslat szövegét véglegesítő tárgyalásokhoz mindkét fél szükségesnek tartott bizo­nyos garanciákat. Ennek eredményeként megállapo­dás jött létre, hogy egyik tár­gyalófél sem tesz visszavon­hatatlan, egyoldalú lépése­ket. Mind a Magyar Rádióban, mind a Magyar Televízióban végrehajtott személyi változá­sok azonban a vállalt morató­riummal ellentétes lépések, amelyek károsan befolyásol­ják a politikai légkört és ve­szélyeztetik az eredményes tárgyalásokhoz elengedhe­tetlen nyugodt és bizton­ságos hátteret. Ezek a lépé­sek is alátámasztják a tömeg­kommunikációban felmerülő személyi kérdések minél előbb történő rendezésének szüksé­gességét. A kormány véleménye sze­rint a Magyar Rádiónál és a Magyar Televíziónál kiala­kult konfliktusok már önma­gukban is igazolják a koráb­bi, miniszterelnöki előter­jesztések indokoltságát. A kormány továbbra is mindent elkövet annak érde­kében, hogy a médiatörvény megalkotható­­ legyen, azt megelőzően pedig sor kerül­hessen a szükséges lépések határozott megtételére.n AZ MDF KEDDI FRAKCIÓÜLÉSÉRŐL Tisztogatás? _________A. BAÁL PÉTER_________ Mindenféle információ nél­kül ugyan, de kijelenthetem, hogy a miniszterelnök és a köztársasági elnök keddi ta­lálkozója csupán azt igazolta, hogy mindketten elkötele­zettjei a protokolláris formák betartásának. Biztosan állít­hatom, hogy kettőjük között legfeljebb annyi dőlhetett el, hogy milyen időpontban kez­dik meg a médiaügyek köze­pette képződött feszültségek megoldására vonatkozó tár­gyalásokat. Ha Göncz Árpád és Antall József valamilyen megegyezésre jutott volna a tegnapelőtti tárgyalásokon, akkor arról a frakció sajtóiro­dája bizonyára tudna. A frakcióülésről annyit el­mondhatok, hogy az elmúlt hetekre jellemző kiélezett hangnem lecsillapodott, és elsősorban többségben hig­gadt véleményeket hallhat­tunk. — Mi a véleménye Kása Csaba azon kijelentéséről, hogy Pálfy G. István egy jól megtervezett tisztogató akció áldozataiért? — Tökéletesen egyetértek Kósa úr ezen véleményével, bár nem hiszem, hogy Gom­bár Csaba, Hankiss Elemér és Fábián László egyeztették volna teendőiket. Szerintem ez a folyamat valahogy spon­tán zajlik. Pálfy G. István ügyét egyébként csak érintő­legesen tárgyaltuk, különö­sebb állásfoglalásra nem ke­rült sor. A frakcióülésen el­hangzott vélemények, ellen­­vélemények alapján tulaj­donképpen egyetlen közös érdeket nevezhetünk meg, ez pedig a centrumjelleg erősí­tése.

Next