Pesti Hírlap, 1993. december (2. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-01 / 280. szám

2. (152.) ÉVFOLYAM 280. SZÁM 1993. DECEMBER 1., SZERDA ÁLLAMI VAGYORTT­YAÖKSÉD: Az igazgatótanács november 29-i döntései A vegyes tulajdonú pa­píripari társaságok pri­vatizációjának folyamatában az ÁVÜ IT áttekintette az (5 milliárd forint jegyzett tőké­jű) Dunapack Rt. pályázatá­nak eredményeit. Megállapí­totta, hogy az egyetlen aján­lat 1,6 milliárd forint, ame­lyet az osztrák társtulajdono­sok tettek, jóval elmarad a gyár üzleti értékétől. Emiatt, valamint tekintettel arra, hogy a befektető az ugyan­csak közös tulajdonban lévő Szolnoki Papírgyár újraindí­tására és tartós működtetésé­re garanciát nem vállalt, az IT a pályázatot eredményte­lennek nyilvánította. Az ÁVÜ a Papíripari Vállalat Duna­pack Rt.-ben lévő tulajdonré­szére 1994 januárjában újabb nyit pályázatot ír ki, a Szol­noki Papírgyár újraindítására pedig részletes tervet állít össze. A MAHIR Rt. értékesíté­sére kiírt nyilvános, két­fordulós pályázat első fordu­lója lezárult. Három pályázó jutott a második, zárt fordu­lóba. A B-Reklám Reklám­­szervező és Média Kft., a Szi­geti és Társai Kft. és a TOTH-KER Kereskedelmi Kft. A pályázat második for­dulójának benyújtási határ­ideje 1994. január 5. A Tolnai megyei Nép­bolt Részvénytársaság (Szekszárd) az előprivatizáció során 20 üzletet értékesített. Az 52 százalékban állami tu­lajdonú, 171 millió forint névértékű rész­vénycsomagjának privatizáci­ójára kiírt pályázatot a leg­jobb ajánlatot tevő COPÉ Kft. nyerte 118 százalékon tett vételi ajánlatával. (A még jelentkező két pályázó közül az MRP 112 százalékon, Bencze Géza és Társai 109 százalékos árfolyamon tettek ajánlatot.) A pályázat nyerte­se megőrzi a cég profilját: élelmiszer, ruházat és műsza­ki áruk. Vállalta, hogy a szer­ződéskötést követő 1 éven belül létszámleépítést nem hajt végre. Két éven belül 50 millió forinttal emeli a társa­ság alaptőkéjét. A Nógrád Kereskedelmi Rt. (Salgótarján) 55,8 százalékban állami tulajdon­ban lévő, 209 millió forint névértékű részvénycsomagja kerül értékesítésre a rész­vénytársaság MRP-szervezete részére 80 százalékos árfolya­mon. Az ÁVÜ rész­vénycsomag egészére az MRP-szervezet tett egyedül vételi ajánlatot. A cég 324 dolgozójából 240 fő tagja az MRP-szervezetnek. A társa­ság élelmiszer-, ruházati és vegyes iparcikkeket forgal­maz Nógrád megye három legnagyobb városában (Sal­gótarján, Balassagyarmat, Bátonyterenye). Az előpriva­tizáció során 17 üzletét érté­kesítették 33 millió forintért. Az Inter-Európa Bank 221 millió forint névér­tékű, a Chemol-Service Kft. tulajdonában lévő, valamint 143 millió forint névértékben a Metal Vagyonkezelő Kft. tulajdonában lévő rész­vényeit értékesítik nyilvános forgalombahozatal útján, ki­zárólag kárpótlási jegy elle­nében a bank közgyűlésének jóváhagyása után, várhatóan 1994 januárjában. Az IT meghatározta a jegyzés lebo­nyolításának tartalmi és tár­gyi feltételeit. A Győr és Vidéke Sütő­ipari Vállalat 226 millió forintos jegyzett tőkével és 100 százalékos állami tulaj­donként részvénytársasággá alakul. Az átalakulás után a részvényeket az ÁVÜ még decemberben nyilvános pá­lyázaton értékesíti azzal, hogy 25 százalék plusz 1 sza­vazat tulajdonrészt a későbbi­ekben ajánl fel mezőgazdasá­gi termelők részére kárpótlá­­si jegyért. A pályázaton nem­csak a részvényekre lehet ajánlatot tenni, hanem a csornai és a pannonhalmi üzemegységekre külön-külön is.