Képes Vasárnap, 1941 (63. évfolyam, 1-52. szám)

1941-03-23 / 12. szám

190 A háromkerekű motoros kocsitól a 200 lóerős autóig • Lehet-e elképzelni szebbet és kényelmesebbet egy 3-4 hétig tartó autótúránál? Lakásunk előtt felülünk kocsinkra és megyünk ismeretlen tájak, ismeretlen örö­mök felé. Ott állunk meg, ahol kedvünk tartja, nem vagyunk időhöz kötve, nem kell izgulni a vonatcsatlakozások miatt, nin­csen gondunk taxira, hordárra, nem kell füstös, túlzsúfolt, meleg vasúti kocsikban szorongani. A gépkocsi azonban a mindennapi életnek is nélkülözhetetlen köz­lekedési eszköze. Percek alatt cé­lunknál vagyunk. A gépjármű le­hetővé tette az egészségesebb la­kást, a központtól távolabb fekvő kertes városrészek keletkezését, ahol a szervezet a nélkülözhetet­len napfényt és levegőt is megta­lálja. A hatalmas autóbuszok a gyors tömegszállítás eszközei, a teherautók az árucikkeket háztól házig szállítják, a különleges ki­képzésű járművek viszont az em­beri kéz munkáját hivatottak megkönnyíteni és gyorsabbá tenni. Ha egy-egy pompás gépkocsit látunk, ki gondol arra, hogy mennyi terv, kísérletezés, több évtizedes munka kellett az ered­mények elérésére A magától mozgó kocsi elgon­dolása többezer éves. Állítólag 3000 évvel ezelőtt a kínaiaknak már volt üzemképes gőzkocsijuk. Ezek azonban a feledés homályá­ba tűntek el. Százharminc évvel ezelőtt, 1811-ben az angol Trevi­thick Richard saját tervezésű gőzüzemű kocsijával kisebb uta­kat tett meg, azonban a súlyos kazán és a tökéletlen hajtómű folytán ez és a többi gőzkocsi a mindennapi életben nem vált be. 1859 novemberében készül el a francia Lenoir az első gázgéppel, a robbanómotor ősével. A múlt század hetvenes évei­nek a végén négy — egymás munkájáról mit sem tudó — me­chanikus fantáziáját foglalkoz­tatta a robbanómotor és a moto­ros kocsi. 1861-ben egy kölni ke­reskedő, Ottó Miklós figyelme Lenoir gázmotorja felé fordul és megpróbálkozott egy kísérleti motor építésével. Kísérleteiből születik a négyütemű motor. A motor feltalálása és tökélete­sítése lázba hozta a világot. A gépkocsi elgondolása egyre erő­teljesebben foglalkoztatja a tech­nikusokat. Az 1834-ben született Daimler Gottlieb, a tíz évvel fia­talabb Benz Károly, valamint a bécsi Marcus Siegfried, anélkül, hogy egymásról tudnának, szinte egyidőben kezdik el kísérleteiket. 1885 tavaszán Benz első kocsi­jával próbaútra indul. A fekvő­­hengerű négyütemű, háromkere­kű kiskocsi Benz műhelyének kis udvarán végzi első szárnypróbál­gatásait. A kocsi vígan szalad körbe az udvaron, a hatás leírha­tatlan. Néhány heti további tö­kéletesítés után a Neckart folyó mentén húzódó országúton kö­vetkezik az első komoly próbaút, ahol a kiskocsi 12 kilométeres se­bességet ér el. Ugyanebben az időben jelenik meg Bécs utcáin Marcus Sieg­fried négykerekű, vasabroncsozá­­sú motoroskocsija. Néhány hóna­pi kísérletezés után azonban a császárváros rendőrsége eltiltja Bécs területéről a nagyokat puf­­fogó járművet és a feltaláló pénz­hiány folytán kísérleteit tovább folytatni nem tudja. Szerencsé­sebb helyzetben van Daimler, aki a farámába szerelt motorjával megépíti az első motorkerékpárt. Az első sikeresen közlekedő típu­sok után Daimler is áttér a négy­kerekű motoroskocsik építésére. A motor diadalútja megkezdő­dik. Franciaországban és Angliá­ban, ahol a gőzkocsikban látták a jövőt, lassan-lassan áttérnek a benzinüzemre. Mind több gyár kezdett gépjármű gyártással fog­lalkozni. Kisebb-nagyobb üze­mekből személykocsik, teher­autók, majd autóbuszok és végül motorkerékpárok kerülnek elő. A gépkocsigyártásban az amerikai ipar is észreveszi az üzletet. A XX-ik század elején egymásután létesülnek az automobilgyárak. Az automobilnak, mint tömeg­cikknek és általános közlekedési eszköznek a jelentősége az 1863- ban a Dearborn melletti farmon született Ford ismeri fel elsőnek, aki már 1892-ben megépíti első kocsiját. Közvetlenül a világhá­ború előtt, 1912-ben Ford beren­dezkedik a tömeggyártásra s évi három-négymillió gépet is gyár­tott üzemeiben Az automobilok tökéletesítését a versenyen nyert tapasztalatok segítik elő. Érdekes, az itt elért eredményekre egy pillantást vet­ni. 1822-ben Sir Robert Gold­­swort­y Gurney, amikor gőzkocsi­jával Mershamben próbautat tett, meg akarták kövezni. 1873-ban a francia Bolle gőzkocsijával Le Mansból Párisba a 230 kilométe­res távot 18 óra alatt futja be s ez az eredmény akkor, világ­ese­ménynek számit. Az első auto­mobilversenyt Páris—Rouen kö­zött rendezik 1894 július 22-én 16 résztvevővel. Az elsőnek befutó gróf de Dion gépkocsijával már már 21 kilométeres átlagsebessé­get ér el. 1°38 szeptember 15-én az angol Cobb 563 kilométeres abszolút világrekordját egy nap múlva honfitársa, Egston 575 ki­lométerre javítja, hogy egy év múlva a 600 kilométert is megha­ladja. Kelemen Lajos: Daimler Gottlieb első műhelye. Az előtérben az általa szerkesztett favázas motorkerékpár. .4 legelső motoros jármű, Benz Károly 1885-ben készült triciklije A legmodernebb zárt szemétgyűjtő kocsik. — Alsó kép: billenőszerkezettel ellátott teherautó

Next