Pesti Hírlap, 1841. január-június (1-52. szám)

1841-01-06 / 2. szám

léből rendelt választmány felügyelése alatt e’ végre nevezendő igazgató által nyittassa meg, ennek ügyességétől és buzgóságától várván tekint e’ nemzeti intézet jövő virág­zását. Hogy ennek folytában tehát ezen nagy behatásu és diszes hivatal betöltésében, mind­azokra, kik magokban arra hivatást, kedvet és tehetséget éreznek, tekintettel lehessen, ezennel közhírré teszi, hogy Pest sz. kir. vá­rosban levő nemzeti színház igazgatóságára csődület nyittatik, mellynek határnapja a’ fo­lyó 1841-diki Télutó 1ékére berekesztőleg olly módon tűzetik ki, hogy későbbi folya­modások el nem fogadtatván, ugyancsak Tél­utó Ildikán az igazgató az országos kül­döttség által meg fog választatni. — Az igaz­gatónak évenkinti fizetése ezer ezüst forint, ’s ezenfelül a’ színházi tiszta jövedelmekből — ide értvén a’ törvény által évenkint ren­delt ’s oda fordítandó segedelmet is — száztól tíz. — Az igazgatónak sinórmértékül szol­gáló rendszabásokat előlegesen is meg lehet tekinteni Zalay Alajos országbírói itélőmes­­ter ur mint egyik országos küldöttségi tag cancellariáján, a’ folyamodások pedig az or­szágos küldöttség elnökéhez nm. Széki gróf Teleki József úrhoz intézendők, és rendes la­kásán Budán saját házában beadandók. Költ Pesten, Telele 30ikan 1840. Magyar tudós társaság ülései m. é. Őszutóban. Az academia, két hó­napi szünideje elmúltával, nm. gróf Teleki József ur elnöklése alatt, Őszutó 16-kán kezdette rendes heti üléseit. Megnyitotta azokat Horváth Mihály 1. tag az 1514-diki magyar párhadat tárgyazó előadásával. — Ugyanezen ülésben előadatott A Vörösmarty Mi­hály r. t. javuló véleménye Jászay Pál r. t. nyelv- és szótani lexiconáról a’ müncheni m. codexhez, mellynek következtében, miu­tán Döbrentei Gábor r. t. még a’ nagy gyű­lés folyamata alatt hasonló ítéletet hozott e’ munkáról, az a’ Régi Magyar Nyelvem­lékek III—dik kötetébe, a’ müncheni codex nyomata mellé, fölvétetni rendeltetett. — A’társaság Tudománytárába, Bajza József és Luczenbacher János megbízott r. tagok véleményeihez képest, Jerney János r. tag három rendbeli értekezése fölvétetett, u. m. 1. Való e, hogy az orosz birodalom alapitói magyarok voltak? A’ bői convent emlékeze­tének fölélesztése, és 3. A’ váczi püspökség birtokjövedelmét mutató XVI-dik századi ma­gyar oklevelek. Négy más, szinte e’ havi írásba szánt dolgozat vizsgálat alábocsáttatott. Az Őszutó 23-kán tartott kis gyűlésben Balogh Pál r. t. néhány érdekes geológiai darabot mutatván be a’ pesti határból, a’ földtan fontosságáról értekezett, ’s egyszer­smind indítványt ten Budapest határkörének a’ társaság által eszközlendő földtani bővebb megvizsgáltatása iránt, minek következtében e’ tárgy küldöttség elébe utasíttatott. Ugyan­ekkor olvastatott fel Thouvenel Edvárd „La Hongrie et la Valachie“ czim­ű munkájáról bővebb tudósítása Horváth Mihály 1. tagnak.­­ Továbbá Gebhart Perencz r. t. ajánlatára fölvétetett a’ Tudománytárba Schöpfe Auguszt 1. t. értekezése a’ korcsvegyekről, valamint D. Szabó Dávidé az olasz színművészet tör­téneteiről, Balogh Pál r. t. helyeslő ítéletére. D­exja az elnök a’ maga és családja nevé­ben a’ könyvtár számára Dibdin „Bibliotheca Spenceriana“ czim­ű ritka és nagybecsű mun­káját mutatta be ajándékul. Őszuta 30-án a’ társaság belső dolgaival foglalkozott. Egy illy czim­ű értekezés: Néhány szó a’ fenyíték általán­os szabályairól, vala­mint egy külön kiadatás végett beküldött munka e’ czímmel: „A’ nemzeti gazdálkodás történetéről és