Képes Vasárnap, 1940 (62. évfolyam, 1-52. szám)

1940-06-09 / 23. szám

SZERKE­SZT­ŐI Ü­ZENETEK „Komoly lány.“ Kishitű lett, írja, mert először életében tör­tént, hogy egy férfinek tetszeni akart. S azt kellett tapasztalnia, hogy ez a férfi őszinte rokon­­szenvel nézi, barátságot érez iránta, de nem tekinti nőnek. Hiába akart neki alkalmat adni, hogy közeledjék, hogy más han­got üssön meg, hiába adta tud­tára, hogy Levélírónkat bizony nagyon-nagyon érdekli. A férfi, aki nősülőkorban és helyzetben lévő nőtlen ember, ilyenkor min­dig baráti melegséggel mosoly­gott és valahogy elütötte a dolgot, mintha valami éretlen kislány lehetetlen vágyódásairól volna szó . . . Belátta, hogy vissza kell vonulnia, de érdekelte, miért ka­pott voltaképpen elutasítást, ami­kor mások nagyon is szemreva­­lónak és kellemesnek találják, szívesen udvarolnának és volna nem egy, aki elvenné. Utánajárt , és rájött. Arra jött rá, hogy annak az igen kiváló férfiúnak van egy „lehetetlen“ megjelenésű Fájdalmuk ? Fejfájás ? Könnyű ezen segíteni. 1— 2 Pyramidon­­tabletta gyorsan vissza­adja jó közérzetét, démonbarátnője. Ez annyira fáj, hogy szinte belébetegedett. Egyál­talán nincs igaza. Az a férfi nem a férje, nem a vőlegénye. Amikor megismerkedett vele, a szíve már „foglalt“ volt. Ennélfogva nem is adhatott mást Levélírónknak, mint rokonszenvet és kedves mosolyt. Ezért még ne legyen kishitű. Ilyenféle női fegyverekkel úgy­sem akar mérkőzni. Más az egyik női típus, más a másik. Két kü­lön világ. Megjön még az igazi is, akinek kizáróan csak ilyen komoly kell. Kifogás. Azt írja, valósággal düh fogja el, ha arra gondol, hogyan él az a fiatalasszony, a só­gornője, akit bátyja tavaly vett el. Soha tizenegy előtt nem kel ki az ágyból, a fürdő, a masszázs, a fodrász, a varrónő, a manikűr — mindez betölti idejét a kései ebédig, amit, természetesen, jól­­rosszul és pocsékolón a magára hagyott mindenes főz meg. Az­után délután jön a kártya, a cuk­rászda, a mozi és a drága vacso­rázás házonkívül —, miközben az asszony soha, semmit nem tenne meg az ura kedvéért. És az az ember, az az „ostoba“, mégis imádja. Levélírónk azt kérdezi: igazság ez? Mit tud az ilyen asszony? — Úgy van az, hogy a szerelmet és rajongást — sajná­latosan —, nem mérik „igazság“ szerint. És ha az a valóban léha benyomást tevő asszony semmit se tudna, egyet tud. Szeretteti magát az urával. És ez sok. Szinte a legtöbb. Valószínű, hogy ennek az embernek másfajta s házia­sabb nő: meg sem felelne. Nagyravágyó. Megnyugtathat­juk, amit önmagáról állít: minél többet és alaposabban tanul, an­nál világosabban érzi műveltsége fogyatékosságait — ugyanezt érzi magáról minden igazán művelt ember. Ha egyebet nem veszünk, maga a történelem milyen ki­fogyhatatlan leckéje a sorsoknak, életeknek, egyéniségek kimagas­­lásának, tömegek