Pesti Hírlap, 1993. június (2. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-01 / 125. szám

2 NEMZETKÖZI ÉLET Pesti­­ Hírlap 2. (152.) ÉVFOLYAM 125. SZÁM 1993. JÚNIUS 1., KEDD HÍREK — Borisz Jelcin orosz ál­lamfő júniusban nem hivata­los találkozót kíván tartani Helmut Kohl német kancel­lárral — szivárogtatták ki teg­nap Moszkvában. A kötetlen jellegű megbeszélés helyszí­néről és időpontjáról egyelő­re nincs döntés. Moszkvai ér­tesülések szerint a csúcsszintű találkozó homlokterében a gazdasági együttműködés kérdései állnának, különös te­kintettel az orosz hadiipar bé­kés célú átállításában való né­met közreműködésre. Moszk­va legutóbbi, a délszláv ren­dezés érdekében tett lépéseit Bonn némi fenntartással fo­gadta, mivel szerinte az orosz diplomácia némileg eltért a korábban egyeztetett irány­tól.­­ Gorbacsov volt szovjet államfő péntek óta a francia fővárosban tartózkodik, ahol televíziós szereplésein bemu­tatják „Elő-memoárok” című könyvét, amely a napokban jelent meg francia nyelven. Gorbacsov és felesége Francois Mitterrand elnök ebédvendé­ge volt az Elysée palotában, találkozott Jacques Chirac pá­rizsi polgármesterrel, a kor­mánykoalíció nagyobbik párt­ja, a gaulle-ista RPR elnöké­vel, aki időközben Moszkvába utazott, ahol Borisz Jelcin is fogadja. — Merényletet kíséreltek meg vasárnap Dzsohar Duda­­jev csecsen elnök ellen. A be­számoló szerint a csecsen fő­városban egy ismeretlen rá­lőtt Dudajevre, amikor az el­nök a grozniji főtéren össze­gyűlt ellenzéki tüntetők előtt készült beszédet mondani. Dudajevnek nem esett baja, de egyik testőre megsebesült. A merénylő sorsáról, kilétéről nem adtak tájékoztatást Groz­­nijban. Néhány napja egyéb­ként Dudajev egyik unoka­­öccsét lőtték le. Az államfő a gyilkossággal a csecsen szár­mazású Ruszlan Haszbulatov orosz parlamenti elnök híveit vádolja.­­ A kambodzsai kor­mánypárt a választási rész­­eredmények ideiglenes visz­­szatartását kérte az ENSZ ille­tékeseitől. Hivatkozása sze­rint a folyamatos közzététel nyomán visszaélések történ­nek a szavazatszámlálásban. Félő továbbá, hogy a kor­mányzó párt győzelmének esetében a vörös khmerek ka­tonai támadást kezdeményez­nének. A feltételezést arra alapozzák, hogy a kormányzó párt követeli, egyebek között, vezetőik, így Pol Pot törvény elé citálását, korábban elköve­tett tömegmészárlásaik miatt. A szavazatok folyamatos számlálása azt mutatja, hogy a kormányzó Néppárt és fő ve­­télytársa, a royalista Funcin­­pec fej fej mellett halad.­­ Kisebb műtétet hajtot­tak végre Václav Havel cseh köztársasági elnökön. Az or­vosok egy kisebb, jóindulatú daganatot távolítottak el Ha­vel derekáról. Nyilatkozatá­ban Ladislav Spacek elnöki szóvivő közölte, hogy a műtét során komplikáció nem lépett fel, az elnök várhatóan június 3-án hagyja el a kórházat, és néhány napot otthonában lá­badozik. HORVÁT TERVEK A MEGOLDÁSRA Félelmetes, ördögi kör GÁSPÁR MIHÁLY, ÚJVIDÉK Boszniának államként nincs jövője, mert a múltban, a tör­ténelem során soha nem volt független. Itt az ideje beis­merni a tévedést, és feloszlat­ni három részre — jelentette ki Milovan Djilas publicista a Coriere Della Serra című olasz lapnak adott interjúban. A háború kialakulására vo­natkozó nézeteit fejtegetve az író — a Nyugat hibái mellett — a „primitív nacionaliz­must” tette felelőssé a tragé­diáért. Az ott élőkön mindeneset­re „az aggódás”, főleg pedig a sok eszmefuttatás nem sokat segít. Tegnap csak Szarajevó­ból