Pesti Hírlap, 1841. január-június (1-52. szám)

1841-02-17 / 14. szám

cziák ugyanis meggyőződvén arról, hogy Angolhan az ellenségeskedés keserű szelle­mében működött, fegyverzett békeállapotba huzák vissza magokat , mindenki tudja, mi a’ fölfegyverzett béke? minden haszon nélküli háború. ’S úgy látszik, a’ dolgok ezen állása tartós leend, és nem lehet komolyan föltenni Franczhonról, hogy magát lefegyverezze , ekkor pedig a’ többi hatalmasságoknak is föl kell fegyverzeni magokat, ’s Angolhon is ha­sonlóra lesz kénytelve. Mig Franczhon részt nem vesz az európai szövetségben, nincs béke Angliára nézve, ’s ez tátongó mélység szé­lén áll ; az angol nép nem fog az ozmán bi­rodalom érdekében hadba keveredni Francz­­honnal, ’s minden érdemes férfi igyekezen­­dik jóvátenni azon mellőzést, melly ő fel­sége beszédében föltetszett; mindenki saj­nálatát fejezendi ki a’ Francz- és Angolhon közti jelen viszonyok felett. Home ur erő­sen megtámadá a’ cabinet külügyi politicáját, ’s keserű szemrehányásokkal illeté a’ kon­stantinápolyi angol követ viseletét; szinte Pal­merston lord botorul járt el tisztében, ’s Eu­ropa békéjét kétes helyzetbe téve. Igyeke­­zék menteni Mehemed-Alit az ellene szórt szemrehányásoktól, ’s erősen kikelvén a’ sy­­riai táborozással járó költségek ellen, óhajtá a’ Francz- és Angolhon közti szövetség helyreállítását, mint az alkotmányos szabad­ság érdekében elkerülhetlenül szükségeset. A’ lordok házának télhó 27-ikei ülésében beadott indítványok közt Stanley lord előterj­eszté azon számos visszaéléseket, mik az alsóházhoz intézett kérelmi levelek nyom­tatásából akkér keletkeznek, hogy azokban gyakran súlyos vétségekről vádoltatnak némelly személyek, ’s igy elölb tétetnek nyilvánosságra, hogysem a’ vádlott személy azokra felelhetne. ’S azért azt indítványozza, hogy olly kérelmek, miknek kinyomatását a’ kérelmi biztosság meghatározta, csupán a’ ház tagjai közt osztassanak szét. Indít­ványa megbukott. — Ezután Brother­­ton a’ parlamenti tagok egészsége tekinte­téből azt inditványozá, hogy semmi olly­aj tárgyat ne lehessen éjfél után szőnyegre hozni, melly ellen 5 tag nyilatkozik. — Ewart pártolá az indítványt, ’s a’ ház ülésóráiban reformot kíván behozatni; mert nem illik, úgy mond, hogy éjfélutáni 1 és 2 órakor a’ kormány tagjai köröskörül a’ pa­dokon aludjanak. Briscoe azt javasolja, hogy követné e’ részben Anglia Franczhon és Amerika példáját, a mire Russell lord azt jegyzi meg : mikint sem a’ congressus sem a’ franczia kamara nincs annyi dologgal elfoglalva, mint Angliának követháza. O - Connel azt kívánja, ülne össze a’ ház há­romszor egy hétben reggeli 9-től esti 7 óráig. — A’ ház elveté Brotherton indítvá­nyát. (Times.) A’ szegényi törvény felett, melly Russell lord indítványára múlt hó 28-kán került alsóházi tárgyalás alá, élénk vitatás kelet­kezett. A’ m­ódositvány 43 szakaszból áll. E’kérelmet Grimsditch alkotmányellenes jel­­lem­űnek ’s irányzatúnak mondá. A’ T­i­m­e­s szerint e’ biki a’ központosítás rendszerét látszik terjeszteni kívánni, megserűmítné az egyes megyék kormányának még megma­radt befolyását, a’ dologházak felügyelőit függetlenekké tenné a’ hatóságok tisztvi­selőitől , szorosban kötné meg a’ szegények nyakán a' kötelet; 's igy, úgy mond, hihető, hogy a' nemzet méltó boszankodással vetendi vissza azt. Az alsóház asztalára télhó 27-én letett kérelmek nagy száma közt nevezetesek még Inglisnek Stopford püspök nevében az Indiában gyakorlatban levő bálványozás el­len Easthopenek a’ leicesteri biró, al­­dermenek és község nevében az egyházi adó