harcának, ko­rok diadalmaskodó szellemének! Bizony, a felnőtt megérett eszé­vel kell forgatnia a történelem lapjait, külön odaadással pedig a mi magyar történelmünkét, hogy ezen keresztül tapasztaljuk, mint a látomást, saját napjaink értel­mét és porszemnyi magunk elhe­­lyezettségét. Ami Arany Jánosra vonatkozó kérdéseit illeti: 1. -------------------------------------­Ahogy az ő kora kifejezte: ő va­lóban „pórfiának“ született a bi­­harmegyei Szalontán, az egykori szabad hajdúfészekben. Családja ugyan I. Rákóczi Györgytől — Lorántffy Zsuzsánna urától — a XVII. században elnyerte a ne­mességet, de a kiváltságokat idő­vel elveszítette, mivel erdélyi fe­jedelem adta. És igy Arany Já­nos a „jogtalan nép“ gyermeke­ként született 1817 március 2-án. 2. Elvégezte az elemit, majd az akkor szokásos hat gimnáziumot Szalontán, miközben ő maga már tanított kisebbeket. Ezután a deb­receni kollégiumba került — ugyanoda, ahol Csokonai tanult néhány évtizeddel hamarább —, innét Kisújszállásra ment egy évre tanítónak, de vissza is tért a debreceni kollégiumba, hogy ott még folytassa és befejezze ta­nulmányait De nem úgy történt, hanem „megugrott“, belépett a Debrecenben időző színésztár­­saságba 1836 februárjában. Igaz, hogy előbb habozott: festő le­gyen-e vagy szobrász. De azután mégis a színészetet választotta — mint Petőfi —, mert abban az időben ez nemzeti hivatás volt. A magyar nyelvért, a magyar szóért, az éppen serkenni kezdő magyar irodalomért kellett küzdeni azo­kon a nyomorúságos és dicső deszkákon... Természetesen nagy irodalma van Aranynak s a for­rásmunkákat feltétlenül érdemes elolvasnia. Megpróbált szív. Nem minden­napi asszonynak mondják már hosszú évek óta ismerősei és senki sem csodálkozott, amikor negyvenéves özvegyasszony lété­re megkérte egy harmincéves férfi, aki halálosan szerelmesnek vallotta magát. Levélírónknak birtoka van, télen-nyáron falusi házában él, ha kissé elbizakodott volna, nevezhetné kényelmes, szép házát a négyholdas park kö­zepén kastélynak is. A fiatalem­­ber pedig, aki megkérte, művelt tanárember volt, első házasságá­ból maradt két fiának nevelője. A rokonság azonban elszörnyükö­­dött ezen a házasságon — amely hiszen létrejött nyolc évvel ezelőtt — de Levélírónk nem törődött senkivel. Inkább szakított az egész rokonsággal és felégette nem egy barátság hídját is, csak azt nem engedte, hogy más valaki bele­szóljon ebbe a legszemélyesebb magánügybe... Ha így érezte helyesnek, egészen biztosan iga­za is volt. Hét gyönyörű évet töltött második férje oldalán. Egy évvel ezelőtt kezdődött el a baj. Ráháramlott a feladat, hogy el­halt húga tizenhatéves lányát nagykorúságáig magánál tartsa. Jó szívvel fogadta be az árvát... Az rút hálátlansággal fizetett. Naiva külseje mellett „mindent megtett“, hogy elhódítsa