Pesti Hírlap, 1993. május (2. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-05 / 103. szám

2. (152.) ÉVFOLYAM 103. SZÁM 1993. MÁJUS 5., SZERDA Pesti­ Hírlap KÜLÜGYI SZÓVIVŐI TÁJÉKOZTATÓ Őfelsége után a külügyminiszter jön A boszniai béketerv athéni aláírása örvendetes ese­mény, hosszú idő után az első reménysugár — mondta Herman János külügyi szóvivő tegnapi sajtótájékoztató­ján, hozzátéve: az aláírásnak jelentősége csak a boszniai szerb parlament mai döntése s az azt követő gyakorlati lépések után lesz. A külügyi szóvivő hangsúlyozta: a BT- szankciók érvényesek, s hazánk változatlanul a nemzetkö­zi fórumok döntéseivel össszhangban cselekszik. G. L. Május 6-án Budapestre érke­zik Douglas Hurd brit külügy­miniszter, aki csatlakozik a hazánkban tartózkodó II. Er­zsébet brit királynő kíséretéhez. Hurd holnap délután találko­zik Antall József kormányfővel, valamint Jeszenszky Géza kül­ügyminiszterrel is. A megbe­szélés témája a nemzetközi po­litika áttekintése lesz, különös tekintettel a délszláv válságra és a térségünkben végbemenő át­alakulásokra. A külügyi szóvivői tájékoz­tatón ismertették a belgrádi nagykövetség állásfoglalását az­zal kapcsolatban, hogy a szer­biai tömegtájékoztatási eszkö­zökben nagy teret kaptak a ha­zánkból származó DFT-vakcina mérgező hatásával kapcsolatos állítások. A vizsgálati eredmé­nyek alapján azonban megálla­pítható, hogy mind a kont­rollanyag, mind a vissszakül­­dött vakcina megfelel a WHO által támasztottt követelmé­nyeknek. Magyar részről a le­hető legnagyobb gondosság­gal jártak el mind az előállí­tás, mind a kontrollvizsgála­­tok során. Ezért különösen sajnálatos, hogy a végleges és hiteles vizsgálatok lefolytatá­sát megelőzően a szerbiai köz­véleményhez megalapozatlan információk kerültek — hangzik az állásfoglalás. A H­ágai Nemzetközi Bíró­ság előtt a Magyaországot a következő ügyvédek képvise­lik majd: James Crawford, a Cambridge-i Egyetem nem­zetközi jogászprofesszora, Pierre-Marie Dupuy, a Párizs II. Egyetem professzora és Alexandre Charles Kiss, a Stras­bourg­ Egytem professzora. SZÁJ- ÉS KÖRÖMFÁJÁS Szigorúan ellenőrzött behozatal LAPINFORMÁCIÓ A kormány 1993. május 5-i hatállyal módosította a raga­dós száj- és körömfájás állat­­betegség hazánkba való be­­hurcolásának megakadályo­zása érdekében hozott április 9-i rendeletét. A módosítás értelmében a kormányrende­let többé nem tiltja a szóban forgó áruk behozatalát vagy átszállítását az Európai Kö­zösség tagországaiból és Ausztriából sem. Egyidejűleg azonban ezekből az országok­ból hazánk területére érkező élő állatokra és termékeikre is a fokozott állat-egész­ségügyi ellenőrzés lép életbe. A fokozott állat-egészség­ügyi ellenőrzés szabályait a földművelésügyi miniszter határozza meg az 1981. évi, az állategészségügyről szóló törvényerejű rendelet alap­ján. E szabályozás keretében az áru származási országában meglévő állat-egészségügyi helyzet miatt szükség szerint valamely országra vagy orszá­gokra vagy meghatározott ré­giókra állítható fel korlátozás. Egy­ébként bizonyos állatbe­tegségek miatt ilyen korláto­zások és tiltások jelenleg is érvényben vannak még az Európai Közösségek egyes tagországait érintően is. A földművelésügyi miniszter jogköre arra is kiterjed, hogy az áru beléptetésének feléte­leként megfelelő biztosítékot kérjen partnerszervezetétől, amely lehet egy ország állat­egészségügyi szolgálata épp­úgy, mint az Európai Közös­ségeké. A rendeletmódosítással a magyar kormányzat újabb lé­pést tett abba az irányba, hogy a szóban forgó termé­kek nemzetközi kereskedel­me mielőbb normalizálódjék, a korlátozások az állategész­­ségügyileg indokolt, szüksé­ges mértékre szorítkozzanak, azaz minden esetben arányo­sak legyenek a tényleges ál­lategészségügyi helyzettel. Amint az ismeretes, az EK már korábban feloldotta a hasonló indokokkal életbe léptetett tiltások Magyaror­szágra vononatkozó részét, azonban a Földművelésügyi Minisztérium szakértői sze­rint olyan feltételekkel, ame­lyek indokolatlanul szigorú­ak. Hazánk húsipari termé­kei a feloldást követő napon már elhagyhatták az orszá­got, azonban az élő állatokra vonatkozó karantén-rendszer kiépítése még hosszú időt vesz igénybe, és az állatok két­hetes karanténoztatása is las­sítja az exportot. A TB-VÁLASZTÁSOK LISTÁJA Hárman kimaradnak? __________R.K.É.__________ Az Országos Választási Bizott­ság május 3-án ülést tartott, amelyen a társada­lombiztosítási önkormányzati választásokra bejelentkezett szervezetek közül a követke­zők listáját fogadta el: Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT), Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája (LIGA), Magyar Szak­­szervezetek Országos Szövetsé­ge (MSZOSZ), Munkástaná­csok Országos Szövetsége (Munkástanácsok), Szakszerve­zetek Együttműködési Fóruma (SZEF), Autonóm Szakszerve­zetek Országos Koordinációja (Autonóm). Az Országos Választási Bi­zottság az alábbi szervezetek listáját nem fogadta el: Ke­resztényszociális Szakszerve­zetek Országos Szövetsége (KESZOSZ), Magyarországi­­ Gazdakörök Országos Szövet­sége (MAGOSZ), Szolidari­tás—Keresztény Unió— Nyugdíjas Összefogás Válasz­tási Szövetség. Két szervezet (Keresz­tényszociális Szakszervezetek Országos Szövetsége és Szoli­daritás—Keresztény Unió— Nyugdíjas Összefogás Válasz­tási Szövetség) nem tudta iga­zolni, hogy megfelelő tagszer­vezettel rendelkezik, a Ma­gyarországi Gazdakörök Or­szágos Szövetsége pedig még alapító okirata szerint sem munkavállalói képviselet. Az elutasítottaknak 3 nap áll ren­delkezésükre arra, hogy jog­orvoslatért a Legfelsőbb Bí­rósághoz forduljanak. ELEK ISTVÁN AZ MDF-RŐL A jobboldalnak 15 százalékos támogatottsága is lehet Az MDF-beli nemzeti Liberálisoknak az országos vá­lasztmány utáni közérzetéről tudakozódtunk Elek Ist­ván orsszággyűlési képviselőtől. A Magyar Út párttá formálódásáról Elek úgy nyilatkozott, hogy ez „a legpo­zitívabb fejlemény, ami csak bekövetkezhet”. ____MUNKATÁRSUNKTÓL Úgy vélte, Csurka István, ha egyedül nem is, de a körülöt­te álló erőkkel képes volna létrehozni igazi jobboldali pártot, így „leköthetné” az őrá figyelő „nyugtalan réte­get”, amelynek egyben bizo­nyos választ is adna gondjai­ra, s megpróbálhatna ez a lie Pen—Haider típusú erő bejut­ni a parlamentbe. Elek úgy vélte, ha Nyugaton a gazdasá­gi recesszió idején ennek az erőnek 5-15 százalékos vá­lasztói támogatottsága van, akkor Magyarországon is el­érhetnek ennyit. A legna­gyobb veszély az lenne, vélte, ha a nyugati jobbközépnek m­egel­elő MDF-centrum és a nyugati jobboldalhoz hasonlí­tó Magyar Út egymástól elté­rő „világítása” továbbra is egy pártban küzdene egymás­sal. A nemzeti liberális MDF- politikus elmondta, a Liberá­lis Fórum Alapítvány holdud­varának „elbizonytalanodása” ott keresendő, hogy a politi­kai helyzetérétkelés és döntés a legutóbbi országos választ­mányi ülésen elmaradt. Ezért a párt „Csurkáék nézeteitől, vállalkozásaitól” nem tud megfelelően elhatárolódni. Elek szerint csak az elválás után juthatnak új szerephez a Demokrata Fórumban a libe­rálisok , akik egyébként is pusztán a Csurka-szárny megerősödése elleni védeke­zés „nyelvhasználatában” tér­tek el a centrumtól. Elek István az MDF „ere­deti arculatát” szeretné vi­szontlátni pártján. Megkér­deztük, hogyan illik ebbe az óhajba az a törekvés, hogy esetleg más, liberális parla­menti erőkkel kössön majdan a Fórum kormányzati szövet­séget, mikor Antall József párt­elnök annak idején csak a nemzeti konzervatív erőkkel volt hajlandó összefogni. A politikus azt válaszolta, ’90- ben, a frakció megalakulása­kor, még a kormányalakítás előtt sokkal nyitottabb volt az MDF az SZDSZ és, különösen a Fidesz irányában. Elek Ist­ván úgy találja, ez a viszony megromlott a „nem történel­mi” három párt között. Még­is, szerinte egy