elveiről“, az illető vizsgálók írott véleményeik következtében, nyomtatás­tól elmozdíttattak. Egy más financzügyi dol­gozat vizsgálat alá bocsáttatott. Magyar tudós társaság. Néhai Gorove László még élt, a’ magyar akadémia lev. tagja , a’ maga és testvérei, Lajos és Károly, nevében ezer pengő forintból álló ajánlatot tett, mellynek kamatai, lehuzatván a’ társaság tőkés nevelésére azoknak egy ha­toda, a’ következő módon lesznek a’ litera­­tura előmozdítására fordítva. — 1839. Ta­vaszátó­ltől számítva, az első négy év lefolyása után, az ezen idő alatt összegyűlt kamatösz­­veg, vagyis az említett hatod levonása után fenmaradó 200 for. e. p. az ezen négy év alatt megjelent legjobb erkölcsjavitó munká­nak adatik ki; illyennek nem létében ollyan­­nak, melly a’ magyar történettudományt, ki vált a’ régiség- és oklevél ismeretet moz­dítja elő,’s illyennek is hiányában a’ magyar gazdaság előmenetelére ható legjobb könyv­nek, akár akadémiai költségen jött legyen ki az illető könyv, akár máskép, kivétetvén mégis mind azon munkák, mellyek akár aca­­demiai, akár más bármelly jutalommal ko­­szorúztattak. Két hasonló becsű munka közt, az eredeti elsőséggel bir a’ fordított fölött. — 2. A’ második négy évben azon 200 forint­nyi jutalomért bármelly, de különösen mégis physicai, természettörténeti, etnicai, vagy aestheticai tárgyú, az ifjúság képzésére ható pályamunkák víhatnak. A’ feladás tárgyát a­ társaság az alapitó ’s kimúlta után István fia befolyásával fogja meghatározni. — 3. Ha az első időközbeli jutalom, arra minem­ű­­sített munka nemléte miatt ki nem járt volna, a’ társaság abból is úgy, mint a’ 2-dik pont alatt előadatott, pályadijt fog alkotni, ’s igy e’ második időkörben két rendbeli jutalom kiadatni. — 4. A’ harmadik négy évi időkör jutalma ismét az elsőnek, a’ negyediké a’ másodiknak módja szerint adatik ki; ’s ez igy váltogatandja egymást szünet nélkül. — 5. A’ jutalmak kiosztása, az academiánál be­vett szokás szerint mindenkor a’ közülésben fog történni. — Melly intézkedés az írók­nak tudomásul , illetőleg ösztönül ezennel közzététetik. Pesten a’ IX. körülésből, Őszelő 8. 1840. D. Schedel F. titoknok. M. t. társaság. Wahlner János, a’ betléri vasművek igazgatója, az academia természetrek tárát 147 darab válogatott ma­gyar ásványpéldánnyal nevelte, a’ miért neki ez intézet részéről ezennel a’ legszivesb köszönet mondatik. Pesten, Télelő 25. 1840. D. Schedel F. titoknok. A’ m­. t. társaság j­á­t­é­ks­z­i­n­i vá­lasztmánya munkálatairól tizen­harmadik értesítés. A’ múlt év második felé­ben a’ választmány ismét tiz színművet foga­dott el, u. m. 1.) Lignerolles Luiza, dráma 5 felv. Din­aux és Legouvétől; ford. Tompa Imre. 2) A’ lyoni hölgy, dráma 5 felv. Bul­­wertől 5 ford. németből Láng Ádám. 3) A’ száműzött, drama 5 felv. Soulie és Dehay után Fekete Soma. 4) Hogy kell összees­küdni, vigj. 5 felv. Seribe után ford. Dobrosi. 5} A’ regélő vagy két állomás, vigj. 3 felv. Picard után francziából Fekete Soma.­­9. Utazás Dieppbe, vigj. 3 felv. Waffland és M­a­y Fulgence után francziából Fekete Soma. 7) Idegen nő, dráma 5 felv. Weissenthurnné ut. Kiss Iván. 8} Leány és nő, vigj. 2 felv. Dartoistól, ford. Zsivora József. 93 Moliere mint szerető, vigj. 2 felv. Colom­b után Zsi­vora J. 10­ Éjfél után, vigj. 1 felv. franczia­ után Dunkel Tivadar, ford. G. I. — Ezek, valamint a’ régebben szerzett 105 szinmájis, leiratás végett bármelly szinésztársasággal közöltetnek az academia titoknoki hivatala által. Pesten, a’ kisgyülésböl Télele 28. 1840. D. Schedel F. titoknok. (Egyesületek.­ Télhó 3-kán a’ ha­zai első takarékpénztár közgyűlést tartott. Múlt évi munkálkodásának eredmé­nye ez: Betétel történt .... 53241 fr. 20 kv. felfizetés ....................... 9721 „ 22 „ összes bevétel . . . 62962 „ 42 „ kamatok . . . . . 2157 „ 19 „ összes betétei . . . 65120 „ 1 „ kikölcsönöztetett . . . 60810 „ — „ A’ fölmaradt 4310 fr. szintúgy kikölcsö­nöztetett, de már az év végével , ’s igy az 1840-diki számadásba föl nem vétetett. — A’ betevők száma 1238. Többnyire szegény emberek. — A’ tartalékpénztárba jött a’ 6-dik pcent és ajándékok . 508 fr. 23 kv. alapitói kamatok . . . 5514 ,, . ,, öszveg................. 6022 „ 23 „ ebből kiadatott .... 2773 „ 30 „ A’ tartalékpénz tevőleges állapotja............ 3248 „ 53 „ Vitatás tárgya volt az a’ kérdés is, en­gedtessék e’ 150 frtnál nagyobb betétei? Ezt a’ közgyűlés tagadólag döntötte el, mivel­hogy az intézet czélja a’ szegényebb osz­tályra van számítva, maga a’ rögtönös kiköl­­csönözés is, olly biztosság mellett, minőt az intézetnek kívánnia kell, nehézséggel jár; hogy pedig nagyobb öszvegek felmondásának tegye ki magát az intézet, erre még élet­erejét annyival inkább fiatalnak érezi, mivel máris fájdalommal kellett tapasztalnia, mi­­kint nálunk a’ pontos fizetés még tehetőseknél sem tartozik az uralkodó erényekhez. — A’ jeles jótékony intézet e’ gondos óvakodását nem lehet nem helyeslenünk. — Ennyit a’ gyű­lés által nyilván­osságrajöttekből, a’ szám­adás vizsgálatáról azonban csak a’ jövő gyű­lés fog határozni. — A’ mi most következik, az hivatalos jelentés. — A’hazai első taka­rékpénztár egyesületnek folyó Télhó 3-kán tartatott választó közgyűlésében a’ jelenvolt részvényes tagoknak egyhangú közkivánsága következtében az intézet javára a’ lefolyt év­ben annyit és olly példás buzgósággal mun­kált két igazgató, u. m. t. Simontsits Já­nos Pest megyei alispán ur fő- és t. Fáy András ur, az intézet hazaszerte tisztelt terve­zője, segéd- igazgatóvá szabályosan 3 évre lett megválasztatását elfogadván, a’ múlt évi számadásoknak átvizsgálására 7 tagból álló bizottság neveztetett, ’s ugyanez a’ választ­mány tagjaira ez alkalommal írásban beadott szavazatok összeszedésére is megbizatott, tudósítását a’f. hó 10-kén reggeli ti­zed fél órakor tartandó másik közgyű­lésre, mellyre ezennel minden t. ez. részvényes urak és asszonyságok tisztelettel meghivat­nak, — ’s a’honnan a’ lefolyt év történeteinek ’s pénztárak mibenlétének részletes ki­mutatása a’ t. közönségnek tudtára adatni fog — bemutatandó. Költ Pesten, Télhó 4-kén 1840. S­z­a­lay J­ó­z­s­ef s. k. titoknok. Énekiskolai vizsgálat. A’ pest­budai hangászegyesületi énekiskola növendé­­kinek félesztendei nyilványos vizsgálata jövő csütörtökön. Télhó 7-dikén, reggeli 9 óra­kor tartatik Pesten a’ kisebb redutteremben, mellyre mind az énekiskolai t. ez. részvé­nyesek, mind a’ hangászegyesületi tagok tisz­telettel meghivatnak. Idegen és zenekedve­lőknek szabad bemenet engedtetik. — A’ hangászegyesületi igazgató választmány meg­­biztából Mátray Gábor s. k. énekiskolai igazgató. 10 Fővárosi újdonságok. Pár nap óta enyhülvén az idő ’s ez, és a’ folyvásti esőzés miatt a’ házfedélzeti hó ol­vadásnak indulván, mármár érezni kezdénk egy igen szükséges rendőri gondosság hi­ányát, t. i. hogy az eszterhacsatornák Pes­ten többnyire hiányzanak. Nyárban ha eső esik, e’ hiány miatt a’ járdákon még eser­nyővel is alig mehetni; ha pedig lelépünk, sár és szekerek fenyegetnek. Télen ha fagy, ismét nem használhatni a’ járdákat, mert az

Next