az urát, kellette magát a harminchétéves, világtól távol élő embernek — és a kis gonosz Éva győzött. Az ura, becsületes és tiszta jel­lem: kétségbeesve gyónt asszo­nyának, de meg nem történtté nem tudja tenni a tényt, hogy a fiatal lányba szeretett. A lány sürgősen visszakerült a nevelő­­intézetbe s most távol van, visz­­sza a házába nem is engedi töb­bet, de ez még nem teljes meg­oldás. A férj otthon maradt fele­ségénél, el akarja felejteni sze­relmi fellobbanását. És ez az, ami e pillanatban külön kibírha­tatlanul fáj. El lehet ezt fogadni? Lehet ebből még kettőjük régi szép kapcsolata? Nincs-e ez az együttélés megmérgezve fenékig? Ezeket a kérdéseket veti fel szü­netlenül önmagában, ezeket in­tézi most hozzánk... Ha a férfi nem ment el önként házából a lány után,­­ akkor bölcs dolog, ha hagyja őt magához térni, ha nagylelkű hozzá s engedi, hogy ő gondolkodjék, mérlegeljen, össze­hasonlítson. VÍZSZINTES SOROK: 1. Német zenei lángész, a barokk zene nagymestere. 5. Budán álló történeti kapu. 9. A tellúr és tantál vegyjelei. 13. Levélaláírás alatti közle­mény. 14. Golyóval célt ér. 15. Pufók, nem üres. 16. Ruha­anyag. 18. A válóperek fővá­rosa az Egyesült Államokban. 19. Eszme, vagy gondolat mű­vészi megszemély­esítése. 21. Gyapjas állat erdélyi neve. 22. Kerítésfa. 23. Valakinek elő­életére vonatkozó rendőri ki­fejezés. 25. Petőfi főparancs­noka. 27. Gyönyörű hölgy. 30. Noé bárkájának kikötőhelye. 32. Tinta — angolul. 33. A nit­rogén, kálium és szelén vegy­jelei. 34. Ételt egyszerre eltün­tet. 36. Ólommag. 38. Mozog ikerszava. 40. Régi sportegy­let. 42. Termést levág. 44. Me­legégövi tengerekben élő bu­­safejű emberevő cápa. 46. Jog , latinul. 47. Tegethoff hires tengeri győzelmének színhe­lye. 48. Tengeri hal. 50. Dél­amerikai rövidormányos vas­­tagbőrű. 52. Törvénytelen. 56. Kaszál. 57. Perjel. 58. Majom­fajta. 59. Hóhányó eszköz. 60. ..................censeo Carthaginem esse delendam. 61. Osiris fele­sége, az élet ősegyiptomi is­tennője. 62. Lengyel város a Visztula mellett. 63. Orosz fér­finév. FÜGGŐLEGES SOROK: 1. Ostoba. 2. Műterem. 3. Asztalosmérték. 4. Széchenyi István gróf főművének elme. 5. Középkori bíboros esztergo­mi érsek, a pápaság komoly jelöltje. 6. Érzéstelenítőszer. 7. Kikötőváros Jáva északi partján. 8. Sziget — franciául. 9. Lónak és kocsijának egy­aránt van. 10. Célhoz jut. 11. Trigonometriai szögfüggvény, a befogók viszonya. 12. Húsos­­levelű exotikus dísznövény. 17. Középkori karmelita szer­zetes, olasz festő. 20. Hires bé­kevilágból való, keleti tárgyú operett. 21. Szomorú. 24. A ta­nítás színhelye. 25. Jávai ere­detű kelmeszinezési eljárás. 26. Angol női név. 28. Augusztus császár idejéből való. 29. No­­bel-dijnyertes romantikus ír költő. 31. Szivarfajta. 35. Da­los madár, Szinyei-Merse Pál híres festménye. 