Pesti Hírlap, 1841. január-június (1-52. szám)
1841-01-06 / 2. szám
léből rendelt választmány felügyelése alatt e’ végre nevezendő igazgató által nyittassa meg, ennek ügyességétől és buzgóságától várván tekint e’ nemzeti intézet jövő virágzását. Hogy ennek folytában tehát ezen nagy behatásu és diszes hivatal betöltésében, mindazokra, kik magokban arra hivatást, kedvet és tehetséget éreznek, tekintettel lehessen, ezennel közhírré teszi, hogy Pest sz. kir. városban levő nemzeti színház igazgatóságára csődület nyittatik, mellynek határnapja a’ folyó 1841-diki Télutó 1ékére berekesztőleg olly módon tűzetik ki, hogy későbbi folyamodások el nem fogadtatván, ugyancsak Télutó Ildikán az igazgató az országos küldöttség által meg fog választatni. — Az igazgatónak évenkinti fizetése ezer ezüst forint, ’s ezenfelül a’ színházi tiszta jövedelmekből — ide értvén a’ törvény által évenkint rendelt ’s oda fordítandó segedelmet is — száztól tíz. — Az igazgatónak sinórmértékül szolgáló rendszabásokat előlegesen is meg lehet tekinteni Zalay Alajos országbírói itélőmester ur mint egyik országos küldöttségi tag cancellariáján, a’ folyamodások pedig az országos küldöttség elnökéhez nm. Széki gróf Teleki József úrhoz intézendők, és rendes lakásán Budán saját házában beadandók. Költ Pesten, Telele 30ikan 1840. Magyar tudós társaság ülései m. é. Őszutóban. Az academia, két hónapi szünideje elmúltával, nm. gróf Teleki József ur elnöklése alatt, Őszutó 16-kán kezdette rendes heti üléseit. Megnyitotta azokat Horváth Mihály 1. tag az 1514-diki magyar párhadat tárgyazó előadásával. — Ugyanezen ülésben előadatott A Vörösmarty Mihály r. t. javuló véleménye Jászay Pál r. t. nyelv- és szótani lexiconáról a’ müncheni m. codexhez, mellynek következtében, miután Döbrentei Gábor r. t. még a’ nagy gyűlés folyamata alatt hasonló ítéletet hozott e’ munkáról, az a’ Régi Magyar Nyelvemlékek III—dik kötetébe, a’ müncheni codex nyomata mellé, fölvétetni rendeltetett. — A’társaság Tudománytárába, Bajza József és Luczenbacher János megbízott r. tagok véleményeihez képest, Jerney János r. tag három rendbeli értekezése fölvétetett, u. m. 1. Való e, hogy az orosz birodalom alapitói magyarok voltak? A’ bői convent emlékezetének fölélesztése, és 3. A’ váczi püspökség birtokjövedelmét mutató XVI-dik századi magyar oklevelek. Négy más, szinte e’ havi írásba szánt dolgozat vizsgálat alábocsáttatott. Az Őszutó 23-kán tartott kis gyűlésben Balogh Pál r. t. néhány érdekes geológiai darabot mutatván be a’ pesti határból, a’ földtan fontosságáról értekezett, ’s egyszersmind indítványt ten Budapest határkörének a’ társaság által eszközlendő földtani bővebb megvizsgáltatása iránt, minek következtében e’ tárgy küldöttség elébe utasíttatott. Ugyanekkor olvastatott fel Thouvenel Edvárd „La Hongrie et la Valachie“ czimű munkájáról bővebb tudósítása Horváth Mihály 1. tagnak. Továbbá Gebhart Perencz r. t. ajánlatára fölvétetett a’ Tudománytárba Schöpfe Auguszt 1. t. értekezése a’ korcsvegyekről, valamint D. Szabó Dávidé az olasz színművészet történeteiről, Balogh Pál r. t. helyeslő ítéletére. Dexja az elnök a’ maga és családja nevében a’ könyvtár számára Dibdin „Bibliotheca Spenceriana“ czimű ritka és nagybecsű munkáját mutatta be ajándékul. Őszuta 30-án a’ társaság belső dolgaival foglalkozott. Egy illy czimű értekezés: Néhány szó a’ fenyíték általános szabályairól, valamint egy külön kiadatás végett beküldött munka e’ czímmel: „A’ nemzeti gazdálkodás történetéről