Pesti Hírlap, 1993. március (2. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-01 / 50. szám
2 NEMZETKÖZI ÉLET Pesti Hírlap 2. (152.) ÉVFOLYAM 50. SZÁM 1993. MÁRCIUS 1., HÉTFŐ HIRKOSAR —Az izraeli külügyminiszter szerint már ez év közepéig létrejöhet a megállapodás Szíriával a Golán-fennsíkról való részleges kivonulásról. „Azt hiszem, a szíriaiakkal kötendő béke jellegére, a biztonsági intézkedésekre és az izraeli kivonulás mértékére vonatkozó döntésekkel körülbelül 1993 közepe táján szembe kell néznünk” — mondta Simon Peresz az izraeli hadsereg rádiójában. A miniszter másfelől biztosra vette, hogy áprilisban elkezdődik az arab—izraeli béketárgyalások újabb fordulója. — Az oroszországi reformok támogatása állt Helmut Kohl német kancellár és Mijadzava Kiicsi japán kormányfő hétvégi megbeszélésének középpontjában. Mint azt a német vezető sajtótájékoztatóján is hangsúlyozta, a világ minden országára nézve súlyos következményekkel járhat, ha az oroszországi reformok megfeneklenek, és Moszkva visszatér a diktatúrához. Aktív közreműködést kért Kohl Oroszország megsegítéséhez, a hét vezető ipari ország közös felelősségére apellálva. Németország az orosz segítség mintegy felét adja és ezzel teljesítőképessége határához érkezett. A japán vezető hangsúlyozta: országa a lehetséges mértékben nyújt segítséget Moszkvának. A 7,8 millió kubai választópolgár 99,62 százaléka élt szavazati jogával a szerdai parlamenti és megyei képviselőtestületi választásokon, s a törvényhozás tagjaira a voksolók 92,8 százaléka adott le érvényes szavazatot. Az 589 képviselőjelölt mindegyike megszerezte a szükséges többségi voksot, sőt, 585-en 90 százalék feletti szavazattal kerültek be a parlamentbe — közölte havannai sajtótájékoztatóján Carlos Amat igazságügy-miniszter, az Országos Választási Bizottság elnöke. Olaszország három legnagyobb szakszervezetének felhívására mintegy százezren tüntettek szombaton Róma központjában. A megmozulás résztvevői Giuliano Amato miniszterelnök lemondását követelték. Az olasz kormányzat tekintélyét az elmúlt hónapok korrupciós botrányai rendítették meg: mint kiderült, különböző vállalkozók több száz millió dollárnyi kenőpénzt fizettek a politikai pártoknak, hogy közmunkaszerződéseket kaphassanak. Az ügybe több miniszter is belebukott. A tüntetők a botrányok mellett a kormány gazdaságpolitikáját is élesen bírálták: a kabinet ugyanis a gazdasági válság miatt az adók növelését és a közkiadások csökkentését szeretné elérni. NÉPSZAVAZÁS ELŐTT OROSZORSZÁGBAN Élelmet kér az orosz medve Az oroszországi népképviselők VII. kongresszusa ez év április elsejére tűzte ki a népszavazást az új Alkotmány alapelveiről A népszavazás megtartásával vagy elhalasztásával kapcsolatos vélemények és érvek szinte naponta változnak, a vezetésben és a választópolgárok körében egyre nagyobb a zűrzavar. Érvek és ellenérvek feszülnek egymásnak — az alábbiakban ezeket kíséreljük meg pontokba szedni. PH AN-EXKLUZÍVresszusa. Ez a cikkely tette lehetővé a legutóbbi kongresszuson is az elnöki hatalom megnyirbálását, és sikerült a korábbi párthatalommal szinte azonossá tenni Oroszország hatalmi rendszerét. 