­­ A Szamosmenti Állami Tangazdaság 165 főt foglalkoztat, fő tevékenysége a gyümölcstermesztés és -fel­dolgozás. November 30-val Szamosmenti Fruct Rt.-vé alakul 51 millió forint jegy­zett tőkével. Az ÁVÜ tulajdo­nába kerülő részvényeket 2 hónapon belül versenyezte­téssel, nyílt pályáztatás során értékesítik. A BHG Híradástechni­kai Vállalat 1 milliárd forint jegyzett tőkével rész­vénytársasággá alakul. Az IT átfogó reorganizációs prog­ram összeállítására kötelezte az ipari válságkezelésbe be­vont 12 kiemelt vállalat közé sorolt céget, és egyetértett az­zal, hogy az ingat­lanértékesítésből befolyt be­vételeket az állami tartozások kiegyenlítésére fordítsák. Mekkora az állami vagyon? __________c.j. A rendszerváltás óta sem tud­juk pontosan, mennyi az ál­lam vagyona — hívta fel a Kongresszusi Központban zajló számviteli konferencia résztvevőinek figyelmét dr. Nyikos László, az Állami Szám­vevőszék elnökhelyettese. Az állami vagyon nagysá­gára mindössze egy régi becs­lés áll rendelkezésünkre. A privatizáció kezdete előtt kö­rülbelül 2000 milliárd forint volt az állam kezében. Ez a becslés akkor sem tükrözte a vagyon pontos értékét, és nem tartalmazza az azóta tör­tént privatizáció és vagyon­átadások hatását. Az állam va­gyonának nagyságát napra­készen csak egy új, az egész államháztartásra kiterjedő in­formációs rendszer kiépítése esetén lehetne tudni. Ennek létrehozását ugyan a számvi­teli törvény 1991. január 1-jei hatállyal előírja, de nem ne­vezi meg, ki kötelezett erre. Az Állami Számvevőszék el­nökhelyettesének értelmezé­se szerint ez a kormány fel­adata, és a mindenkori pénz­ügyi kormányzatnak köteles­sége az állami vagyon teljes körű felmérése, a számviteli törvény által előírt informáci­ós rendszer kiépítése. A számviteli törvény és a párttörvény ellentmondásai megmutatkoznak a pártok gazdálkodásában — mondta Nyikos László, de nem a nem­zetközi normáknak is megfe­lelő számviteli törvényt kell a párttörvényhez igazítani, ha­nem fordítva. OROSZ VILÁGCÉGÉ A DUNÁNTÚLI KŐOLAJIPARI GÉPGYÁR RT. Nyolcmillió dollárt hoztak tavaly Tavaly az orosz GAZPROM konszern két vállalata, a Gázkompletimpex és az Interprocom 8 millió dollárt fektetett be a Dunántúli Kőolajipari Rt. keretén belül alapított East Kft.-jébe, majd megpályázta a DKG priva­tizálására az ÁVÜ által kiírt tendert. Az Állami Vagyon­ügynökség Igazgatótanácsának november 22-én hozott döntése a világ élenjáró földgázkitermelő vállalatának ítélte a DKG részvényeinek 51 százalékát —jelentette be tegnap Vékási János, a Dunántúli Kőolajipari Gép­gyár Rt. elnök-vezérigazgatója, a DKG privatizációjáról tartott tájékoztatón. T. BÉKÉS SÁNDOR A fennállásának 50. évét jövő­re ünneplő DKG 1990-ben válságos helyzetbe került, egy év leforgása alatt 400 dolgo­zót bocsátott el. Vékási János kifejtette, hogy a privatizáció és