megszüntetése iránti kérelmei. — Télhó 29- kén a’lordok házában Norm­an by marquis a’ nagyobb városok tisztítását ’s a’ házak SVÉDHON. A’ svéd országgyűlési politicai élet újó­lag ébred. Az alkotmányi küldöttség még múlt év végén küldött a’ nemesekhez egy 109 jobb építését inditványozá. Whamncliffe­­ lord fölvilágositást kíván a’ számkivitt Frost Williams és Jones állapotjáról: igaz ő, mit a’ hírlapok mondanak, hogy ez elitélt char­tistákkal nem úgy bánt a’ kormány mint rabok­kal, hanem hivatalokra alkalm­azá őket? A’ tárgy fölvételére a’ legközelebbi ülés rendelte­tett. Ugyane’ napon az alsóházban , Con­nell a’ dublini kőművesek nevében az unió fölbontását, Divett a’zsidók nem alkalma­zásának megszüntetését kívánják. Pollis 11 kapitány fölszólítja a’ státustitkárt: nem tud e valamit azon levélről, melly e’ f. évi télhó 20-án a’ buckinghami palotában költ, ’s melly­­ben Albert herczeg köszönetet ir az izlandi nemzeti törvényszerű repeal - egyesületnek azon örvendő felírásért, mit ez a’ kir. her­­czegnő születésekor fölterjesztett. Russell lord a’ kérdésre nemmel felelt, ’s nem is érzi magát, úgy mond, e’ tárgyban felelősnek. Télutó 2­kán a’ felsőházban Brou­gham lord a’ devonshirei megye részéről ké­relmet adott be a’ kisebb adóssági követe­lések könnyebb visszanyerése ’s az igazság gyorsabb kiszolgáltatása iránt; már 1833- ban adott be a' lord egy illy kérelmet, de valamint akkor úgy most is elmellőztetett. — Stanley lord az izlandi választók ösz­­szeiratását kéri. A’ két ügyvéd, az ösz­­szehatalmazott perek nagy száma miatt, a’ feltörvényszékek számát kettővel kívánná szaporíttatni. Ez indítványok fölolvasása el­határoztatott. Cardignan lord , ki tél­ó 28-án a­ Drury­­lane-játékszinben szenvedett személyes meg­sértés következtében párbajba keveredett, ’s pisztolyát ellentársára süté, — télutó 2- kán a’ lordok háza elébe idéztetett, és 20 ezer font sterlingnyi biztosíték mellett ke­zességre elbocsáttatott. Közvélemény szerint a’ lord lemondand tiszteiről. Pőre télutó 16- kán vétetik föl, mire a’ ház minden tagjai, sőt maga ő felsége is meghivatott. FRANCZHON. A’ National szerint a’ franczia szin­­műbirálók felső helyről kaptak rendeletet, mi­szerint minden a’ színdarabokban az angol nemzet ellen intézett gúnyokat vörös tintá­val töröljenek ki. Hihetlennek fog látszani, de a’ birálók nem voltak olly szolgaiak (not so servile),mint a’ ministerek; meghagyák egy illy czim­ű vaudevilleben: ,,a’ városi sza­bó“ ezen boszantó helyeket: „Angol soha sem tesz semmit, semmiért. Hah! egy an­gol soha sem mond semmit, semmiért.“ A’ minister félve, hogy e’ mondat háborúra in­gerelné egymás ellen a' két nemzetet, hi­­vatalfölfüggesztés alatt megtiltá a’ színészek­nek e’ mondatok ismétlését. (Times.) A’ francziák királya által adott udvari táncz­­mulatságban számos­ angol tiszt volt jelen, mint franczia; egy angol mellére tűzé a’ Waterlooi érdemrendet, ezt a’ franczia tisz­tek gúnyolva kineveték. A’ M­or­ni­ng-C­hr­oni­ele szerint a’ francziák királyának udvari tánczmulatságá­­ra sok hamis jegyet készítettek, nyilván a’ király élte ellen törekvők számára, de a’ rendőrség nyomára jött a’ czimboraságnak. A’ Memorial de Rouen szerint a’ Ham­­ban szállásoló őrség — azon gyanúból, mint­ha Napoleon Lajos elszöktetését elősegí­­tené — más őrcsapat által váltatott föl. A’ palikaraara télhó­­-i ülésében szá­mos kereskedők kivonata nyujtatott bé a’ le­vélbér leszállítása iránt. Montalembert vé­­delmező a’ kivánatot; Hamann pénzü­gym­inis­­ter pedig úgy nyilatkozott, hogy az indít­vány nem is történhetett