Pesti Hírlap, 1992. december (1. évfolyam, 247-271. szám)
1992-12-14 / 258. szám
1. (151.) ÉVFOLYAM 258. SZÁM 1992. DECEMBER 14., HÉTFŐ Pesti Hírlap A CLINTON-KAMPÁNY TANULSÁGAI Keresd a nőt! A Lakitelek Alapítvány meghívására hazánkba érkezett amerikai demokrata párti választási bizottság sajtótájékoztatót tartott szombaton a Gellért Szállóban. G.ZS. A bevezetőben Lezsák Sándor, a Lakitelek Alapítvány kuratóriumának elnöke üdvözölte a vendégeket és megköszönte, hogy Mr. Gould, Michael Kentner és ifj. David Prier elfogadták a meghívást, majd megkezdődött a bizottság diaképekkel illusztrált beszámolója Bill Clinton, az Egyesült Államok onnan megválasztott elnökének kampányáról. Mint hallhattuk, 1991 novemberében még esélyes volt Bush a győzelemre. Azonban a recesszió, a politikai intézmények tekintélycsökkenése, a Szovjetunióval történő hidegháború befejezése — és ezzel Amerika tg elhivatásának keresése — mind olyan fontos, objektív, hangulatkeltő tényezők voltak, melyeket a kampány során a volt elnök ellen lehetett fordítani. Az emberek ugyanis már elidegenedtek saját intézményeiktől, s ebben a hangulatban kellett Bill Clinton és Ross Perot személyében olyan jelölteket állítani, akik közvetlenségükkel képesek ezt az űrt kitölteni. — A kampány módszereinek kidolgozása során új eszközökhöz nyúltunk — mondták a vendégek. — Ilyen volt például az interakció módszere, mely fejlett technikát feltételez, s lehetővé tette a választó és a közvéleménykutató közötti közvetlen visszacsatolásos kapcsolatot. Ily módon lehetőségünk volt a folyamat során apró mozzanatok módosítására, s a legnagyobb mértékben a választók igényeihez igazodni. Másik módszerünk volt a szofisztikált programok alkalmazása, melynek lényege, hogy tévében, rádióban oldott légkörű talkshow-k, humoros kérdezzfelelek műsorok keretében egy a műsor idejére ingyenes hívást biztosító telefonhálózat lehetővé tette a nézők számára, hogy a jelölteknek feltett kérdésekre 24 órán belül választ kaphassanak. Kiderült, hogy a kampány szervezői a közvetlenségen kívül fontos elemnek tartották még a politikában való tisztaság megőrzését és annak hangsúlyozását, hogy a kampány anyagi áldozatait a jelölt maga állja. Ezek a tényezők alkotják Ross Perot 20 százalékos szavazati arányának hátterét. Ennek a gondolatkörnek a szlogenes megjelenítője, hogy egyik felelősen gondolkodó politikusjelölt sem fogad el 100 dollárnál nagyobb összegű adományt a különböző érdekeltségű forrásokból. Ezek az új módszerek pedig a választási eredményekben látszottak meg. A felmérések igazolták, hogy olyan rétegek is elmentek szavazni, amelyek már hosszú évek óta nem érdeklődtek a politika iránt. A sajtó képviselői által feltett kérdésre, miszerint milyen garanciák vannak a bizottság szerint a már kormányon lévő pártok újraválasztára, Mr. Gould a következő választ adta: talán fontos tényező lehet „a nők egyenjogúsága iránti igény, és bevonásuk az aktív politikai életbe” . Egyeztető Tanács alakult Politikai egyeztető tanácsot hoztak létre a szlovákiai magyar pártok és mozgalmak. Az Együttélés politikai mozgalom részéről Duray Miklós, a magyar kereszténydemokraták képviseletében Bugár Béla, a Magyar Polgári Párt színeiben A Nagy László, a Magyar Néppárt részéről pedig Popély Gyula elnökök és a négy politikai erő alelnökei vesznek részt a munkában. A jövő hétre ígérik azt a közös nyilatkozatot, amelyben a kisebbségek jogi sérelmeiről, jelenlegi jogi helyzetéről és az elvárásokról kialakított egységes álláspontot hozzák nyilvánosságra. Pádhoz kötött honatyák ________MTI B.K._______ — A múlt évihez hasonlóan az idei költségvetési vitát is az a veszély fenyegeti, hogy az ellenzék obstrukcióval akarja megbénítani a parlament működését. Ezért a koalíciós pártok arra készülnek, hogy összefogva, maguk teremtik meg a szavazásoknál a határozatképességet mind a plenáris ülésen, mind a bizottságokban — jelentette ki Csépe Béla, a KDNP parlamenti frakciójának vezetője a képviselőcsoport kihelyezett ülését követő sajtótájékoztatón Lukács Tamás képviselő szerint