és elveiről“, az illető vizsgálók írott véleményeik következtében, nyomtatástól elmozdíttattak. Egy más financzügyi dolgozat vizsgálat alá bocsáttatott. Magyar tudós társaság. Néhai Gorove László még élt, a’ magyar akadémia lev. tagja , a’ maga és testvérei, Lajos és Károly, nevében ezer pengő forintból álló ajánlatot tett, mellynek kamatai, lehuzatván a’ társaság tőkés nevelésére azoknak egy hatoda, a’ következő módon lesznek a’ literatura előmozdítására fordítva. — 1839. Tavaszátóltől számítva, az első négy év lefolyása után, az ezen idő alatt összegyűlt kamatöszveg, vagyis az említett hatod levonása után fenmaradó 200 for. e. p. az ezen négy év alatt megjelent legjobb erkölcsjavitó munkának adatik ki; illyennek nem létében ollyannak, melly a’ magyar történettudományt, ki vált a’ régiség- és oklevél ismeretet mozdítja elő,’s illyennek is hiányában a’ magyar gazdaság előmenetelére ható legjobb könyvnek, akár akadémiai költségen jött legyen ki az illető könyv, akár máskép, kivétetvén mégis mind azon munkák, mellyek akár academiai, akár más bármelly jutalommal koszorúztattak. Két hasonló becsű munka közt, az eredeti elsőséggel bir a’ fordított fölött. — 2. A’ második négy évben azon 200 forintnyi jutalomért bármelly, de különösen mégis physicai, természettörténeti, etnicai, vagy aestheticai tárgyú, az ifjúság képzésére ható pályamunkák víhatnak. A’ feladás tárgyát a társaság az alapitó ’s kimúlta után István fia befolyásával fogja meghatározni. — 3. Ha az első időközbeli jutalom, arra mineműsített munka nemléte miatt ki nem járt volna, a’ társaság abból is úgy, mint a’ 2-dik pont alatt előadatott, pályadijt fog alkotni, ’s igy e’ második időkörben két rendbeli jutalom kiadatni. — 4. A’ harmadik négy évi időkör jutalma ismét az elsőnek, a’ negyediké a’ másodiknak módja szerint adatik ki; ’s ez igy váltogatandja egymást szünet nélkül. — 5. A’ jutalmak kiosztása, az academiánál bevett szokás szerint mindenkor a’ közülésben fog történni. — Melly intézkedés az íróknak tudomásul , illetőleg ösztönül ezennel közzététetik. Pesten a’ IX. körülésből, Őszelő 8. 1840. D. Schedel F. titoknok. M. t. társaság. Wahlner János, a’ betléri vasművek igazgatója, az academia természetrek tárát 147 darab válogatott magyar ásványpéldánnyal nevelte, a’ miért neki ez intézet részéről ezennel a’ legszivesb köszönet mondatik. Pesten, Télelő 25. 1840. D. Schedel F. titoknok. A’ m. t. társaság játékszini választmánya munkálatairól tizenharmadik értesítés. A’ múlt év második felében a’ választmány ismét tiz színművet fogadott el, u. m. 1.) Lignerolles Luiza, dráma 5 felv. Dinaux és Legouvétől; ford. Tompa Imre. 2) A’ lyoni hölgy, dráma 5 felv. Bulwertől 5 ford. németből Láng Ádám. 3) A’ száműzött, drama 5 felv. Soulie és Dehay után Fekete Soma. 4) Hogy kell összeesküdni, vigj. 5 felv. Seribe után ford. Dobrosi. 5} A’ regélő vagy két állomás, vigj. 3 felv. Picard után francziából Fekete Soma.9. Utazás Dieppbe, vigj. 3 felv. Waffland és May Fulgence után francziából Fekete Soma. 7) Idegen nő, dráma 5 felv. Weissenthurnné ut. Kiss Iván. 8} Leány és nő, vigj. 2 felv. Dartoistól, ford. Zsivora József. 93 Moliere mint szerető, vigj. 2 felv. Colomb után Zsivora J. 10 Éjfél után, vigj. 1 felv. franczia után Dunkel Tivadar, ford. G. I. — Ezek, valamint a’ régebben szerzett 105 szinmájis, leiratás végett bármelly szinésztársasággal közöltetnek az academia titoknoki hivatala által. Pesten, a’ kisgyülésböl Télele 28. 