4. Szavazni kell a valóban független törvényhozói, végrehajtói és bírói hatalomról. Ma a végrehajtó hatalom felette áll a bíróinak. A törvényhozói hatalom — a Legfelsőbb Tanács — a Központi Bank és az Alkotmánybíróság „felettese”. Ez a függőség nyilvánul meg, többek közt, abban, hogy legalább száz alkotmánysértőnek tartott legfelső tanácsi döntés vizsgálata „pihen” az Alkotmánybíróság asztalán, ugyanakkor haladéktalanul tárgyalják az elnök ellen benyújtott panaszokat. 5. Ha a kongresszus képtelen elfogadni az új Alkotmányt, akkor más szervet kell megbízni — például az Alkotmányozó Gyűlést. 6. A népszavazáson döntés születik az új oroszországi választási törvényről is, amelynek következtében számos jelenlegi vezetőnek nem lesz többé lehetősége szeparatista törekvései megvalósításához. 7. A népszavazás egyszerű és pontos válaszokat ad számos kérdésre, megfosztva ezzel egyes politikusokat attól, hogy „a nép nevében” szónokoljanak. 8. A népszavazás pontosan kijelöli az egyes hatalmi ágak kölcsönös felelősségét. Ha, például, a parlament le akarja mondatni a kormányt, az elnök számára lehetővé kell tenni előrehozott parlamenti választások kiírását, akárcsak A népszavazás megtartása mellett szóló érvek: 1. A lakosság belefáradt a fente zajló hatalmi harcokba, egy népszavazás talán véget vethet a „marakodásnak”. 2. Az oroszországi népképviselők I. kongresszusa határozta el az új Alkotmány alapelveinek népszavazáson történő megmérettetését. 3. Úgy tűnhet, hogy Oroszországban megszűnt a kommunista párt egyeduralma. Működik a parlament és az elnök által kinevezett kormány. Az Alkotmányban azonban továbbra is érvényben maradt a 104. cikkely, amely szerint az ország legmagasabb hatalmi szerve a népképviselők Konglapjánban vagy Franciaországban. 9. Amennyiben Borisz Jelcin mégis lemondana a népszavazás áprilisi megrendezéséről, azzal is csak elodázná a parlament elnökével való döntő politikai ütközetét, s elnyújtja az ország politikai és alkotmányos válságát. Most pedig nézzük meg, milyen érvek szólnak a népszavazás ellen: 1. A lakosság belefáradt a poilitikába, és rendkívül nagy a valószínűsége annak, hogy az alacsony részvétel miatt érvénytelen lesz a szavazás. A népszavazás csődje nem oldja meg a két hatalmi ág konfliktusát, sőt, újabb lökést ad annak. 2. Ha érvényes is lesz a népszavazás és megtartják az új választásokat, akkor sincs semmilyen garancia arra vonatkozóan, hogy a nép új választottjai jobbak, hozzáértőbbek lesznek a jelenlegieknél, s hogy nem jelentkeznek újfent olyan erők, akik egy újabb választást szeretnének. S így menne ez az idők végezetéig. 3. Bármelyik fél is kerül ki győztesen a népszavazásból, a vesztes nyomban bejelenti, hogy a népet megint becsapták, s újabb rendkívüli intézkedéseket követel majd. 4. Ha több oroszországi régió úgy dönt, hogy nem vesz részt a népszavazáson, megbomlana az állam egysége és vitathatóvá válnának az eredmények. 5. Bármilyen kérdésekre is ad választ s bármilyen eredménnyel is ér véget a népszavazás, a hatalmi szervek működése nem lesz stabilabb, és nem gyorsul fel a gazdasági reform sem. 6. A népszavazás lebonyolítása több mint 200 milliárd rubeljébe kerül a költségvetésnek. 7. Gazdasági szempontból nagyon nehéznek ígérkezik a tavasz. A hatalom csak a lakosság figyelmét akarja elterelni erről a népszavazással. 8. A parlament és a kormány a népszavazásra összpontosít és elhanyagolja teendőit. Csak a politikai kérdések szereplenek mind a napirenden, hiszen vagy győzni kell bármi áron, vagy pedig fel kell készülni a „tervszerű” visszavonulásra. 