az orosz céggel való együtt­működés nyújtott egyedüli esélyt új piacok szerzésére és a 10 százalékot kitevő export­­tevékenység fellendítésére. Both János, az ÁVÜ igazga­tója elmondta, hogy a múlt nyár óta felgyorsították a gép­ipari privatizációt, és ezen be­lül a DKG részvényeinek ér­tékesítése rövid lejáratúnak mondható. Négy hónapos tranzakció után az ÁVÜ úgy ítélte meg, hogy az Interpro­com Kft. tette a legjobb ajánla­tot, és az IT november 22-én elfogadta az orosz cég pályá­zatát. Ennek értelmében a részvények 51 százalékát 80 százalékos árfolyamon vásá­rolják meg, míg 47 százalé­kuk a DKG-East tulajdoná­ban maradt. A rész­vénytársaság dolgozói öröm­mel fogadták az MRP üzlet­szerzési lehetőségét, amelyet az ÁVÜ verseny nélkül, a részvénycsomag 20 százaléká­nak dolgozók általi megvéte­lében biztosított. Az új orosz tulajdonos, az Interprocom vezérigazgatója, Mihail Nyikolajevics Rahimkulov örömmel nyugtázta az ÁVÜ döntését, és kifejtette, hogy jövő év februárjában, a DKG fennállásának 50. évforduló­ján aláírják azt a 15 évre szóló programot, amely biztosítja a cég távlati fejlődését. Az orosz világcég tevékenységéről szól­va a vezérigazgató kijelentet­te, hogy tevékenységük kiter­jed az egész világra, s ezen be­lül a GAZPROM a nyugat­európai országok legfonto­sabb gázszállítója. A 100 milli­árd köbmétert kitevő nyugati földgázexport mellett a FÁK- országokbeli földgázexport 95 százalékát is ez a cég bizto­sítja. Mádé Károly, az East Kft. ügyvezető igazgatója az orosz céggel való együttműködést értékelve közölte: a DKG ter­mékeinek 75 százalékát az orosz piacra szállítják. Emel­lett újabb piacokat szereznek azáltal, hogy az orosz cég biz­tosítja a Fülöp-szigetekre és Szíriába irányuló magyar földgázexportot is. A DKG­­East Kft. alaptőkéje 1992-es megalakulásakor már irigy­lésre méltó összetételű volt, hiszen a közel 1,5 milliárd fo­rintos apport közel 50 száza­léka készpénz formájában ke­rült értékesítésre. A kft. ered­ményeit jelzi, hogy az idei év végére a tavaly előrejelzett 200 millió forintos veszteség helyett 17,5 százalékos tőke­arányos nyereségre számíta­nak, a foglalkoztatottak szá­ma pedig 24 százalékkal emelkedik. SZÁZMILLIÓS GÁZTARTOZÁS A lakosság jobb fizető, mint a közületek Miközben egyre nagyobb az igény a földgáz iránt , a re­gionális hálózat bővítéséről épp a napokban kezdeménye­zett polgármesterek közötti eszmecserét Szabó Tamás pri­vatizációért felelős miniszter, mára pedig Horváth Balázs képviselőtől származik hasonló invitálás Nagyvázsonyba­n, a fogyasztók óriási összegekkel tartoznak a gázszolgál­tató társaságoknak. Az adósok köre, valamint az egyes tar­tozások mértéke természetesen eltérő. K.BRÁZ JÁNOS A Közép-Dunántúli Gázszol­gáltató Rt. Veszprém Megyei Üzemigazgatóságának veze­tője, Máthé Attila tapasztalatai szerint az elszegényedés és a munkanélküliség ellenére ará­nyaiban nem annyira a polgá­rok, hanem inkább a közüle­tek, vállalatok a nem vagy kése­delmesen fizetők. Információja szerint a megye 37 800 gázfo­gyasztó lakosa november köze­pén mintegy 450-500 ezer fo­rinttal tartozott, ami a koráb­biaktól nem tér el lényegesen. Ezzel szemben a KÖGÁZ Rt. október 31-i mérlege szerint csak Veszprém megyéből 22 cégnek 185 millió forint volt a kifizetetlen gázszámlája.