Pesti Hírlap, 1993. május (2. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-05 / 103. szám
2. (152.) ÉVFOLYAM 103. SZÁM 1993. MÁJUS 5., SZERDA Pesti Hírlap KÜLÜGYI SZÓVIVŐI TÁJÉKOZTATÓ Őfelsége után a külügyminiszter jön A boszniai béketerv athéni aláírása örvendetes esemény, hosszú idő után az első reménysugár — mondta Herman János külügyi szóvivő tegnapi sajtótájékoztatóján, hozzátéve: az aláírásnak jelentősége csak a boszniai szerb parlament mai döntése s az azt követő gyakorlati lépések után lesz. A külügyi szóvivő hangsúlyozta: a BT- szankciók érvényesek, s hazánk változatlanul a nemzetközi fórumok döntéseivel össszhangban cselekszik. G. L. Május 6-án Budapestre érkezik Douglas Hurd brit külügyminiszter, aki csatlakozik a hazánkban tartózkodó II. Erzsébet brit királynő kíséretéhez. Hurd holnap délután találkozik Antall József kormányfővel, valamint Jeszenszky Géza külügyminiszterrel is. A megbeszélés témája a nemzetközi politika áttekintése lesz, különös tekintettel a délszláv válságra és a térségünkben végbemenő átalakulásokra. A külügyi szóvivői tájékoztatón ismertették a belgrádi nagykövetség állásfoglalását azzal kapcsolatban, hogy a szerbiai tömegtájékoztatási eszközökben nagy teret kaptak a hazánkból származó DFT-vakcina mérgező hatásával kapcsolatos állítások. A vizsgálati eredmények alapján azonban megállapítható, hogy mind a kontrollanyag, mind a vissszaküldött vakcina megfelel a WHO által támasztottt követelményeknek. Magyar részről a lehető legnagyobb gondossággal jártak el mind az előállítás, mind a kontrollvizsgálatok során. Ezért különösen sajnálatos, hogy a végleges és hiteles vizsgálatok lefolytatását megelőzően a szerbiai közvéleményhez megalapozatlan információk kerültek — hangzik az állásfoglalás. A Hágai Nemzetközi Bíróság előtt a Magyaországot a következő ügyvédek képviselik majd: James Crawford, a Cambridge-i Egyetem nemzetközi jogászprofesszora, Pierre-Marie Dupuy, a Párizs II. Egyetem professzora és Alexandre Charles Kiss, a Strasbourg Egytem professzora. SZÁJ- ÉS KÖRÖMFÁJÁS Szigorúan ellenőrzött behozatal LAPINFORMÁCIÓ A kormány 1993. május 5-i hatállyal módosította a ragadós száj- és körömfájás állatbetegség hazánkba való behurcolásának megakadályozása érdekében hozott április 9-i rendeletét. A módosítás értelmében a kormányrendelet többé nem tiltja a szóban forgó áruk behozatalát vagy átszállítását az Európai Közösség tagországaiból és Ausztriából sem. Egyidejűleg azonban ezekből az országokból hazánk területére érkező élő állatokra és termékeikre is a fokozott állat-egészségügyi ellenőrzés lép életbe. A fokozott állat-egészségügyi ellenőrzés szabályait a földművelésügyi miniszter határozza meg az 1981. évi, az állategészségügyről szóló törvényerejű rendelet alapján. E szabályozás keretében az áru származási országában meglévő állat-egészségügyi helyzet miatt szükség szerint valamely országra vagy országokra vagy meghatározott régiókra állítható fel korlátozás. Egyébként bizonyos állatbetegségek miatt ilyen korlátozások és tiltások jelenleg is érvényben vannak még az Európai Közösségek egyes tagországait érintően is. A földművelésügyi miniszter jogköre arra is kiterjed, hogy az áru beléptetésének felételeként megfelelő biztosítékot kérjen partnerszervezetétől, amely lehet egy ország állategészségügyi szolgálata éppúgy, mint az Európai Közösségeké. A rendeletmódosítással a magyar kormányzat újabb lépést tett abba az irányba, hogy a szóban forgó termékek nemzetközi kereskedelme mielőbb normalizálódjék, a korlátozások az állategészségügyileg indokolt, szükséges mértékre szorítkozzanak, azaz minden esetben arányosak legyenek a tényleges állategészségügyi helyzettel. Amint az ismeretes, az EK már korábban feloldotta a hasonló indokokkal életbe léptetett tiltások Magyarországra vononatkozó részét, azonban a Földművelésügyi Minisztérium szakértői szerint olyan feltételekkel, amelyek indokolatlanul szigorúak. Hazánk húsipari termékei a feloldást követő napon már elhagyhatták az országot, azonban az élő állatokra vonatkozó karantén-rendszer kiépítése még hosszú időt vesz igénybe, és az állatok kéthetes karanténoztatása is lassítja az exportot. A TB-VÁLASZTÁSOK LISTÁJA Hárman kimaradnak? __________R.K.