a jelenleg megindult fegyelmi nem médiaügy. A kérdést minél hamarabb törvényi szinten kell rendezni. Surján László, a KDNP elnöke hozzátette: megütközést keltett bennük Göncz Árpádnak a kinevezési törvénnyel kapcsolatos módosítási javaslata, hiszen ezt a törvényt a parlament szinte egyhangúan elfogadta. EK-CSÚCSÉRTEKEZLET EDINBURGHBAN Kivételes elbánás Dániával folytatás az 1. oldalról Az EK (jövő félév végi) koppenhágai csúcsértekezlete dönt majd a bizottsági jelentés különböző összetevőiről, a társult országok felkészítéséről, az EK-unióhoz való csatlakozásra. EK-bizottsági illetékesek az EK zsúfolt programjához képest ezt is szép eredménynek tartották, és nem zárták ki, hogy a koppenhágai EK-csúcs előtt esetleg megismétlik az októberi londoni EK-visegrádi csúcsot is, de ezt egyelőre nem veszik biztosra. Ha Dánia nem akar, nem kell csatlakoznia az EK tervezett pénzügyi uniójához, a védelmi együttműködéshez, a bevándorlási együttműködéshez és a közös állampolgársághoz. Mindezt négy év múlva felülvizsgálják. Poul Schlüter dán kormányfő azt mondta, ezt a csomagot már bátorsággal viszi haza a második népszavazásra. A csúcsértekezők figyelmeztettek: a dán kivételek valóban kivételesek, az új belépők ne számítsanak automatikusan semmi hasonlóra. Elvileg az unióba kell belépniük, ha tudnak. A döntés demonstrálja, hogy az EK nem diktatórikus szervezet, s ez a másik vonakodó ország a saját kivételeit már tavaly kivívott Nagy- Britannia parlamentjének is megkönnyítheti a maastrichti uniószerződések ratifikálását. A kétkedőket győzheti meg az is, hogy a csúcson meghatározták a szubszidiaritás fogalmát. Lényege, hogy a nemzeti döntéshozatal a főszabály az évtized végére tervezett unióban is, a közösségi szintű döntés pedig a kivétel. A közösségi intézmények csak közös felhatalmazással cselekedhetnek, de akkor sem mindenáron, ezért vissza is vontak néhány közösségi szabályt, amelyet bürokratikusnak tartottak, például olyanokat, amelyek az Angliában gyártott virslik méretét szabályozták. Elhatározták, hogy általában nyitottabbá teszik a döntéshozatali folyamatot az állampolgári betekintés számára. Ami a költségvetést illeti, kompromisszum született. Az EK-tagok GNP-jük 1,2 százalékáról 1,27 százalékára emelik 1999-ig hozzájárulásukat a közös kiadásokhoz. Ezt több, mint amennyit az EK brit elnöksége és Németország a közös költségvetés két fő nettó befizetője elfogadhatónak tartott, de kevesebb, mint amit a bizottság javasolt, illetve a közösségi segélyekből legjobban részesülő dél-európai országok követeltek. Az elsőnek belépő gazdag EFTA-országok hozzájárulásai persze majd növelik a dél-európaiak uniós felkészülését szolgáló kereteket, melyek meghaladhatják a 15 milliárd dollárt is. Nagy- Britannia megtarthatta 1984-ben kivívott minden évi költségvetési visszatérítését. Január 1-jén beindulhat a munkaerő és az áruk, szolgáltatások szabad belső áramlását lehetővé tevő egységes belső piac, amelyet évtizede kezdeményeztek. A csúcsértekezlet gazdasági fellendítési programot is elfogadott. Kerete majdnem 40 milliárd dollár. A programból Európa keleti és nyugati fele közötti út-, vasút-, energia-, és távközlési építkezéseket is finanszírozni akarnak. Erre a célra új európai befektetési alapot is létrehoznak. A recesszióra és a költségvetési szigorra hivatkozva azonban az új pénzek nagy részét a magánszektortól várják. Jugoszláviával kapcsolatban a csúcs főleg az eddigi szankciók erősítését szorgalmazta, és néhány új elemmel állt elő: javasolja az ENSZ- nek, fontolja meg biztonsági övezetek kialakítását a háború sújtotta lakosságnak, a boszniai repülési tilalom kikényszerítését erővel is, és ENSZ-megfigyelők küldését Koszovóba. A görög ellenállást tudomásul véve a csúcsértekezlet nem foglalkozott Macedónia közös elismerésével, de jelentős gazdasági segítséget javasoltak. GÖNCZ ÁRPÁD ÉS ANTALL JÓZSEF NYILATKOZATA A médium pártatlansága nem rendőri kérdés Szombaton délelőtt Göncz Árpád köztársasági elnök nyilatkozott a Magyar Rádiónak, majd pár órával később az Antall Józseffel