Pesti Hírlap, 1992. december (1. évfolyam, 247-271. szám)

1992-12-14 / 258. szám

A SZER-sztori 1. oldal A KDNP nem vallási párt 10. oldal Tollas Tibor-est Pesten 11. oldal Falu a Börzsöny mögött Megay László riportja 13. oldal A békéltető EBEÉ Az Európát, az EBEÉ tagor­szágait sújtó regionális válsá­gok kezelése, a konfliktusok elhárítása lesz a fő témája annak a tanácskozásnak, amelyet ma és holnap tarta­nak a svéd fővárosban az Eu­rópai Biztonsági és Együtt­működési Értekezlet tagor­szágainak külügyminiszte­rei. A magyar küldöttséget Jeszenszky Géza külügymi­niszter vezeti, aki tegnap megérkezett Stockholmba. A tanácskozásnak várhatóan az lesz a fő eredménye, hogy elfogadnak egy olyan békél­tető és vitarendezési rend­szert, amely nemzetközi jogi kötelezettségeket is teremt az aláírók számára, és a tag­államok közötti bármiféle vi­ta és konfliktus békés rende­zésére igénybe vehető. Meddig tűrik...? MTI* Vladimír Meciar sze­rint két helyről, Prágából és Budapestről irányítják a Szlovákiára nézve kedvezőt­len kép kialakítását. Ezt Gal­­gócon (Hlohovec), egy lakos­sági fórumon hangoztatta a szlovák miniszterelnök. Ott volt Ivan Gasparovic, a szlovák parlament elnöke is, akinek feltették a kérdést: meddig tűrik még Duray Miklósnak, az Együttélés Po­litikai Mozgalom elnökének „kártékony, szlovákellenes tevékenységét”? Gasparovic szerint ha fellépnének ellene, akkor Magyarország rámu­tathatna arra, hogy totalitá­rius rendszer fenyeget Szlo­vákiában. Kohl Moszkvában A legfontosabb miniszterek — az előrejelzések szerint Kinkel külügy-, Waigel pénz­ügy- és Möllemann gazdasági miniszter — társaságában utazik ma Helmut Kohl né­met kormányfő Moszkvába, hogy a nemzetközi kérdések megvitatása mellett taná­csokkal és tettekkel segítse Jelcint és csapatát. Kohl a Szovjetunió feloszlatása óta először jár Moszkvában, vi­szonozva Jelcin tavalyi, még a „szovjet időkben” tett bon­ni útját. EK-CSÚCSÉRTEKEZLET EDINBURGH-BAN Elvi megegyezés az EK bővítésére f/r r // / ELNAPOLT DÖNTÉS KÖZÉP-EURO­PAROL ÉS JUGOSZLÁVIÁRÓL A skót főváros, Edinburgh történelmi levegőjű kasté­lyában kétnapos kemény harc után szombat éjjelre történelmi megállapodást ér­tek el az EK állam- és kor­mányfői. Legalábbis így nevezte az egyezséget John Major brit kormányfő, a közösség soros elnöke záró sajtóértekezle­tén. Megegyeztek a közös költ­ségvetés 1999-ig tartó növe­lésének irányszámaiban, ki­vételt adtak Dániának. A nemzeti önállóság javára korlátozták a közösségi dön­téshozatal körét. Vagyis re­ményük szerint félretolták az útból azokat a buktatókat, amelyek egyes tagállamok, például Dánia, Nagy-Britan­­nia, vagy a dél-európai orszá­gok számára megnehezítet­ték, vagy éppen lehetetlenné tették a maastrichti unió el­fogadását. Ezzel a megegye­zéssel elvileg megnyílik az út a Közös Piac bővítése előtt is. A csúcs határozata szerint a jelentkezők első csoportjá­val, Ausztriával, Svédország­gal, Finnországgal, és alkal­masint Norvégiával már jövő év elején meg kell kezdeni a csatlakozáshoz vezető tár­gyalásokat — tehát még a maastrichti unió általános ratifikálása előtt. A közép- és kelet-európai országokról így szól a határozat: „A közösség a társulási egyezmények ré­vén akarja támogatni és bá­torítani a politikai stabilitást és a gazdasági növekedést a közép- és kelet-európai or­szágokban. A társulási szer­ződéseket gyorsan és teljesen meg kell valósítani, erősíten­dő a társult országok kapcso­latait a közösséggel”. Az EK brüsszeli bizottsá­ga azt javasolta a csúcsérte­kezletnek, hogy emelje hiva­talos céllá a társult országok EK-tagságát, és a társulási szerződésekben előírtnál gyorsabban bontsa le a ke­reskedelmi akadályokat, más területeken is erősítve az egyeztetést és az együttmű­ködést. A csúcstalálkozó e konkrétumokról elhalasztot­ta a döntést. 