Pesti Hírlap, 1993. szeptember (2. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-10 / 211. szám
2. (152.) ÉVFOLYAM 211. SZÁM 1993. SZEPTEMBER 10., PÉNTEK Pesti Hírlap CENTENÁRIUMI ÜNNEPSÉG SZEGEDEN Szent-Györgyi Albertre emlékeznek A szegedi orvostudományi egyetemen már régóta készülődnek a névadó, dr. Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas tudós születésének 100. évfordulójára. Miként azt dr. Fráter Loránd, az egyetem rektora a tegnapi sajtótájékoztatón közölte, a centenáriumi ünnepség szeptember 15-én kezdődik Budapesten, és másnap folytatódik Szegeden, ahol két napig tart A tudóstársadalom figyelme, érthető okokból, a szegedi eseménysorozatra összpontosul, minthogy Szent-Györgyi professzor évekig ehhez a városhoz kötődött, itt végzett jelentős kutatásokat A Tisza-parti városba várják a tudós tanítványait, neves professzorokat, valamint özvegyét, dr. Szent-Györgyi Albertnét BÁLINT JÓZSEF A rektortól megtudhattuk, hogy szó van egy új intézményről, a Szent-Györgyi-professzoráról is. Ennek az lenne a lényege, hogy minden évben egy szemeszterre olyan tudóst hívnának előadóként az orvosegyetemre, aki nagy segítséget tud adni az oktató-, a kutató- és a gyógyítómunkában. Erre a feladatra elsőként dr. Martonosi Antal professzor úr vállalkozott New York államból. Szegeden a centenáriumi ünnepség első napja tudományos üléssel kezdődik. Számos előadás hangzik el Szent- Györgyi életéről, munkásságáról, délután pedig a Stockholmban élő dr. Diczfalusy Egon tart előadást Világnépesség és reprodukciós egészség: quo vadis homo? címmel. Másnap délelőtt dr. Surján László népjóléti miniszter a Fekete Házban megnyitja a Szent-Györgyi-emlékkiállítást. Délben kerül sor a Dóm téri Pantheonban a tudós mellszobrának koszorúzására. A Szegedi Nemzeti Színházban délután ünnepélyes egyetemi tanácsülést tartanak, ahol Antall József miniszterelnök felkérésére Mádi Ferenc művelődési miniszter tart megemlékező beszédet. Ezt követően elhangzik még néhány méltató előadás, majd átadják a Szent- Györgyi Emlékérmet. Miként az a sajtótájékoztatón kiderült, dr. Straub F. Brúnó és dr. Diczfalusy Egon professzorok kapják meg Fritz Mihály szegedi képzőművész alkotását. MENEDZSERKÉPZÉS AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN Orvosok és gyógyszerészek A menedzselési ismeretek oktatását az egészségügyi intézmények, főként a kórházak vezetői állományában bekövetkezett struktúraváltás tette időszerűvé. Az újonnan kinevezett igazgatóknak ezentúl a legújabb nyugat-európai menedzselési kívánalmaknak megfelelő, de a mindennapok gyakorlatában is alkalmazható ismeretekkel kell rendelkezniük — mondta bevezetőjében dr. Simon-Kis Gábor, az Országos Kórház- és Orvostechnikai Intézet főigazgatója, egyben az Egészségügyi Menedzserképző Alapítvány elnöke abból az alkalomból, hogy a jövő héten e témában Dobogókőn ismét megkezdődik a tanfolyamuk. R. PAPP ÁGNES — Az egészségügyi menedzserképzést 1991-ben indították be, úgy tűnik, sikerrel. Az eltelt két esztendő alatt hány orvos szerzett önöknél másoddiplomát ? — Eddig száznyolcvanan végeztek, a mostani tanfolyamra százötvenen jelentkeztek. Ha ezt a két számot öszszehasonlítjuk, világosan kitűnik, hogy az idén csaknem annyi új hallgató jelentkezett, mint ahány eddig végzett. Ezen fellelkesülve egyébként a jövőben