készített beszélgetést sugározta a Magyar Televízió. Nem lesz háború A hétköznapi ember eltűnt a magyar politikai elit szemhatárából —jelentette ki Göncz Árpád szombati rádióinterjújában —, mégis igaztalan lenne arról beszélni, hogy cserben hagyták a választókat, mert a politikusok sem láthatták előre a választások idején, miként alakulnak a körülmények. A riporter kérdésére válaszolva Göncz Árpád kizártnak nevezte, hogy Magyarország belátható időn belül háborúba bonyolódjon, mert egyrészt a magyar társadalom nem tűrne el ilyet, másrészt sem a katonai, sem a politikai helyzet nem olyan, hogy ezt bármelyik szomszéd ország megengedhetné magának. A délszláv háború is már távolabb, Boszniában folyik. Egy esetleges provokációra adandó válaszról pedig az Országgyűlés dönt. A visszarendeződés, a szélsőbal hatalomátvétele Göncz Árpád szerint az egykori Szovjetunió területén kívül elképzelhetetlen, mert a sztálinizmust átélt országok történelmi tapasztalata ezt nem engedi meg, nincs már támogató hatalom sem, és ilyet Európa sem tűrne. Göncz Árpád az egykori Szovjetunióban sem érez ilyen veszélyt. Elismeréssel szólt Borisz Jelcin politikusi és emberi tulajdonságairól. Megerősítette: azok az ‘56-os dokumentumok, amelyeket Jelcin neki adott át, januárban magyarra átültetve hozzáférhetővé válnak. A médiumháború legújabb fejleményeire vonatkozó kérdésre válaszolva Göncz Árpád utalt arra, hogy a múlt héten benyújtott a parlamentnek egy indítványt, amely eltávolítaná a nemzeti médiumok vezetőinek kinevezését a kormánytól is és az államfőtől is, majd az elmúlt két nap történéseit értékelve úgy vélekedett, hogy azok nem biztos, hogy közelebb vitték a kérdést a megoldáshoz, ahogy arról sincs meggyőződve, hogy a kormány a legbölcsebb megoldást választotta. A rádió és a tévé pártatlanságát Göncz Árpád szerint nem rendőri vagy bírói úton, hanem törvénnyel kell szavatolni. Valószínűleg mindketten tehetnek arról, hogy rossz a viszony a miniszterelnök és közte — vélekedett az ezt firtató kérdésre válaszolva Göncz Árpád, majd megerősítette: változatlanul kész mindenkor és minden kérdésben egyeztetni Antall Józseffel. Göncz Árpád visszautasította az 1956-os dokumentumok átadása és a novemberi tatabányai turulavatás miatt őt ért bírálatokat, majd megerősítette, hogy a nyomás ellenére sem mond le, ha vannak is olyanok, akiknek nem tetszik, amit az ő lelkiismerete diktál, és amit ő a jogrend és az alkotmány talaján állva helyesnek tart. Románok okozzák keleten a várakozást MTI• Cáfolta a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának központi ügyelete Octavian Chirodea borsi vámparancsnoknak azt a nyilatkozatát, amely szerint a kamionok többnapos határállomási várakozásáért a magyar fél lenne a felelős. A központi ügyeleten elmondták: a vasárnap, déli 12 órakor kapott helyi jelentés szerint Borsnál a belépő személygépkocsik román oldalon 5 órát várakoznak, a belépő autóbuszok pedig 120 percig vesztegelnek. A kamionoknak a belépésre 12, a kilépésre 10 órát kell várniuk. KÖZÉLET 3 Sajtószabadság van . Választást csak egységes párt nyerhet meg, olyan, amelyikek a programja világos és amelyikben belső rend honol. A Magyar Demokrata Fórum képes ezt megteremteni, el tudja űzni a gazdasági-társadalmi feszültségek okozta csalódottságot, mérsékelni képes az olcsó megoldást követelő demagógok hatását. Az MDF változatlanul alkalmas lesz arra, hogy kormányzó pártként működjék — mondotta Antall József miniszterelnök szombati tévéinterjújában. Antall József szamárságnak nevezte azt az ellenzéki véleményt, miszerint ő Csurka István ellen úgy harcol, hogy megvalósítja az író dolgozatában felvázolt programot. Kifejtette, hogy az MDF kétéves ciklusának végén az országos gyűlésre készül, s igyekszik minden politikai problémát megoldani. Az országos elnökség már az elmúlt hetekben is többször ülésezett, az irányítást már akkor sem a saját tagjaiból létrehozott ügyvezető elnökség végezte. Az utóbbi testület most már meg is szűnt, az országos elnökség irányítja a párt munkáját. Ugyanakkor az elnök