­­ Sajnos ebben van például 36 millió forint egy éven túli tar­tozás is —jegyezte meg rezig­­náltan az üzemigazgató, hoz­zátéve, hogy ennek behajtásá­ra már aligha számíthatnak. Legnagyobb adósaik között található például az ajkai Alu­mínium Kft., a Peremartoni Vegyipari Vállalat, a veszpré­mi Robix és a Tapolcai Szige­telőanyaggyár. Utóbbi három ellen egyébként felszámolási eljárás folyik. A hallottak sze­rint a jelzett időpont óta két cég rendezte tartozását, húsz­nak viszont az októberi szám­lakibocsátással tovább növe­kedett az adóssága. A mostani korai hideg, a téli­es idő egyébként majd január­ban, a novemberi gázszámlák ki­küldésekor mutatja meg, kedve­ző megítélésű marad-e a lakos­ság fizetőképessége és készsége. A készséggel van inkább gond e körben, hiszen Máthé Attila fej­tegetése szerint nagyarányú a 100-150 forint konyhai gázáta­lánydíjat nem fizetők köre. A KÖGÁZ-nál egyébként ez év márciusától a korábbi negyed­éves számlázásról áttértek a havi inkasszóra. Ezzel ugyan lényegesen megnőtt az im­már bejáratott számítógépes programmal segített munká­juk, és több számlaleolvasót kell alkalmazniuk, a kisebb összegű számlázás viszont kedvező a lakosságnak, javult a fizetési morál. Ugyanakkor lerövidült a gázszolgáltató vállalat „fizetési hídja”, tekint­ve, hogy a Mal Rt. az általa át­adott gázt gyorsabban szám­lázza, mint ahogy a fogyasz­tók fizetnek a gáztársaságnak. Az utóbbi tíz évben szokatlan télies időjárás ellenére nincs fennakadás a gázszolgáltatás­ban — mondta a KÖGÁZ veszprémi igazgatója. Né­hány állomás, vezetékszakasz ugyan elfagyott, de ezen könnyen képesek segíteni. Budapest tengelybe kerül A most formálódó transz-eu­rópai úthálózat újabb kelet­európai útvonalakra történő kiterjesztése, a PHARE-pén­­zek közlekedésfejlesztést szol­gáló felhasználásának további könnyítése, valamint általá­ban is az Európai Unió és a kelet-európai térség közötti együttműködés konkretizálá­sa volt a fő téma az EU és a hat társult kelet-európai or­szág közlekedési miniszteré­nek első együttes tanácskozá­sán. A társulási szerződés, majd a júniusi koppenhágai EK- csúcs ezt megerősítő határo­zata, különböző rend­szerességgel és szinteken he­lyez kilátásba konzultációkat a Tizenkettek és a társult or­szágok között. Ennek jegyé­ben ültek össze kedden — eb­ben a körben első alkalommal — a közlekedési szaktárcák vezetői, köztük magyar rész­ről Schamschula György. Mint a magyar miniszter elmondta, Magyarországot közvetlenül is érintette az a döntés, hogy a transz-európai útvonalak közé sorolják a Lengyelországot, Szlovákiát és Budapestet összekötő Var­só—Krakkó—Budapest köz­úti tengelyt. Ennek révén mód nyílhat a számunkra oly szükséges Budapest— Vác útszakasz fejlesztésére is — mutatott rá. BŐVÍTIK A SZOLGÁLTATÁSOKAT Új értékpapírok a Mezőbanknál Két új lakossági megtakarítási formát kínál mától a gaz­daság lassú élénkülésére számító Mezőbank Rt.: a rövid távú Sprint és a középtávú Maraton betétjegyet. GICZI JÓZSEF A 3 éves futamidejű Maraton be­tétjegyet