9. Nem lehet félévenként szavazóurnákhoz terelni a lakosságot. Úgy tűnik tehát, a kérdés továbbra is megválaszolatlan: mire is lehet jó a népszavazás Oroszországban? A gazdasági problémák és a politikai kakaskodások ismeretében ellenszert minden bizonnyal nem jelent majd... Borisz Jelcin és a népszavazásra váró orosz medve. A felirat: „Az állatot kérjük etetni!” karikatúra: der SPIEGEL * * * folytatás az 1. oldalról A boszniai szerb katonaság főparancsnoksága szombaton este közölte azt a feltevését, hogy a boszniai muzulmánok két terrorista csoportot is kiképeztek Tito és Szamba fedőnév alatt, amelyek feladata állítólag az lesz, hogy a boszniai szerb területekre, Kelet- Boszniába beszivárogva rakétalövéseket adjanak le az amerikai segélyszállító repülőgépekre. A közlemény szerint az egyik csoport tagjai UNPROFOR igazolványokkal rendelkeznek. A boszniai szerb politikusok azt állítják, hogy ők már befejezték a háborút, ellenben a muzulmánok folytatni akarják, ezért a gépek lelövése csakis a muzulmánok érdeke lehet, akik, lépésről-lépésre, külföldi katonai intervenciót akarnak kiprovokálni. A bosznia-hercegovinai eseményektől nem szemlélhető függetlenül az a hír sem, hogy a háborúzó szerbek támogatása miatt gazdasági szankiókkal büntetett Kis-Jugoszláviát a Biztonsági Tanács arra figyelmeztette, hagyjon fel a dunai hajózásnak a vaskapun át történő feltartóztatásával. Jugoszlávia ugyanis a jelek szerint üzemanyag-tartalékainak a végére érkezett, és a dunai hajóflottán szállított kőolaj román részről való feltartóztatása miatt ellenintézkedésként elzárta a hajóutat a Dunán. Nem hajókat, embereket tartóztatott fel az az ismeretlen 30 tagú fegyveres csoport, amely a Belgrád—Bar vonalon közlekedő személyvonatot megállította. A vonat négy kilométeres szakaszon Rudónál áthalad a volt Bosznia-Hercegovina területén. Itt történt a támadás szombat délután, amikor a fegyveresek elhurcoltak 40 férfit, miután a vonat minden utasát igazoltatták. Nem hivatalos értesülések szerint az elhurcolt utasok boszniai muzulmánok és szerbek, akik a harcok elől menekülnek Kis-Jugoszláviába. A segélyezéssel kapcsolatban álló belgrádi források úgy vélik, hogy az amerikai ejtőernyős akció legvalószínűbb célpontja két kelet-boszniai muzulmán település, Srebrenica és Cerska lesz: itt a muzulmánok gerillaháborút vívnak a szerbek ellen. Időközben a boszniai horvát csapatok lezárták a muzulmán erők előtt a Horvátország és Bosznia közötti utánpótlási vonalakat. Ezt a boszniai horvátok parancsnoksága közölte tegnap. A lépést azzal indokolták, hogy a muzulmánok a polgárháború közepette hatalomátvételre készülnek. A közlemény szerint a muzulmán irányítás alatt álló boszniai kormányerők 25 ezres hadsereget vontak össze Közép- Boszniában. Ötnapos várakozás után szombaton átjutott a Drina folyó bal partjára, Boszniába az FNSZ-erők menetoszlopa, miután a helyi szerb erők rendben lévőnek minősítették a szállítmányt. A konvoj egy része a romlandó árukkal korábban visszafordult, most 29 FNSZ-jármű kelt át a zvorniki hídon. Alija Izetbegovic boszniai államfő Washingtonban találkozott Al Gore amerikai alelnökkel és Anthony Iside nemzetbiztonsági főtanácsadóval. A megbeszélésen Clinton elnök nem vett részt. A tanácskozás után Izetbegovic reményét fejezte ki, hogy a küszöbön álló amerikai segélyakció új lendületet ad a szembenálló felek tárgyalásainak. A boszniai