párt akkor sza­lonképes, ha a választópolgá­rok véleményének ismerete nélkül nem zárja ki a koalíció­építés lehetőségét egyetlen, „az alkotmányos normákat tiszteletben taró, demokrati­kus” párttal sem. Bukott jelképek Göncz Árpád aláírja az ön­kényuralmi jelképek hasz­nálatát megtiltó törvényt, és nem fordul az Alkotmánybí­rósághoz. A jogszabály a Magyar Közlönyben történő megjelenésével lép hatály­ba. Hazánk értékes partner folytatás az 1. oldalról Hans van den Broek ezután az Országgyűlés külügyi és EK- ügyekkel foglalkozó bizottsá­gainak képviselőivel találko­zott. Hans van den Broek hangsúlyozta, hogy jelenleg még időpontot sem tud mon­dani arra vonatkozóan, hogy mikor kezdődhetnek meg a tárgyalások Magyarország és az EK között a majdani csatla­kozásról. Hörcsik Richard, a bi­zottság elnöke elmondta, hogy van den Broek szerint Magyarország a második „ko­sárban” kapott helyet. Az el­sőben az EFTA-országok van­nak, a másodikban a visegrá­di országok, Szlovákia kivéte­lével, de közülük is Magyar­­ország áll a legelőkelőbb he­lyen. A parlamenti bizottság­­gal folytatott megbeszélés után Hans van den Broekot fogadta Antall József kormány­fő is, aki hangsúlyozta, hogy a magyar kormány mindent megesz azért, hogy a teljes jo­gú tagág előkészítéseként a le­hető legeljesebben kihasználja a társulási szerződésből adódó lehetőségeket. Éppen ezért már ebben a szakaszban az EK követelményeihez igazítjuk po­litikai, jog és gazdaság intéz­ményrendszerünket. Viszont szükséges, hogy az EK segítsé­get nyújtson a szerkezetválto­záshoz és az infrastruktúra fej­lesztéséhez hazánkban. Vita a magyar—ukrán szerződésről folytatás az 1. oldalról Az Országgyűlés keddi plená­ris ülésén Jeszenszky Géza kül­ügyminiszter expozéját követő­en közel háromórás, éles han­gú vitát folytatott a Magyar Köztársaság és Ukrajna között a jószomszédság és az együtt­működés alapjairól szóló, Ki­je­vben, 1991. december 3-án aláírt szerződés megerősítését tartalmazó országgyűlési hatá­rozati javaslatról. A miniszter előterjesztése szerint a szerző­dés összhangban áll nemzeti érdekeinkkel, és a kölcsönös előnyök alapján békés és jó­szomszédi kapcsolatainkat erő­síti Ukrajnával. Ukrajna most vált függetlenné — mondotta az előadó —, ezért tudtuk elfo­gadni a területi igényektől való tartózkodásnak az igényét a másik fél részéről. Jeszenszky Géza itt a szerződésnek arra a 2. cikkben foglalt kitételére utalt, amely szerint: „A felek tiszteletben tartják egymás te­rületi épségét és kijelentik, hogy egymással szemben nincs és nem is lesz területi követelésük”. Hegedűs István, a Külügyi Bizottság alelnöke a testület nevében elfogadásra ajánlotta a dokumentumot." Ez Ma­gyarország érdeke "— húzta alá. Zétényi Zsolt, aki több MDF- es képviselőtársával együtt mó­dosító indítványt nyújtott be a határozati javaslathoz, a terüle­ti kérdéssel kapcsolatos tételt bírálta. Feleslegesnek minősítette az ismertetett kikötést, és in­doklásképpen a régió más or­szágaival való kapcsolatainkra, valamint a nemzetközi kisebb­ségvédelmi rendszer hiányára utalt. Véleménye szerint ebben a helyzetben a 2. cikkben fog­laltak elfogadása a szomszédos országok nacionalista erőinek felbátorodásához vezethet. A T. Ház elvetette G. Nagy­né Maczó Ágnes független kép­viselőnek azt az ügyrendi ja­vaslatát, hogy halasszák el a szerződés ratifikálását. Nem szavazták meg azt a másik ja­vaslatát sem, hogy az Ország­­gyűlés kérje fel Göncz Árpád köztársasági elnököt és Antall József kormányfőt: nyilatkoz­zanak a kérdésben. Ezt köve­tően a képviselőnő arra szólí­totta fel a T. Ház tagjait, hogy egy ilyen „hazaáruló” döntés­­hez ne adják a szavazatukat. Katona Tamás (MDF) minisz­terelnökségi államtitkár úgy vélte, hogy a Kárpátalján élők tudják: ez a megállapodás je­lenti fennmaradásuk egyetlen esélyét. A vitatott kitétellel kapcsolatban pedig megje­gyezte: Ukrajna nem írta