nemcsak orvosok, hanem gyógyszerészek számára is beindítjuk a menedzserképzést. — Mi az, amire a leginkább koncentrálnak? — A készségfejlesztésre, a mindennapok gyakorlatába azonnal átültethető módszerek és technikák megtanítására és begyakorlására. Ezenkívül a Közgazdasági Továbbképző Intézettel együttműködve, hallgatóink közgazdasági ismereteket is elsajátíthatnak. Ezek abban segítik az új vezetőket, hogy feladataikat viszonylag zökkenőmentesen tudják megoldani. — Mibe kerül a részvétel, és ki állja a költségeket? — A tíz hónapon át tartó, havonként egybefüggően négynapos, bentlakásos intenzív tréning 90 ezer forintba, közgazdasági ismeretekkel megfejelve 135 ezer forintba kerül. A tanfolyam önköltséges, de a részvételi díj az adóalapból leírható. HAZAI ÉLET 5 SZÁRSZÓ CÉLJA EGY POLITIKAI NÉPFRONT ÖSSZEHOZÁSA VOLT A tisztesség és morál útja Antall József miniszterelnök Szárszóval kapcsolatban interjút adott csütörtökön este a televízió „24 óra” című műsorában Feledy Péternek. Az alábbiakban az interjút szerkesztett változatban közöljük. Szárszót 1943-ban kiemelkedő jelentőségű történelmi, politikai, szellemi eseménynek tekintem — szólt elöljáróban Antall József. A kormányfő ugyanakkor a mostani szárszói tanácskozással összefüggésben hozzátette: a mai politikai rendszerrel és parlamentáris demokráciával összeegyeztethetetlennek tart minden pártok felett álló, népfrontos jellegű, kifejezetten politikai szándékú összejövetelt és műhelyt. Helyeselte, ha pártállástól függetlenül összejönnek emberek nemzetpolitikai célok érdekében nagy nemzeti stratégiai kérdésekben vitatkozni. De azt nem helyeslem, ha egy ilyen eseményt, egy ilyen történelmi eseménynek a burkában nagyon is átlátszó, közvetlen aktuálpolitikai kérdéseket hoznak előtérbe — szögezte le a kormányfő. Úgy vélekedett: a mostani Szárszónak első pillanattól kezdve az volt a célja, hogy összehozzon egy politikai frontot, amit népfrontos politikának nevezett. Ez az MSZP egyik szárnyától Csurka Istvánig és politikai köréig terjed, tehát pontosan átível a többpártrendszeren, mégpedig nem stratégiai távlatban, hanem közvetlenül akár a ’94-es választások érdekében. Nem értett egyet Antall József azzal sem, hogy mialatt a felszínen bal- és jobboldali politikai ütközetek folynak, aközben a politika vakondtúrásaiban ezek egymással kiválóan együttműködnek. Hangsúlyozta: a parlamentáris demokráciával ellentétesnek, károsnak tartja ezt az együttműködést, ami nem stratégiai, hanem ez mese. Ez valójában egyidejű zászlóbontása a Pozsgay-féle Nemzeti Demokrata Szövetségnek és a Magyar Igazság és Élet Pártjának. Antall József propagandalózungnak ítélte Pozsgay Imre szárszói szavait, miszerint a népi-nemzeti erők 1990-ben elvetették az alkotmányozó nemzetgyűlés elvét, s ezzel kirekesztették a népet az alkotmányozásból. A kormányfő folytatta: az alkotmány, a parlamentáris képviselet, valamint az érdekvédelmi rendszer megadja a népnek a képviseleti lehetőséget. Mint mondta: végtelenül unalmas a politikában ez az állandóan néppel való népieskedő gurgulázás. A szárszói összejövetelen elfogadott nyilatkozattal kapcsolatosan többek között kifejtette a kormányfő, hogy a javasolt nemzeti kerekasztal megfogalmazást rendkívül szerencsétlennek tartja, mert ez egy történelmileg és a politikailag lefoglalt fogalom. Úgy