É.__________ Az Országos Választási Bizottság május 3-án ülést tartott, amelyen a társadalombiztosítási önkormányzati választásokra bejelentkezett szervezetek közül a következők listáját fogadta el: Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT), Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája (LIGA), Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ), Munkástanácsok Országos Szövetsége (Munkástanácsok), Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF), Autonóm Szakszervezetek Országos Koordinációja (Autonóm). Az Országos Választási Bizottság az alábbi szervezetek listáját nem fogadta el: Keresztényszociális Szakszervezetek Országos Szövetsége (KESZOSZ), Magyarországi Gazdakörök Országos Szövetsége (MAGOSZ), Szolidaritás—Keresztény Unió— Nyugdíjas Összefogás Választási Szövetség. Két szervezet (Keresztényszociális Szakszervezetek Országos Szövetsége és Szolidaritás—Keresztény Unió— Nyugdíjas Összefogás Választási Szövetség) nem tudta igazolni, hogy megfelelő tagszervezettel rendelkezik, a Magyarországi Gazdakörök Országos Szövetsége pedig még alapító okirata szerint sem munkavállalói képviselet. Az elutasítottaknak 3 nap áll rendelkezésükre arra, hogy jogorvoslatért a Legfelsőbb Bírósághoz forduljanak. ELEK ISTVÁN AZ MDF-RŐL A jobboldalnak 15 százalékos támogatottsága is lehet Az MDF-beli nemzeti Liberálisoknak az országos választmány utáni közérzetéről tudakozódtunk Elek István orsszággyűlési képviselőtől. A Magyar Út párttá formálódásáról Elek úgy nyilatkozott, hogy ez „a legpozitívabb fejlemény, ami csak bekövetkezhet”. ____MUNKATÁRSUNKTÓL Úgy vélte, Csurka István, ha egyedül nem is, de a körülötte álló erőkkel képes volna létrehozni igazi jobboldali pártot, így „leköthetné” az őrá figyelő „nyugtalan réteget”, amelynek egyben bizonyos választ is adna gondjaira, s megpróbálhatna ez a lie Pen—Haider típusú erő bejutni a parlamentbe. Elek úgy vélte, ha Nyugaton a gazdasági recesszió idején ennek az erőnek 5-15 százalékos választói támogatottsága van, akkor Magyarországon is elérhetnek ennyit. A legnagyobb veszély az lenne, vélte, ha a nyugati jobbközépnek megelelő MDF-centrum és a nyugati jobboldalhoz hasonlító Magyar Út egymástól eltérő „világítása” továbbra is egy pártban küzdene egymással. A nemzeti liberális MDF- politikus elmondta, a Liberális Fórum Alapítvány holdudvarának „elbizonytalanodása” ott keresendő, hogy a politikai helyzetérétkelés és döntés a legutóbbi országos választmányi ülésen elmaradt. Ezért a párt „Csurkáék nézeteitől, vállalkozásaitól” nem tud megfelelően elhatárolódni. Elek szerint csak az elválás után juthatnak új szerephez a Demokrata Fórumban a liberálisok , akik egyébként is pusztán a Csurka-szárny megerősödése elleni védekezés „nyelvhasználatában” tértek el a centrumtól. Elek István az MDF „eredeti arculatát” szeretné viszontlátni pártján. Megkérdeztük, hogyan illik ebbe az óhajba az a törekvés, hogy esetleg más, liberális parlamenti erőkkel kössön majdan a Fórum kormányzati szövetséget, mikor Antall József pártelnök annak idején csak a nemzeti konzervatív erőkkel volt hajlandó összefogni. A politikus azt válaszolta, ’90- ben, a frakció megalakulásakor, még a kormányalakítás előtt sokkal nyitottabb volt az MDF az SZDSZ és, különösen a Fidesz irányában. Elek István úgy találja, ez a viszony megromlott a „nem történelmi” három párt