3. oldal A jelek szerint Edinburgh-ban végre konstruktív párbeszéd alakult ki az EK államfői között a továbblé­pést illetően. A felső sorban Jacques Santer luxemburgi, Poul Schlüter dán, Ruud Lubbers holland kor­mányfő, alattuk egy lépcsővel Albert Reynolds ír miniszterelnök, Helmut Kohl német kancellár és Ca­­vaco Silva portugál kormányfő fotó: epa/mti ISMÉT TŰZSZÜNET BOSZNIÁBAN BT-határozat Macedóniáról Az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhangúlag határozatot ho­zott arról, hogy 700 fős béke­­fenntartó erőt és katonai megfigyelőket telepít Mace­dóniába. A cél, hogy megaka­dályozzák a válság átterjedé­sét a Szerbiával szomszédos köztársaságra. Mint ismere­tes, Magyarország és más ál­lamok ismételten kérték: a véres háború továbbterjedé­sének megakadályozására te­gyenek hasonló, megelőző lé­péseket az albán többségű Koszovóban és a magyarok által is lakott Vajdaságban, de a kérdés eddig nem kerül­hetett napirendre. Új tűzszüneti megállapo­dást írtak alá tegnap a szem­benálló muzulmán, horvát, és szerb erők megbízottai Szarajevóban. Ezt megelőző­en viszont a hét végén súlyos tűzharc dúlt a Száva partján Boszniában. A szerbek és a horvát-muzulmán csapatok igen jelentékeny tüzérségi erőkkel lőtték egymás csapa­tait. A szerbek célja megfi­gyelők szerint az, hogy széle­sítsék a katonai folyosót a Száva Boszniából Szerbiába vezető völgyében. Szarajevó körül ugyancsak komoly tü­zérségi összecsapások zajlot­tak. Genfi ENSZ-források úgy vélik, a légiszállítások új­raindítása kedd előtt nem várható. A The Washington Post című lap interjút közölt Sza­­tis Nambiárral, a volt Jugo­szláviába telepített ENSZ- erők főparancsnokával. Nambiár óva intett attól, hogy a Nyugat katonailag avatkozzon be a polgárhábo­rúba, mert ezzel kockára ten­né az ENSZ 23 ezer ott állo­másozó katonájának életét, és tönkretenné az 1,6 millió ember megmentéséért folyó humanitárius segélyakciók törekvéseit. GÁLI VÁDOL Ki teremt rendet? Butrosz Gáli, az ENSZ főtit­kára közvetetten szószegés­sel vádolta az amerikai kor­mányt a Szomáliai akció kap­csán, és jelezte, hogy nyilvá­nosságra hozza az ügyben George Bush elnökhöz inté­zett levelét. Gáli a The New York Timesban megjelent nyilatkozatában elmondta: az amerikai kormány vállal­ta, hogy a Szomáliai akció ke­retében lefegyverzi az egy­mással harcoló fegyveres cso­portokat, és békét teremt az országban. A főtitkár szerint az újabb amerikai nyilatkozatok, me­lyek szerint a feladat csak az élelmiszerszállítások biztosí­tása, ellentmondanak az ere­detileg vállalt kötelezettsé­geknek. Butrosz Gáli attól tart, hogy Szomáliában meg­ismétlődnek az Angolában történtek: ott az ENSZ fegy­verszünetet teremtett a pol­gárháborúban, de megma­radtak a fegyverek. A főtit­kár kijelentette, hogy az amerikaiak az aknák felsze­dését is a jövendő ENSZ-bé­­kefenntartókra kívánják hagyni. 2. oldal A Panoráma a régi lehet ph-információ A Pesti Hírlap megbízható forrásokból úgy értesült: Náhlik Gábor, a Magyar Te­levízió teljes elnöki jogkörrel felruházott alelnöke ma dönt arról, mit kezdjen a bírósági határozattal, amely törvény­­sértőnek nyilvánította Han­­kiss Elemér tévéelnök dönté­sét a Külpolitikai Önálló Szerkesztőség és a Panoráma vezetőjének, Chrudinák Ala­josnak a leváltásáról. A hatá­rozatot a bíróság egyébként csütörtökön kézbesítette a televízióba, így azok a híresz­telések, melyek szerint az el­nök már fellebbezett volna, alaptalanok. Legalábbis a bí­róság nem veheti figyelembe a Hankiss Elemér aláírásával ellátott esetleges fellebezést, minthogy a tévé elnökét csü­törtökre már a kormány fel­függesztette. Szerdára várható Pálfy G. István munkaügyi perének következő tárgyalása. Mint ismeretes, az előzőn a televí­zió