Pesti Hírlap, 1993. szeptember (2. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-10 / 211. szám

2. (152.) ÉVFOLYAM 211. SZÁM 1993. SZEPTEMBER 10., PÉNTEK Pest­i Hírlap CENTENÁRIUMI ÜNNEPSÉG SZEGEDEN Szent-Györgyi Albertre emlékeznek A szegedi orvostudományi egyetemen már régóta készü­lődnek a névadó, dr. Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas tu­dós születésének 100. évfordulójára. Miként azt dr. Fráter Loránd, az egyetem rektora a tegnapi sajtótájékoztatón közölte, a centenáriumi ünnepség szeptember 15-én kez­dődik Budapesten, és másnap folytatódik Szegeden, ahol két napig tart A tudóstársadalom figyelme, érthető okok­ból, a szegedi eseménysorozatra összpontosul, minthogy Szent-Györgyi professzor évekig ehhez a városhoz kötő­dött, itt végzett jelentős kutatásokat A Tisza-parti városba várják a tudós tanítványait, neves professzorokat, vala­­­­mint özvegyét, dr. Szent-Györgyi Albertnét BÁLINT JÓZSEF A rektortól megtudhattuk, hogy szó van egy új intézmény­ről, a Szent-Györgyi-professzo­­ráról is. Ennek az lenne a lénye­ge, hogy minden évben egy sze­meszterre olyan tudóst hívná­nak előadóként az orvos­­egyetemre, aki nagy segítséget tud adni az oktató-, a kutató- és a gyógyítómunkában. Erre a feladatra elsőként dr. Martono­­si Antal professzor úr vállalko­zott New York államból. Szegeden a centenáriumi ünnepség első napja tudo­mányos üléssel kezdődik. Szá­mos előadás hangzik el Szent- Györgyi életéről, munkásságá­ról, délután pedig a Stockholm­ban élő dr. Diczfalusy Egon tart előadást Világnépesség és re­produkciós egészség: quo va­­dis homo? címmel. Másnap délelőtt dr. Surján László népjóléti miniszter a Fe­kete Házban megnyitja a Szent-Györgyi-emlékkiállítást. Délben kerül sor a Dóm téri Pantheonban a tudós mell­szobrának koszorúzására. A Szegedi Nemzeti Színházban délután ünnepélyes egyetemi tanácsülést tartanak, ahol An­tall József miniszterelnök felké­résére Mádi Ferenc művelődési miniszter tart megemlékező beszédet. Ezt követően elhang­zik még néhány méltató előa­dás, majd átadják a Szent- Györgyi Emlékérmet. Miként az a sajtótájékoztatón kiderült, dr. Straub F. Brúnó és dr. Dicz­falusy Egon professzorok kapják meg Fritz Mihály sze­gedi képzőművész alkotását. MENEDZSERKÉPZÉS AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN Orvosok és gyógyszerészek A menedzselési ismeretek oktatását az egészségügyi intéz­mények, főként a kórházak vezetői állományában bekö­vetkezett struktúraváltás tette időszerűvé. Az újonnan ki­nevezett igazgatóknak ezentúl a legújabb nyugat-európai menedzselési kívánalmaknak megfelelő, de a mindenna­pok gyakorlatában is alkalmazható ismeretekkel kell ren­delkezniük — mondta bevezetőjében dr. Simon-Kis Gá­bor, az Országos Kórház- és Orvostechnikai Intézet fői­gazgatója, egyben az Egészségügyi Menedzserképző Ala­pítvány elnöke abból az alkalomból, hogy a jövő héten e témában Dobogókőn ismét megkezdődik a tanfolyamuk. R. PAPP ÁGNES — Az egészségügyi menedzser­­képzést 1991-ben indították be, úgy tűnik, sikerrel. Az eltelt két esztendő alatt hány orvos szerzett önöknél másoddiplomát ? — Eddig száznyolcvanan végeztek, a mostani tanfo­lyamra százötvenen jelentkez­tek. Ha ezt a két számot ösz­szehasonlítjuk, világosan ki­tűnik, hogy az idén csaknem annyi új hallgató jelentkezett, mint ahány eddig végzett. Ezen fellelkesülve egyébként a