vélekedett, egy ilyen nagy szellemi nemzeti műhelyt létre lehet hozni, csak azt nem kell kerekasztalnak nevezni. A nemzeti kátét mostani divatnak minősítette. Történelmi példákat sorolt arra vonatkozóan, hogy ilyenek már születtek, s ezt nem tartja károsnak, ha tartalmilag korrekt, tisztességes és a nemzet érdekében áll. A kormányfő megítélése szerint Magyarországon megtörtént a politikai rendszerváltozás, s a gazdaság átalakulása is folyamatban van, bár mindezek sok emberi igazságtalansággal járnak együtt. Egyet viszont tudni kell eldönteni — hangsúlyozta Antall József —, hogy Jugoszlávia példáját választjuk-e, a permanens polgárháborút, vagy pedig a békés utat keresve mindenkor az átalakulásban a tisztességes és morális utat az igazságtétellel együtt. A MiG-ekkel lezárult egy korszak MTI• A MiG 29-es típusú vadászgépek beszerzésével egy korszak lezárul a Magyar Honvédségnél, ugyanis a keleti piac bizonytalansága és a NATO- hoz való magyar közeledés miatt új beszerzési források után kell nézni. Mindezt Deák Péter, a Biztonságpolitikai és Honvédelmi Kutatások Központja Alapítvány (BHKK) vezetője mondta el abból az alkalomból, hogy csütörtökön befejeződött a BHKK által szervezett kétnapos tudományos szakmai fórum. A szakértők egyetértettek abban, hogy a katonai repülőgépek beszerzése politikai döntés kérdése, amit azonban a repülős- és katonai szakmának kell előkészítenie. Ehhez be kell mutatni többek között a harcászati és az iparpolitikai szempontokat is. Abban is konszenzus született, hogy a Magyar Honvédségnek úgynevezett többcélú felhasználásra alkalmas vadászgépekre lenne szüksége. Szintén fontos szempont a beszerzésnél, hogy az a magyar hadiipar érdekeit is figyelmbe vegye. ÁLLAMI VAGYONUÜGYIVOKSEC PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Az Állami Vagyonügynökség Kereskedelmi Privatizációs Igazgatósága egyfordulós, nyílt pályázat útján együttes megvételre felajánlja a „MARICA” Vendéglátóipari Korlátolt Felelősségű Társaságban (székhelye: 8200, Veszprém, Kossuth u. 5.) az 1990. évi LXXIV. törvény alapján rá átszállt 43,6 százalékos üzletrészét 1 103 ezer Ft-ért, melyből privatizációs költség 100 ezer Ft, valamint: a MARICA Vendéglátó egység (kávéház, teázó, söröző) (Veszprém, Kossuth u. 5.) üzlethelyiség tulajdonjogát 16 000 ezer Ft-ért, melyből privatizációs költség 600 ezer Ft. b/ MALOM BOROZÓ; Veszprém, Pajta u. 4. alatti üzlethelyiség tulajdonjogát 2 340 ezer Ftért, melyből privatizációs költség 200 ezer Ft. c/ SÖRKERT; Veszprém, Ács u. 4. alatti üzlethelyiség tulajdonjogát 3 300 ezer Ft-ért, melyből privatizációs költség 200 ezer Ft. d/ BADACSONY BOROZÓ; Veszprém, Budapest u. 1. üzlethelyiség tulajdonjogát 270 ezer Ft-ért, melyből a privatizációs költség 200 ezer Ft. e/ PITYÓKA BOROZÓ; Veszprém, Csatár u. 1. üzlethelyiség bérleti jogát 680 ezer Ft-ért. Pályázati alapár összesen: 25 593 ezer Ft. Pályázni csak az üzletrész és a bérleti, illetve tulajdonjog összegére együtt lehet. Pályázhat bármely belföldi természetes személy, illetve a kizárólag ezek részvételével működő gazdasági társaság, ideértve az ajánlattevőnek minősülő személyek (konzorciumok, e célra alapított alkalmi egyesülések) együttes pályázatait is. A pályázatokat a kiíró titkosan kezeli. A kft. főbb adatai: A társaság működésének kezdete: 1989 A társaság