változatlanul az, akit az országos gyűlés megválasztott, s továbbra is Für Lajos tölti be a más pártok főtitkári tisztségének megfelelő ügyvezető elnöki posztot. Antall József állítása szerint Csurka István cikke nemhogy alapját jelentette volna a tévével és a rádióval kapcsolatos intézkedéseknek, hanem egyenesen megnehezítette, hogy a kormány az általa célszerűnek és jónak tartott politikai utat válassza. Hiszen minden döntésre a Csurka-tanulmány árnyékában vagy fényében került sor. Antall József szerint Csurka István bizonyos mértékig átsegítette az SZDSZ-t is annak jelentős belső válságán. A miniszterelnök leszögezte: a televízió és a rádió ügyének kezelése teljesen független Csurka tanulmányától, amit az is bizonyít, hogy az alkalmatlanságon alapuló felmentési javaslatot ő már jóval a Csurkadolgozat megjelenése előtt benyújtotta a köztársasági elnöknek. Leszögezte viszont: Magyarországon sajtószabadság van, mindenki azt ír, amit akar. A kormány kötelessége szavatolni a tömegkommunikáció működéséhez szükséges jogi kereteket, hogy érvényesüljön az objektív hírközlés, a kommentálás szabadsága, meglegyenek az ellentétes vélemények ütközésének bizonyos arányai. Utalt arra, hogy a médiumokban ma sem érvényesülnek ezek a követelmények. HANKISS ELEMÉR SAJTÓTÁJÉKOZTATÓJA Nincs szó koncepciós perről Ha Nahlik Gábor, a tévé alelnöke nem kezd szervezeti, személyzeti és műsorpolitikai átalakításokat a televíziónál, akkor Hankiss Elemér kész arra, hogy a következő napokban a feszültségeket elkerülendő otthon dolgozzon az intézmény fejlesztési koncepcióin. Amennyiben azonban az alelnök fölrúgná ezt a hallgatólagos egyezséget, és például visszahelyezné pozíciójába Chrudinák Alajost, a Panoráma leváltott főszerkesztőjét, Hankiss Elemér újra vállalná — minden eszközzel — a konfliktust Mindezt a felfüggesztett tévéelnök mondta el szombati nemzetközi tájékoztatóján, amelyen az újságírókon kívül Náhlik Gábor és Katona Tamás, a kormány médiumügyekért felelős államtitkára is részt vett. Nem érzem úgy, hogy koncepciós per folyna ellenem, fejtette ki Hankiss Elemér —, annak dacára, hogy a kormány politikai okokból indított fegyelmi eljárást. Ez azonban semmilyen értelemben nem hasonlítható az ötvenes évek pereihez, többek között azért sem, mert a hóhér nem vár az ajtó előtt — mondta, majd hozzátette: ez nem jelenti azt, hogy egyetértene a történtekkel. Megerősítette: úgy érzi, hogy igaza van, és ezt a bíróság is meg fogja állapítani. Hankiss Elemér úgy vélekedett, hogy a médiumháború az elmúlt két évben a törvényesség keretei között folyt, ám az utolsó két hétben a kormánypártok megpróbálták a törvényesség határait átlépni. A médiumháborút Hankiss szerint ideje volna befejezni, mert ez nevetséges, és eltereli a figyelmet a valós gondokról. Az egész térségre nézve veszélyesnek ítélte az MDF belső konfliktusát. * * * A tegnap esti A HÉT című műsorban bejelentették: Hankiss Elemér telefonon közölte, hogy lemondta külföldi előadásit. A DEMOKRATIKUS CHARTA NYILATKOZATA „Színjátékra színjáték” A Demokratikus Charta tegnapi tanácskozásán nyilatkozatot adtak ki, amelyben hangsúlyozzák: fellépésük akkor szükséges, amikor sérelem éri a demokráciát. Ilyen sérelem szerintük a közszolgálati televízió függetlenségének nyílt veszélyeztetése. A Charta állítja: színjátékra színjáték következik. A kormány hatalmi céljainak szolgálatába igyekszik állítani a köztársaság olyan alapintézményeit, mint az Országgyűlés, a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás, lejáratva olyan demokratikus eljárásokat, mint a parlamenti bizottsági meghallgatás, az igazságügy-miniszteri vizsgálat vagy a fegyelmi eljárás. A szervezet véleménye szerint politikai kérdéseket munkajogi és bűnügyi síkra áthelyezve a kormány olyan útra lép, amelyen a második világháború után a magyar demokrácia egyszer már elbukott. Ezen az úton veszélybe kerülne minden állampolgár szabadsága, biztonsága és nyugalma. A magyar társadalom demokratikus többsége egy ilyen fordulatot ellenez, és meg is tud akadályozni — véli a Charta.