alá a Helsinki Záróokmányt, ezért kellett az egymás terüle­ti épségének garantálásáról szóló tételt a szerződésbe be­lefoglalni. Horn Gyula (MSZP) a maga nevében támogatásá­ról biztosította a szerződést, s azt a térségben egyedül­állónak és példaértékűnek minősítette. Zacsek Gyula (MDF) szerint téves az az állí­tás, hogy ezzel a szerződéssel javítani lehetne a kárpátaljai magyarság helyzetén. — Nincs joga Magyarországnak le­mondania a nemzet egy ré­széről — jelentette ki. A kép­­­viselő feltette azt a kérdést is, hogy a magyar kormány mi­lyen politikai felhatalmazással rendelkezett a magyar—uk­rán szerződés megkötésére. Németh Zsolt a határozati ja­vaslatot a Fidesz nevében tá­mogatásáról biztosította. A magyar—ukrán alap­­szerződés hosszúra nyúlt álta­lános vitáját elnapolták. PRIVATIZÁCIÓ KERESZTÉNYDEMOKRATA SZEMMEL A koalíció vizsgálódik Néhány napom belül a kor­mánykoalíció pártjaiból priva­tizációs különbizottság alakul az állami vagyon értékesítése körüli bonyodalmak kivizsgálá­sára. Mint azt Csépe Béla a Ke­reszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője lapunk kérdé­sére elmondta: a keresz­ténydemokraták elnökségének múlt heti ülésén megjelent Sza­bó Tamás tárca nélküli minisz­ter és megállapodtak arról, hogy a privatizáció körüli visszásságok kivizsgálására egy kilenctagú pártközi testületet hoznak létre. A különbizottságra azért van szükség — mondotta Csé­­p­e —, mert mint koalíciós p­artnerek szeretnének bele­tekinteni az állami vagyon ér­tékesítésébe. A keresz­ténydemokraták főként azt kifogásolják, hogy a privatizá­ció nem a kellő nyilvánosság előtt zajlik, és a hazai vállalko­zók igazán nem is tudnak benne részt venni. A frakció­­vezető hangsúlyozta, hogy nemcsak a folyamatban lévő ügyekbe, hanem visszamenő­­legesen, a lezártakba is bele kívánnak tekinteni, bár tisztá­ban vannak azzal, hogy nagy részükön már nem lehet vál­toztatni. Információink szerint a bi­zottságban mindhárom koalí­ciós párt három helyet kap, két képviselői és egy szakértői mandátummal. Keresz­ténydemokrata részről Lu­kács Tamás és Pálos Miklós honatyák, valamint Mándoki Andor, a párt gazdasági bizott­ságának elnöke vesz részt a testület munkájában. Mind a kisgazda-, mind az MDF-frak­­ció támogatja a keresz­ténydemokraták elképzelését, de a koalíciós partnerek még nem döntöttek, kiket delegál­nak a privatizációs különbi­zottságba. TORGYÁN JÓZSEF LEGÚJABB VÁDJA Beépített ügynök a pártban BEDNÁRIK IMRE Újabb epizódokkal gazdago­dott kedden a kisgazdapártok legújabbkori története. A har­minchatos frakció tizenöt képviselője, köztük Horváth Iászló, Prepenczay István, Ko­­csenda Antal, Nagy Ferenc József (tárca nélküli miniszter), Ko­vács Pál, Mizsei Béla, Szabó Im­­­jes és Pintér István csatlakozott a Történelmi Független Kis­­gazdap­árthoz, és a frakción belül megalapították a párt képviselői tagozatát. Horváth László elmondta: nem néz­hetnek pártháttér nélkül a közelgő választások elé, a párt hiánya már képviselői mun­kájukat is lényegesen akadá­lyozza. Információink szerint a tagozatot támogatja Bárdos Balázs miniszterelnökségi ál­lamtitkár és Rajkai Zsolt közle­kedési tárca politikai államtit­kára, valamint Morvay István, a Migrációs Hivatal vezetője is. Torgyán József, az FKGP el­nöke újabb országgyűlési ha­tározatot nyújtott be a házbi­zottsághoz, melyben új bizo­nyítékok alapján ismét parla­menti vizsgálóbizottság felállí­tását indítványozza az alkot­mányellenes rendőrségi és országgyűlési eljárások kivizs­gálására. A kisgazdák elnöke Sarlós Zoltán volt rendőr alez­redes levelére hivatkozik, mi­szerint Pintér Sándor, az ORFK vezetője múlt év áprili­sában a főkap­itányi értekezle­ten kijelentette: Pongor Sán­dor ezredes, aki Sarlós helyet­tese volt, beépített ügynök­ként működik a kisgazda ve­zérkarban, és folyamatosan informálja a rendőrséget a kisgazdapárt terveiről. KÖZÉLET 3

Next