határozatlan időre alakult. Cégjegyzék száma: 60048/1989/4 A társaság törzstőkéje: 2 550 ezer Ft. A pályázatnak tartalmazni kell: — az ajánlattevő (személy, cég) adatait (név, cím, székhely, egyéni vállalkozási igazolvány, cégbejegyzés hiteles másolata, cégadatok, telefon stb.); — a felajánlott vételár összegét, pénznemét; — a fizetés módját, határidejét; — a fedezet meglétét igazoló fizetési garanciát (bankgarancia, hitelígérvény, készpénzről letéti bizonyíték, a letétbe helyezett kárpótlási jegyekről letéti igazolás a BEB Rt. vagy a Budapest Bank Rt-nél;) — 3 500 ezer Ft összegű bánatpénz ÁVÜ-bankszámlára történt befizetésének igazolását; — nyilatkozatot az ajánlati kötöttség időtartamáról, amely nem lehet kevesebb, mint a benyújtási határidőtől számított 90 nap; — nyilatkozatot, hogy a jelenlegi vendéglátó-ipari tevékenységet folytatja. Az ajánlattevőt megillet minden olyan rendelkezésre álló információ, amely nem sért üzleti titkot. A pályázatok elbírálása: — A pályázatokat az ÁVÜ képviselőiből álló bizottság közjegyző jelenlétében bontja. — Az értékelést az ÁVÜ képviselőiből álló Értékelő Bizottság végzi. — A pályázatot — a versenytárgyalás megtartása nélkül — a legmagasabb árat és a legjobb fizetési feltételeket ajánló pályázó nyerheti meg. — Az ÁVÜ a legkedvezőbb ajánlattevővel szemben az 1988. évi VI. törvény 170—171. paragrafusaiban megjelölt jogosult(ak)nak — az ajánlati kondíció alapján — a Ptk. 373. paragrafusa szerint, az elővásárlási jogot biztosítja. Ha a jogosult(ak) ezzel élni kívánnak, és ennek biztosított feltételeit igazolják, a külső ajánlattevő által befizetett bánatpénz visszautalásra kerül. A pályázatok eredményéről a kiíró a bontástól számított 45 napon belül értesíti a pályázókat. Az ÁVÜ fenntartja a jogot arra, hogy eredménytelennek nyilvánítsa a pályázatot. A privatizációs költség csak készpénzben fizethető, aminek kivételével a vételár kiegyenlítésénél az ÁVÜ a kárpótlási jegyet a kamattal növelt névértéken befogadja. Egzisztencia-hitel igénybe vehető. A pályázatot és mellékleteit három példányban, magyar nyelven, cégszerű aláírással zárt, cégjelzés nélküli borítékban „PÁLYÁZAT MARICA KFT” felirattal a megjelölt címre kell benyújtani. A pályázat beadásának helye: Állami Vagyonügynökség Budapest, 1133, Pozsonyi út 66. Iktató: fszt. 003. Hétfő—csütörtök: 8—16.30 óráig. Pénteken: 8—16 óráig. A pályázat benyújtásának határideje: 1993 A pályázat elbírálásának határideje: 1993 október 25. 16 óra november 23. A kft.-vel kapcsolatos üzleti tájékoztató az Állami Vagyonügynökség Kereskedelmi Privatizációs Igazgatóságán (1133 Bp., XIII., Pozsonyi út 56., V. emelet 532. szoba) tekinthető meg munkanapokon 9 és 12 óra között. Rövidített üzleti tájékoztató átvehető az ÁVÜ Ügyfélszolgálati Irodáján. A kiíró javasolja a pályázóknak, hogy az üzleti tájékoztatón felül saját felelősségére és költségére szerezzen be minden olyan kiegészítő információt az ajánlat tárgyáról, valamint a magyarországi jogi-gazdasági környezetről, illetve szabályozórendszerről, amely befektetési szándéka körültekintő megalapozásához szükséges lehet. Emellett az ÁVÜ is rendelkezésre áll minden érdeklődő befektetőnek a felmerülő kérdések megválaszolásában. A jelen pályázati felhívásban nem szabályozott kérdésekben az ÁVÜ Versenyeztetési Szabályzata az irányadó.