a bank a hosszabb tá­von takarékoskodóknak ajánlja, ugyanis egy éven belüli visszavál­tása esetén mindössze 1 százalék kamat jár a betétesnek, egy éven túli felvétel esetén a teljes évre az egész éves kamat jár, töredék év­re a bank az időarányosan járó kamat felét fizeti. Az első évben a névre szóló Maraton betétjegyre 16,8 százalék, a bemutatóra szó­lóra pedig 17,2 százalék nettó kamat jár. A további években a kamat a banki alapkamat változásának megfelelően módosul. Rövid távú takarékoskodás­ra 3, 6, illetve 9 hónapos, hatá­rozott lejáratú Sprint betétjegy a Mezőbank új ajánlata. A név­re szóló Sprint betétjegy kama­ta rendre nettó 14,0,15,6, 16,0 százalék a lejárattól függően. A bemutatóra szóló jegy kamatai nettó 0,4 százalékkal magasab­bak. Lejárat előtti felvét ese­tén ez az értékpapír mind­össze 1 százalékot fizet. Fejlettebb bankrendszerű országokban a bankok bevéte­lük kétharmad részét szolgálta­tásokért kapják. Ezért a Mező­bank a megtakarítások gyűjtése és a devizaszámla vezetés mel­lett további lakossági szolgálta­tások bevezetését tervezi. A jövő év közepén kezdi meg a lakos­sági folyószámlák vezetését, ezek­ről lehetőség nyílik állandó meg­bízások teljesítésére. 1994-ben 10, 1995-ben pedig további 20- 25 bankjegykiadó automata felszerelését tervezik. MNB-DEVIZAÁRFOLYAMOK MNB-VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben: 1993. november 30. Devizanem vételi közép eladási árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 148,36 148,71 149,06 Ausztrál dollár 65,75 65,90 66,05 Belga frank (100) 275,37 275,95 276,53 Dán korona 14,72 14,75 14,78 Finn márka 17,07 17,12 17,17 Francia frank 16,87 16,91 16,95 Holland forint 51,98 52,09 52,20 ír font 140,61 140,93 141,25 Japán jen (100) 91,36 91,51 91,66 Kanadai dollár 74,54 74,71 74,88 Kuvaiti dinár 334,06 334,75 335,44 Német márka 58,32 58,44 58,56 Norvég korona 13,41 13,44 13,47 Olasz líra (1000) 58,62 58,78 58,94 Osztrák schilling (100) 829,29 830,99 832,69 Portugál escudo (100) 56,95 57,09 57,23 Spanyol peseta (100) 71,04 71,23 71,42 Svájci frank 66,88 67,02 67,16 Svéd korona 11,76 11,79 11,82 Tr. és cl. rubel 27,43 27,50 27,57 USA-dollár 99,79 99,99 100,19 ECU (Közös Piac) 112,04 112,29 112,54 Érvényben: 1993. november 30. Pénznem vételi közép eladási árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 147,43 148,83 150,23 Ausztrál dollár 65,29 65,91 66,53 Belga frank (100) 273,70 276,03 278,36 Dán korona 14,63 14,76 14,89 Finn márka 16,93 17,13 17,33 Francia frank 16,79 16,93 17,07 Görög drachma (100) 40,35 40,77 41,19 Holland forint 51,70 52,13 52,56 Ir font 139,70141,00 142,30 Japán jen (100) 91,10 91,70 92,30 Kanadai dollár 74,16 74,86 75,56 Kuvaiti dinár 331,96334,71 337,46 Német márka 58,00 58,48 58,96 Norvég korona 13,34 13,46 13,58 Olasz líra (1000) 58,31 58,95 59,59 Osztrák schilling (100)824,79 831,59 838,39 Portugál escudo (100) 56,31 56,86 57,41 Spanyol peseta (100) 70,67 71,43 72,19 Svájci frank 66,48 67,02 67,56 Svéd korona 11,70 11,83 11,96 USA-dollár 99,13 99,91 100,69 ECU (Közös Piac) 111,43112,41 113,39 GAZDASÁG 7

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék