Képes Vasárnap, 1941 (63. évfolyam, 1-52. szám)

1941-04-25 / 17. szám

Eger 90 éves főpásztora Írta: Hivatal József A pátriárkák korát megért dr. Szmrecsányi Lajos egri érsek 90 esztendejével messze túlnőtt egy­házmegyéje ünneplésének hatá­rán. Születésnapja országos ese­ménnyé lett. Élete: a magyar történelem hősi korszaka, mun­kája, a magyar kultúra legdicső­ségesebb fejezete. Más főpásztor csak a saját püspökségének mun­kájára tekinthet vissza. Szmre­csányi érsek már elődjének, a klasszikus Samassa kardinális­nak életében is, több mint har­minc éven át végezte érseke ol­dalán az egyházmegye kormány­zását és egy híján másik harminc esztendeig intézte, mint érsek, ennek a megcsonkítatlan ország­résznek sorsát. Klasszikus erő a nyelvben, halk tónus a társalgásban, barokk szépség az építkezésben, puritán egyszerűség az aula életében: ez a püspöki vár. Alkotásaiban egy renaissance főpap nagyvonalú­sága; lelkipásztori munkájában egy alázatos lelkű, pap minden karitatív­­és szociális szeretete: ez Szmrecsányi érsek. Bőkezű, ha jutalmaz; szelíd, ha dorgál; de félelmetes erejű, ha büntet. Már akkor nagy volt, amikor még mint kis aulista szolgálta a ha­talmas Samassát. Nagy volt szer­vező tehetségében, biztos ítéle­tében és pártatlan igazságossá­gában mindig nagy tervei vol­tak és terveihez erős akarata. Amit kitervezett, megcsinálta és nyomában gyönyörű épületek, in­tézmények, templomok, plébá­niák, kulturházak és missziós te­lepek keletkeztek. Úr volt, nagy úr, de lelke mélyén igazán min­dig csak a szegényt szerette . . . Ki ne hallotta volna ezt a két­ szót: Egri Norma. Ő tervezte, ő valósította meg. Addig a koldus­kérdés égő sebe volt az ország­nak, míg mások sopánkodtak a kérdésen, Szmrecsányi egysze­rűen eltüntette a koldusokat: új női kongregációt hívott életre, mely a koldusok testi és lelki gondozásával foglalkozott. A te­hetős társadalom rendszeres ada­kozását vezette be. A koldusok­nak lakást, kórházat és munka­telepet teremtett, és ime, egy­szerre eltűntek az utcáról a tár­­­­sadalom elesettjei. Ez volt az Egri Norma. Nála felvillámló apostoli gondolat, künn az or­szágban az egész koldus-kérdés végleges rendezése és felszá­molása. Zsellérek lakásproblémája, par­lamenti szócsaták alapja, és nincstelen magyarok fájó beteg­sége. Másutt instanciáztak, depu­­tációztak, izgattak vagy kesereg­tek. Szremcsányi érsek kihasí­tott egy-egy nagy­­birtokrészt, kis templomot emelt a közepén és megteremtette a telepes falu gócpontját. Azt tartotta, hogy ahová az Isten templomot te­remt, teremt hozzá híveket is. És a barlanglakásokból kiszállin­gózott szegény magyarok kertes családi házaikban áldják ma a nagy értéket. Magyar Athén: ez Eger becéző neve. Tudomány, művészet, iro­dalom ott mindig pártfogásra ta­lált. Itt adatják ki a híres Tár­­kányi-féle Biblia-kiadást, itt ké­szült az egész országban használt egri kis káté és Homeros első magyar kiadása. Itt támogatják a Magyar Tudományos Akadémiát, a Szent István Társulatot, az Er­délyi Múzeumot. Itt adják ki Cantu Cézár első hatalmas ma­gyarnyelvű világtörténelmét. Jog­akadémiát tart fenn Egerben és országos hírű könyvtárt rendez be. Az Angolkisasszonyok egri intézetét nagyszerű arányokban építi ki. Az Orsolyáknak Kisvár­dán és Hevesen zárdát emel, megépíti az ország első katolikus jellegű felsőkereskedelmi isko­láját, 120 szegény fiú számára internátust, létesít. A tanítóké­­pezdének külön internátust ren­deztél be. Minden plébániáján kultúrházak, katolikus olvasókö­rök tartják össze a híveket és gondosan egybeállított, kultúrát emelő, népet nevelő népiratokat juttat a falusi lakosság kezébe. És amit építtet, az maga a m mű­­vészet. Amit kiadat, az a legtisz­tább katolikus tudomány. A hitélet erősítése: ez lelkének minden gondolata. De hogy ezt tökéletessé tehesse, ehhez a lelki életben legkiválóbb papokra és világiakra van szüksége. Ezért, amikor püspöki jubileumán egy­házmegyéje valami nagy és hozzá méltó emlékben akarta megörö­kíteni érsekét, akkor egyet kér: építsetek egy nagy lelkigyakor­­latos házat, hogy ott jó papok és erőslelkü világiak nevelődjenek. El is készült Nyíregyházán és ma tízezrek lelke izmosodik és viszi szét a lélek erejét a minden kis községben megszervezett ifjúsági egyesületekbe, munkásszerveze­tekbe, bányászalakulatokba, falu- és városszervezésbe és a társa­dalom minden kis hajszálerébe. Igazi Szmrecsányi elgondolás: megalkotni egy nagy gócpontot, melyből új élet, új világ születik, mely tovább építi az ő nagy el­gondolásait. 1851 április 23. egy alkotó zseni születésének dátuma. Mi, kis krónikásai az ő nagy életé­nek, ma, 90 esztendős születés­napján, a hódolat tiszteletével köszönjük meg azt a nagyszerű főpapi munkát, melyet nemes apostoli életében az egész or­szágért, és ezért­ a reá bízott egri országrészért cselekedett. Szmrecsányi Lajos egri érsek egy esztergomi hajókiránduláson 1910-ben. Szmrecsányi Lajos egri érsek 90 éves. Az egri érsek Vass József temetésére érkezik (1930-ban). — Jobboldali kép: Szmrecsányi Lajos egri érsek és Mikes János szombathelyi megyéspüspök. — Alsó kép: az egri érsek a Szent István Társulat közgyű­lésén 1914-ben. Balról jobbra: Hanauer A. István püspök, Papp Antal c. érsek, Mikes János és Glatt­­felder Gyula püspökök, Szmrecsányi Lajos érsek és Angelo Rotta pápai nuncius.

Next