képviselői kértek időt ar­ra, hogy dokumentálhassák a Híradó és A Hét volt főszer­kesztőjének általuk vélelme­zett újságíró-etikai vétségeit. Amint azt Katona Tamás államtitkár múlt heti nyilat­kozataiból is kiderült: Náhlik Gábor joga eldönteni, felleb­­bez-e vagy sem a született és születendő döntések ellen. Vád mindenesetre nem érhe­ti, mert az ezek okán esetleg bekövetkező személyi válto­zásokat nem ő rendeli el, ha­nem a bíróság. Az alelnök vi­szont köteles azokat végre­hajtani. MDF ORSZÁGOS VÁLASZTMÁNY A demokrácia nem szabadrablás! MTI: Az MDF országos vá­lasztmánya Hódmezővásár­helyen tartott zárt üléséről nyilatkozatot adtak ki, amely leszögezi: visszautasítanak minden olyan kísérletet, amely arra irányul, hogy az MTV törvényes működtetése érdekében tett kormányzati lépéseket politikai intézke­désként állítsa be. A MTV gazdasági igazga­tója és az 1-es csatorna inten­dánsa ellen gazdasági vissza­élések gyanúja miatt indult büntetőeljárás. Az eljárás és a döntés a rendőrség, az ügyészség, majd a bíróság ha­táskörébe tartozik. Az MTV elnökével szembeni fegyelmi eljárást a szabálytalanságok­kal összefüggő vezetői fele­lősség miatt indították meg. A nyilatkozat hangsúlyozza: a társadalom joggal várja el a kormányzattól, hogy ne tűrje a gazdasági visszaéléseket, és ezek gyanúja esetén erélye­sen és következetesen lépjen fel. Helytelen és hibás min­den olyan értékelés, amely az eljárás alatt álló személyek ügyét a sajtószabadság jogin­tézményével kapcsolja össze. A választmány támogatja a kormány privatizációs poli­tikáját. Felhívja a figyelmet a hazai tulajdonrészesedés és az ellenőrzés fontosságára. Egyebek között erősíteni kell a magyar polgári réteg kiala­kításának, a hazai vállalko­zók tulajdonrészszerzésének lehetőségeit. Az eddig priva­tizált vagyon 15 százaléká­nak a 70 százalékát külföldi befektetők szerezték meg. Az új alapszabály-terve­zettel kapcsolatban egy alap­vető állásfoglalás született: januárban a hatodik orszá­gos gyűlés közvetlenül vá­lasztja meg az MDF elnökét és az elnökség tagjait. BUSH—KODOLÁNYI TALÁLKOZÓ Később megyünk Szomáliába Úgy hallom, Magyarorszá­gon jól mennek a dolgok — mondta George Bush ameri­kai ellnök Kodolányi Gyula ál­lamtitkárnak. A magyar kor­mányfő külpolitikai tanács­adója a nemzetbiztonsági ta­nács hét végi washingtoni fo­gadásán találkozott az elnök­kel, akinek megköszönte azt, amit az Egyesült Államok az elmúlt években Magyaror­szágért, a két ország közele­déséért tett. Kodolányi Gyula, aki egy­hetes látogatást tett Was­hingtonban, szót váltott Brent Scowcroft nemzetbiz­tonsági tanácsadóval és Law­rence Eagleburger külügymi­niszterrel is. David Gompert­­tel, a nemzetbiztonsági ta­nács illetékes elnöki tanács­adójával Magyarországnak a Szomáliai akcióban való rész­vételéről folyt eszmecsere. Amerikai vélemény szerint a Bush elnök kérésére terve­zett magyar részvételre való­színűleg csak később, a Szo­máliai ENSZ-békefenn­tartó erők keretében lesz majd szükség. A Közép-Európai Kezde­ményezés külügyminiszterei és Bush elnök jövő heti, was­hingtoni találkozójával kap­csolatban az államtitkár el­mondta: a diplomáciai veze­tők célja, hogy közvetlenül tájékoztathassák az amerikai elnököt a balkáni válság helyzetéről. A miniszterek várhatóan beszélnek majd a menekültproblémáról, a Szerbia elleni embargóról, amely csak Magyarország­nak több­száz millió dolláros kárt okozott már — mondta Kodolányi Gyula. Csernobil újra üzemel MTI. Vasárnap ismét rá­kapcsolták a hálózatra az ukrajnai katasztrófareak­tor, Csernobil első blokk­ját. Egy csernobili szóvivő szerint az első és a harma­dik reaktorblokk van üzem­ben , ezer-ezer megawattos teljesítménnyel. Az intézke­dést a gazdasági válság és az energiaszűke tette indo­kolttá.

Next