jövőben nemcsak orvosok, hanem gyógyszerészek szá­mára is beindítjuk a mene­dzserképzést. — Mi az, amire a leginkább koncentrálnak? — A készségfejlesztésre, a mindennapok gyakorlatába azonnal átültethető módsze­rek és technikák megtanításá­ra és begyakorlására. Ezenkí­vül a Közgazdasági Tovább­képző Intézettel együttmű­ködve, hallgatóink közgazda­­sági ismereteket is elsajátít­hatnak. Ezek abban segítik az új vezetőket, hogy feladatai­kat viszonylag zökkenőmen­tesen tudják megoldani. — Mibe kerül a részvétel, és ki állja a költségeket? — A tíz hónapon át tartó, havonként egybefüggően négynapos, bentlakásos in­tenzív tréning 90 ezer forint­ba, közgazdasági ismeretek­kel megfejelve 135 ezer fo­rintba kerül. A tanfolyam ön­költséges, de a részvételi díj az adóalapból leírható. HAZAI ÉLET 5 SZÁRSZÓ CÉLJA EGY POLITIKAI NÉPFRONT ÖSSZEHOZÁSA VOLT A tisztesség és morál útja Antall József miniszterelnök Szárszóval kapcsolatban inter­jút adott csütörtökön este a televízió „24 óra” című műso­rában Feledy Péternek. Az alábbiakban az interjút szerkesz­tett változatban közöljük. Szárszót 1943-ban kiemelkedő jelentőségű történelmi, politi­kai, szellemi eseménynek tekin­tem — szólt elöljáróban Antall József. A kormányfő ugyanak­kor a mostani szárszói tanács­kozással összefüggésben hozzá­tette: a mai politikai rendszerrel és parlamentáris demokráciá­val összeegyeztethetetlennek tart minden pártok felett álló, népfrontos jellegű, kifejezetten politikai szándékú összejövetelt és műhelyt. Helyeselte, ha párt­állástól függetlenül összejönnek emberek nemzetpolitikai célok érdekében nagy nemzeti straté­giai kérdésekben vitatkozni. De azt nem helyeslem, ha egy ilyen eseményt, egy ilyen történelmi eseménynek a burkában na­gyon is átlátszó, közvetlen aktu­­álpolitikai kérdéseket hoznak előtérbe — szögezte le a kor­mányfő. Úgy vélekedett: a mos­tani Szárszónak első pillanattól kezdve az volt a célja, hogy összehozzon egy politikai fron­tot, amit népfrontos politikának nevezett. Ez az MSZP egyik szárnyától Csurka Istvánig és po­litikai köréig terjed, tehát pon­tosan átível a többpártrendsze­ren, mégpedig nem stratégiai távlatban, hanem közvetlenül akár a ’94-es választások érde­kében. Nem értett egyet An­tall József azzal sem, hogy mi­alatt a felszínen bal- és jobbol­dali politikai ütközetek foly­nak, aközben a politika va­kondtúrásaiban ezek egymás­sal kiválóan együttműköd­nek. Hangsúlyozta: a parla­mentáris demokráciával el­lentétesnek, károsnak tartja ezt az együttműködést, ami nem stratégiai, hanem ez me­se. Ez valójában egyidejű zászlóbontása a Pozsgay-féle Nemzeti Demokrata Szövetség­nek és a Magyar Igazság és Élet Pártjának. Antall József propagandaló­zungnak ítélte Pozsgay Imre szárszói szavait, miszerint a né­pi-nemzeti erők 1990-ben elve­tették az alkotmányozó nemzet­­gyűlés elvét, s ezzel kirekesztet­ték a népet az alkotmányozás­ból. A kormányfő folytatta: az alkotmány, a parlamentáris képviselet, valamint az érdek­védelmi rendszer megadja a népnek a képviseleti lehetősé­get. Mint mondta: végtelenül unalmas a politikában ez az állandóan néppel való népi­­eskedő gurgulázás. A szárszói összejövetelen el­fogadott nyilatkozattal kapcso­latosan többek között kifejtette a kormányfő, hogy a javasolt nemzeti kerekasztal megfogal­mazást rendkívül szerencsét­lennek tartja, mert ez egy törté­nelmileg és a politikailag