béketárgyalások többhetes szünet után, valószínűleg, ma folytatódnak New Yorkban. / / ELŐSZÖR A RÖPCÉDULÁK ÉRKEZTEK BOSZNIÁBA Az amerikai gépeket rakétákkal várják? PH-HATTER Veszélyes játék MÉCS LÁSZLÓ, BRÜSSZEL Arról a vonatról, amelyik pontosan érkezik, nem sok szó esik. Azokról az égből küldött humanitárius csomagokról sem hallunk majd sokat, amelyek a kijelölt helyükre huppannak. Az alig ellenőrizhető legendák (s ez biztosra vehető) majd azokról a küldeményekről szólnak, amelyek célt tévesztettek. Nem kell a rosszindulatú jós vagy a mindent sötéten látó köntösét magunkra penderíteni, hogy már az amerikaiak légi akciójának beindítása előtt bizton kijelenthetjük: aki (?) akar, a segélyszállítmányokban fegyvert, lőszert és egyéb háborús kelléket is felfedez majd. Természetesen nem arról van szó, hogy a tiltott árut a feladó teszi a csomagba, de ebben a kegyetlen, ellenőrizhetetlen háborúban minden, leginkább a hazugság, a cél szentesítésére szolgál. Márpedig arra, hogy valamennyi élelmiszer- és gyógyszercsomag az arra rászorulók lába elé hull, józan gondolkodású ember nem számíthat. Katonai szakértők véleménye szerint egy ilyen ejtőernyős akció célpontossága 400 méteren felül jelentős hibaszázalék kockáztatásával jár együtt. Az amerikai légierő pedig — éppen a kihívások elkerülését szem előtt tartva — 3000 méteres (sőt, esetleg, még nagyobb) magasságban repüli át a veszélyes zónát és indítja útjára ejtőernyős csomagjait. Az „égi áldást” — erre is fogadhatunk — kevés arra rászoruló találja meg, ilyen körülmények között várható a hírharang, amely nemzetközi (sőt államilag támogatott!) fegyvercsempészésről ad számot. Tehát mi sem egyértelműbb: azok az országok, amelyek ehhez az akcióhoz — közvetve vagy közvetlenül — segédkezet nyújtanak, háborús bűnt követnek el... Ez lesz az amerikai humanitárius akciót követő politikai forgatókönyv meséje, amely a vádlottból hirtelen vádlót csinál. A kalandorpolitikusok csak azt felejtik el, hogy egyszercsak mindennek vége lesz, és hogy a kezek a zsebekben is ökölbe szorulhatnak. Lech Walesa rendet teremt FÜLÖP GÉZA, VARSÓ ~ A hétvégén Zech Walesa lengyel államfő egykori munkahelyén, a Gdanski Hajógyárban találkozott volt kollégáival, ahol kijelentette: Nemzeti Gárdát kíván létrehozni az országban uralkodó fejetlenség megszüntetésére. „Rendet teremtek a maffiák és a rablóbandák között. Fél év alatt megállítom és befejezem ezt a folyamatot” — mondta Walesa a hajógyárban. A Nemzeti Gárda hasonló alapokon működik majd, mint a ZOMO (a kommunista korszak lengyel rohamrendőrsége), amennyiben erre valóban szükség lesz. „Ha a parlament nem fogadja el ennek megalapítását, úgy a nemzethez fordulok” — szögezte le az államfő. A gyűlésen résztvevők Walesa minden kijelentését tapssal és hangos tetszésnyilvánítással fogadták. Gondolkodom a politikus elnök koncepciójának visszaállításán. A demokrácia csodálatos dolog, de eredményekre van szükségem — hangsúlyozta. Walesa azonban óvatos a pártalakításban, mert, mint állította, egy létrehozásában már segédkezés, s most annak tagjai a legnagyobb ellenségei — ezzel egyértelműen a Megegyezés Pártja (PC) célzott. Lech Walesa egyébként a gyűlésen azt is elmondta, hogy még ebben az évben megkezdi választási programjának megvalósítását. Ennek keretében, többek között, havonta szerepel majd a lengyel tv-ben és járja az országot.