között. Mégis, szerinte egy párt akkor szalonképes, ha a választópolgárok véleményének ismerete nélkül nem zárja ki a koalícióépítés lehetőségét egyetlen, „az alkotmányos normákat tiszteletben taró, demokratikus” párttal sem. Bukott jelképek Göncz Árpád aláírja az önkényuralmi jelképek használatát megtiltó törvényt, és nem fordul az Alkotmánybírósághoz. A jogszabály a Magyar Közlönyben történő megjelenésével lép hatályba. Hazánk értékes partner folytatás az 1. oldalról Hans van den Broek ezután az Országgyűlés külügyi és EK- ügyekkel foglalkozó bizottságainak képviselőivel találkozott. Hans van den Broek hangsúlyozta, hogy jelenleg még időpontot sem tud mondani arra vonatkozóan, hogy mikor kezdődhetnek meg a tárgyalások Magyarország és az EK között a majdani csatlakozásról. Hörcsik Richard, a bizottság elnöke elmondta, hogy van den Broek szerint Magyarország a második „kosárban” kapott helyet. Az elsőben az EFTA-országok vannak, a másodikban a visegrádi országok, Szlovákia kivételével, de közülük is Magyarország áll a legelőkelőbb helyen. A parlamenti bizottsággal folytatott megbeszélés után Hans van den Broekot fogadta Antall József kormányfő is, aki hangsúlyozta, hogy a magyar kormány mindent megesz azért, hogy a teljes jogú tagág előkészítéseként a lehető legeljesebben kihasználja a társulási szerződésből adódó lehetőségeket. Éppen ezért már ebben a szakaszban az EK követelményeihez igazítjuk politikai, jog és gazdaság intézményrendszerünket. Viszont szükséges, hogy az EK segítséget nyújtson a szerkezetváltozáshoz és az infrastruktúra fejlesztéséhez hazánkban. Vita a magyar—ukrán szerződésről folytatás az 1. oldalról Az Országgyűlés keddi plenáris ülésén Jeszenszky Géza külügyminiszter expozéját követően közel háromórás, éles hangú vitát folytatott a Magyar Köztársaság és Ukrajna között a jószomszédság és az együttműködés alapjairól szóló, Kijevben, 1991. december 3-án aláírt szerződés megerősítését tartalmazó országgyűlési határozati javaslatról. A miniszter előterjesztése szerint a szerződés összhangban áll nemzeti érdekeinkkel, és a kölcsönös előnyök alapján békés és jószomszédi kapcsolatainkat erősíti Ukrajnával. Ukrajna most vált függetlenné — mondotta az előadó —, ezért tudtuk elfogadni a területi igényektől való tartózkodásnak az igényét a másik fél részéről. Jeszenszky Géza itt a szerződésnek arra a 2. cikkben foglalt kitételére utalt, amely szerint: „A felek tiszteletben tartják egymás területi épségét és kijelentik, hogy egymással szemben nincs és nem is lesz területi követelésük”. Hegedűs István, a Külügyi Bizottság alelnöke a testület nevében elfogadásra ajánlotta a dokumentumot." Ez Magyarország érdeke "— húzta alá. Zétényi Zsolt, aki több MDF- es képviselőtársával együtt módosító indítványt nyújtott be a határozati javaslathoz, a területi kérdéssel kapcsolatos tételt bírálta. Feleslegesnek minősítette az ismertetett kikötést, és indoklásképpen a régió más országaival való kapcsolatainkra, valamint a nemzetközi kisebbségvédelmi rendszer hiányára utalt. Véleménye szerint ebben a helyzetben a 2. cikkben foglaltak elfogadása a szomszédos országok nacionalista erőinek felbátorodásához vezethet. A T. Ház elvetette G. Nagyné Maczó Ágnes független képviselőnek azt az ügyrendi javaslatát, hogy halasszák el a szerződés ratifikálását. Nem szavazták meg azt a másik javaslatát sem, hogy az Országgyűlés kérje fel Göncz Árpád köztársasági elnököt és Antall József kormányfőt: nyilatkozzanak a kérdésben. Ezt követően a képviselőnő arra szólította fel a T. Ház tagjait, hogy egy ilyen „hazaáruló” döntéshez ne adják a szavazatukat. Katona Tamás (MDF) miniszterelnökségi államtitkár úgy vélte, hogy a Kárpátalján élők tudják: ez a megállapodás jelenti fennmaradásuk egyetlen esélyét. A vitatott kitétellel kapcsolatban pedig megjegyezte: Ukrajna nem írta alá a Helsinki Záróokmányt, ezért kellett az egymás területi épségének garantálásáról szóló tételt a szerződésbe belefoglalni. Horn Gyula (MSZP) a maga nevében támogatásáról biztosította a szerződést, s azt a térségben egyedülállónak és példaértékűnek minősítette. Zacsek Gyula (MDF) szerint téves az az állítás, hogy ezzel a szerződéssel javítani lehetne a kárpátaljai magyarság helyzetén. — Nincs joga Magyarországnak lemondania a nemzet egy részéről — jelentette ki. A képviselő feltette azt a kérdést is, hogy a magyar kormány milyen politikai felhatalmazással rendelkezett a magyar—ukrán szerződés megkötésére. Németh Zsolt a határozati javaslatot a Fidesz nevében támogatásáról biztosította. A magyar—ukrán alapszerződés hosszúra nyúlt általános vitáját elnapolták. PRIVATIZÁCIÓ KERESZTÉNYDEMOKRATA SZEMMEL A koalíció vizsgálódik Néhány napom belül a kormánykoalíció pártjaiból privatizációs különbizottság alakul az állami vagyon értékesítése körüli bonyodalmak kivizsgálására. Mint azt Csépe Béla a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője lapunk kérdésére elmondta: a kereszténydemokraták elnökségének múlt heti ülésén megjelent Szabó Tamás tárca nélküli miniszter és megállapodtak arról, hogy a privatizáció körüli visszásságok kivizsgálására egy kilenctagú pártközi testületet hoznak létre. A különbizottságra azért van szükség — mondotta Csépe —, mert mint koalíciós partnerek szeretnének beletekinteni az állami vagyon értékesítésébe. A kereszténydemokraták főként azt kifogásolják, hogy a privatizáció nem a kellő nyilvánosság előtt zajlik, és a hazai vállalkozók igazán nem is tudnak benne részt venni. A frakcióvezető hangsúlyozta, hogy nemcsak a folyamatban lévő ügyekbe, hanem visszamenőlegesen, a lezártakba is bele kívánnak tekinteni, bár tisztában vannak azzal, hogy nagy részükön már nem lehet változtatni. Információink szerint a bizottságban mindhárom koalíciós párt három helyet kap, két képviselői és egy szakértői mandátummal. Kereszténydemokrata részről Lukács Tamás és Pálos Miklós honatyák, valamint Mándoki Andor, a párt gazdasági bizottságának elnöke vesz részt a testület munkájában. Mind a kisgazda-, mind az MDF-frakció támogatja a kereszténydemokraták elképzelését, de a koalíciós partnerek még nem döntöttek, kiket delegálnak a privatizációs különbizottságba. TORGYÁN JÓZSEF LEGÚJABB VÁDJA Beépített ügynök a pártban BEDNÁRIK IMRE Újabb epizódokkal gazdagodott kedden a kisgazdapártok legújabbkori története. A harminchatos frakció tizenöt képviselője, köztük Horváth Iászló, Prepenczay István, Kocsenda Antal, Nagy Ferenc József (tárca nélküli miniszter), Kovács Pál, Mizsei Béla, Szabó Imjes és Pintér István csatlakozott a Történelmi Független Kisgazdapárthoz, és a frakción belül megalapították a párt képviselői tagozatát. Horváth László elmondta: nem nézhetnek pártháttér nélkül a közelgő választások elé, a párt hiánya már képviselői munkájukat is lényegesen akadályozza. Információink szerint a tagozatot támogatja Bárdos Balázs miniszterelnökségi államtitkár és Rajkai Zsolt közlekedési tárca politikai államtitkára, valamint Morvay István, a Migrációs Hivatal vezetője is. Torgyán József, az FKGP elnöke újabb országgyűlési határozatot nyújtott be a házbizottsághoz, melyben új bizonyítékok alapján ismét parlamenti vizsgálóbizottság felállítását indítványozza az alkotmányellenes rendőrségi és országgyűlési eljárások kivizsgálására. A kisgazdák elnöke Sarlós Zoltán volt rendőr alezredes levelére hivatkozik, miszerint Pintér Sándor, az ORFK vezetője múlt év áprilisában a főkapitányi értekezleten kijelentette: Pongor Sándor ezredes, aki Sarlós helyettese volt, beépített ügynökként működik a kisgazda vezérkarban, és folyamatosan informálja a rendőrséget a kisgazdapárt terveiről. KÖZÉLET 3