érkeztek hírek viszonyla­gos nyugalomról. Mostarban, Tuzla környékén, Brckóban, Srebrenicán, Dobojnál ro­pogtak a fegyverek, hullottak az aknák, ezrével menekültek az emberek. Főleg a polgári lakosság szenved, de nem csupán a golyóktól, hanem az éhségtől, szomjúságtól, ragá­lyos betegségektől, gyógy­szerhiánytól... mindentől. Ez már tartós állapot, s szinte úgy tűnik, vége nincs. Válto­zásra nem számíthatnak a szenvedők, mert vezérei vagy úgy gondolkoznak, ahogy Ka­radzic, vagy pedig mint Milose­vic és Tudjman, akik még min­dig Nagy-Szerbiát, illetve Horvátországot álmodnak ki­tartóan. Másrészt viszont külföldi beavatkozás sincs a láthatá­ron. Az amerikai szenátusban a boszniai katonai beavatko­zás kérdése „az esetleges vesz­teségek felmérésének függvé­nye”. Márpedig azok biztos, hogy nem lennének kicsik. John Galvin, a NATO-erők volt főparancsnoka fejtette ki, hogy „hetente legalább féltu­cat katona egy ilyen háború­ban a veszteség”. Azonnal rá is kérdezett: „Készek va­gyunk mi ezt vállalni?” A vá­lasz természetesen nemleges. Az ördögi kör pedig sajnos ez esetben is könnyen bezá­rulhat. Úgy, ahogy Franjo Tudjman horvát elnök mina­pi kijelentése nyomán is, mi­szerint Horvátország alkot­mányos rendet teremt az egész területen, az úgyneve­zett szerb köztársaságot is be­leértve. A válasz nem váratott magára sokáig. „Tudjman politikájával örök időkre el­határolta magát a szerbektől. S a nép minden áron, min­den eszközzel és áldozattal önmagát tőle védeni tudja és fogja is” —jelezték a volt hor­vát Baranya központjából, Pélmonostorról. SZARAJEVÓ Füst a város felett Szarajevóban tegnapra virradóra is folytatódott a véres csata a belvárosban és környékén, a halottak száma 24, a sebesülteké 170 fő, a lakónegyedekben percenként lövedékek robbannak, állandó gépfegy­verropogás hallatszik. A felek egymást vádolják az eddigi egyik legsúlyosabb szarajevói összecsapásért. Bosznia más vidékein is fellángoltak a harcok. A boszniai szerb hadsereg vezérkara az ENSZ-erők­­höz eljuttatott levelében azt állította, hogy a muzul­mán erők vasárnapra virradóra általános támadást kezdtek a szerb állások ellen. A közlemény Majevi­­cát, Brckót, Dobojt, Ozrent, Szarajevót, Jahorinát és Visegradot említi — tehát a szerb állítás szerint a harcok felölelik az egész szerb ellenőrzés alatt levő körzetet. A boszniai horvátok — közölte a zágrábi rádió — attól tartanak, hogy az összecsapások miatt megszű­nik az összeköttetés a közép-boszniai és a hercegovi­­nai horvát körzetek között. Mostarból a muzulmán erők üzenetet küldtek Szarajevóba, gyors segítséget kérve a nemzetközi erőktől, hangsúlyozva, hogy a szakadatlan horvát támadások miatt reménytelenné vált a városban rekedt muzulmánok helyzete, fogy­tán az élelmiszer, és nincs víz. Tizennégy hónapja tart már Szarajevó ostroma FOTÓ: MTI KÜLFÖLDI KÉPSZERKESZTŐSÉG BÉKÜLÉKENY LÉPÉS IZRAEL FELÉ Kadhafi tervez, Allah végez Kadhafi líbiai elnök előreláthatólag Izraelbe látogat, ami által szeretne kilépni a nemzetközi elszigeteltség­ből. A líbiai zarándokok szentföldi útját júliusban izra­eli küldöttség viszonzó látogatása követ. TUDÓSÍTÓNKTÓL Muammar Kadhafi 1970 óta tartó elnöklete óta tegnap el­ső ízben léptek izraeli terület­re líbiai állampolgárok, akik a mekkai zarándoklatot lezáró Id al-Add­a ünnep napjaiban ellátogatnak Jeruzsálem, Bet­lehem és Hebron, valamint Galilea szent helyeire. Meg kell jegyezni, hogy Jeruzsá­lem — pontosabban az Al-Ak­­sza