lefoglalt fogalom. Úgy vélekedett, egy ilyen nagy szellemi nemzeti műhelyt létre lehet hozni, csak azt nem kell kerekasztalnak ne­vezni. A nemzeti kátét mostani divatnak minősítette. Történel­mi példákat sorolt arra vonat­kozóan, hogy ilyenek már szü­lettek, s ezt nem tartja káros­nak, ha tartalmilag korrekt, tisztességes és a nemzet érdeké­ben áll. A kormányfő megítélése sze­rint Magyarországon megtör­tént a politikai rend­szerváltozás, s a gazdaság átala­kulása is folyamatban van, bár mindezek sok emberi igazság­talansággal járnak együtt. Egyet viszont tudni kell eldön­teni — hangsúlyozta Antall Jó­zsef —, hogy Jugoszlávia példá­ját választjuk-e, a permanens polgárháborút, vagy pedig a békés utat keresve mindenk­or az átalakulásban a tisztességes és morális utat az igazságtétellel együtt. A MiG-ekkel lezárult egy korszak MTI• A MiG 29-es típusú va­dászgépek beszerzésével egy korszak lezárul a Magyar Hon­védségnél, ugyanis a keleti piac bizonytalansága és a NATO- hoz való magyar közeledés mi­att új beszerzési források után kell nézni. Mindezt Deák Péter, a Biztonságpolitikai és Honvé­delmi Kutatások Központja Alapítvány (BHKK) vezetője mondta el abból az alkalom­ból, hogy csütörtökön befeje­ződött a BHKK által szerve­zett kétnapos tudományos szakmai fórum. A szakértők egyetértettek abban, hogy a katonai repülő­gépek beszerzése politikai dön­tés kérdése, amit azonban a re­pülős- és katonai szakmának kell előkészítenie. Ehhez be kell mutatni többek között a har­cászati és az iparpolitikai szempontokat is. Abban is konszenzus született, hogy a Magyar Honvédségnek úgy­nevezett többcélú felhaszná­lásra alkalmas vadászgépekre lenne szüksége. Szintén fon­tos szempont a beszerzésnél, hogy az a magyar hadiipar ér­dekeit is fi­gyelmbe vegye. ÁLLAMI VAGYONUÜGYIVOKSEC PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Az Állami Vagyonügynökség Kereskedelmi Privatizációs Igazgatósága egyfordulós, nyílt pályázat útján együttes megvételre felajánlja a „MARICA” Vendéglátóipari Korlátolt Felelősségű Társaságban (székhelye: 8200, Veszprém, Kossuth u. 5.) az 1990. évi LXXIV. törvény alapján rá átszállt 43,6 százalékos üzletrészét 1 103 ezer Ft-ért, melyből privatizációs költség 100 ezer Ft, valamint: a­ MARICA Vendéglátó egység (kávéház, teázó, söröző) (Veszprém, Kossuth u. 5.) üzlethe­lyiség tulajdonjogát 16 000 ezer Ft-ért, melyből privatizációs költség 600 ezer Ft. b/ MALOM BOROZÓ; Veszprém, Pajta u. 4. alatti üzlethelyiség tulajdonjogát 2 340 ezer Ft­ért, melyből privatizációs költség 200 ezer Ft. c/ SÖRKERT; Veszprém, Ács u. 4. alatti üzlethelyiség tulajdonjogát 3 300 ezer Ft-ért, mely­ből privatizációs költség 200 ezer Ft. d/ BADACSONY BOROZÓ; Veszprém, Budapest u. 1. üzlethelyiség tulajdonjogát 2­­70 ezer Ft-ért, melyből a privatizációs költség 200 ezer Ft. e/ PITYÓKA BOROZÓ; Veszprém, Csatár u. 1. üzlethelyiség bérleti jogát 680 ezer Ft-ért. Pályázati alapár összesen: 25 593 ezer Ft. Pályázni csak az üzletrész és a bérleti, illetve tulajdonjog összegére együtt lehet. Pályázhat bármely belföldi természetes személy, illetve a kizárólag ezek részvételével műkö­dő gazdasági társaság, ideértve az ajánlattevőnek minősülő személyek (konzorciumok, e cél­ra alapított alkalmi egyesülések) együttes pályázatait is. A pályázatokat a kiíró titkosan kezeli. A kft. főbb adatai: A társaság működésének kezdete: 