volna rosszabb idő­ben . Franczhon jelen helyzete nem engedi, hogy jövedelmein­ek bármelly részéről le­mondjon. emlékiratot (nunciumot), melly az alkot­mányváltoztatási javaslatok folytatását tár­­gyazza. A’ nemesség ezen nunciumot vizs­gálat alá nem akarja venni, mig a’ küldött­ség némelly előbb hozzá intézett kérdésekre nem válaszol, miáltal a’ küldöttség gátolva van további munkálkodásában. Ebből, ha a’ papi status is kezet fog a’ nemességgel, az alkotmányos kérdés elhalasztása származha­­tik azon időre, midőn a’ rendkívüli kiadá­sok kérdése be lesz végezve; akkor pedig az országgyűlést el lehet majd oszlatni a’ nélkül, hogy a’ küldöttség összefüggő tör­vényjavaslatot hozott volna létre, ’s a’ jövő országgyűlésen ismét elöl kell kezdeni. A’ nemesek ezen csalfogása igen nagy inge­rültséget okozott; de könnyen átlátható lévén, alig fog czélt érni. A’ jelen alkotmány ma­gok a’ nemesek által, kik a’ személyes kép­viseleti jogot eltörlö végzést hoztak, meg van semmisítve, s hosszabb halogatás a’ statusok közti különbségek teljes eltörlését vonhatja maga után, melly a’ nemességnek legkevesbbé sem lesz ínyére. — Nem élén­ken hívják e vissza emlékezetünkbe e’ tör­ténetek saját országgyűlésünk viszonyait ? POROSZORSZÁG. A’ közelebb tartandó országgyűlésre mind a’ nemes, mind a’ polgár, mind a’ parasztrend követei nagy részben megválasztvák, különö­sen a’ nemesség részéről sok lengyel választa­tott követté. Nagy remények kötnék ez or­szággyűléshez, minden esetre tisztára fognak hozatni a’ tartományok lengyel lakosinak a’ porosz kormányhozi viszonyai. Berlin, télhó 19. E’ napokban kelt ki­rályi rendelet értelmében a’ fogházrendszer javítása választmányra bízatott; ama’ neve­zetes dr. Julius is tagja e’ választmánynak. BELGIUM. A’ követkamara, télhó 23-kai ülésében, 51 — 10 elleni szavazattal, 4,204,360 frank­­nyi budgedet ajánlott. Brüssel, télhó 30. A’képviselők ka­marájában nevezetes kérdés pendült meg, a’ pártfogolási (protections) rendszer hasz­náról vagy káráról a‘ kereskedési ’s belföldi iparra nézve. A’ charleroii kerület követe lo­­gicai kerek beszédben mutatá meg , hogy minden segély ’s könnyebbség, melly egyik résznek, jutalmak ’s egyéb kedvezések által, a’ közkincstár rovására nyuttatik, a’ többi versenyző feleket annyival inkább nyomja és arra szorítja, hogy szinte a’ status segélyét igényeljék, a’ miből végre általános kiürítése lenne a’ közkincsnek, a’ mi lényegesen nem egyéb, mint az adóterheltek folyton növekvő nyomása, azok valódi haszna nélkül. — Azon küldöttség, melly egykori pénzügyminister Desmaizieres elnöksége alatt a’ végre bíza­tott meg, hogy a’ belföldi kereskedés ’s ipar hiányait és kellékeit, a’ külfölddel szemközt, megvizsgálja, — bevégzé és sajtó alá adá munkálatát. ELEGY. Standish ur nagybecsű képgyűjtemé­nyét a’ brit nemzeti képtárnak szándékozott adni olly feltét alatt, hogy a’ királyné ko­ronázása alkalmával baronetezimet kapjon. Melbourne lord megtagadta kérelmét, ’s a’ czímkóros ur drága gyűjteményét a’ francziák királyának adá. A’ portugálok még mindig űzik a’ rab­szolga-kereskedést. Nem rég Prevoyance franczia hadihajó egy, 220 négerrel terhelt portugál hajót fogott el a’ mozambiqui csa­tornán , kik közül a’ honvágy sokat megölt. Ezen hajó kapitányának állítása szerint hon­vágy ellen legjobb óvószer a’ rüh, ’s ezért a’ rabszolgákat meg szokták m­ihesíteni. Elsassban évről évre növekedik a’ do­hánytermesztés. A’ költségek levonása után évenkint mintegy 45 millió franknyi jöve­delme van ebből a­ státuspénztárnak. (Hamb. (Hamb. Corresp.) 28

Next