37. Lecsüng. 39. Ilyen a Tisza vize, főleg áradáskor. 41. Csalétek — ha­lásznyelven. 43. Az uralkodói udvar politikájának hive. 45. Vörös színeződés arcon, vagy az ég alján. 49. Francia város, a hugenották központja volt. 51. Balek, pesti nyelven. 53. Helyben — latinul. 54. Göngy­­suly. 55. Molnár „Vörös Ma­lom“ című darabjának hős­nője. 57. Két darab. Megfejtésül beküldendők a vízszintes 27. és 44., valamint a függőleges 5. és 24. számú szavak. Tulajdonságok Antal, Sándor, Géza, Ró­bert és Béla jó barátok. Mindegyiküknek van egy kiemelkedő jellemvonásuk. Ez az öt vonás: bátor, lus­ta, hazug, okos és vidám. Mármost Géza sem bá­tor, sem vidám, sem hazug. Béla sem okos, sem lus­ta, sem bátor. Sándor sem hazug, sem lusta, sem okos. Antal vagy bátor, vagy hazug. Róbert vagy lusta, vagy vidám. Sándor a társaság bo­hóca. Állapítsuk meg ezekből az adatokból, hogy melyik­nek mi volt a jellemző tu­lajdonsága. „Rén“ lépcső 1 REN.............. 20 REN . . . (y 3ii1 RENG. 1) 410 i REN . . 5 ... . REN D 6 . . fc/Cl . REN Meghatározások: 1. Sűrű­ség. 2. Fontos német-olasz szoros és határállomás. 3. Hajnali szürkület. 4. Em­lékdaláról közismert olasz város a Nápolyi öbölben. 5. Bálozó lány hordja a kar­ján. 6. Adrián. Vadászzsákmány Kovács úr körvadászaton vett részt, amelyen szép si­kerrel szerepelt. Baráti társaságban így számolt be az eredményről: — összesen húsz vadat ejtettem el. Nyulakból, őzekből és foglyokból ál­lott a zsákmány. Az elej­tett állatoknak összesen 72 lába volt és háromszor any­­nyi nyulat lőttem le, mint őzet. Számítsuk ki ebből, hogy mennyit ejtett el Kovács úr az egyes vadakból. Épitősdi Minden uj sorban az elő­ző szó betűi is előfordul­nak és egy uj betű jön hoz­zájuk. A közepétől pedig soronként egy-egy betűt elveszünk. Meghatározások: 1. Fér­finév. 2. Keletkezik. 3. Bo­­tozópad. 4. Gyümölcs. 5. Éji lepke. 6. Színdarab színpadi előkészítése. 7. Tragikus sorsú magyar óceánrepülő. 8. Nem tűri az össze-visszaságot. 9. Több királyunk neve. 10. Angol államférfi. 11. Férfi­név. Beküldendők a 4., 5., 6., 7. és 8. számú szavak. Szagula Meghatározások: 1. Gar­bo. 2. Ferenc József koro­názó hercegprímása. 3. Fe­­jőedény. 4. Zug utca. 5. Vas­úti jelző. 6. Hires törökkor­­beli végvár. 7. Az Egyház kősziklája. 8. Középameri­kai köztársaság. „Rin** lépcső 1 RIN . . I 'f » 2 k RIN . .. . 3 . . RIN . . . 4. IrGrin ír sSQ^QRINT 6 'fit . . . RIN Meghatározások: 1. Cse­csemő altatásmód. 2. Nagy­anyáink viselték, mi meg­esszük. 3. Meg nem alkuvó. 4. Billentyűs fúvóshang­­szer. 5. Csavar, pödör. 6. Zsírpótlék. Mind ász Az alábbi szavak mind egy olyan szóra vonatkoz­nak, amely ÁSZ-ra végző­dik. Próbáljuk kapásból ki­találni őket. 1. Csákány. 2. Trapéz. 3. Aranyhid. 4. Kenyér. 5. Nem ütik agyon. 6. Déli­­gyümölcs. 7. Zergetoll. 8. Lakzi. 