1989 A társaság határozatlan időre alakult. Cégjegyzék száma: 60048/1989/4 A társaság törzstőkéje: 2 550 ezer Ft. A pályázatnak tartalmazni kell: — az ajánlattevő (személy, cég) adatait (név, cím, székhely, egyéni vállalkozási igazolvány, cégbejegyzés hiteles másolata, cégadatok, telefon stb.); — a felajánlott vételár összegét, pénznemét; — a fizetés módját, határidejét; — a fedezet meglétét igazoló fizetési garanciát (bankgarancia, hitelígérvény, készpénzről letéti bizonyíték, a letétbe helyezett kárpótlási jegyekről letéti igazolás a BEB Rt. vagy a Bu­dapest Bank Rt-nél;) — 3 500 ezer Ft összegű bánatpénz ÁVÜ-bankszámlára történt befizetésének igazolását; — nyilatkozatot az ajánlati kötöttség időtartamáról, amely nem lehet kevesebb, mint a be­nyújtási határidőtől számított 90 nap; — nyilatkozatot, hogy a jelenlegi vendéglátó-ipari tevékenységet folytatja. Az ajánlattevőt megillet minden olyan rendelkezésre álló információ, amely nem sért üzleti titkot. A pályázatok elbírálása: — A pályázatokat az ÁVÜ képviselőiből álló bizottság közjegyző jelenlétében bontja. — Az értékelést az ÁVÜ képviselőiből álló Értékelő Bizottság végzi. — A pályázatot — a versenytárgyalás megtartása nélkül — a legmagasabb árat és a legjobb fizetési feltételeket ajánló pályázó nyerheti meg. — Az ÁVÜ a legkedvezőbb ajánlattevővel szemben az 1988. évi VI. törvény 170—171. parag­rafusaiban megjelölt jogosult(ak)nak — az ajánlati kondíció alapján — a Ptk. 373. paragrafu­sa szerint, az elővásárlási jogot biztosítja. Ha a jogosult(ak) ezzel élni kívánnak, és ennek biz­tosított feltételeit igazolják, a külső ajánlattevő által befizetett bánatpénz visszautalásra kerül.­­ A pályázatok eredményéről a kiíró a bontástól számított 45 napon belül értesíti a pályázó­kat.­­ Az ÁVÜ fenntartja a jogot arra, hogy eredménytelennek nyilvánítsa a pályázatot. A privatizációs költség csak készpénzben fizethető, aminek kivételével a vételár kiegyenlítésé­nél az ÁVÜ a kárpótlási jegyet a kamattal növelt névértéken befogadja. Egzisztencia-hitel igénybe vehető. A pályázatot és mellékleteit három példányban, magyar nyelven, cégszerű aláírással zárt, cégjelzés nélküli borítékban „PÁLYÁZAT MARICA KFT” felirattal a megjelölt címre kell benyújtani. A pályázat beadásának helye: Állami Vagyonügynökség Budapest, 1133, Pozsonyi út 66. Ik­tató: fszt. 003. Hétfő—csütörtök: 8—16.30 óráig. Pénteken: 8—16 óráig. A pályázat benyújtásának határideje: 1993 A pályázat elbírálásának határideje: 1993 október 25. 16 óra november 23. A kft.-vel kapcsolatos üzleti tájékoztató az Állami Vagyonügynökség Kereskedelmi Privatizá­ciós Igazgatóságán (1133 Bp., XIII., Pozsonyi út 56., V. emelet 532. szoba) tekinthető meg munkanapokon 9 és 12 óra között. Rövidített üzleti tájékoztató átvehető az ÁVÜ Ügyfélszol­gálati Irodáján. A kiíró javasolja a pályázóknak, hogy az üzleti tájékoztatón felül saját felelős­ségére és költségére szerezzen be minden olyan kiegészítő információt az ajánlat tárgyáról, valamint a magyarországi jogi-gazdasági környezetről, illetve szabályozórendszerről, amely befektetési szándéka körültekintő megalapozásához szükséges lehet. Emellett az ÁVÜ is ren­delkezésre áll minden érdeklődő befektetőnek a felmerülő kérdések megválaszolásában. A jelen pályázati felhívásban nem szabályozott kérdésekben az ÁVÜ Versenyeztetési Szabály­zata az irányadó.

Next