1840. D. Schedel F. titoknok. (Egyesületek. Télhó 3-kán a’ hazai első takarékpénztár közgyűlést tartott. Múlt évi munkálkodásának eredménye ez: Betétel történt .... 53241 fr. 20 kv. felfizetés ....................... 9721 „ 22 „ összes bevétel . . . 62962 „ 42 „ kamatok . . . . . 2157 „ 19 „ összes betétei . . . 65120 „ 1 „ kikölcsönöztetett . . . 60810 „ — „ A’ fölmaradt 4310 fr. szintúgy kikölcsönöztetett, de már az év végével , ’s igy az 1840-diki számadásba föl nem vétetett. — A’ betevők száma 1238. Többnyire szegény emberek. — A’ tartalékpénztárba jött a’ 6-dik pcent és ajándékok . 508 fr. 23 kv. alapitói kamatok . . . 5514 ,, . ,, öszveg................. 6022 „ 23 „ ebből kiadatott .... 2773 „ 30 „ A’ tartalékpénz tevőleges állapotja............ 3248 „ 53 „ Vitatás tárgya volt az a’ kérdés is, engedtessék e’ 150 frtnál nagyobb betétei? Ezt a’ közgyűlés tagadólag döntötte el, mivelhogy az intézet czélja a’ szegényebb osztályra van számítva, maga a’ rögtönös kikölcsönözés is, olly biztosság mellett, minőt az intézetnek kívánnia kell, nehézséggel jár; hogy pedig nagyobb öszvegek felmondásának tegye ki magát az intézet, erre még életerejét annyival inkább fiatalnak érezi, mivel máris fájdalommal kellett tapasztalnia, mikint nálunk a’ pontos fizetés még tehetőseknél sem tartozik az uralkodó erényekhez. — A’ jeles jótékony intézet e’ gondos óvakodását nem lehet nem helyeslenünk. — Ennyit a’ gyűlés által nyilvánosságrajöttekből, a’ számadás vizsgálatáról azonban csak a’ jövő gyűlés fog határozni. — A’ mi most következik, az hivatalos jelentés. — A’hazai első takarékpénztár egyesületnek folyó Télhó 3-kán tartatott választó közgyűlésében a’ jelenvolt részvényes tagoknak egyhangú közkivánsága következtében az intézet javára a’ lefolyt évben annyit és olly példás buzgósággal munkált két igazgató, u. m. t. Simontsits János Pest megyei alispán ur fő- és t. Fáy András ur, az intézet hazaszerte tisztelt tervezője, segéd- igazgatóvá szabályosan 3 évre lett megválasztatását elfogadván, a’ múlt évi számadásoknak átvizsgálására 7 tagból álló bizottság neveztetett, ’s ugyanez a’ választmány tagjaira ez alkalommal írásban beadott szavazatok összeszedésére is megbizatott, tudósítását a’f. hó 10-kén reggeli tized fél órakor tartandó másik közgyűlésre, mellyre ezennel minden t. ez. részvényes urak és asszonyságok tisztelettel meghivatnak, — ’s a’honnan a’ lefolyt év történeteinek ’s pénztárak mibenlétének részletes kimutatása a’ t. közönségnek tudtára adatni fog — bemutatandó. Költ Pesten, Télhó 4-kén 1840. Szalay József s. k. titoknok. Énekiskolai vizsgálat. A’ pestbudai hangászegyesületi énekiskola növendékinek félesztendei nyilványos vizsgálata jövő csütörtökön. Télhó 7-dikén, reggeli 9 órakor tartatik Pesten a’ kisebb redutteremben, mellyre mind az énekiskolai t. ez. részvényesek, mind a’ hangászegyesületi tagok tisztelettel meghivatnak. Idegen és zenekedvelőknek szabad bemenet engedtetik. — A’ hangászegyesületi igazgató választmány megbiztából Mátray Gábor s. k. énekiskolai igazgató. 10 Fővárosi újdonságok. Pár nap óta enyhülvén az idő ’s ez, és a’ folyvásti esőzés miatt a’ házfedélzeti hó olvadásnak indulván, mármár érezni kezdénk egy igen szükséges rendőri gondosság hiányát, t. i. hogy az eszterhacsatornák Pesten többnyire hiányzanak. Nyárban ha eső esik, e’ hiány miatt a’ járdákon még esernyővel is alig mehetni; ha pedig lelépünk, sár és szekerek fenyegetnek. Télen ha fagy, ismét nem használhatni a’ járdákat, mert az