9. Apró hal. 10. Nyersvászon. 11. Ragasz­tószer. 12. Kefelevonat. Szórejtvények Megfejtések az 1940 június 2-i számból: Keresztrejtvény: AK­I ABABÁJÁT I G MOS KISLAK MATEMATIKA ITELL HUSS AZOKON DÉR FHALS B­ÁG I S ÖREG AGAZDAGNAKAK LO RANET IRAS ETA T KÍVÁN PÁRSZÓ MR FALS­I­K FEKETE ROK­ÁMMAL AETOL RAKNI BAN ÁRULÁS SERÉDI AD AGITÁR POTOM S NÁR ITAL A­R N­IM SR ŐRLŐSZULAKIK AUTO I­ FE8T T POCAK TAK KICSEN SENE ERATO HASZNÁLATI SMOLEN SZÓ ELEVEN KÉPMÁSA Ellentétek: Beteg. Álló. Rö­vid. Zavart. Sürgős. Irigy. Nyers. Gonosz . BARZSING Lépcsőrejtvény: 1. Alamizsna. 2. Dalai láma. 3. Csalamádé. 4. Balalajka. 5. Vadgalamb. 6- Számtalan. 7. Sakuntala. Kinek a verse?: Eötvös Tompa. Eötvös. Lévay. Köl­csey. Ady · ETELKA. Mitológia: Dionysos. ló. Au­­gias. Niobe. Ares = DIANA. Szinonima: Régi. Ovális. Ka­tona. Ostoba. Nagyság. Élet. Rideg. Talál. Eskü. Lángoló. Evezés. Magas . ROKON­ÉRTELEM. Vígjáték: Francia szobalány. Betűrejtvények: 1. Halotti menet. 2. Vert aranyak. 3. Segédkezet nyújt. A Képes Vasárnap 1940 má­jus hó 26-iki számában meg­jelent rejtvények helyes meg­fejtői közül jutalmat kapnak a következők: Balázs Iván hdp. tzm., Haj­­máskértábor; Burján Pál, Be­senyőszög; Czirák György, Po­­tyond; Illés János, Pécs; Jákóy Elek, Szolnok; Járitz Győző­­né, Bpest, IX., Mester­ u. 22., II.; dr. Juhász Lajos, Rákos­szentmihály; Kőhalmi István, Bpest, IX., Ráday­ u. 16.; Krix Márton, Szeged; Ruttkay Mik­­lián Géza, Szentetornya; Östör Gyula, Bpest, XI., Szent Imre hg.­útja 10., II. 3.; Sebők Imre, Bpest, VHL, Futó­ u. 10., f. 5.; Somogyvári György, Bpest, IX., Üllői­ út 135.; özv. dr. Zemplényi Emilné, Bpest, II., Margit-körút 58., VI. 5.; Zulik Róbert, Bpest, V., Klotild­­utca 10/b. 12Aum -------5 Itc 's 8\ ■ Tt tjh !A 13Tn 1 "R A T■TILT|A- L A |L T |e| LT IB ii 1 MItBTfcE KJ c & ■ LILIÉI«­o’ 1?»I AA■ B ilii^IG-Ie 1 ■ E|c■ ■13 (-L,2?|uli Be■ T » ■5z Ú\p A-iSS in% ArT B3f■ fliK s fz mm ei ki af ■|ty-|oY lclB 38 13» T \Z- *- lx■ «Atm “Rá 43 % £ A*. A'cSIN-lAa ■ ■Mil SIS A ■TI' I ft■ ■ TŰ lip I |H|*|»F L Hi |E|Grl \T h IT Arm9 0 y ■IfiiAlKli fi|oLIA VA'|Tm <?o 1,TE•FA\J M sl T) 1 n ■*ALI rí L L F 1 M I ! r|z|E|p|E|R| >M il1 |H T i>|e i i if fc_. Is*11" MM1 I11 I 1 li°l M J i111 r 1 S , ÍR 2 S . .v R 3 S/W;. . R 4 s \k P■TO R 5 S L tí.. . P R 6 s z t ^:. . . R 7 SGt Nm . . R 8S..............................R ______ í. ¥ —SL ŐRNAGY INDUL o LAGO Dl V GARDA AZ ELME SPORTJA MEG­FEJTÉSI HATÁRIDEJE június hó 13. (csütörtök) dél. A meg­fejtéseket a jövő heti szá­munkban (június 16.), a nyer­tesek neveit pedig a két hét múlva június 23.) megjelenő Képes Vasárnapban közöljük. Megfejtések beküldhetők leve­lezőlapon is. EGY HELYES megfejtéssel is lehet pályázni. Cím: Képes Vasárnap Elme­sportja, Budapest, V., Vilmos császár­ út 78. szám, E E E E E M A T R A 3.

Next