mecset — Mekka és Medi­na után az iszlám világ har­madik legszentebb helyének számít. A mintegy 200 fő líbiai zarándok Tripoliból kiindul­va, 2700 kilométert buszozva Egyiptomon keresztül érke­zett a Rafah városában levő határállomásra, ahol a helyi és a nemzetközi hírközlő szer­vek élénk érdeklődése mellett az izraeliek ebéddel kedves­kedtek a ritka vendégeknek. Jaakov Nimrodi, az Izraellel hadilábon álló iszlám álla­mokban is nagy befolyással bíró üzletember öt éven át ügyködött ennek a szenzáció­­számba menő zarándoklatnak a nyélbe ütésén. Nimrodi, aki az iraki—iráni háború idején a Teheránba irányuló izraeli hadiszállítás lebonyolítója is volt, tegnap az egyiptomi—iz­raeli határátkelőhelyen szen­zációs bejelentést tett. Kadha­fi elnök — Izrael állam lété­nek eddig következetes elve­tője — minden valószínűség szerint nemsokára ellátogat Jeruzsálembe. Rafael Falláh­, a líbiai szár­mazású zsidók világszövetsé­gének az elnöke Rómában el­mondta: Kadhafi elnök máris áldását adta arra, hogy izraeli küldöttség látogasson el az idén júliusban Líbiába, amely ország eddig hermetikusan el volt zárva az izraeliek elől. Kadhafi mostani pragma­tikus, Izraellel békülékeny lé­pésének megvan a magyará­zata. Néhány évvel ezelőtt két líbiai titkosszolgálati ügynök Skócia fölött felrobbantotta a Pan Am amerikai légitársaság egyik utasszállító gépét, amelynek következménye­képpen Líbia ellen máig is ál­talános légibojkott van ér­vényben. Az iszlám hagyomá­nya szerint annak idején Mo­hamed próféta híres mennyei útjára Jeruzsálem közbeikta­tásával került sor. Nos, a hívő mohamedán Kadhafi a kelet­európai országok vezetőihez hasonlóan a hetedik menny­országba ugyan nem, de a zsi­dó lobby által befolyásolt wa­shingtoni kongresszusba sze­retne eljutni. Oda pedig az út ezúttal is Jeruzsálemen ke­resztül vezet. HATTER Az angol fronton MÉCS LÁSZLÓ, BRÜSSZEL Az új brit kormány összetételét vizsgálva a belga fővárosban né­mi aggodalom lett úrrá. A kétkedés David Heathcoat-Amory sze­mélyének szól, akit John Major kormányfő az európai kapcsola­tok ügye miniszterének nevezett ki. Az etoni és oxfordi egyetemen tanult David Heathcoat-Amory kitűnő gazdasági szakember, kimagasló szónoki képességgel bír, de közismerten Európa-ellenes. A 44 esztendős politikus egészen az utolsó napokig keményen támadta az Európai Közösséget és a Jacques Delors elnök által vezetett brüsszeli Bizottságnak bürokrati­kus módszereit ostorozta. Mint gazdasági szakember az EK — ál­lítólagos — költekezését sem hagyta szó nélkül. David Heathcoat-Amory kinevezését brüsszeli diplomata körökben azzal magyarázzák, hogy a belpolitikai problémákkal viaskodó John Major továbbra is nehéz helyzetben van, s a számszerűleg le nem becsülhető ,Európa-ellenesek felé is kény­telen egy-egy biztató pillantást vetni. De David Heathcoat- Amory kinevezése Európának is szól. A brit miniszterelnök tu­datni akarja Brüsszellel, hogy bár a maastrichti egyezmény ok­mányát (maratoni vita után) a képviselőház végre elfogadta, vi­szont hátravan még a Lordok Házának véleménynyilvánítása. Brüsszel, az „angol fronton” még nem nyert háborút. Ha már az angol kormányról szólunk, meg kell hogy említ­sük azt a rendkívüli nehézséget, amellyel a Major-kormány ha­dakozik. A pénzügyi tárcát is új ember, Kenneth Clarke kapta, akinek a ’70-es évek eleje, az első olajválság ideje óta soha nem tapasztalt gazdasági krízissel szemben kell (aránylag rövid időn belül) eredményt felmutatnia. Clarke, aki Norman Lamanttól vette át a tárca irányítását, akkor került a miniszteri bársony­székbe, amikor — ezt a hivatalos statisztika bizonyítja — a kor­mány a közterhek adósságának fedezésére naponta 6 millió font kölcsönt vesz fel. A brit költségvetés ez év végéig mintegy 50 milliárd (!) font hiányát kénytelen elviselni. Mentőöv Suchockának MTI: Lech Walesa lengyel ál­lamfő nem írta alá a szejm által jóváhagyott nyugdíjtörvényt. Az elnök az utolsó pillanatig várt a döntéssel , vasárnap éj­fél előtt juttatta el döntését a szejm marsalljához, percekkel azelőtt, hogy lejárt az alkot­mányban megjelölt harminc­­napos határidő. Az új nyugdíj­­törvény, amely visszaállította volna a számos területre kiter­jedő szakmai kedvezményeket, 21 ezermilliárd zlotys többlet­­kiadásra kényszerítette volna a kormányt, amely a bukást is inkább vállalta, mint hogy a tanárok és az orvosok sztrájkkal követelt, 4 billiós fizetésemelését megadja. Ha Walesa aláírja a do­kumentumot, lehetetlen hely­zetbe hozhatta volna az új kor­mányt , ha sikerült volna ilyet létrehoznia a liberálisok ellen lá­zadó parlamentnek. Az aláírás megtagadása mentőöv Hanna Suchocka kormányprogramjá­nak. Tegnap késő este egyéb­ként Walesa televíziós beszé­det intézett a nemzethez. Elmúlt egy válság HERING JÓZSEF Lezárult tegnap az izraeli kor­mányválság, miután a koalíciós Merec-párt vezetője, Sulamit Almi hajlandó volt lemondani a közoktatási tárcáról. Jichak Rabin miniszterelnök most ta­lán ismét a közel-keleti béke­tárgyalások továbbvitelére összpontosíthatja figyelmét. Mint ismeretes, a humanista és haladó nézeteiről neveze­tes Aloni asszonyt az ortodox vallásos koalíciós partner, a SASZ-mozgalom már a tavalyi kormányalakítás kezdete óta sze­rette volna kibillenteni a máso­dik legbefolyásosabb izraeli miniszteri tárca székéből. A SASZ törekvését ezúttal siker koronázta: Aloni ezután tudományügyi és kommuni­kációs miniszter lesz, s ezenkí­vül ellenőrzést gyakorol az ál­lami televízió és rádió tevé­kenysége fölött is. A közokta­tási tárcát a szintén Merec­­párti Amnon Rubinstein tölti be, aki pár nappal ezelőtt még kommunikációs minisz­ter volt. A kormányválságot kirobbantó Arje Déri belügy­miniszter — SASZ — a helyén maradt, s feltehetőleg meg­elégedetten veszi tudomásul, hogy a koalíciós kormány egységének megőrzése érde­kében továbbra sem indíta­nak ellene bírósági eljárást lo­pás és sikkasztás bűntettének elkövetése miatt. Benjamin Ne­tanjahu, az ellenzéki Likud­­tömb vezetője a tárcák újra­felosztása körüli legutóbbi torzsalkodást a Rabin-kor­­mány szégyenének nevezte. A ciszjordániai Hebron vá­rosában már ötödik napja tart a mintegy 200 ezer palesztin la­kost érintő kijárási tilalom. Az izraeli katonai hatóságok egye­lőre eredménytelenül kutat­nak a hebroni gyilkos merény­let elkövetői után, akik pénte­ken agyonlőttek egy zsidó ka­tonát. A merényletért ezúttal is a Hamasz Izz ad-Dín al-Kasz­­szám nevű katonai szárnya vál­lalta a felelősséget. A Gáza-öve­­zetben szombaton az izraeli hadsereg katonái agyonlőttek két palesztint, akik az izraeli közlés szerint a Hamasz ellen­állási szervezet körözött tagjai voltak. Jeruzsálemben tegnap közúti nézeteltérés folyamán izraeli biztonsági őrök palesz­tin polgárokra lőttek, akik kö­zül egyet megöltek, néhányat pedig súlyosan megsebesítet­tek. A lottó - ha csak egy ötös lesz - ezen a héten már több mint 33 MILLIÓT fizet! Szerencsejáték Rt.

Next